Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-03 / 285. szám
4 Kelet-Magyarország ' 1983. december 3. Namíbiái végjáték... Ha létezik „örökzöld” téma az ENSZ közgyűlése és a Biztonsági Tanács napirendjén, akkor a Namíbia- vita bizonyára annak számít. Már a hatvanas évek derekán foglalkoztatta a diplomatákat Dél n y ugat -Af rika, s vele összefüggésben a Dél-afrikai Köztársaság konok magatartása. Most négy napon át tartott a legfrissebb vita az ENSZ közgyűlésének fórumán, s a régmúlthoz képest talán az a figyelemre méltó változás, hogy a határozatokat elsöprő többséggel szavazták meg a küldöttek. Érthető okokból. Pretoria ugyanis látványosan diacol a világszervezet mindenfajta döntésével, Ezúttal ismét kötelező érvényű szankciók meghozatalára szólította fel a közgyűlés a Biztonsági Tanácsot. Csakhogy a BT lehetőiségei korlátozottak: Pretoria minden alkalommal bízvást számíthatott — és nyilván számíthat a jövőben is — fő pa trónus ára, az Egyesült Államokra, amely eddig valamennyi konkrét szankciót tartalmazó határozattervezetet igyekezett Dél-Afrika számára elfogadhatóbbá tenni. Hogyisne, amikor a fajüldöző rendszer ezernyi szállal kötődik Washingtonhoz. Pretoria és Washington álláspontja a namíbiai rendezést illetően közös tőről fakad. Jó ideje hangoztatják — s ezzel összefüggésben semmiféle érvelést nem vesznek tudomásul —, hogy Namíbia függetlenségét össze kell kötni a kubai csapatok Angolából történő kivonásával. Hasztalan próbálják az afrikai államok és a velük együttérző szocialista országok meggyőzni az Egyesült Államokat: a dél-afrikai erők által támogatott angolai ellenforradalmárok és Pretoria reguláris hadserege hadüzenet nélküli háborút folytatnak Angolában, amely ennek következtében egyelőre nem mondhat le ' Havanna katonai segítségéről, ez a korántsem elhanyagolható mozzanat nem befolyásolja az amerikai álláspontot. A nicaraguai kormány mintegy tizennégyezer politikai bűn- cselekmények miatt elítélt moszkitó indiánt részesített közkegyelemben. A képen: az indiánok egy csoportja a kormány amnesztirendeletét hallgatja. A Német Szövetségi Köz- Otto Lambsdorff, az NSZK társaság parlamentje pénteki gazdasági minisztere (képünk ülésén egyhangú szavazással jobb oldalán). A bai oldali megfosztotta képviselői men- kép Friedrich Karl Flick telmi jogától Otto Lambs- nagyiparost ábrázolja, aki áldorffot, az NSZK kormányé- lítóiag megvesztegette a minak gazdasági miniszterét. A nisztert. Bundestag ezzel a bonni ál- , ,, B se g meg vesztegetés gyanúja lamügyészség indítványának miatt vádat akar emelni tett eleget. Az államügyész- Lambsdorff ellen. Fotózás 250 kilométer magasból Úton az űrrepülőgép Az amerikai Columbia űr- felvételeket nyugatnémet terepülőgépről pénteken, mint- leszkópos felvevővel készítet- egy 250 kilométeres magas- ték — most először használ- ságból egy sor jó minőségű ták a berendezést meghatáro- felvételt készítettek Nyugat- z°tt területek fényképezéséKínáról. kez- „ , ., , ..... .... .. Az űrhajósok csütörtökön A feladat végrehajtásában befejezték első kísérletsoroza- egy kínai tudós is segített. A tukat. — Szénásviagonban. Csak jött a vonat, aztán itt letették bennünket... Ezt ti úgysem értitek — halkította le a hangját Lili. — Nem nagyon — értett egyet mind a két fiú. — Sem ezt nem értjük, sem a tankot. Egy tank nem tévedhei. el... — A tank? — ütötte fel a fejét Lili is, mintha csak most hallotta volna először. Kerczák egyre feltűnőbben pislogott körbe. A tankot kereste, hátha itt bukkan fel mellettük. Átvillant az agyán az is, hogy amikor a szőlőben jártaik, aimehettek akár az eltévedt tank mellett is, ahonnan nagyon jól láthatták az ő kis lopásaikat. De csak egy pillanatig gondolt erre, aztán ki is nevette saját magát, hogy ilyen hihetetlen hírt egy pillanatig is komolyén vett. — A tank? — ismételte Lili. — Nem látta azt még senki, csak kitalálták. Rémhír, hazugság. — Egy tank nem tévedhet el, csak úgy — hitetlenkedett Neviczky is. — Hát akkor minek beszélünk róla? — rántott egyet a vállán Lili. — De azért elég érdekes dolog lenne — játszadozott a gondolattal Kerczák. Ilyesmi még úgysem történt a világon. Hogy eltévedjen egy tank! — Nem téved az el — próbálta józanul a dolgokat megítélni Neviczlky, — De lehet, hogy nem is tank az, egészen más, mondjuk, például... — Lilinek nem jutott eszébe semmi. — Például? — ismételték a fiúk, mert Lili elgondolkozva nézte az eget, s ebből arra következtettek, hogy valami fontos közölnivalója lenne, de hirtelenjében elfelejtette. Illedelmesen várták, hogy eszébe jusson az az egészen más dolog, ami nem tank, egyáltalán nem az, de akkor micsoda? Mivel lehet összetéveszteni egy tankot? Mire hasonlít? — Az apám ezredes volt a háborúban, a háború már befejeződött ... — És? — a két fiú nem értette, hova akar kilyukadni. — ö hisz benne — folytatta Lili, úgy, mintha ez lenne az utolsó érve a tank mellett. — Ha ezredes volt az apád, akkor ő csak tudja — hagyta rá Kerczák. De Lili már nem törődött Kerczák megjegyzésével, és azzal, hogy Neviczky arcán ott ült a meggyőződés, elhiszi az eltévedt tankot. — Mennem kell! Beregszász felől jön a felhő, ilyenkor biztos, hogy eső lesz. Megfigyeltem már, ha Beregszász felől ilyen feketeség közeledik a Tisza felé, akkor esővel jön az éjszaka... A fiúk is belenyugodtak, hogy elmaradt a gyakorlás a folyótorkolatnál, a vízzel körülvett kis szigeten. Előttük ugyan még a megszokottnál is élesebb fények világítják meg a kökénybokroikat, a kőriseket, s messzebb pedig a magányos fűzfákat, de a vizek fölött, éppen ahová igyekeztek volna, tompán dörgött az ég — mintha üres vashordókat görgetnének valamelyik távoli vasúti rámpán. Az ég alján tűzből font kötelek kigyúrták át, s az egyre közeledő, fel-fellobbanó villámok sürgették őket: sietniük kell, ha az eső elől haza akarnak érni. ★ A kiszáradt patakmeder felől, ahol Lili a káposztát kapálta, egy kerékpáros alak közeledett. A rosszul kitaposott úton nehezen tartotta a kormányt, többször is meg kellett állnia, nehogy felboruljon. A kalapját ilyenkor még jobban a fejébe nyomta, a kabátujja könyökig felcsúszott, úgy festett, mint a középkori templom- ' kertben várakozó paraszt- emberek, mielőtt bevonulnak a nagymisére. Kemény szárú fekete csizmában és szürkés-fekete csizmanadrágban nyomta-tekerte a pedált, izgett-mozgott az Ukrajnán ál Moldáviába Szauna a határban A kisinyovi Filharmónia épülete. ANTINUKLEÄRIS TÜNTETÉS AZ USA-BAN A rendőrség tizenhét tüntetőt vett őrizetbe csütörtökön az Egyesült Államok Michigan államában levő Walled Lake-ban. Az egyik ottani gyárban a manőverező robot- repülőgépek hajtóműveit állítják elő: az üzem környékén vasárnap óta zajlanak a tiltakozó akciók. Azóta negyvennégyre emelkedett az őrizetbe vettek száma. WEINBERGER FstANCIAORSZÄGBAN Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter csütörtökön háromnapos látogatásra Franciaországba érkezett. Útját magánjellegűnek minősítették, de a miniszter szakít arra is időt, hogy találkozzék Claude Cheysson külügy- és Charles Hernu hadügyminiszterrel, és Raymond Barre volt kormányfőnek, az ellenzék egyik vezetőjének társaságában költse el pénteki reg- ge’djét. A DÉL-KOREAI KÜLÜGYMINISZTER REAGANNÁL Li Von Kjung dél-koreai külügyminisztert csütörtökön Washingtonban fogadta Ronald Reagan amerikai elnök. A kétoldalú kapcsolatokat és az „ázsiai biztonság” kérdéseit tekintették át. GAZELLE TÍPUSÜ HELIKOPTEREK EGYIPTOMNAK Az egyiptomi fegyveres erőknek csütörtökön átadták a harci feladatokra kifejlesztett Gazelle francia helikopter Egyiptomban összeszerelt első darabját. Egyiptom megvette Franciaországtól az Alpha—Jet francia katonai kiképzőgép gyártási szabványait is. Eddig tizenhárom Alpha—Jet-et szereltek össze Egyiptomban. ülésen, erőlködve ráhajolt a kormányra. A két fiú messziről is jól kivehette, hogy mozdulatai dühösek és türelmetlenek, s egyik kezében a kormánnyal együtt, a biciklipumpát is ott szorongatja. Lili megfordult, megismerhette a férfit, mert meglepetten mondta: — Ez utánam jön ... — majd látva a két fiú csodálkozó arcát, még hozzátette: — Maradjatok mellettem. A Krasznán túlról, Nevicz- kyék falujából csak a magasra nőtt akácok, meg a református templom tornya látszott. A kerékpáros éppen a templom vonalába került, mozgó alakja sokáig eltakarta a fénylő templomgombot. A falu fölött porfelhő kavargóit, mintha egy nagy földindulás nyelné el a falut, s a leomló házakból csak a kavargó por maradt volna meg. — Vihar lesz — intett a falu irányába Lili. A két fiú nem törődött már ezzel, tudták ők jól, hogy vihar lesz, majd legfeljebb hazáig futnak. Most mintha mi sem történt volna, leültek a földre, Lili elé. Várták, hogy mit akar a biciklis, aki megkerülte őket, majd pontosan Lili előtt megállt. — Te itt vagy? ... Várhatnak az emberek — mondta a férfi. — A fél falu terád vár. Lili nem szólt rá semmit, sértetten indult tovább, durcásan vonogatta a vállát, jelezve, majd akkor megy haza, amikor kedve tartja. (Folytatjuk) Kisinyov a Moldvai SZSZK fővárosa, a Bik folyó partján épült. Utcáin, terein sajátosan keverednek a keleti és az „európaias” vonások. A régi, faházas városrészek fokozatosan tűnnek el. Helyükön százezres új városnegyedek épülnek, hatalmas parkokkal, ápolt kertekkel, védett fákkal. Kísinyovról először 1420- ban esik említés a történelemben. A festői dombokkal körülvett város régi műemlékei közül az 1840-ben épült székesegyházat és a késői orosz klasszicista stílusban épült harangtomyot (Melnyikov műve) érdemes megtekinteni. A széles, hosszú, 15 kilométeres Lenin sugárúton található III. István és Kotovszkij vörös partizánvezér szobra. Impozáns, kiválóan felszerelt szállói között az egyik legelegánsabb az Inturiszt Hotel. Egyik konferenciatermében került sor a bensőséges találkozóra, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság kisinyovi vezetőivel, aktivistáival. Gyümölcsös üvegtálakban jonatán. Az asztalokon cigaretta és desszert. A metszett poharakban selymes, rubin- vörös bor csillog. Vastag posztóval terített asztalok körül ülünk. Kandidátusnő és filmrendező, a Nagy Honvédő Háború poklát megjárt író és a Reischtagot elfoglalt, de a gyógyításra, az életre felesküdött bájos, idős orvosnő, s a Tokajból nemrégiben hazatért moldvai borásznő emlékeztek élményeikre, szóltak szeretettel azokról az elszakíthatatlan szálakról, amelyek a moldáviaiakat a magyarokhoz fűzik. Örömmel újságolták el, hogy Moldávia és Magyarország között most különösen . intenzív a kapcsolat. Készülnek a Pécsi Balett fogadására. Magyar divatbemutatót is rendeznek hamarosan Kisi- nyovban. Tárlat is nyílik, amely bemutatja a magyar tudomány, gazdaság és szellemi élet eredményeit. Megrendezik a művészeti heteket, s nagy sikert várnak a magyar gasztronómia bemutatkozásától. Ápolják a két nép barátságát. S e szálak erősítéséért szinte mindennap cselekednek. Ennek voltunk tanúi, amikor a délutáni órákban meginvitáltak a Kisinyovtól mintegy 70 kilométerre gazdálkodó kolhozba. A hatalmas lucfenyőkkel övezett bejárat előtt fonott kenyérrel, sóval és borral fogadták a messziről jött magyarokat. Moldáviai népviseletbe öltözött lányok nyújtották felénk a házi vörös borral telt poharakat. Az irodában hazai ízre emlékeztető jonatánnal és star- kinggal terített asztal mellé ültünk. Angol—orosz nyelven írt könyvecskével ajándékoztak meg. A kolhoz történetét idézik, a lapok rögzítik a gazdaság fejlődését. Alig lapoztunk bele, máris szót váltott gazdálkodásról, termesztési módszerekről a magyar szakember és a moldáviai kolhozvezető. Rögtönzött kis tapasztalatcsere bontakozott ki. A Kirov kolhoz 1949-ben alakult, s 6600 hektár területéből 5 ezer a termő. Pjotr Vasziljevics, a párttitkár elmondta: az idén sújtotta őket is a nagy aszály. Ennek ellenére hektáronként 55 mázsa gabonát sikerült betakaríta- niok. Összesen 8 ezer tonna szemes terményt takarítottak be. Ezenkívül 8 ezer tonna dohányt, 1200 tonna szőlőt, 2900 tonna tejet stb. A kolhoz két kis falu lakosságát egyesíti. Két középiskolával, 4 óvodával, egy 35 személyes kis kórházzal rendelkeznek. Van egy kenyérgyáruk is. A gázt bevezették a kolhozban, s már 150 lakásban is ez van, 500 családnak van személygépkocsija, de még többen szeretnének vásárolni, csakhogy sorba kell állni érte. Van egy népi együttesük, kézilabda- és focicsapatuk. Ezek után indultunk el egy kis határszemlére. Láttuk a gondosan megművelt földeket, a zöldellő őszi vetést, az öntözést, s a géptelepen a traktorokat, vetőgépeket. Igazán nagy rendben, megtisztítva várják a telet, s a kitavaszodást. Pjotr Vasziljevics elmondta, hogy ezenkívül még négy hasonló géptelepük van. Ezek után néztük meg a traktorosok szállóját, ebédlőjét. Láttuk a gondosan vetett ágyakat, a szakszerűen felszerelt tantermet és bepillantottunk a szaunába is, majd asztalhoz telepedtünk. Kóstoltuk a mi káposztás és túrós buktánkra emlékeztető süteményüket,. ízleltük a jonatánt, s csorgattuk kancsóból a jóízű, már kiforrt murcit. Ügy, mintha itthon a Nyírségben kínált volna meg valamelyik tsz-elnök, s marasztalt volna. ★ Igaz fáradtan, de élményekben gazdagon .tértünk haza. Mindannyian őrzünk valami apró kis emléket a sok-sok felfedezésből, amelyet szívünkben hordunk egész életünkben. Farkas Kálmán
