Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. december 2. Az angliai Warringtonban rendőrök támadtak a sztrájkoló nyomdászokra. A képen: egy tüntető nőt elhurcolnak. Befejeződtek a csehszlovák- lengyel tárgyalások Mayyar vezetők üdvözlő távirata Laosz nemzeti ünnepén Bolhából elefánt lett — vé­lik sokan ezekben a napok­ban Angliában. Hallván a mind riasztóbb híreket a nyomdászok sztrájkjáról. Az ügy hát nyomdász el­bocsátásával kezdődött. Őket egy kis észak-angliai nyom­da, a Messenger tulajdonosa tette utcára, mert sztrájkkal tiltakoztak amiatt, hogy mun­kahelyükön olyan munkások is dolgoznak, akik nem tag­jai az NGA-nak. Az elbocsá­tás után az NGA helyi tagjai, majd később más vállalatok e szakszervezethez tartozó nyomdászai sztrájkőrségeket szerveztek a Messenger mun­kájának megakadályozására. Ezen a ponton terebélyese­dett nagyobb politikai skan­dalummá az ügy. A konzer­vatív londoni kormány ugyan­is 1980-ban elfogadtatott egy olyan törvényt a parlament­tel, amely megtiltja a szak- szervezeteknek, hogy más vállalatok dolgozói segédkez­zenek a sztrájkőrségekben. A Messenger tulajdonosa erre a törvényre hivatkozva for­dult bírósághoz, amely három szinten is elmarasztalta az NGA-it. Az NGA nem hajlandó fi­zetni, mire szerdán egy má­sik bíróság lefoglalta a szak- szervezet tekintélyes, több mint 10 millió fontra becsült vagyonát. A szakszervezet felvette az eldobott kesztyűt és fokozott erővel folytatja a harcot elbocsátott dolgozói­ért. Megpróbálják lehetetlen­né tenni a Messenger műkö­dését, s ebben más szakszer­vezetek segítségét kérték. Kedd éjjel ezért már bányá­szok és dokkmunkások is álltak a sztrájkőrségben a nyomdászok mellett. A nagy erővel kivonult rendőrség azonban mégis utat tudott csinálni a Messengerből a kész lapokkal kijövő teher­autóknak. A véres összeütkö­zésben vagy harmincán meg­sebesültek, s hetven embert letartóztattak. A konzervatív kormányzat több szakszervezetellenes tör­vénye ellenére eddig megma­radt a társadalmi béke. A nyomdászsztrájk viszont mind jobban terebélyesedik, s könnyen lehet, hogy politi­kai viharokat hoznak Ang­liára. A. K. Hivatalos baráti látogatását 'befejezve csütörtök este re­pülőgépen hazautazott Prá­gába a Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Cseh­szlovákia köztársasági elnöke által vezetett csehszlovák párt- és kormányküldöttség. A tárgyalásokról közös nyi­latkozatot adtak ki. A delegáció a nap folya­mán korábban Wojciech Ja- ruzelskinek, a LEMP KB el­ső titkárának, a kormány el­nökének és Henryk Jablons­kinak, az államtanács elnö­kének kíséretében ellátoga­tott az Ursus Gépgyárba. Az üzem dolgozóinak kép­viselőivel és vezetőivel való találkozóján Gustáv Husák beszédet mondott. A lengyel belpolitikai helyzetre kitérve nagyra értékelte a konszoli­dáció eddigi eredményeit, és a csehszlovák párt teljes tá­mogatásáról biztosította a LEMP-et és a hazafias nem­zeti újjászületési mozgalmat. SZOVJET KATONAI KÜLDÖTTSÉG BULGÁRIÁBAN Dmitrij Usziyinovmak, a Szovjetunió marsaJljának, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének ve­zetésével a BKP Központi BL zottsága és a bolgár államta­nács meghívására szovjet ka­tonai küldöttség tesz hivata­los baráti látogatást decem­ber első felében Bulgáriá­ban. ÜJ ELSŐ TITKÁR AZ FDJ ÉLÉN A Szabad Német Ifjúság (FDJ) Központi Tanácsa csü­törtökön megtartott ülésén Eberhard Aurichot választót? ta meg első titkárává. Egon Krenz, a központi tanács ed­digi első titkára megvált tiszt­ségétől, miután a közelmúlt­ban az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja, a központi bizottság titkára lett. KÍNA ÉS A VOLKSWAGEN EGYÜTTMŰKÖDÉSE Tárgyalások folynak a nyugatnémet Volkswagen Mű­vek és a Sanghaj! autó- és traktorgyár között vegyes vál­lalkozás formájában történő személygépkocsik gyártásáról — jelentette be a wolfsburgi VW autógyár megbízottja, Heinz Bauer. A vegyes vál­lalkozásról szóló megállapo­dást várhatóan a jövő évben írják alá. BENZINÁRAK NYUGAT-EURÖPÁBAN Szerdától literenként 20 groschennel drágábban áru­sítja a benzint Ausztriában a British Petroleum és az Agip Olajtársaság. Kútjaiknál je­lenleg a szuperbenzin literje 10,8—11,3 schillingbe kerül, a normálbenzin ára pedig 10,4—10,8 schilling között van. A Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság kikiál­tásának nyolcadik évfordu­lójának alkalmából Kádár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titká­ra, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnöke_és Apró Antal, „Kedves elvtársak! Az évforduló alkalmából a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, az Országos Beketanács, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság, a Szak­szervezetek Országos Ta­a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke a következő üdvözlő távira­tot küldte Kaysone Phomvi- hanenak, a Laoszi Népi For­radalmi Párt KB főtitkárá­nak, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság minisz­terelnökének és Szufanu- vongnak, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság el­nökének, a legfelsőbb népi gyűlés elnökének: ★ nácsa, a KISZ Központi Bi­zottsága és a Magyar Nőik Országos Tanácsa ugyan­csak táviratban köszöntötte laoszi partnerszervezetét. A dél-afrikai fajüldöző hatóságok a bakwena törzshöz tar­tozó háromszáz néger családot telepítenek ki a sivatagba, miután falujukat a fehérek számára kijelölt helynek nyil­vánították. A képen: egy kitelepített férfi ingóságaival. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásá­nak nyolcadik évfordulója alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, országgyűlése, egész dolgozó népünk nevében üdvözletünket küldjük önöknek, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizott­ságának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányának, legfelsőbb népi gyűlésének és a laoszi népnek. Népünk szolidáris azzal a küzdelemmel, amelyet a laoszi nép a szocialista építés vívmányainak megvédéséért folytat, és őszintén üdvözli azokat az eredményeket, ame­lyeket forradalmi pártja vezetésével a népi hatalom meg­szilárdításában, a társadalom és a gazdaság szocialista át­alakításában elért. örömmel látjuk, hogy pártjaink, országaink és népe­ink testvéri barátsága és együttműködése a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján folyamatosan erősödik a két nép érdekeinek, a szocializ­mus, a haladás és a béke közös ügyének szolgálatában. Nagyra értékeljük és támogatjuk a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaságnak a Vietnami Szocialista Köz­társasággal és a Kambodzsai Népköztársasággal közösen kialakított és elvi alapokon nyuvó kezdeményezéseit, ame­lyek Délkelet-Ázsia békéjének és biztonságának, a térség országai együttműködésének az erősítésére irányulnak. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívá­nunk a testvéri laoszi népnek pártjuk III. kongresszusa, valamint az első ötéves tervük által kitűzött feladatok megvalósításához, hazájuk felvirágoztatása érdekében ki­fejtett nemes tevékenységükhöz.” — Még nem mondtad, hogy bal lábbal bele tudsz-e rúg­ni ajbba a nyavalyás labdá­ba? Na mi van, csak nem sírsz? — fordult Neviczky- hez, aki zavaráhan kézfejé­vel törölgette a szemét. — Ne viccelj már — borzolta meg újna a haját — arra felelj, hogy működik-e a bal lábad vagy nem működik?! — Működik — bólintott rá a fiú. — És a barátodnak? — Annak is — motyogta Neviczky, de a kezét csak nem vette el a szemétől, az arcáról, s most igazán úgy érezte, hogy tényleg meg tudná csinálni Lilivel azt, amit a terményfelvásárló az­zal a hatalmas asszonnyal a Kraszna-parton. Már moz­dult, hogy újra átölelje, ami­kor Lili feltérdelt a földön, majd könnyedén felállt. — Hagyd abba! — kiáltott oda Lili Kerczáknak. — Ele­get kapáltál! Úgysem fogok én már ebből a káposztából enni. Gyerünk a torkolathoz, hadd lássam milyen ügyesek vagytok — indítványozta. — Te hol laksz — kérdez­te Neviczky. — A Szamoson túl — mu­tatott Lili a folyó felé. — Már rég elmehettünk vol­na. Vissza a várasba. De az apám mindenáron itt akart maradni. Én kapálhatom a káposztát, ő meg járkál az udvaron, és vezényszavakat kiabál... A két fiú — mert időköz­ben Kerczák is odaért hoz­zájuk — semmit sem értett a lány méltatlankodásából. Hogy miért haragszik az ap­jára? Hogy milyen városba mehettek volna már vissza? S hogy miért rekedtek itt? így aztán Lili még megfog- hata-tlanabb, miég titokzato­sabb lett, mint az első per­cekben, amikor megismer­ték, amikor „meghívta” őket káposztát kapálni. Neviczky ennél többet akart tudni. — Ha a Szamoson túl laksz, akkor ismerned kell a Vak Légióst... — kíváncsisko­dott — Ismerem — legyintett Lili lemondóan. — Nemsokára bál lesz ná­lunk — folytatta Neviczky. — A Vak Légiós fog jászá­ul... — Ő a panyolai hegedűmű­vész ... húzta el a száját Li­li, aztán elnevette magát. — Az apám szokott zongorázni vele, csakhogy a Vak Légiós nem ismeri a kottát. — Nincs jobb zenekar most a környéken. Még egy szaxofonos is játszik, ő az első szaxofonos Magyaror­szágon ... Mi ismerjük, na­gyon jól ismerjük — még Kerczák is bizonygatta, hogy nagyon jól ismerik Magyar- ország első szaxofonosát. — Arról a zenészről ne beszélj nekem töhbet — in­tette le a fiút Lili. — Miatta maradt itt az apám. És miatta kellett itt maradnom nekem is, az apám hisz ne­ki... Pedig csak egy csavar­gó. Elindultak a torkolathoz, Lili a vállára lökte a kapá­ját, s olyan szaporára fogta a lépteit a barázdában, hogy a két fiú alig győzte követ­ni. Mintha minden mérgét a rohanásban, a keskeny kis barázdán akarta volna kitöl­teni, oly ingerülten tapos­ta a földet. Kiérve a szekérútra, a fia­tal kőrisek árnyékában állt meg, és megvárta az utána­loholó két fiút. Innen mesz- szire el lehetett látni, de a nyugalmas, napfényes ár- patáblák látványa még job­ban elkeserítette. — Azt mondja az apám, boldogok lehetünk, mert nem éhezünk — mondta keserűen. Régebbi és újabb bosszúsá­gaira gondolva szaggatottan, indulatosan nevetgélt. Innen már csak lassan sé­táltak a torkolat felé, Ker­czák lemaradva kettőjük­től, a kellemes árnyékban maga előtt rugdalta a labdát. Kis idő múltán Lili bevárta és megkérdezte tőle: ünnep az elefántok földjén — 'Te sem hallottál az el­tévedt tankról? — Tankról? — lepődött meg Kerczák felkapva a labdát. — A barátod sem hallott róla — legyintett Lili Ne- vdczkyne. — Pedig erről be­szélnek. Van, aki éjfélkor lát­ta. Átüssza a Szamost. Utat vág magának az erdőn. A Nyírségben kóborol. Nap­palra akkora lyukat vág ma­gának a homokba, hogy el­bújhat benne. Van, aki csak a lánctalpak nyomát látta, a homok elnyeli a hangját, ezért aztán olyan, mint egy óriási kísértet. — Még nem hallottunk ró- . la, de majd megkérdezzük Libust — csóválta meg a fe­jét Neviczky. — Őt kérdezitek meg? Ami­kor ő maga is hetekre elbú­jik, hogy akkor jöjjön elő, amikor send sem számít rá. Még az apám sem tudja, f -merre jár. Azt beszélik róla, hogy figyelmeztette a parasz- . tokát, ha el akarták őket vin- i ni. Valamikor, pár éve, de ! nem tudja azt senki sem biz­tosan. Mert honnan tudhatta vol­na, hogy kit akarnak elvin­ni! Égy rossz zenész! Ha pe­dig, no igen, ha pedig tud­ta, akkor együtt dolgozott ő is azokkal... — Lili hangjá­ból fűtött a gyűlölet. — És az apám — de ezt már csak magának mondta — egy ilyen ismeretlen emberben bízik, egy szélhámos zenészben. El­felejti, hogyan kerültünk ide. — Hogyan? — érdeklődött Neviczky. (Folytatjuk) N yolc esztendeje már, hogy új élet kezdő­dött az egykori Mil­lió Elefánt Országában, ahogyan Laoszt az 1930-as évek, az egységes királyság megalapítása óta nevezték. A Mekong folyó mentén hosszan elnyúló, 236 ezer km2 területű országban vér- telen hatalomátvétellel győ­zedelmeskedtek a népi erők, összhangban az indokínai testvérállamok, Vietnam és Kambodzsa harcának sike­rével. 1975. december 2- án kikiáltották a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársa­ságot. A szocialista úton elin­dult ország népének nehéz örökséggel, a feudális, gyar­mati múlt, az indokínai há­borúk és véres polgárhábo­rúk rombolásával, évszáza­dos társadalmi, gazdasági elmaradottsággal kellett és kell megküzdenie. A sok- nemzetiségű, 3 és fél millió lakosú Laosz a népi forra­dalmi párt vezetésével azóta szép sikereket ért el a külső és belső akadályokkal ter­hes társadalomátalakító munkában. A bőséges, ám jórészt még kiaknázatlan természeti kincsekkel rendelkező or­szágban előreléptek a gaz­daság fellendítésében. A mezőgazdasági szövetkeze­tek létrehozása és a parasz­toknak adott jelentős ked­vezmények azt eredményez­ték, hogy Laosz ma már ön­ellátó élelmiszerekből. A LNFP tavaly megtartott III. kongresszusának útmutatá­sait követve, az 1985-ben befejeződő első ötéves terv alapján folyik a szocialista ipar alapjainak lerakása, ám ugyanakkor ösztönzik a magánkereskedelem, a ma­gángazdaságok működését is. Az írástudatlanság, a kulturális elmaradottság felszámolásáért szintén ko­moly erőfeszítéseket tettek: ma több mint hatszázezren tanulnak az általános és 'középiskolákban. Laosz külpolitikájában a Szovjetunióval, Vietnam­mal, Kambodzsával, vala­mint a szocialista közösség többi államával való szo­ros együttműködést, külön­leges viszonyt tekinti elsőd­legesnek. Az indokínai test­vérállamokkal együtt jelen­tős diplomáciai erőfeszíté­seket tesz a délkelet-ázsiai térség békéjének és bizton­ságának megőrzéséért, a régió államai közötti pár­beszéd előmozdításáért. E tevékenységében Laosz él­vezi a szocialista közösség államai, köztük hazánk cse­lekvő szolidaritását. N emzeti ünnepén tisz­telettel köszöntjük Laosz népét, további szép sikereket kívánunk or­szágépítő, társadalomátala­kító munkájában.

Next

/
Thumbnails
Contents