Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-31 / 307. szám
2 Kelet-Magjaromág 1983. december -31. Nem volt könnyű év 1983. A tanácsok is kevesebb ösz- szeggel gazdálkodhattak, mint amennyit a VI. ötéves terv összeállításakor terveztek erre az esztendőre, ennek ellenére tovább épültek, szépültek településeink. Űj 'lakások, iskolák, óvodák, közművek okoztak örömet sok-sok embernek. Hat városunk tanácselnökétől azt kérdeztük meg: mire a legbüszkébbek, mi okozott nekik legnagyobb örömet. Gyuricsku Kálmán Nyíregyháza: — Legjobban a társadalmi munkával elért eredményeknek örülök. 1982-ben Nyíregyháza lakói már több mint 100 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, s bár az idei számok még ismeretlenek, elmondhatom, bogy a peremterületi vízmű- itársuilat révén újabb részeken készült el a vízvezeték, a Ságvárd-telep több utcájában épült ki a gázvezeték, s — ha anyagi áldozatok arán is — sok család jutott vezetékes vízhez és gázhoz. Öröm, hogy hozzákezdünk Nyíregyháza általános rendezési tervének felülvizsgálatához, mert ez határozza meg a megyeszékhely jövőjét. Bízom benne, hogy jövőre is az ideihez hasonló lendülettel építhetjük a közműveket a város lakóinak hozzájárulásával és segítségével. Lánczi János, Mátészalka: Annak örülök legjobban, hogy a város vállalatainak, szövetkezeteinek összefogásával megteremtettük a lehetőséget arra, hogy Mátészalka is vezetékes gázt kapjon. Tizenegy kilométer gerincvezetéket kell kiépíteni, hiszen a gázvezeték az Ipari úttól mindössze 3 kilométerre halad és egy fogadóállomást is meg kell építenünk. Nem lesz olcsó dolog, közel 60 millióba kerül, de a költségek 3 5 év alatt megtérülnek. 1986-ban a társult 11 vállalaton és szövetkezeten kívül az Ifjúság téri és a Felszabadulási lakótelep lakásaiban is vezetékes gáz lesz. Nem volt könnyű munka a szervezés, de megérte. Tóth László Kisvárda: — A megyében elsőként szerveztük át saját hadrendünket: a városi tanács szokásos nyolc osztálya helyett öt osztályt hoztunk létre. Örülök, hogy az átszervezést konfliktus és különösebb sértődés nélkül hajtottuk végre. Az átszervezésnek közvetve a lakosság is hasznát veszi. Büszke vagyok, hogy új, korszerű tanácsházába költöztünk, s a lakosság is korszerűbb körülmények között intézheti ügyes-bajos dolgait. Az 5-ös számú iskolánkban egész évben működött a 24X48 méteres tornaterem. Ennek a létesítménynek nincs párja a megyében. Elégedetten gondolok arra, hogy az elmúlt év végén a lakosság által felvetett gondok közül a legtöbbet sikerült megoldanunk, örülök, hogy a vasúton túli terület lakói sok társadalmi munkát végeztek. Jánvári Tibor, Nyírbátor: Ebben az évben volt tíz éve, hogy az Elnöki Tanács Nyírbátort várossá nyilvánította. Arra vagyok legbüszkébb, hogy sikerült a lakosságot fejlesztési céljaink megvalósításához mozgósítani. Mi az eredménye? Hozzákezdhettünk a városi fürdő bővítéséhez, ami 3,5 millió Ft-ba kerül, s a város üzemeinek, intézményeinek, Nyírbátor és a környék lakóinak anyagi hozzájárulásával valósul meg. Öröm számomra, hogy a fegyveres erők napján a Vörösmarty téren egy kreszparkot avathattunk, amely szintén nagy értékű társadalmi munkát takar. Szeretném, ha ez az összefogás lendítő erő lenne jövő évi várospolitikai céljaink megvalósításához. Szabó Endre, Fehérgyarmat: — Azt hiszem, ilyen nehéz év után arra lehetek legbüszkébb, hogy teljesítettük mindazt, amit a VI. ötéves terv 1983-ra előírt. Elkészültek az állami, a szövetkezeti és a saját erőből épült lakások és ez azt jelenti, hogy Fehérgyarmaton körülbelül száz család költözhetett új otthonba. Bővült az óvodai helyek száma, megkezdődött a közgazdasági szakközépiskola építése és két gyárunkban kezdődött meg a termelés 1983-ban. Ez most 250 embernek ad munkát, de 1985- ben már körülbelül 700-an dolgozhatnak a két üzemben. Czakó János, Vásárosna- mény: — Legnagyobb örömet az okozott nekem, hogy javítani tudtuk a telekellátást. Üj utcát nyitottunk, a Pátens utcát, s eladtunk minden telket. Elfogadtuk a Déli lakótelep rendezési tervét és az OTP-lakásépítésben is előre tudtunk haladni. Azt jelenti ez, hogy több mint hatvan család lakásgondját tudtuk 1983-ban megoldani. Büszke vagyok rá, hogy ebben az évben felavathattuk Vásáros- namény meleg vizű fürdőjét. B. J. „Keresztelő11 Nyírbátorban Eddáig nyolc osztályon intézték el a lakosság ügyes- ibajos dolgait a Nyírbátori Városi Tanácson, január elsejétől pedig öt osztályon végzik el a tanácsi apparátusra váró munkát. Az átszervezés után a régi osztályok helyett pénzügyi-terv-munka- ügyi osztálya, városgazdálkodási osztálya, művelődési, egészségügyi, sportosztálya, hatósági osztálya és titkársága lesz a végrehajtó bizottságnak. Az új osztályok ügyrendje elkészült, s tegnapi ülésén hagyta jóvá a végrehajtó bizottság. Az új év első munkanapjától már az „új felállás” szerint dolgoznak a nyírbátori tanácson. A Kelet-Ma- gyarország minden kedves olvasójának eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánnak a szerkesztőség és a lapkiadó vállalat munkatársai Mi! nem vár Ön...? Nem szokványos kiváncsiskodásaink Annyi furcsasággal lepett már meg bennünket a hátunk mögött lévő esztendő, hogy vettük mi is a bátorságot, s megfordítottuk a szokványos kérdést: „Mit vár önhelyett „Mit nem vár ön 1984-ben ..Kiszemelt „áldozatainkat” hátulról kellett hát becserkésznünk: sikerrel. Ráadásul — igaz hozzászokhattak ők már a groteszk-fonák eseményekhez — még csak meg sem lepődtek túlságosan a kérdéseken. Válaszoljon tehát a pedagógus, az eladó, a postahivatalnok, az építész. A vonal végén a kérdés hallatán először csend a válasz. Aztán megszólal Zsirkó Imréné, a nyíregyházi 1. számú postahivatal vezetője. — Legelőször is egy közhelynek tűnő dolgot mondok, Vigyázat!? Betörő! A kár megtérült, de kinek 7 % Fizetés páncélszekrénnyel együtt... KÉSŐ ESTE VOLT. AZ UTCÁK RÉG ELNÉPTELENEDTEK, S MÁR CSAK NÉHÁNY ABLAKBÓL SZŰRŐDÖTT KI HALVÁNY FÉNY. A KÉT KÉSŐI JÁRÓKELŐ SEM SZOLT EGYMÁSHOZ, ŐK SZEMÜK REZDÜLÉSÉBŐL IS MEGÉRTETTÉK EGYMÁST. TESTVÉREK VOLTAK. A TERV RÉG KIALAKULT BENNÜK, ÓVATOSAN MEGKÖZELÍTENI AZ ÁRUHÁZAT. Csend volt. Néhány pillanat múlva erős csattanás zaja töltötte meg a környéket. Lélegzet-visszafojtva várták a hatást, de semmi nem mozdult körülöttük. A két felbátorodott fiú besétált a boltba, egy sárga műanyag rekeszt jói megpakoltak, aztán hazamentek. Másnap őrizetbe vette őket a rendőrség. Mert valaki észrevette őket, tanúkat is hívott, s feljelentésük alapos segítséget jelentett a betörés tisztázásához. A bolt természetesen a leltározás befejezéséig zárva maradt. ★ Nemigen lehetne pontosan kiszámítani: hányszor és hány helyen maradt már zárva a bolt, áruház, úgy mint a bevezetőben szerepelt tiszalöki — amelyiket az sem mentett meg a betörőktől, hogy a település kellős közepén van — amiatt, hogy előző éjszaka betörők jártak, s nem is nyithatták ki, míg el nem készült a pontos leltár arról, hogy mi hiányzik. S míg a rendőrség a betörőt kereste, a szövetkezet benyújtotta a számlát a biztosítónak. A kár — a bolt, a betörés gazdájának kára — többnyire megtérült. Vajon valóban megtérült? Emelkedett, nőtt, több lett, növekedett, szaporodott..., olvashattuk az utóbbi időben többször is ezeket a szavakat a bűnügyi statisztikát jelző számok mellett és érvényes ez a betörésekre is. Hogy mik lehetnek az okai, ahhoz a bűnözőket sem kell ismerni, elég saját hanyagságunkra — a nyitva felejtett lakásra, a mellé zárt ablakra, a kulcs a lábtörlő alattra, a nyaralni mentünk feliratra — gondolni, de az üzemek, szövetkezetek is gyakran hagyják őrizetlenül értékeiket. És ezt a betörők alaposan ki is használják. ★ Szabolcs-Szatmár megyében öt éve 344 betörés volt, amivel 950 ezer forint kárt okoztak,. tavaly pedig már 829 esetet jelentettek be az Állami Biztosítónál, a károkra kifizetett összeg pedig meghaladta a 2 millió 700 ezer forintot. Az idei végeredmény még ismeretlen, a részadatok azonban már jelzik, hogy még nagyobbak lesznek a számok, mert ebben az évben már nemcsak néhány ezres bolti betörésekhez hívták a rendőrséget, hanem százezreknek kelt lába, olykor páncélszekrénnyel együtt vitték el a másnapra kiborítékolt fizetést. Mert nemcsak a boltok őrzése nincs megoldva, a pénzre sem vigyáznak sok helyen megfelelően. Az ok egyszerű: a megfelelő védelmet jelentő páncélszekrény és a riasztóberendezés felszerelése sokba kerül, ha betörnek, a kárt megtéríti a biztosító. Most az ősszel történt, hogy a timári tsz-ben előkészítették á tagság fizetését, aztán reggelre páncélszekrénnyel együtt eltűnt közel félmillió forint, pedig rendelet írja elő, hogy ilyen összeget már őriz ni kell... ★ Gazdasági vezetők panaszkodnak gyakorta, hogy a bolt később zár, mint a posta, s a délutáni bevételt már nem tudják feladni, de elmondják azt is, hogy drágák a riasztó- berendezések, s ezért nem telik erejükből szétszórt kisboltjaik biztonságos védelmét megoldani. Az Állami Biztosítónál hallottuk, hogy ha egy vállalat, egy szövetkezet megfelelő berendezéssel védekezik, tehát a pénzt páncélszekrényben tartja, az árut jelző- berendezéssel óvja, a biztosítási összeg 30 százalékát elengedik. Számoljunk. Ha egy szövetkezetnek 1 milliárdos árukészlete van, 600 ezer forint biztosítási díjat kell fizetni érte. Ha a 30 százalékot elengedik, 180 ezer forint marad meg, ebből 10 ezer forintos riasztóberendezéssel 18 bolt szerelhető fel. Két-há- rom év alatt minden bolt védve lenne, nem lenne ki esés a napokig tartó leltár miatt és nem az Állami Biztosító fizetne valamennyiünk pénzéből a betörők helyett. Mert rajtuk aztán nem lehet behajtani.... ,, (b. j.) Munkája hangulatot árasztott A dekoratőr pihenőre tér... Nyugdíjba ment Kállai Károly dekoratőr, a megye szinte valamennyi dekoratőrének tanítómestere. Az idős mester életútja épp olyan színes és változatos, mint maga a dekora- tőrség. A háború előtt Nyíregyházán tíz évig egy rövidáru-kereskedésben dolgozott, majd 35 évig megszakítás nélkül dekorálta megyénk üzleteit, áruházait. Munkája nemcsak a boltokat, az utcákat, a falvakat és a városokat is díszítette. Való igaz: a jó dekoráció nemcsak a kereskedők munkáját segíti és nemcsak útbaigazítás a vevőknek. Az ötletes, ízléses munka hangulatot is áraszt, városképet formál. Bő évtizede, hogy az országos kirakatversenyen fődíjat nyert. Munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Volt propagandista, rengeteg társadalmi munkát végzett, s megelégedett fizetségként egy meleg kézszorítással. Csütörtökön nemcsak az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalattól, kollégáitól, a műhelytől, a sokféle szerszámtól is búcsúzott. Mert neki nemcsak mestersége, hivatása is volt a munkája. Egészséges, mozgékony ember lévén azonban ezután is be-bejár a műhelybe, meg a központba, ahol nyugdíjazása alkalmából Kiváló Dolgozó címmel tüntették ki és ritkaságszámba menő jubileumi jutalmat is kapott. (n) olyasmit, amit egyetlen tisztességes ember sem vár: ne legyen háború ... Ugye banális? De enélkül mást sem kívánhatok... Mit nem akarok? — Nem kíy^nom továbbá, hogy a 4800 vonalas telefonközpont-bővítés határideje akár csak egyetlen nappal is csússzék. Nem szeretném, ha a postán kevesebb lenne a dolgozó, mint most, sőt — noha munkaerőhiány jelenleg nincs — azt várom, hogy a fiatalok az eddigieknél jobban érdeklődjenek a mi munkánk iránt. Végül nem várom, hogy a pénzem jövőre kevesebbet érjen, mint 1983- ban. Fábián Béláné, a fehér- gyarmati Zalka Máté Gimnázium tanára: — Nem várok újabb reformot az oktatásban. Hosszabb távra szóljanak az oktatással kapcsolatos határozatok. Nem szeretném, ha iskolánk csapata a Ki tud többet a Szovjetunióról ? című vetélkedőn 1984- ben is az utolsók között végezne. Nem örülnék, ha jövőre túltermelés lenne almából és megnőnének az értékesítési gondjaink. Nem kívánok kemény telet. És ezzel összefüggésben nem várok újabb olaj áremelést. Ugyanis olajkazánunk van. Őszintén szólva azt sem várom, hogy jövőre megkérdezzék tőlem: „Mit nem vár ön 1985- től?” Kulcsár Attila, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetője: — Arra is nehéz válaszolni, hogy mit várok az új esztendőtől. De a kérdésre térve: nem várom, hogy mindaz, amit munkával, tervekkel megalapoztam — a munkahelyen, a magánéletben — ne valósuljon meg, ne érjen be a gyümölcse. Én nem készülök a rosszra, ilyen az alkatom. Várakozásaim is csak olyan dolgokra irányulnak, amiket befolyásolni tudok: mert egyébként szerencsére vagy csodára kéne hagyatkoznom, s ezt nem akarom. De konkrétumokról hadd ne essék szó! Ónodi Gézáné, a nyíregyházi Kelet Áruház konfekció- osztályának eladója: — Könnyebb lenne a válasz, ha azt kérdeznék, hogy mi mindent várok az új esztendőtől. Erre ugyanis hosz- szan sorolhatnám, hogy jobb áruellátást, kevesebb hiánycikket, az igényekhez jobban igazodó méretválasztékot szeretnék itt a konfekcióosztályon, s az egész kereskedelemben. Persze mindennek nem szeretném az ellenkezőjét. Ugyanakkor nem szeretnék gyakori árváltozásokat, sem. Hiszen ez nekünk, kereskedőknek duplán rossz: érint mint magánembert, ráadásul megsokszorozza a munkánkat az áruházban. Nem örülnék, ha a gyerekeim rontatának a bizonyítványukon, ha nem tudnánk elmenni üdülni, ha valaki megbetegedne a családban. Rossz lenne, ha jövőre szintén dolgozná kellene karácsony villáján, s december 31-én, mint az idén. Már az is sokat jelentene, ha déli egy óra helyett 11-kor bezárnánk hiszen ezen a két napc rengeteg a tennivaló otthon. S természetesen azt sem szeretném, ha a vevők elpártolnának tőlünk.
