Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

Jelentéseink I smerősöm nyakig be­temetkezve az íra­tok közé, értésemre adta, nagyon kevés az ide­je, mert az év végi jelen­tést és a jövő évi munka­tervet kell elkészítenie. Hozzátette, mindezt alig harminc példányban, és kezdte sorolni a megyei szervektől a minisztériu­mig, kinek kell küldeni a jelentésből. Közben gyors­számítással kimutatta, ha az illetékes főhatóság il­letékes előadója csak egy- harmadát olvassa el a ha­sonló intézmények által küldött jelentéseknek há­rom hónap is kevés len­ne rá. Ha mást nem csi­nálna. Azért jutott eszembe a napokban tapasztalt eset, mert járva-kelve a kü­lönböző intézményeknél, hivatalokban mind több íróasztal fölé görnyedő embert látok, aki gondo­san rója a jelentését az év eredményeiről. Nem gon­dolom, hogy nincs szükség az év számvetésére, a leg­fontosabb tények és szá­mok rögzítésére, az év mérlegének elkészítésére, csupán az olykor túlzott és semmilyen hasznot nem hozó jelentésáradat ellen szólok. Nem vagyok naiv, jól tu­dom. kialakult szokáso­kat, beidegződéseket meg­változtatni aligha lehet rá­olvasással, de hiszem hogy a praktikum, az emberi energiával, szellemi tőké­vel, idővel való takarékos­ság utat tör magának. Az információ jelentősége és értéke napjainkban fel­erősödött, termelési ér­dekké, közérzetet alakító tényezővé vált. A lényeget rögzítő, elemző és főleg rövid jelentésekre óhatat­lanul szükség lesz ezután is, de ráférne egy alapos megreformálás az év vé­gi jelentés dömpingre, mert időt, energiát von el a munkától. Nemrég a kezembe ke­rült egy jelentés, amely száz gépelt oldalon ecse­telte az alig húsz dolgo­zót foglalkoztató intéz­mény munkáját. S bizony a jelentés készítői — a mun­kahely szakmai vezetői — nem mentek a szomszédba öndicséretért. Siránkozá­sért sem, felemlegetve foly­tonosan a nehéz gazdasá­gi helyzetet. Tele általá­nossággal ... Az éves munkát számba venni, újra mondom, ter­mészetes, a további hala­dást segítő mozzanatnak kell tartanunk. Egy egész­séges határig, amíg nem válik öncélúvá, vagy ön­igazolássá. Az esetek egy részében ugyanis az in­tézmény, a vállalat, a hiva­tal vezetésének gyöngesé- geit, visszásságait hivatott elpalástolni, a tárgyilagos, önkritikus elemzés helyett, sok bennük a szubjektív vonás, az egyéni; vagy a csoportérdek fölé helye­zése a közösséginek. 11 ind több munkahe- M lyen jelennek meg — ha nem is nagy számban — a különféle műveletekre alkalmas szá­mítógépek. az elemző, fel­dolgozó munkát segítő és a szubjektív elemeket szin­te kiküszöbölő gépek. Ezek is segíthetnek abban, hogy kevesebb jelentést gyárt­assanak a különböző in­tézményekkel, munkahe­lyekkel. De a legfontosabb a szemlélet megváltozta­tása, amely nem a jelentés hosszúságával méri a mun­kát, hanem a tartalommal, a tömörséggel. Kevesebb papírmunkával — de a mostaninál több haszhál- ható és jellemző adat, tény rögzítésével — bizonyára korszerűbbé tehető az év végi számvetés. Könnyebb lesz olvasni és írni. És nem marad olvasatiadul az író­asztal mélyén. P. G. V __________________/ Kádár János fogadta a nemzetiségi szövetségek főtitkárait Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Hambuch Gézát, a Magyarországi Né­metek, Jakab Róbertnál, a Magyarországi Szlovákok, Mandity Marint, a Magyar- országi Délszlávok és Márk Györgyöt, a Magyarországi Románok Demokratikus Szö­vetségének főtitkárait. A ba­ráti találkozón részt vett Aczél György, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára és Tétényi Pál, a KB tudomá­nyos, közoktatási és kulturá­lis osztályának vezetője. A főtitkárok tájékozta­tást adtak a nemzetiségi szövetségek legutóbbi kong­resszusainak tapasztalatai­ról. Megállapították, hogy a nemzetiségek a Ma­gyar Népköztársaságot ha­zájuknak tekintik, ahol — számarányuktól függetlenül — egyenjogú állampolgár­ként élhetnek, dolgozhatnak. Az MSZMP következetes, le­nini elvekre épülő nemzetisé­gi politikájának eredménye­ként a nemzetiségek sajátos­ságaik feladása nélkül — egyéni és kollektív jogaik ér­vényesítésével — kiveszik ré­szüket a közös szocialista cé­lokért folyó építőmunkából. A szövetségek a helyi, me­gyei és országos szervekkel, szervezetekkel együttműköd­ve segítik a nemzetiségi la­kosság aktívabb részvételét a közéletben, és ezzel is hozzá­járulnak társadalmunk egy­ségéhez. A találkozón hang­súlyozták, hogy a nemzetisé­gek anyanyelvűk és kultúrá­juk ápolásával a hazai és az egyetemes kultúrát is gazda­gítják, hozzájárulnak ahhoz, hogy a velük azonos nyelve­ket beszélő országok és Ma­gyarország közötti sokoldalú kapcsolatok tovább bővülje­nek. erősödjenek. Kádár János elismeréssel szólt a nemzetiségi szövetsé­geknek a közelmúltban meg­tartott jó légkörű kongresz- szusairól, megköszönte a Központi Bizottságnak kül­dött üdvözleteket, és viszo­nozta a szövetségek vezető testületéi, a nemzetiségi dol­gozók jókívánságait. Szabolcs-Szatmár kedvelt áticél Mérlegen megyénk Idegenforgalma Nőtt a megyénk szépségei, nevezetességei iránti érdeklő­dés; egyebek közt ezt is jól szemléltetik a Nyírtourist idei munkájának adatai, önma­gában is sokat mond az a tény, hogy 1983-ban másfélszer ak­kora forgalmat bonyolí­tottak le mint tavaly, vagyis november végén már 84 millió forintnál jártak, de az esztendőt mintegy 90 mil­lió forinttal zárhatják. Számottevően gyarapodott a szocialista országokból hoz­zánk látogatók száma, hiszen csak a megyei idegenforgalmi hivatalt igénybe véve, majd­nem huszonötezren látogattak a határokon túlról Sza- bolcs-Szatmárba. Az összesen száz társasútra egyharmaddal többen, mint­egy négyezren jelentkeztek idén. Az utak jó része az or­szág szép tájaira vezetett, de sokan utaztak a szocialista or­szágokba is. Az iroda saját szálláshelye­in összesen 27 ezer vendéget fogadott, ami 136 ezer ven­dégéjszakával volt egyenlő, s egy-egy vendég átlagosan öt napot töltött ezeken a he­lyeken. A sóstói, kisvárdai, szatmárcsekei és vásárosna- ményi üdülőhelyeket három­ezren vették igénybe. Noha 1983-ban is átlagosan .30—50 százalékos volt az iro­da forgalmának növekedése, jövőre további emelkedést várnak. így például a szocialista országokból hozzánk látogatók számá­nak további 40 százalékos gyarapodásával számol­nak. A fontos események közé tar­tozik, hogy 1983-ban napvilá­got látott a nyíregyházi úti­kalauz, amit jövőre a megyei útikalauz követ. A Nyírtourist részt vesz az Utazás 84 kiál­lításon is, amitől a belföldi — megyénkbe irányuló — turiz­mus növekedését várják. Tízezer fiatalt utaztatott az országban 1983-ban az Ex­press Ifjúsági Utazási Iroda megyei kirendeltsége. Ez lé­nyegében a tavalyival egyezik meg. A külföldi forgalom azonban jelentősen nőtt. mintegy másfél millióval na­gyobb volt az ebből szárma­zó forgalmuk, mint 1982-ben. Mintegy 7 ezer fiatal ment az iroda segítségével a határokon túlra. A legnépszerűbbek a 2—3 na­pos utak voltak, melyek cél­ja Ausztria, Jugoszlávia, Ro­mánia és Csehszlovákia. Mint mindig, most is igen nagy volt az érdeklődés a bolgár tengerpart iránt. Nőtt a kedvezményt igény­be itevők száma, sokan vál­tottak diákigazolványt, s a jelek azt mutatják, hogy is­mét teret hódit a bakancsos, sátras turizmus az országon belül és kívül is. Jövőre is „slágerek" lesznek minden bizonnyal a rövid utak, melyek célja néhány nap eltöltése az NDK-ban és az NSZK-ban, és a szomszé­dos szocialista országokban. Két-háromszoros forga­lomnövekedésről adhat szá­mot 1983-ban a Cooptourist. Ez épp úgy vonatkozik a szo­cialista országokba utazókra, mint a nyugatra menőkre, de ugyanez mondható el, ha a valutabeváltók számát néz­zük. Az idei év eseményeihez tartozik, hogy a szövetkezeti utazási iro­da a megyében elsőként kezdett hozzá a gépkocsi­kölcsönzéshez: jelenleg hat Lada személy­gépkocsijuk van erre a célra, de januárban újabb öttel gyarapodik az autópark. S. Z. Vonaton utaznak az Ikarus buszok a Szovjetunióba. (Gaál Béla felvétele) Sódert bányásznak a Tisza mentén. A tiszabecsi Üj Élet Tsz esztendőnként 50 ezer köbméter sódert emel ki a folyóból, illetve ugyanennyit a száraz mederből. Legnagyobb vásárló­juk a Kelet-magyarországi l'CZÉP Vállalat. (Gaál Béla felvétele) Mátészalkán ás Vásárosnamányban R költségvetésről döntöttek a tanácsok Négyszázötvenhárom és fél millió forint sorsáról döntött szerdán megyénk két városá­nak tanácsi testületé. A Mátészalkai Városi Ta­nács 327 milliójából közel 68 millió kell az oktatási, kul­turális és egészségügyi intéz­mények működési feltételei­nek megteremtésére, a tele­pülés fejlesztésére pedig 59 milliót költhetnek. A legna­gyobb Összeget jövőre is a la­kásépítések és a területelőké­szítések emésztik fel. Az Al­kotmány út keleti oldalán negyven házgyári lakás épül és hozzákezdenek újabb negy­ven házgyári lakás területé­nek rendezéséhez. A Bajcsy- Zsilinszky és a Kossuth út sarkán negyvenöt univáz la­kás építése kezdődik, ugyanitt kisajátításra és terejJrende- ' zésre költenek közel 5 milliót, kiépítik a házgyári lakások távhővezetékeit és bővítik a fűtőművet is. Az OTP beruházásában ■negyven házgyári lakás épí­tése fejeződik be és folyamat­ban lesz száz lakás építése az Alkotmány út keleti oldalán. A Felszabadulási lakótelepen 22 társaslakást adnak át huszonnégy lakásszövetkezeti lakás építését kezdik* meg a Bajcsy-Zsiilinszky és a Zal­ka Máté út sarkán. Tervezik egy harminclakásos garzon­ház építését a Kossuth utcá­ban. az Északi lakótelepen pe­dig hozzákezdenek a sorházas lakások építéséhez és arra számítanak, hogy 60 családi ház is felépül. Kiépítik a telepszerű több szintes lakásokhoz szükséges víz-, szennyvíz- és csapadék­csatorna-hálózatot. hozzálát­nak a városi vízmű kapaci­tásának bővítéséhez, hogy a későbbiek során Öpáiyi. Nyír­csahol y, Jármi és Papos la­kói is vezetékes vizet kapja­nak. Az Északi lakótelepen tovább épül a 125 személyes óvoda, a Felszabadulási lakó­telepen pedig egy tizenkét tantermes általános iskola ki­viteli terveit, készíttetik el. A kereskedelmi hálózat bővíté­sére 4 millió forintot költe­nek. ez a pénz arra elegendő, hogy a Bajcsy-Zzilinszky és Kossuth utca sarkán épülő negyvenöt lakás földszintjén mintegy ezer négyzetméter üz­letterület építéséhez kezd­hetne^ hozzá. A tanács arra számít, hogy jövőre Máté­szalka lakói öt és fél millió értékű társadalmi munkát végeznek. A tanácsülésen mentették fel és búcsúztatták el a nyug­díjba vonuló Lánczi János tanácselnököt, akit a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ebből az alkalomból a Muinka Érdemrend arany fokozatával tüntetett ki. Lán­czi János 30 évet dolgozott az államigazgatásban: 16 évig volt a Csengeti Járási Ta­nács, 14 évig pedig a Máté­szalkai Városi Tanács elnö­ke. A Mátészalkai Városi Ta­nács ülésén a testület tagjai Kövendi Lajost választották meg tanácselnöknek. Vásárosnaményban 126 és negyed millió forint felhasz­nálásáról döntöttek tegnap. A fiatal város százmilliót költ­het 1984-iben intézményeinek fenntartására és működteté­sére, a 26 milliós fejlesztés­re költhető pénzből pedig tovább folytatják a Mező Im­re úton elkezdett 52 alagút­zsalus célcsoportos lakás épí­tését, s remény van rá. hogy valamennyit át is adják 1984- ben. Befejeződik a gergelyiugor- nyai városrészben a vízmű­építés, így a jövő évben már a város egész lakossága jó vizet ihat. Megkezdik az új vízműtelep építését: 1984-ben a bekötő vezetékeket készítik el. így a már működőképes két kút enyhíthet a meglévő vízmű terhein. Kétmillió fo­rintot terveztek egy hetven­öt személyes óvoda építésé­re, de remény van rá, hogy a város vállalatainak, üzeme­inek anyagi segítségével há­rommillióra növekszik ez az összeg.

Next

/
Thumbnails
Contents