Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-22 / 301. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. december 22. 1983 gazdasági eredményei és az 1984. évi feladatok A megyei pártbizottság 1983-ra fő gazdaságpolitikai célként határozta meg: a gazdasági munka hatékonyságának növelésével, jobb minőségű munkával járuljunk hozzá a népgazdaság egyensúlyának megteremtéséhez, védjük meg az elért életszínvonalat, javítsuk az élet- és munkakörülményeket. A Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozatait széles körben ismertetjük. Az agitáció és propaganda valamennyi formáját felhasználtuk arra. hogy a lakosság megértse: fejlődésünk alapja nem lehet más, mint a jól végzett, hatékony munka. A megye lakossága elfogadta a pártbizottság célkitűzéseit, tettekkel segítette azok megvalósulását. Ennek eredményeképpen a megye gazdasága 1983-ban is továbbfejlődött. 1983 gazdasági folyamatait a következő fő tendenciák jellemezték: a gazdasági növekedés lelassult, a valós növekedés viszonylag szerény mértékű. A beruházások folyamatosan csökkentek, jelentősebb munkahelyteremtő kapacitás nem lépett be. A foglalkoztatás több éve 282—283 ezer fős szinten stabilizálódott. Az ár- és .piaci hatások vállalati gazdálkodást differenciáló hatása felerősödött, a tiszta jövedelemben mért produktivitás csökkent. Egyre több az alacsony hatékonyság mellett működő gazdálkodó szerv, nőtt az átmenetileg, vagy tartósan fizetőképtelen gazdasági egységek száma. A megyében korábban sajátosnak, elfogadottnak tartott gazdasági folyamatok, gazdálkodási feltételek megváltoztak, az általánostól ma már kevésbé térnek el. E folyamatok kiegyenlítődése következtében is tovább erősödtek az alapító gyárak és gyáregységek közötti gondok, nehézségek. A mezőgazdasági ágazat valamennyi szektorában tovább nőtt az üzemek közötti differenciáltság, összességében a nyereségági fejlesztési alap minimálisra csökkent, saját pénzügyi forrásaik jelentős területeken nem biztosítják a bővített újratermelés feltételeit. A megye ipara várhatóan teljesíti az 1983. évi gazdasági célkitűzéseket. A harmadik negyedév során tapasztalt erőteljes élénkülés tovább tart, egyes területeken fokozódik. Az értékesítési gondok enyhülése, a termelési feltételek második félévi kedvező alakulása éves szinten 3—4 százalékos termelésnövekedést eredményezett. A vegyipari üzemek, valamint a gépipar fejlődése gyümölcsözően hatott az ipar egész teljesítményére. Jelentős számú új termék gyártása, gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetése volt tapasztalható. A szövetkezeti ipar éves tervezett termelését nem teljesíti. A tanácsi ipar általános fejlődésére a megyei tendenciák a jellemzőek. Az exportértékesítés a termelésnövekedéstől nagyobb ütemben alakul. Elsősorban a nem rubelelszámolású export fejlődött. A termelésnövekedés a termelékenységből származik. A bérfejlesztés mértékeit elsősorban a vállalati gazdálkodás lehetőségei határozták meg (3—4 százalék). Általános tapasztalat, hogy az önálló szervezetek bérfejlesztése magasabb, mint a nem önálló gyáregységeké. Elmaradásuk az országos átlagtól továbbra is jelentős. Az élelmiszeripar 1983-ban is a leggyorsabban fejlődő ágazat volt. A tervezett termelését várhatóan túlteljesíti, jóval meghaladja az előző évi (4—5 százalék). A megyei exportteljesítésben a részaránya jelentős. Az új vállalkozási formák túl vannak a kezdeti nehézségeken, mennyiségi növekedésük számottevő. Tevékenységük megítélésénél még találkozni lehet meg nem értéssel. A beruházási piacon globális egyensúly alakult ki. A vállalati és szövetkezeti beruházások vonatkozásában az állami támogatás iránti igény mérsékelt növekedése volt tapasztalható. A fejlesztések és a jelentkező igények nagyobbrészt energiaracionalizálási célokra irányultak. Az Állami Fejlesztési Bank által finanszírozott beruházások pénzügyi teljesítése év végére körülbelül 75 százalékban realizálódik. A tanácsok idei fejlesztési alapbevételei és kiadásai a korábbinál kedvezőbben alakultak. A beruházási lehetőség túlteljesítése valószínűnek látszik, ennek alapját a lakossági többletbevétel adja. A megye szocialista kivitelező építőipari szervezetei a tervezett éves építés-szerelési termelést teljesítik, a foglalkoztatottak száma tovább csökken. A kivitelező építőipar eredményessége a bázisszinten alakul, de a tervezettől, illetve a lehetőségektől elmarad. Ennek függvényében az építőipari szervezetek minimális bérfejlesztést valósítottak meg. összhangban a 15 éves lakásépítési irányelvvel, 4350 ■ lakás felépítésével számolunk. A tanácsi célcsoportos lakásoknál 96 lakás nem valósul meg, a kiesést a magánerős építkezés pótolja. Üjabb 12 település jut közműves vízellátáshoz, a szennyvíztisztító kapacitás tovább bővül. Az utak korszerűsítésére tervezett célok teljesülnek. Megyénk mezőgazdaságában az 1983-as évre előirányzott termelésnövekedési célkitűzések nem valósulnak meg, aminek elsődleges oka a mintegy 850 milliós aszálykárból származó kiesés. Az állattenyésztés várhatóan teljesíti előirányzatait, a növénytermesztésben 5—6 százalékos kiesés várható. A nyereség a tsz-ekiben az elmúlt évinek 57, az állami gazdaságokban 52 százaléka lesz. A nettó árbevétel mindkét nagyüzemi szektorban nő, ezen belül az ipari tevékenység árbevétele a tsz-ekben 10, az állami gazdaságokban 30 százalékkal emelkedik. A gabonafélék vetésterülete nőtt (5,8 százalék), a napraforgó, burgonya, dohány, cukorrépa és zöldségfélék területe csökkent. A mezőgazdasági üzemek kisebb területen vetettek szálas és tömegtakarmányokat. Az őszi búzánál alacsonyabb, a többi kalászosnál, dohánynál, napraforgónál magasabbak a termésátlagok a tavalyinál. Cukorrépából, burgonyából, kukoricából, téli almából a termésmennyiség az 1982. évinél alacsonyabb. Részben az új szabvány és a szigorodó minőségi előírások, másrészt az alma gyengébb minősége következtében az exportszállítás nagyságrendje és üteme nem érte el az előző évit. Az állatlétszám alakulása általáhan kedvező. A szarvas- marha-, a juh- és a baromfiállomány Valamelyest csökkent, a tehén- és sertésállomány azonban nőtt. Az állati termékek növekedése — a tejtermelés kivételével — meghaladja a tervezettet. Az állattenyésztés termelésének minősége elmarad a céloktól, nem javultak eléggé a takarmányfelhasználási mutatók^ nem emelkedett kellően a takarmányozás, a tartás színvonala. A főbb növények, állatok és állati termékek szerződéses felvásárlási előirányzatát — a kukorica és a burgonya kivételével — teljesítjük. A termelési rendszerekbe és társulásokba vont terület tovább növekedett. 23 mezőgazdasági, 4 ipari szolgáltató szakcsoport és 11 vállalati gazdasági munkaközösség működik. Az erdő- és fagazdasági ágazatban a tervezett célkitűzések megvalósulnak. Várhatóan 42 termelőszövetkezetben 368 millió lesz a pénzügyi hiány. Az állami gazdaságokból 6 várható veszteségesnek (69 millió forint). A mezőgazdasági nagyüzemek a tervezett beruházások 96 százalékát (1053 millió forintot) valósítottak meg. A gép- beruházások aránya növekedett A saját érő emelkedett, csökkent az állami támogatás és a hitel aránya. A meliorációs beruházásokra 181 milliót használtak fel. A kiskereskedelmi áruforgalom 7—8 százalékos fejlődéséről lehet számot adni. Az élelmiszer-alapellátásban a biztonságra, folyamatosságra törekvés mellett is tapasztalhatók hiányosságok, amelyek nem árualapproblémákra, hanem a nagykereskedelem szállítási, a kiskereskedelem beszerzési hiányosságaira vezethetők vissza. A vegyes iparcikkek körében jelentkező áruhiány — amely bizonyos társadalmi feszültséget is jelentett — elsősorban a tervezésben, az árueiosztásfoaini és a beszerzésiben fellelhető hibákra vezethető vissza. Az ellátás gondjai miatt szaporodtak a káros etikai jelenségek. A vendéglátás a jó árualap-háttér, az aktívabb idegen- forgalom, s a kedvezőbb tárgyi feltételek mellett — a szervezési fogyatékosságok és rugalmatlan üzletpolitika miatt — az előző évnél 5—6 százalékkal alacsonyabb bevételt ért el. A lakossági jövedelem várhatóan 5,5 százalékkal növekszik. A megyei betétállomány az első kilenc hónapban 149,5 millióval emelkedett, a hitel az I—III. negyedévek során 1 milliárddial nőtt. A. megyei pártbizottság megállapította, hogy 1983 eredményei — bár néhány helyen kedvezőtlenek — összességében egybeesnek céljainkkal. A gazdálkodás új vonásainak érvényesülésében kezdeti eredmények vannak, a külgazdasági egyensúly javítását célzó törekvéseink eredményesek voltak. Az elért eredményekben jelentős szerepe van a dolgozók erőfeszítéseinek, a szocialista versenymozgalomban részt vevő brigádok fokozódó teljesítményeinek, a követelményekhez egyre jobban alkalmazkodó kezdeményezéseknek. Ezé-rt a testület köszönetét és elismerését fejezte ki az eredményesen dolgozó szervezeteknek és termelő kollektíváknak. Feladataink 1984-ben . A Központi Bizottság 1983. december 7-i határozatából kitűnik, hogy a gazdálkodás külső és belső feltételeiben 1984-hen sem várható érdemi javulás, egyes területeken további kedvezőtlen, változásokkal is számolni kell. Legfontosabb feladatunk 1984-ben a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, fizetőképességének fenntartásához való hozzájárulás, gazdasági lehetőségek alapján az életszínvonal védelme. Általános feladat, hogy a termelés növekedése a belső szükségletnek és a külpiaci igényeknek megfelelően alakuljon. Ezért szükséges, hogy az éves tervek elkészítésénél tárják fel a gazdálkodást lassító tényezőket, s jelöljék meg azokat a fontos területeket, amelyek biztosítják a kedvezőtlen tendenciák ellensúlyozását, a gazdasági célkitűzések megvalósulását. A termelés növekedését a termelékenység emelkedésével kell elérni. Fokozódjon a termelés műszaki színvonala, javuljon a munkaidő kihasználtsága, a szellemi és anyagi erőforrások ésszerű hasznosítása révén váljon biztonságosabbá a gazdálkodás. A termelési és termékszerkezet korszerűsítésével szükséges gazdagítani a minden piacon jól értékesíthető áruk körét: a gazdaságtalan termékek szoruljanak vissza. A hazai anyagbázis szélesebb körű felhasználásával kell csökkenteni az importanyag hányadát. Gyorsítsuk az energiát, anyagokat takarékosan hasznosító technológiák, eljárások, berendezések alkalmazását. A termelési, értékesítési információs bázis kiszélesítésével jobban meg kell alapozni a piaci lehetőségeket. A termelés és a termékek minőségi jellemzőinek gyarapítása javítsa a devízakitermelési mutatót, erősítse a piaci pozíciókat. Az alacsony hatékonysággal működő vállalatok tárják fel a veszteségforrásokat, intézkedjenek az ágazattól elvárható és a vállalati lehetőségekben rejlő jövedelmezőség elérésére. Az üzem- és munkaszervezés váljon az irányítói és vezetői munka szerves részévé. Segítsék elő a termelés tényezőinek ésszerű, gazdaságos felhasználását, biztosítsák az élőmunka mobilitását, több irányú hasznosítását. A műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló pénzeszközöket az eddiginél célirányosabban, megfontoltabban, hatékonyabban használják fel vállalataink. A gazdaságban tapasztalható gyors változások, a technika erkölcsi avulásának egyre rövidebb ideje fokozódóan igényli és feltételezi a vállalatok közötti jobb együttműködést, ezen a területen is száműzni kell a formális elemeket. A vállalatokon belül és a vállalatok között támogatni kell az újításokat, azok eredményeit közkinccsé kell tenni. A beruházások területén kapjon elsőbbséget a kisebb költséggel járó, a meglévő eszközök jobb kihasználását, a műszaki haladást, a termelési folyamatok intenzifikálását szolgáló tevékenység. Javítani kell az előkészítő munkát, rövidíteni a kivitelezési időt. A folyamatban lévő beruházások befejezését meg kell gyorsítani, az elmaradásokat be kell hozni, erősíteni kell a szerződéses fegyelmet. Vállalataink növeljék a teljesítménybérben dolgozók arányát, fokozottan törekedjenek a végzett munka mennyisége és minősége alapján történő jövedelemdifferenciáiás- ra. Korszerűsíteni kell a vállalatok érdekeltségi rendszerét, ezzel is biztosítva a magas képzettségű szakmunkások és termelést irányítók ösztönzését, anyagi elismerését. Az új vállalkozási formáknak a termelési, fogyasztási és szolgáltatási igények jobb kielégítését, a fölös vállalati és magáneszközök hatékonyabb működtetését kell szolgálniuk. A munkafeltételek további javítása, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás, a kollektívák javuló közérzete bátorítja a kezdeményezőkészségek a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségek jobb hasznosítását, a mennyiségi és minőségi célok elérését. Ágazati feladatok Az ipari termelés — különösen az export — növekedési üteme haladja meg az országos átlagot. Az ipar területén összességében a foglalkoztatottság szintentartása a cél, de törekedni kell az új munkalehetőségek megteremtésére is. A gépipari vállalatok növeljék az exportot, a gazdaságosan értékesíthető termékek részarányát, bővítsék az importkiváltó termékek körét. A vegyipari üzemek jobban használják ki piaci lehetőségeiket, devizabevételeikkel segítsék a népgazdasági egyensúly javítását. A könnyűipari üzemek növeljék az áruválasztékot, gyarapítsák az olcsó termékek körét. Kiemelt feladatuk a belső ellátás biztosítása. A központi támogatások szűkülésével szükséges a meglévő eszközök jobb kihasználása, a szolgáltatás területén differenciált fejlesztéssel enyhíteni kell az ellátatlan területeken meglévő feszültségeket. Az 1984-es beruházási, fejlesztési lehetőségek szerényebbek az ideinél. A források szűkülése megköveteli, hogy a lehetőségeket elsősorban a lakásépítésre, különösen az ifjúság lakáshelyzetének javítására, az oktatási, egészségügyi feladatok megvalósítására, az ivóvíz és szennyvíztisztítás fejlesztésére, további bővítésére fordítsuk. Az 1984. évi építés-szerelési érték folyóáron számítva az idei szinten realizálható. A vállalkozás iránya a megyén belüli szükséglet teljes körű kielégítése, a megyén kívüli, valamint a környező országokba, főleg a Szovjetunióba történő exporttevékenység bővítése, a nagyobb gazdálkodó szervek esetében a fenntartási, felújítási munkák vállalása, a kiegészítő tevékenység fejlesztése. A szállítási szervezetek elégítsék ki a megye gazdálkodó szervei és a lakosság szükségleteit. A mezőgazdasági termetest a népgazdasági céloknak megfelelően szükséges növelni. Az állattenyésztés az átlagostól jobban fejlődjön, a hozamok emelkedjenek, a ráfordítások csökkenjenek. Kiemelt feladat a gabonaprogram eredményes végrehajtása. A termelés fejlődését döntően a mezőgazdasági nagyüzemeknek kell megalapozniuk. A kölcsönös előnyök figyelembevételével tovább kell javítani a termelőüzemek, feldolgozó és felvásárló szervezetek korrekt partneri kapcsolatát, a szerződéses fegyelmet. Gyorsabban kell előrelépni az ésszerű földhasznosítás, az indokolt mű- velésiág-változtatás és a termőföldek védelme területén. Kiemelten kezeljék a földterületek jobb hasznosítását megalapozó meliorációs munkák időarányos teljesítését. Át kell tekinteni az ágazat termelési szerkezetét és meghatározni azokat az irányokat és arányokat, amelyek alapján eredményesebben alkalmazkodhatnak termelőüzemeink a változó körülményekhez. A télialma-termelést a piaci elvárásoknak megfelelően egyik legjelentősebb kultúraként szükséges kezelni, növelni szükséges az export minőségű alma részarányát. Javítani kell a technológiai fegyelmet, a betakarítás szakszerűségét, időbeniségét, a forgalmazói, felvásárlói munka színvonalát A termelési rendszerek vállaljanak nagyobb szerepet az ágazat műszaki fejlesztésében, tevékenységük bővüljön az előállított termékek értékesítésével is. A feldolgozók és forgalmazók a termelőkkel közösen törekedjenek a szélesebb körű piaci információkra, a piaci kapcsolatok bővítésére. Az ágazat valamennyi területén javítani szükséges a szervezettséget és fegyelmet, a költségtakarékos gazdálkodást Az alacsony színvonalon gazdálkodó üzemeknek — az illetékes irányító szervekkel együtt — törekedniük kell a veszteségforrások felszámolására, az eredményesebb gazdálkodás feltételeinek megteremtésére. Fontos feladat a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztését célzó megyei pártibizottsági határozatok következetes végrehajtása. A nagyüzemek fokozott segítsége kapcsán növelni kell a háztáji és kisgazdaságokban meglévő termelési kedvet, korszerűsíteni szükséges a háztáji támogatás rendszerét. A meglévő anyagi eszközökkel és technikai háttérrel eredményesebben kell gazdálkodni. Kísérje kiemelt figyelem a mezőgazdasági nagyüzemek gépesítési színvonalának emelését, különösen a gabonatermelés növeléséhez szükséges feltételek megteremtését. Tovább szükséges bővíteni a mezőgazdasági nagyüzemekben a gazdaságos kiegészítő tevékenységek körét. Kiemelt feladat a káder- és személyzeti munka további javítása. Fokozott figyelmet kell fordítani a termelést közvetlenül irányítók munkájának segítésére, megfelelő érdekeltségük biztosítására. Az élelmiszeripari termelés és exportja továbbra is haladja meg a megyei ipari átlagét, elégítse ki a szükségleteket mennyiségben és minőségben, bővítse az áruválasztékot. A szerződéses kapcsolatok, a termelőkkel tartott jó és eredményes együttműködés segítse a kínálat bővülését, a piaci versenyképesség növelését. Az áruforgalmi munkában az ellátás színvonalának to- . vábbi javítására kell törekedni. Szükséges, hogy a kereskedelem növelje a helyi árualapok súlyát és szerepét, bővítse a határ menti árucsere-forgalmat. Az idei ellátási hiányosságok felszámolására kereskedelmi szerveink minden eszközt használjanak fel. Tervszerűbb és tudatosabb káderpolitikával javuljon a kereskedelem irányítóinak szakmai, politikai felkészültsége, munkájának színvonala. Á pártszervek és -szervezetek feladatai A megye gazdasága az intenzív fejlődés időszakát éli, s ez határozza meg fejlődésének mértékét, ütemét. Mindezek mellett a világpiac által diktált szigorúbb követelményrendszer egyre jobban érezteti hatását. A gazdaságirányító, szervező és ellenőrző munkát is e kritériumoknak megfelelően kell korszerűsíteni. A pártszerveknek és -szervezeteknek úgy kell szervezni munkájukat, hogy azok hatékonyan segítsék a gazdaságpolitikai célok megvalósulását. A tervezés, majd a megvalósítás időszakában a csoportos és egyéni vélemények kikérése, az észrevételek érvényesítése nélkülözhetetlen a bonyolult folyamatok megértéséhez. Valamennyi szinten tudatosítani és éreztetni kell az emberekkel, hogy a feladatoknak nemcsak végrehajtói, de cselekvő megfogalmazói is. A pártdemokrácia, a szakszervezeti és üzemi demokrácia szervezett és kötetlen formái e feladatok végrehajtására mozgósítsanakA pártban politikailag és erkölcsileg azokat a vezetőket és kollektívákat támogassák, akik és amelyek élnek lehetőségeikkel, tartalékaikat kihasználják, aktívan, kezdeménye- zően vállalkoznak a feladatok megoldására. Bátorítsanak minden olyan kezdeményezést, amely hozzájárul a vállalat, a szövetkezet, az intézmény gondjainak csökkentéséhez. Értessék meg, hogy csak a szívós cselekvés, az egy irányba ható munka enyhítheti az előállt feszültségeket. A pártszervek- és szervezetek gondoskodjanak a káderpolitikai elvek érvényesüléséről, az irányítás színvonalának emeléséről, az egységes cselekvésről az irányító és az ellenőrző munkában. ★ A megyei pártbizottság kéri a tanácsok, a KISZ, a szak- szervezetek, a Hazafias Népfront és a tudományos egyesületek szerveit, aktivistáit, megyénk egész lakosságát, hogy fegyelmezett munkával járuljanak hozzá 1984-es feladataink eredményes teljesítéséhez.
