Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-22 / 301. szám

2 A távhőszolgáltató vállalat nyíregyházi Család utcai hőfogadó alállomásárói nyolcszázharminc lakás fűtését és melegvíz-ellátását irányítják. A vezérlőteremben el­lenőrzik a hőmérsékletet, a nyomást, melyet műszerek regisztrálnak. Képünkön: Balog Zsolt és Gonda Ferenc ügyeletes hőközpont-kezelők a keverőben és a vezérlőben ellenőrzik a berendezéseket. (Jávor László felvétele) V _________________________________J Stop — sorsjeggyel Mindenki szeret kényel­mesen, gyorsan és mi több olcsón közlekedni. így van­nak ezzel azok is, akik pénztárcája nem engedi meg azt, hogy saját gépko­csit tartsanak, viszont az­zal utaznának. Kézenfekvő megoldás: ki kell állni az út szélére és stoppolni. A kinyújtott kar, ökölbe zárt kéz és felfelé mutató hü­velykujj egyezményes, nemzetközi jel. Hazánkban ez idáig nem örvendett túl nagy népsze­rűségnek az utazás e for­mája. Legalábbis az autó­sok körében. Nagy részük okkal-joggal tartott egy esetleges baleset utáni jo­gi-anyagi vitáktól, ország- útszerte valóságos rémtör­ténetek keringtek elvete­mült, garázda stoposok erőszakos cselekményeiről. Persze az utóbbiak sem maradtak adósak, főként a gyengébb nem fiatalabb képviselői az úgynevezett útiköltség megtagadását követő retorziókról költöt­tek szívet szorongató tör­téneteket. Ügy tűnik, változik a helyzet. Más országok pél­dáján okulva — és több hazai szervezet javaslatát követően — nálunk is lesz autóstopos igazolvány. Ki­váltása egyszerű és olcsó lesz és még sorsjegyet is adnak hozzá. Ezzel ugyan nem a kispénzű utazók nyerhetnek, hanem a jó­lelkű autósok. Ugyanis aki felvesz egy stopos igazol­vánnyal rendelkezőt, az függetlenül attól, hogy mi­lyen messzire és hova vi­szi, kap egy sorsjegyet, amellyel akár Skodát is nyerhet. A sorsjegy bizto­síték az autósnak arra az esetre, ha gépkocsijában a stoppos hibájából kár ke­letkezne; ennek alapján könnyen azonosíthatja. Az igazolvány tulajdonosa pe- dig egyben baleset- és poggyászbizt.osítási § köt­vényt is tart a kezében. Következnek a boldog stopos idők. Bár megeshet, hogy ezen­túl nem az ártatlanságuk lesz veszélyben ifjú és csi­nos, ámde kispénzű, így stoppolni kénytelen lány­káknak. ’ „Útiköltségük” a sorsjegy, s így nem lesz mit mesélniük. Az Illetékes válaszol Nem lehet jeligés A Fogadás címmel decem­ber 4-én megjelent írásunk­ra kaptunk választ Körtély Sándortól, az OTP megyei igazgatójától. Válaszát az alábbiakban közöljük. A közérdekű célra jutta­tott adományokról a Ptk., valamint a 30/1978. PM. sz. r. kifejezett rendelkezést tartalmaz, mely úgy azOTP- re, mint az állampolgárokra egyaránt kötelező. E jogsza­bályi rendelkezéseken épült fel az OTP belső utasítása, mely a lebonyolításra nézve előírásokat tartalmaz. E ren­delkezések nem teszik lehe­tővé, hogy az ügyfél által javasolt módon közérdekű adományt „jeligés” betétben kezeljünk. A betét elhelyezése miatt várakozó személy bosszúsá­gát megértjük. A panaszolt eset feltehetően 1983. no­vember 4-én történt, amikor a szokásosnál jóval nagyobb hó eleji befizetéseket kellett kisebb létszámmal ellátnunk. Az említett napon az érintett csoport 6 dolgozója közül 3 táppénzes állományban volt. Pénztáraink hó eleji szoká­sos nagy forgalmát tovább növelte, hogy a tanácsi in­tézmények a november 7-i jutalmazáshoz e napon kü­lönféle címletű ellátmányo­kat vettek fel, melynek szét­bontása és kifizetése lassí­totta a pénztár forgalmát. Emiatt kénytelenek voltunk pénztári átcsoportosítást is végrehajtani. Megyei igazgatóságunk megnövekedett forgalmának Kelet-Magyarország 1983. december 22. Kisiparosok Kisvárdáért Négy évvel ezelőtt 1979 nyarán értékelte utoljára a Kisvárdai Városi Ta­nács a KIOSZ helyi alap­szervezetének munkáját. A városban működő kis­iparosok tevékenységéről volt szó. a végrehajtó bi­zottság legutóbbi ülésén. Áttekintették az elmúlt években a szolgáltatásban elért fejlődést, a kisipa­rosok létszámának és szakmai összetételének változását, valamint azt, hogyan veszik ki részü­ket a Kisvárdán és kör- • nyékén iparengedéllyel működők a közéletből. A kisvárdai KIOSZ szer­vezeti életében is változást hozott a nyolcadik országos küldöttgyűlés. Tíz-tizenöt kisiparost a taggyűléseken egy-egy i par os kép v i se lő kép­visel, és ezek a személyek választják meg az alapszer- vezet vezetőségét, a megyei és országos küldötteket egy­aránt. Módosult a korábbi szak­mai szakosztályok szervezeti felépítése is. Jelenleg terü­leti és szakmai intéző bizott­ságok műkődnek helyettük. Kisvárdán héttagú vezetőség mellett tizennégy iparos- képviselőt választottak, és öt szakmai intéző bizottság — építőipari, vasipari, szál­lító, ruházati és vegyesipari — munkálkodik. Hogyan alakult a kisipa­rosok létszáma és szolgálta­tó tevékenységük értéke? A város területén 1979-ben 125 főállású, 37 munkaviszony melletti és 31 nyugdíjas kis­iparos dolgozott ötvenegy szakmában. Akkor 19 szak­munkást, 10 segédmunkást és 12 segítő családtagot, va­lamint három évfolyamban mintegy tizenegy szakmában 36 szakmunkástanulót foglal­koztattak. Jelenleg összesen 260 iparos tevékenykedik hetvenkilenc szakmában. A számbeli növekedés ellenére még mindig tapasztalható hiány egyes: kisipari szolgál­tatásokban, például szűcs, köszörűs, kalapos, cipész, ke­rékpárműszerész, tetőszige­telő szakmákban, amelyből az ellátás nem kielégítő a városban. A kisiparosok je­lenleg 28 szakmunkásnak, 9 segédmunkásnak, és 13 segí­tő családtagnak nyújtanak munkalehetőséget. Szakmun­kástanuló nevelésére 26 ipa­ros vállalkozott. Közel negy­ven fiatal lesi el a szakma gyakorlati fogásait a tapasz­talt mesterek mellett. A korábbi határozat érvé­nyesítése —, hogy a Kisvár- dán állandó lakhellyel ren­delkező és vidéki telephe­lyen működő iparosokat igyekezzenek meggyőzni, te­lephelyüket állandó lakhe­lyükre helyezzék át —a legnagyobb erőfeszítések el­lenére sem járt teljes si­kerrel. Négy évvel ezelőtt nyolc szakmában 45 kisipa­ros rendelkezett vidéki te­lephellyel, jelenleg pedig húsz szakmában -harmincki­lencen vállalnak munkát vi­déken. A szakmák számának növekedése abból adódik, hogy a kisvárdai KIOSZ kis­ipari szolgáltatóházat épí­tett Dombrádon és Ajakon, ahová csak kisvárdai szak­iparosokat tudtak megnyer­ni. A szolgáltatások bővíté­séhez jelentősen hozzájárult a városi tanács azzal is, hogy a szanálásra került műhe­lyek helyett időben újabb épületeket jeLöltek ki. Rendszeresek a népesebb szakmáknál — kőműves, festő-mázoló, villanyszerelő — a szakmai továbbképzé­sek. A kisvárdai kisiparosok számarányuknak megfelelő­en kiveszik részüket a köz­életből. Van közöttük ta­nácstag, Hazafias Népfront­bizottsági tag, párt-alapszer- vezeti vezetőségi tag. A vá­ros fejlesztésére, építésére szervezett társadalmi mun­kaakciókba is bekapcsolód­nak. Évente mintegy hatvan iparos 80—110 ezer forintér­tékű vállalást tett. A helyi KIOSZ tevékeny­ségét értékelve a végrehajtó bizottság megállapította, hogy az utóbbi években egyenletesen növekedett a városban élő kisiparosok száma annak ellenére, hogy a társadalombiztosítási já­rulék jelentős emelése miatt időközben sokán megszün­tették kisipari tevékenysé­güket. Reszler Gábor Akik kedvelik a fantasztikust / Sci-fi társaság alakult Budapesten, az Almássy téri Művelődési Központban megala­kult a Magyar Sei-Fi Társaság. Az alapító tagok között _fővá: rosi és vidéki, eddig is működő sci-fl klubok vezetői és tagjai mellett a magyar fantasztikus irodalom és társművészetek olyan ismert alakjai is ott van­nak, mint Zsoldos Péter író, Rajnai András tévérendező, Papp Oszkár festőművész, Erdei- Grünwald Mihály író, rádióripor­ter és mások. A társaság elnöke dr. Horváth Sándor exobiológus. (Az exobiológus az élet lehető­ségeit és megjelenítési formáit tanulmányozza más égitesteken.) Az új egyesület célja: össze­fogni a tudományos fantaszti­kum kedvelőit, és keretet adni az eddig szétszórt tevékenység­nek. Igyekszik leendő tagjai szá­mára érdeklődési körüknek meg­felelő tevékenységi formát te­remteni, olyanoknak is, akik nem szívesen járnak klubdélutá­nokra, estekre, esetleg kisebb településeken élve, levelezéssel, utazás nélkül is aktívan bekap­csolódnának. Hogy mibe? Pél­dául: könyvbarátok és könyv­gyűjtők cserefórumába, pályáza­tokba és még sokfajta más, ké­sőbb megindítandó akcióba. A Magyar Sci-Fi Társaság vár­ja minden olyan, a fantasztikum­mal foglalkozó klub csoportos jelentkezését is, amelyek eddig is tevékenyen működtek és olya­nokét, akik ismeretségi körükre támaszkodva egyre nagyobb vagy kisebb városokban helyi csoport szervezésére vállalkoz­nának. Az egyesület működésének anyagi bázisát a havi 25 forin­tos tagsági díj jelenti, amelyet évi két részletben lehet befi­zetni. Pest megyében, Gödöllőn, az agrártudományi egyetemen, il­letve Heves megyében, Egerben, a megyei művelődési központban már meg is kezdték a helyi cso­portok szervezését. Az új egyesület címe: Magyar Sci-Fi Társaság, Budapest 5., Postafiók 514, 1374. Művelődési központok, ifjúsági és közművelődési klubok jelent­kezését is várják, részben jogi személyként tagnak, részben pe­dig azért, hogy teljesebb legyen a kép: egyes városokban, közsé­gekben hol találnának otthonra, működési helyre az egyesület megszervezendő csoportjai. A statisztikák szerint 150 ez­ren kedvelik a fantasztikus mű­fajt az országban. A szervezők remélik, hogy sokan cselekvő tagjai lesznek a Magyar Sci-Fi Társaságnak. kulturáltabb lebonyolítása érdekében a közelmúltban új körzeti fiókot létesített, mellyel azt kívántuk elérni, hogy az ügyintézést meg­gyorsítsuk. Véleményem sze­rint, ha az ügyfelünk előtt nehéz körülményeinket kel­lőképpen feltárják, úgy bosz- szúsága minden bizonnyal enyhül. A várakozásért bosszús ügyfelünknek fentiek ismer­tetése mellett utólagosan kérjük megértését. Megjegyzésünk: köszönet­tel vesszük a gyors reagá­lást, bár hozzátesszük, az ügyfeleket elsősorban az ér­dekli, hogy minden hivatal­ban zökkenőmentesen intéz­zék el kérelmét. Az is ide kívánkozik: bizonyos ügyek­ben nem ártana a mostani­nál is alaposabb propagan­dát kifejteni, hogy az ügy­felek még tájékozottabbak legyenek. HISTÓRIA KLUBOK A történelmi tudat, a reá­lis nemzeti önismeret kiala­kítása érdekében hiánypótló válllliakozásba kezdett a Ma­gyar Történelmi Társulat Győr-Sopron megyei csoport­ja, amikor a megyei művelő­dési központ, a győri Petőfi Sándor városi Művelődési Központ, valamint a Közle­kedési és Távközlési Műsza­ki Főiskola támogatásával életre hívta a megyében a História klubokat. (Kisalföld) SEGÍTSÉG A MŰSZAKIAKNAK A Somogyi Műszaki Szem­le, az MTESZ .kiadványa, mely negyedévenként hasz­nos ismeretekkel látja el a műszaki szakembereket, né­hány éve új szolgáltatással gazdagodott. A kiadványhoz ugyanis olyan mellékletet is kap a dolgozó amiből a me­gyei könyvtár újonnan be­szerzett szakkönyveiről tájé­kozódhat. Az első évben csak szakkönyveik gyarapodási lis­táját közölték, az elmúlt évben a vezetés, és szervezés irodalomjegyzékét is kigyűj­töttük. Az idén megkezdték a .műszaki folyóiratok ismer­tetését, Az ajánlójegyzék közlése után nagyon megnőtt az érdeklődés a műszaki té­májú könyvek iránt. Különö­sen annak veszik hasznát so­kan, hogy a bibliográfiáiban olyan művekről is tudomást szereznek, amelyek könyves- bolti forgalomba nem vagy csak kis számban kerülnek. (Somogyi Néplap) SZEMINÁRIUM ELVÁLTAKNAK A mentálhigiéné (lelki egészségvédelem) szakembe­rei világszerte új módszere­ket keresnek, hogy megköny- nyítsék a megterhelő élet­helyzetekhez való alkalmaz­kodást. Egyik legsikeresebb ilyen program a bostoni Har­vard Egyetemen kidolgozott „Szeminárium elváltaknak”, melynek hazai alkalmazása is eredményesnek bizonyult A hat foglalkozásból álló so­rozat azok számára készült, akik másfél-két évnél nem régebben váltak el, tehát még a válás utáni átmeneti élet­helyzetben vannak. A pé­csieknek is lehetőségük nyílt arra., hogy megismerkedje­nek a módszer intenzív, to­vábbfejlesztett formájával. Péntektől vasárnapig a Ne­velési Központ Művelődési Házában rendezik meg a hét végi szemináriurrtot el­váltaknak. (Dunántúli Nap- ló) INNOVÁCIÓ TÁRSULÁSSAL Minden vállalatnak, szö­vetkezetnek külön-külön is megvan a maga tennivalója a hatékonyság, a versenyké­pesség, a termelékenység ja­vítására. Az erőket egyesítve azonban gyorsabban lehet előrehaladni. A Békés me­gyei Gépipari Gazdasági Tár­saság már meg is kezdte erre az előkészületeket. Szándé­kuk szerint létrejönne egy iroda, amely a termelési kooperációkkal, az anyag-és áruforgalommal a készlet­gazdálkodással, a gyártás-, gyártmányfejlesztéssel, vég­ső soron az innovációval fog­lalkozna. (Békés megyei Nép­újság) ELKÉSZÜLT A VICTO­RY. A hajózás története számos legendás hajóst és hajót tart számon. Közé­jük tartozik a trafalgári csatában győztes Nelson admirális és híres zászlós­hajója, a Victory is. Pil- lis József nyugdíjas 3 évi munkával — mintegy 5 ezer óra alatt — elkészí­tette az eredeti hajónak 100-szorosan kicsinyített modelljét, a munkához eredeti rajzokat is fel­használt. (MTI fotó) A tárgyalóteremből Gyalogost gázolt Gulyás Mihályné, Kádár Mar­git 34 éves nyírbátori kötő kis­iparos június 24-én délután sze­mélygépkocsival közlekedett Pi- ricse belterületén 45—50 kilomé­teres óránkénti sebességgel. Előtte vele azonos irányban gya­logolt az úttest szélétől egymé- ternyire Sivadó Sándorné hely­beli lakos. Gulyásné a vezetésben való já­ratlansága miatt Sivadóné kikerülésekor nem tartott kellő oldaltávolságot, így a gyalogost elütötte. Sivadóné olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy meghalt. Gulyásné a bíróság előtt azzal védekezett, hogy Pirlcsén közis­merten nagyon szabálytalanul, az úttesten közlekednek a gyalogo­sok, ezért igen óvatosan veze­tett. A baleset után idegössze­roppanást kapott, annyira meg­viselte az eset. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa Gulyás- nét halálos közúti baleset gon­datlan okozása miatt egy év fog­házra büntette, annak végrehaj­tását azonban két év próbaidő­re feltételesen felfüggesztette. A bíróság a balesetet okozó asz- szonyt másfél évre a járműveze­téstől is eltiltotta. Az ítéletet a Nyíregyházi Me­gyei Bíróság helybenhagyta, így az jogerős. 00 ÖTLETEK LÁPOKBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents