Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-29 / 305. szám
Jelentéseink I smerősöm nyakig betemetkezve az íratok közé, értésemre adta, nagyon kevés az ideje, mert az év végi jelentést és a jövő évi munkatervet kell elkészítenie. Hozzátette, mindezt alig harminc példányban, és kezdte sorolni a megyei szervektől a minisztériumig, kinek kell küldeni a jelentésből. Közben gyorsszámítással kimutatta, ha az illetékes főhatóság illetékes előadója csak egy- harmadát olvassa el a hasonló intézmények által küldött jelentéseknek három hónap is kevés lenne rá. Ha mást nem csinálna. Azért jutott eszembe a napokban tapasztalt eset, mert járva-kelve a különböző intézményeknél, hivatalokban mind több íróasztal fölé görnyedő embert látok, aki gondosan rója a jelentését az év eredményeiről. Nem gondolom, hogy nincs szükség az év számvetésére, a legfontosabb tények és számok rögzítésére, az év mérlegének elkészítésére, csupán az olykor túlzott és semmilyen hasznot nem hozó jelentésáradat ellen szólok. Nem vagyok naiv, jól tudom. kialakult szokásokat, beidegződéseket megváltoztatni aligha lehet ráolvasással, de hiszem hogy a praktikum, az emberi energiával, szellemi tőkével, idővel való takarékosság utat tör magának. Az információ jelentősége és értéke napjainkban felerősödött, termelési érdekké, közérzetet alakító tényezővé vált. A lényeget rögzítő, elemző és főleg rövid jelentésekre óhatatlanul szükség lesz ezután is, de ráférne egy alapos megreformálás az év végi jelentés dömpingre, mert időt, energiát von el a munkától. Nemrég a kezembe került egy jelentés, amely száz gépelt oldalon ecsetelte az alig húsz dolgozót foglalkoztató intézmény munkáját. S bizony a jelentés készítői — a munkahely szakmai vezetői — nem mentek a szomszédba öndicséretért. Siránkozásért sem, felemlegetve folytonosan a nehéz gazdasági helyzetet. Tele általánossággal ... Az éves munkát számba venni, újra mondom, természetes, a további haladást segítő mozzanatnak kell tartanunk. Egy egészséges határig, amíg nem válik öncélúvá, vagy önigazolássá. Az esetek egy részében ugyanis az intézmény, a vállalat, a hivatal vezetésének gyöngesé- geit, visszásságait hivatott elpalástolni, a tárgyilagos, önkritikus elemzés helyett, sok bennük a szubjektív vonás, az egyéni; vagy a csoportérdek fölé helyezése a közösséginek. 11 ind több munkahe- M lyen jelennek meg — ha nem is nagy számban — a különféle műveletekre alkalmas számítógépek. az elemző, feldolgozó munkát segítő és a szubjektív elemeket szinte kiküszöbölő gépek. Ezek is segíthetnek abban, hogy kevesebb jelentést gyártassanak a különböző intézményekkel, munkahelyekkel. De a legfontosabb a szemlélet megváltoztatása, amely nem a jelentés hosszúságával méri a munkát, hanem a tartalommal, a tömörséggel. Kevesebb papírmunkával — de a mostaninál több haszhál- ható és jellemző adat, tény rögzítésével — bizonyára korszerűbbé tehető az év végi számvetés. Könnyebb lesz olvasni és írni. És nem marad olvasatiadul az íróasztal mélyén. P. G. V __________________/ Kádár János fogadta a nemzetiségi szövetségek főtitkárait Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Hambuch Gézát, a Magyarországi Németek, Jakab Róbertnál, a Magyarországi Szlovákok, Mandity Marint, a Magyar- országi Délszlávok és Márk Györgyöt, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárait. A baráti találkozón részt vett Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Tétényi Pál, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A főtitkárok tájékoztatást adtak a nemzetiségi szövetségek legutóbbi kongresszusainak tapasztalatairól. Megállapították, hogy a nemzetiségek a Magyar Népköztársaságot hazájuknak tekintik, ahol — számarányuktól függetlenül — egyenjogú állampolgárként élhetnek, dolgozhatnak. Az MSZMP következetes, lenini elvekre épülő nemzetiségi politikájának eredményeként a nemzetiségek sajátosságaik feladása nélkül — egyéni és kollektív jogaik érvényesítésével — kiveszik részüket a közös szocialista célokért folyó építőmunkából. A szövetségek a helyi, megyei és országos szervekkel, szervezetekkel együttműködve segítik a nemzetiségi lakosság aktívabb részvételét a közéletben, és ezzel is hozzájárulnak társadalmunk egységéhez. A találkozón hangsúlyozták, hogy a nemzetiségek anyanyelvűk és kultúrájuk ápolásával a hazai és az egyetemes kultúrát is gazdagítják, hozzájárulnak ahhoz, hogy a velük azonos nyelveket beszélő országok és Magyarország közötti sokoldalú kapcsolatok tovább bővüljenek. erősödjenek. Kádár János elismeréssel szólt a nemzetiségi szövetségeknek a közelmúltban megtartott jó légkörű kongresz- szusairól, megköszönte a Központi Bizottságnak küldött üdvözleteket, és viszonozta a szövetségek vezető testületéi, a nemzetiségi dolgozók jókívánságait. Szabolcs-Szatmár kedvelt áticél Mérlegen megyénk Idegenforgalma Nőtt a megyénk szépségei, nevezetességei iránti érdeklődés; egyebek közt ezt is jól szemléltetik a Nyírtourist idei munkájának adatai, önmagában is sokat mond az a tény, hogy 1983-ban másfélszer akkora forgalmat bonyolítottak le mint tavaly, vagyis november végén már 84 millió forintnál jártak, de az esztendőt mintegy 90 millió forinttal zárhatják. Számottevően gyarapodott a szocialista országokból hozzánk látogatók száma, hiszen csak a megyei idegenforgalmi hivatalt igénybe véve, majdnem huszonötezren látogattak a határokon túlról Sza- bolcs-Szatmárba. Az összesen száz társasútra egyharmaddal többen, mintegy négyezren jelentkeztek idén. Az utak jó része az ország szép tájaira vezetett, de sokan utaztak a szocialista országokba is. Az iroda saját szálláshelyein összesen 27 ezer vendéget fogadott, ami 136 ezer vendégéjszakával volt egyenlő, s egy-egy vendég átlagosan öt napot töltött ezeken a helyeken. A sóstói, kisvárdai, szatmárcsekei és vásárosna- ményi üdülőhelyeket háromezren vették igénybe. Noha 1983-ban is átlagosan .30—50 százalékos volt az iroda forgalmának növekedése, jövőre további emelkedést várnak. így például a szocialista országokból hozzánk látogatók számának további 40 százalékos gyarapodásával számolnak. A fontos események közé tartozik, hogy 1983-ban napvilágot látott a nyíregyházi útikalauz, amit jövőre a megyei útikalauz követ. A Nyírtourist részt vesz az Utazás 84 kiállításon is, amitől a belföldi — megyénkbe irányuló — turizmus növekedését várják. Tízezer fiatalt utaztatott az országban 1983-ban az Express Ifjúsági Utazási Iroda megyei kirendeltsége. Ez lényegében a tavalyival egyezik meg. A külföldi forgalom azonban jelentősen nőtt. mintegy másfél millióval nagyobb volt az ebből származó forgalmuk, mint 1982-ben. Mintegy 7 ezer fiatal ment az iroda segítségével a határokon túlra. A legnépszerűbbek a 2—3 napos utak voltak, melyek célja Ausztria, Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia. Mint mindig, most is igen nagy volt az érdeklődés a bolgár tengerpart iránt. Nőtt a kedvezményt igénybe itevők száma, sokan váltottak diákigazolványt, s a jelek azt mutatják, hogy ismét teret hódit a bakancsos, sátras turizmus az országon belül és kívül is. Jövőre is „slágerek" lesznek minden bizonnyal a rövid utak, melyek célja néhány nap eltöltése az NDK-ban és az NSZK-ban, és a szomszédos szocialista országokban. Két-háromszoros forgalomnövekedésről adhat számot 1983-ban a Cooptourist. Ez épp úgy vonatkozik a szocialista országokba utazókra, mint a nyugatra menőkre, de ugyanez mondható el, ha a valutabeváltók számát nézzük. Az idei év eseményeihez tartozik, hogy a szövetkezeti utazási iroda a megyében elsőként kezdett hozzá a gépkocsikölcsönzéshez: jelenleg hat Lada személygépkocsijuk van erre a célra, de januárban újabb öttel gyarapodik az autópark. S. Z. Vonaton utaznak az Ikarus buszok a Szovjetunióba. (Gaál Béla felvétele) Sódert bányásznak a Tisza mentén. A tiszabecsi Üj Élet Tsz esztendőnként 50 ezer köbméter sódert emel ki a folyóból, illetve ugyanennyit a száraz mederből. Legnagyobb vásárlójuk a Kelet-magyarországi l'CZÉP Vállalat. (Gaál Béla felvétele) Mátészalkán ás Vásárosnamányban R költségvetésről döntöttek a tanácsok Négyszázötvenhárom és fél millió forint sorsáról döntött szerdán megyénk két városának tanácsi testületé. A Mátészalkai Városi Tanács 327 milliójából közel 68 millió kell az oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények működési feltételeinek megteremtésére, a település fejlesztésére pedig 59 milliót költhetnek. A legnagyobb Összeget jövőre is a lakásépítések és a területelőkészítések emésztik fel. Az Alkotmány út keleti oldalán negyven házgyári lakás épül és hozzákezdenek újabb negyven házgyári lakás területének rendezéséhez. A Bajcsy- Zsilinszky és a Kossuth út sarkán negyvenöt univáz lakás építése kezdődik, ugyanitt kisajátításra és terejJrende- ' zésre költenek közel 5 milliót, kiépítik a házgyári lakások távhővezetékeit és bővítik a fűtőművet is. Az OTP beruházásában ■negyven házgyári lakás építése fejeződik be és folyamatban lesz száz lakás építése az Alkotmány út keleti oldalán. A Felszabadulási lakótelepen 22 társaslakást adnak át huszonnégy lakásszövetkezeti lakás építését kezdik* meg a Bajcsy-Zsiilinszky és a Zalka Máté út sarkán. Tervezik egy harminclakásos garzonház építését a Kossuth utcában. az Északi lakótelepen pedig hozzákezdenek a sorházas lakások építéséhez és arra számítanak, hogy 60 családi ház is felépül. Kiépítik a telepszerű több szintes lakásokhoz szükséges víz-, szennyvíz- és csapadékcsatorna-hálózatot. hozzálátnak a városi vízmű kapacitásának bővítéséhez, hogy a későbbiek során Öpáiyi. Nyírcsahol y, Jármi és Papos lakói is vezetékes vizet kapjanak. Az Északi lakótelepen tovább épül a 125 személyes óvoda, a Felszabadulási lakótelepen pedig egy tizenkét tantermes általános iskola kiviteli terveit, készíttetik el. A kereskedelmi hálózat bővítésére 4 millió forintot költenek. ez a pénz arra elegendő, hogy a Bajcsy-Zzilinszky és Kossuth utca sarkán épülő negyvenöt lakás földszintjén mintegy ezer négyzetméter üzletterület építéséhez kezdhetne^ hozzá. A tanács arra számít, hogy jövőre Mátészalka lakói öt és fél millió értékű társadalmi munkát végeznek. A tanácsülésen mentették fel és búcsúztatták el a nyugdíjba vonuló Lánczi János tanácselnököt, akit a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ebből az alkalomból a Muinka Érdemrend arany fokozatával tüntetett ki. Lánczi János 30 évet dolgozott az államigazgatásban: 16 évig volt a Csengeti Járási Tanács, 14 évig pedig a Mátészalkai Városi Tanács elnöke. A Mátészalkai Városi Tanács ülésén a testület tagjai Kövendi Lajost választották meg tanácselnöknek. Vásárosnaményban 126 és negyed millió forint felhasználásáról döntöttek tegnap. A fiatal város százmilliót költhet 1984-iben intézményeinek fenntartására és működtetésére, a 26 milliós fejlesztésre költhető pénzből pedig tovább folytatják a Mező Imre úton elkezdett 52 alagútzsalus célcsoportos lakás építését, s remény van rá. hogy valamennyit át is adják 1984- ben. Befejeződik a gergelyiugor- nyai városrészben a vízműépítés, így a jövő évben már a város egész lakossága jó vizet ihat. Megkezdik az új vízműtelep építését: 1984-ben a bekötő vezetékeket készítik el. így a már működőképes két kút enyhíthet a meglévő vízmű terhein. Kétmillió forintot terveztek egy hetvenöt személyes óvoda építésére, de remény van rá, hogy a város vállalatainak, üzemeinek anyagi segítségével hárommillióra növekszik ez az összeg.
