Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-31 / 307. szám
1983. december 31. O Üzenet a jövőnek Mit üzenhet egy községi közösség a jövőnek? A Varsánygyürén beszélgetéssel, szemlélődéssel töltött nap csak szilánkokat villanthat fel, csak harrgfosziá- nyokat idézhet abból, ami reméljük, eljut az utánunk születőkhöz. ★ Hogyan kerül a traktoros az almafára? Szűcs Miklós és Kiss P. József nem késlekedett a válasszal a varsány- gyüreí Tisza Mezőgazdasági Tsz gyümölcsösében. Mikor a szántással, vetéssel végeznek, a tél minden évben a kertbe szólítja őket. A december eleji hó fehér leplére hullott lemetszett ágak — mint mesékben útra hintett magok — nyomán találtunk rájuk. Tisztán ragyogott a nap, engedett a harapós hideg. Könnyebb volt forgatni a fák hegyén a metszőollót, bár bevallásuk szerint bírják a hideget. — Traktorosként sem idegen munka nekem az almafa metszése — kezdte Szűcs Miklós, aki 1963 óta tagja a tsz-nek. — Apámtól, apósomtól lestem el a tudományát. Jó húszéves telepítések ezek. Rontott a szánk ízén, hogy az idén nehéz volt túladni az almán. Otthon van hatvan fám. Ha kínlódás is volt a terméssel, még nem húztam ki egyet sem, már csak becsű letbőlsem. Közelében tudhatja fiát, aki Mátészalkán tanult, most a termelőszövetkezetben brigádvezető. Délidőben tarisznyából falatozik. Este a felesége, aki Vásárosnaményba jár dolgozni, meleg vacsorával fogadja. Elégedett embernek érzi magát. Tavalyelőtt a traktorostársak segítségével felépült a szép új lakása, a kőporozás maradt hátra. Évekig dolgozott vállalatoknál. mígnem hazajött a tsz-be a nagyvarsányi születésű Kiss P. József. Éppen tizenöt eve. Hét esztendeig tehenész volt, majd kitanulta a traktoros szakmát. Idén érettségizett a lánya, akit nem vettek föl főiskolára, ám jövőre újra megpróbálja. Addig is Nyíregyházán óvodában dolgozik. — Ott járt gimnáziumba is. Ejtőernyőzött. barlan- gászkodott, jobban szeretne városban maradni. Nem tudtuk szándékától eltéríteni. Én jobban érzem itt, falun magam. Új házat nem építettem, csak a régit bővítettem ki. Fiatalon tervem volt bőven, de átestem egy komoly műtéten, az egészség miatt lejjebb adtam. Addig volt lejős tehenem, tartottunk bikát. azután eladtuk. Amit a gépen keresek, nem sok. Beosztjuk. Fizetéstől íizetésjg megölünk belőle. A jövővel ritkán gondolok, inkább csak az aggaszt, hogy a nehéz munkára ritkán akad lialal Ki jön majd utánunk, ha nyugdijba megyünk? ★ A gyümölcsösből visszaielé útba esik az iskola. A jövőt formálót, a pedagógust kérdeztük. Szűcs Gyuláné, az iskola igazgatónője: — Igyekvő emberek lakják Varsánygyürét. Ha végigment az utcán, maga is láthatta, sok a szép, modern lakás. A gyereküket elhal- mozzak mindennel. Ugyanakkor nem hallgatható el, hogy tanulóink szorgalma gyengébb, mint amilyen a tíz- tizenöt évvel ezelőtt iskolába járóké. Különösen érezhető ez hétfőn, a hosszú hétvége után. Beszélgettünk erről a szülőkkel is. Szombat, vasárnap sokat dolgoznak, hajtanak azért, hogy a korábban megszokott életszínvonalukat fenntarthassák. Leterheltek, nem tudnak kellően odafigyelni gyerekük előmenetelére. — A pedagógusok üzenetét a tanulók hordozzák. Nem kis büszkeséggel mondhatom, jó az iskolánk hírneve. A matematikát szeretők közül többen eljutottak Debrecenbe, a tagozatos Fazekas Mihály Gimnáziumba, majd az egyetemre. Jóleső érzés, hogy néhány saját tanítványom ma már tantestületemben kollégám. ★ A tél jótékony kozmetikázására nem tart igényt a var- sánygyürei tsz. Helyezést értek el a Vöröskereszt által hirdetett „tiszta szövetkezet” idei versenyében. Az elkezdett építkezés, tereprendezés miatt nem“ lehettek dobogósak, de az elvet, hogy a szép és fegyelmezett munka a tisztaságtól elválaszthatatlan, nap mint nap alkalmazzák. Ha gondjai lehetnek Zakor József tsz-elnöknek, akkor azok nem ebből fakadnak. A beszélgetést azzal a kérdéssel kezdtük, ami az almáskertben felmerült: valóban pótolhatatlan-e a tagság munkában élenjáró középkorosztálya? — A gépesített területeken harminc, negyven év az átlagéletkor, férfiszakmunkásaink száma szépen gyarapszik. Nődolgozóinknál már más a helyzet. A lányok nem jönnek szívesen kapálni, dohányt törni, ám ez nemcsak a mi szövetkezetünkben van így. Nem lehetünk türelmetlenek. Aki ma friss szakmunkás-bizonyítvánnyal belép hozzánk, attól nem várhatunk el rögtön olyan minőséget, mint a jóval tapasztaltabbtól. Odafigyelünk a pályakezdőkre. és arra ösztönözzük őket. hogy minél előbb érjék utói az idősebbeket. — Tizenhat éve kerültem Varsánygyürébe, tíz esztendeje vagyok elnök. Az új szabályzók nagyobb követelményekkel párosulnak. Keressük ö módját, hogy a gyenge talajadottságot ellensúlyozhassuk. Önerőből fejlesszünk. Mióta elnök vagyok,. épült fel a baromfitelep, megújult a tsz-központ, elkészültek a szolgálati lakások. húsz mérnök jött hozzánk, s sok jó szakemberünk van. Egymásért dolgozunk. Reszler Gábor Esti fények Nyíregyházán Csak az eredmény számít? Vezetik borotvaélen HOVATOVÁBB KÖTETEKET LEHETNE MEGTÖLTENI AZOKKAL A NYILATKOZATOKKAL, AMELYEK A SZIGORÚBB GAZDASÁGI KÖRÜLMÉNYEKRŐL SZÓLNAK. ÉRZI EZT KI-KI A MAGA BŐRÉN IS. DE A LEGJOBBAN AZ ÜZEMI VEZETŐK, AKIK SOKSZOR KÉT TÚZ KÖZÉ KERÜLNEK. EGYRÉSZT IGEN KOMOLY KÖVETELMÉNYEKET KAPNAK „FELÜLRŐL”, MÁSRÉSZT MOST SEM AKARNÁK „ROSSZ FIÚK” LENNI A MUNKÁSOK ELŐTT, S EZÉRT EGYENSÚLYOZNAK A SZIGOR ÉS A REÁLIS BIZTATÁS KÖZÖTT. — Hosszú évek óta nem tapasztalt helyzet elé kerültünk: nem a kereslet határozza meg a termelésünket, hanem kínálati piac előtt állunk. Több forgácslapot termelhetnénk, mint amennyi megrendelőnk van — említi gondjukat dr. Kelemen Miklós, az ÉRDÉRT vásárosna- ményi forgácslapgyárának igazgatója. A bútoripari rendelések csökkentek elsősorban, de a szakemberek úgy vélik, hogy csupán átmeneti időszakról van szó. Hiszen az építőipari felhasználás nálunk minimális más országokhoz képest, de az élet egyéb területein is több forgácslapot használhatnának — ha tudnának róla. — Türelmetlen vagyok. Azt szeretném, ha máris tudnák, mennyi nagyszerű alkalom van a felhasználásra — folytatja. — Ezért most az a legfontosabb célunk, hogy minél több információt ‘adjunk az ipar részére a forgácslap felhasználásáról. Bár csak a második fél évre jellemző a kisebb rendelés, azonban a gyáriak máris keresik az új utakat. Ezek egyike, hogy a hagyományos 19 milliméter vastag forgácslapok mellett az idén már egészen vékony, 7—10 milliméterest is gyártottak, de a vastag. 30 milliméteres sem maradt el. Egy méretre szabó berendezést vásároltak tízmillió forintért az NSZK- ból. s ezzel a megrendelők igényeihez még jobban igazodnak. Egyszerre nyugodt és ideges Krislin György, az Ipari Szerelvény és Gépgyár mátészalkai gyárának igazgatója. i — A nyugalmam arra vonatkozik — magyarázza —, hogy amiben döntünk, azért merjük vállalni a felelősséget. Nagjmn sokat számit nálunk, hogy a vállalaton belül megfelelő önállóságot élvezünk, rajtunk múlik a termelés. S máris megvan az ok az idegességre, mert jövőre a mostani közel 300 milliós termelés helyett 320 milliós tervet állítottunk össze úgy. hogy néhány bevált cikkből kisebb a rendelés. Ezt kell ellensúlyoznunk más termékekkel. Új gyártmányunk a gömbcsap, az idei búszmilliós termelés helyett jövőre 60 milliót várnak el tőlünk. Az alapanyagok beszerzésében és a késztermékek továbbításában 70 partnerrel áll kapcsolatban a mátészalkai gyár. Maga dönti el, milyen kooperációkat szervez a különböző szövetkezeti melléküzemágakkal, — Erre is szükség van, mert a kisebb szakértelmet kívánó munkát kiadjuk ezeknek a kis üzemeknek, hogy nálunk a nagy értékű gépeken a magasabb színvonalú termelés folyjék — jellemzi a kapcsolatokat az igazgató. A változást éppen azok a megrendelések jelentik, amelyek külföldről érkeztek. A Felső-tiszai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságnál Oszt- rogonácz János igazgató a nehezebb gazdálkodásról szólva a következőképpen fogalmaz: — Tele vagyunk panasz- szal, hiszen a piac minden rezdülését megérezzük. Ki hinné például, hogy a gyengébb almatermés miatt 80 millió forintos kiesésünk volt, ennyivel kevesebb ládát kértek tőlünk. Persze arról koránt sincs szó, hogy az erdőgazdaságnál elkeseredett emberek lennének, hiszen a közel egymilliárdos termelést megvalósító négyezer ember a tervnek megfelelően dolgozott az idén. — Az exportnak pedig külön örülünk — említi a jót Új terméket gyárt Mátészalkán az ISG az igazgató. — Ugyanis jóval több lett a tervezettől, összesen 30 új termékkel jelentünk meg, s ezek közül több került exportra, A legfontosabb, saját alapanyagból dolgozunk, az erdeinkben meglévő akácot használjuk fel. A virágládától az uszoda tetőszerkezetéig sok mindent készítettünk belőle. Az erdőgazdaságnál a fokozottabb önállóságot említik, mint az .eredmények forrását. — Érezzük a nyomást, a piac meghatározó szerepét — vallja Osztrogonácz János. — Rá kellett jönnünk, hogy csakis ez alapján ismerik el a munkánkat. Ugyancsak, az alkalmazkodást tartja a legfőbb ismérvnek Markovics Gyula, a nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat igazgatója. — Az utóbbi másfél hét alatt mindent végigzongoráztunk a társadalmi szervekkel. úgy állítottuk össze a jövő évi tervet — mondja. — A szabályozók hozták például. hogy tíz százalékkal drágább lett a bérköltség, nyilván a munkaerővel való takarékosságra ösztönöz. A VAGEP-re korábban is a rugalmasság volt a jellemző, az új termékekkel való jelentkezés. Az idén a nemzetközi vasáron is bemutatták a házi kisesztergát. amiből jövőre már ezerdarabos sorozatra számítanak. Ui- donság egy impulzus jeladó berendezés is. ezeket mint a Novotrade RT részvényesei kezdik gyártani. — Mondják, hogy a kis vállalat rugalmasabb — ismeri el Markovics Gyula — Azonban néha éppen ez a gondunk, mert szinte telexen szólnak, hogy néhány nap múlva várják a kész termeket. Nagyon nehéz, báréi ed - ményes az ilyen alkalmazkodás. Sokan a VAGÉP-et űgv ismerik, mint a megveszek - hely legnagyobb autójavító bázisát. Mivel a vállalati termelés nagyobbik hányada ered innen, ezért itt sem közömbös. hogy milyen eredményeket érnek el Az új évben ezért a szerelők párban dolgoznak, egyéni elszámolás alapján, hogy jobban tudják mérni -a teljesítményüket, aminél kikötés a reklamácíómentesség. — Azt szeretnénk, ha a szerviz, s az óra javító részlég is mint valami kis leányvállalat dolgozna — fejtegeti az igazgató. — Ezeknek az új formáknak a közvetlen haszna könnyen méi - hetö. — Ügy vagyunk. hogy minden év keservesen indul — jegyzi meg Markovics Gyula —. azonban meg kell adnunk azt a legfontosabb lökést, ami mégis egyenesbe hoz bennünket. Mert a vezetőknek nem siránkozniuk kell a körülmények miatt, hanem azokhoz igazodni. L. B. Van egy képtelen ötleted egy még képtelenebb megoldással? Ezzel a képtelen kérdéssel leptem meg ismerőseimet. Szándékom egy csodabogár-gyűjtemény összeállítása lett volna, melynek dobozában olyan lélegzetelállító kitalációkat szúrtam gombostűre, amiilyeneket még nem pipált a világ. Rögtön az elején el akartam kerülni a csapdát, nehogy légből kapottak legyenek az agyszülemények, ezért helikoptervezetö barátomnak szegeztem neki a már ismertetett kérdést. A világon minden embernek a lelke mélyére lehet látni abból a stílusból, ahogyan a helikoptert vezeti, így aztán legutóbbi légi utunk óla nyitott könyvként hevert előttem a srác jellemének minden zege-zuga. Ezért vágott mellbe a válasza, mert rá kellett jönnöm, okozhat még ez a ftu meglepetéseket. Ekként kellemetlenkedett: „Tudod te, hogy mennyiért zötyögött veled az égi szekér?” El bizonytalanodtam. „Percenként több mint háromszáz forintért” vágta fejemhez kíméletlenül az igazságot. Atyaisten! Ha én ezt annak idején tudom, fel se megyek ÖTLETPARÁDÉ arra a negyedórára, hunéul elkérem a pénzt, bújt elő bennem egy pillanatra a kis kapzsi, persze akkor nem lett volna légi riport. És akkor jött a javaslat: „Az agrnnomusok is igen szeretnek röpködni, és nemcsak az élvezet kedvéért. hanem azért, mert olyan pontos képük a határ állapotáról sosem lesz. mint odafentröl. Tanuljanak meg motoros sárká- gyon repülni! Egy ilyen alkalmatosság kijön negy- venezerből. és akkor kedvükre röpködhetnek. Rengeteg ország van. ahol ezt már nem akadályozzák idejétmúlt rendeletek.” Képtelen? Nem képtelen? nem sokáig volt időm tűnődni, mert lavinaként indult az ötletroham. Agro- nómus ismerősöm nemes egyszerűséggel pusztán any nyit javasolt: töröljék cl az öntözővíz díját. Azt. amelyet nem is olyan régen éppen tízszeresére emeltek. Es még csak önös érdekek sem vezették, hiszen Szatniárban a lápon, ahol o gazdálkodik, a tsz jöldji nagyon gyakran úgy ne: ki, mint egy nzstelep. pedig nem rizs, hanem búza áll a vízben. Miért ne!? — érceit. A főkönyvelő belenéz a kasszába, kevés a pénz. mondja, nem öntö- zünk. Vonják el úgy a víz diját, ahogy az országutak használatáét! Képtelen? Nem képtelen? Hagyjuk, mert érkezett egy egészen biztosait képtelen. 1KSZV-ellenes aktivista minőségében megjelent barátom, aki életkora miatt a Don-kanyarhan nem leheteti ott, csak lelki sebesüléseket visel. Ezekből csak egyet: tagja volt annak a kicsiny, de elkeseredett csapatnak, amely az Árok utcai garázsok tulajdonosaként védte egy darabig érdekeit. Ő megmenekült. de döbbenten tudtuk meg, hogy ismét van garázsa. Nagyon bátor fiú. Szeretné kikapcsolni a radiátort. mert úgy gondolja: tél az ilyen, mint a tavalyi volt? Azt a kis pénzt is érdemes megbecsülni a mai világban. A fűtőműnek nem ez az álláspontja. Hallani sem akar agyai is a dologról. Szerencsésebb a helyzete autótulajdonos javas lattevőnknek, mert lehet hogy nyitott kapukat dönget Ó kéri n rendőröket: sajat magukon alkalmazzák a javasolt büntetési formát először. Ha legközelebb rosszul beállított fényszórója miatt elkapják, ne száz. hanem kétszáz forint büntetést szabjanak ki. Adjanak viszont egy cédulát, amelyet ha bármelyik szervizben bemutat, ingyen beállítják a lámpáját. Rögtön hozzátette, hogy nem eredeti az ötlete, csak még él benne az emlék: valamikor a rend őrei nemcsak megbüntették a lámpa nélküli bicikliseket, hanem komplett világítási felszerelést is „ajánlottak” megvételre a helyszínen. Micsoda ötletek? Hogy lesz ebből csodabögár-Qyüj- temény? Teljesen földhözragadt ez a társaság. Sehol egy örökmozgó, egy vaskarika fából. Vagy mégiscsak hasonló képtelenségek a felsoroltak? Egyelőre úgy tűnik, egymás mellett a helyük. Ésik Sándor Jávor László felvétele V. jfy ÜNNEPI MELLÉKLET
