Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

KM HÉTVÉGI melléklet Falusi stílusú összeállítás kislányoknak a blúz parasztingekre emlékeztet, a betétje szegő- zött. A nadrág csíkos farmerből készült, be­fogott szárú. Kiegészítésként férfimellény való hozzá. (A két utóbbi képünkön látható modellket Gyulai Irén tervezte.) A farmerdivat új változata: „falusias, roman­tikus”, A klasszikus sötétkék vásznat csíko­zás teszi újjá. Kiegészítői teszik különösen romantikussá az öltözéket. (Vass Mária ter­vezte) Rossz táplálkozási szokásaink VIGYÁZZUNK A DISZNÓTORRAL! A falusi ember részben még ma is önellátó. Sokan még ma is hizlalnak és vág­nak disznót. Megtelik a kam­ra, és ugrásszerűen megnő az elfogyasztott kalóriák száma. Hurka, kolbász, pecsenye — és egyéb finomságok! Ugyan ki tud ellenállni, míg akad hely a gyomorban? Fokozot­tabb feladat hárul ilyenkor az emésztésre. A fehérje emésztése a gyo­morban, a zsíré a belekben kezdődik. A fehérjét a gyo­mornedv, a sósav és a pep- szin, a zsírt az epe és a has­nyálmirigy emészti. Az emésztőnedvek kiválasztása szakaszos. A bőséges zsíros­fűszeres ételek fogyasztása lökésszerűen megindítja a ki­választást, keményebb mun­kára kényszeríti a gyomrot, a beleket, az emésztő mirigye­ket. Az ember szervezete igen ruganyos, könnyen alkalmaz­kodik. De a lomhábban moz­gó szervezetben az erősebb táplálkozás különböző zavaro­kat okoz. A heveny gyomorrontásnak a legtöbbször a bő táplálko­zás az oka. A gyomor nem bír megbirkózni a mennyi­séggel, és az erős ingerre bő­séges kiválasztás indul. A be­teg ilyenkor savanyú és ke­serű szájízről, böfögésről, fő­fájásról, hányingerről, há­nyásról panaszkodik. Ezt a mohó táplálkozás is okozhat­ja. Főleg, ha az étel nincs jól megrágva, felaprózva, és nem keveredik össze eléggé a nyállal, az emésztőnedvekkel. A heveny tünetek elhúzód­hatnak. Ilyenkor puffadtság, étvágytalanság, levertség, fá­radtságérzés és rendszertelen bélműködés váltja fel a he­veny tüneteket. Az óvatos család disznóvá­gás után is csak fokozatosan és mérsékletesen növeli ét­rendjében a'kalóriákat, hogy a szervezetnek legyen ideje az alkalmazkodásra. A zsíros ételek mellett savanyú ubor­kát, paprika-, krumpli- vagy babsalátát, nyers savanyú ká­posztát fogyaszt, hogy segítse a gyomor munkáját. A zsír és fehérje mellett szénhidrá­tot és vitamint is kell fo­gyasztani. Ha kenyeret, bur­gonyát, utána édes sült tész­Rangot a A háziasszonyok jelentős része csak akkor vásárol sárgarépát, ha húslevest, vadast vagy zöld­séglevest készít. Pedig felhasz­nálásának rengeteg fortélya van. A sárgarépa értékes anyaga a karotin, amelyből szervezetünk­ben A-vitamin keletkezik. A sárgarépa legrégibb kultúr­növényeink egyike. A korai faj­ták általában kisebb mennyiségű karotint tartalmaznak, mint a későbbiek. Étvágygerjesztő sárga színét karotintartalmának kö­szönheti. A növény kellemes aromáját illóolaj-tartalma adja. A karotin nem egyenletesen he­lyezkedik el a gyökérben. Leg­kevesebb belül található, legtöbb a külső részekben. Ezért felhasz­nálás előtt ne hámozzuk, hanem kaparjuk le a külső réteget. A sárgarépát megpárolhatjuk hús mellé köretnek. A konyha­kész gyökeret ízlés szerint koc­kákra vagy karikákra vágjuk, kevés vajon, mérsékelt tűzön megpároljuk, ízesítjük, sóval, cukorral, petrezselyemzölddel. Készíthetjük tejszínnel is. Ebben az esetben a puhára párolt zöld­séget meghintjük kevés liszttel, egy percig tovább pirítjuk, majd tát, vagy gyümölcsöt eszik valaki, elkerülheti a kelle­metlenséget. A zsíros, fűszeres, bőséges étrend elsősorban a májat és az epehólyagot terheli. Ha valami régebbi betegség, vagy egyéb ártalom miatt az epehólyag károsodott, akkor a kisebb munkatöbblet is megterhelheti. Az epe- és máj­beteg még jobban vigyázzon, mint az egészséges, mert a zsírosabb, nehezebb étrend öröme könnyen ürömmé vál­hat. Buga doktor répának! felengedjük 1,5 dl. tejszínnel, és gyorsan simára keverjük. Ha sű­rű lenne, felengedjük annyi tej­jel, hogy főzeléksűrüségű legyen. Ha gyermeknek vagy betegnek sárgarépából pürét akarunk ké­szíteni, a puhára párolt és ízesí­tett zöldséget törjük át, majd tejszínt, vajat, esetleg egy tojás- sárgáját keverjünk hozzá. A sárgarépafőzeléket is meg­kedveli a család apraja-nagyja, ha a háziasszony ízesíti cukorral, kevés mustárral, citromlével, ba­bérlevéllel. Így a főzeléknek va­dashúsra emlékeztető zamata van. Kitűnő a sárgarépasaláta. ízesíthetjük apróra vágott hagy­mával, törött borssal, salátalével. A sárgarépareszeléket édesség­nek is elkészíthetjük. Keverjük össze almareszelőkkel, mézzel, darabos dióval, ízlés szerint cit­romlével. Adagoljuk kistányérok­ra, díszítsük gazdagon tejszín­habbal. A sárgarépalé tejjel vagy ásványvízzel hígítva, mézzel éde­sítve gyermekeknek és felnőt­teknek egyformán kitűnő ital. F. K. Nők a munkahelyen Napjainkban világszerte sok szó esik a nőkről, és sok törté­nik a nőknek a férfiakkal való tényleges egyenjogúsításáról. S ha ezért valóban minden lehetőt meg is kell tenni, nem szabad figyelmen kívül hagyni a férfiak és a nők között levő objektív — testi és lelki — különbségeket. A nők a férfiaknál finomabb csontozatúak és gyengébb izom- zatúak. A nőkben az ízületeket rögzítő szalagok gyengébbek, emellett kevesebb izomzatúk van, mint a férfiaknak. Egy közepesen fejlett európai férfi izomzata 35, egy nőé viszont csak 23 kilo­gramm. Korlátozza a nők fizikai teherbíróképességét az is. hogy szivük és tüdejük teljesítőképes­sége alatta marad a férfiakénak Svéd kutatók kimutatták, hogy míg a 30 év körüli férfiak általá­ban 3 liter oxigént lélegeznek be egy perc alatt, a nők csak 2,23 liternyit. Mindezekből is követ kezik, hogy a férfiak számára is megerőltető nehéz fizikai munkát nem szabad végeztetni nőkkel. A munkavégzés szempontjából különleges helyet foglalnak el terhes anyák. A terhesség nagy töbletterhet jelent a szívnek, hi­szen ilyenkor nemcsak a saját szervezetet kell ellátnia vérrel, hanem a magzat vérkeringését is biztositania kell. Különösen a terhesség két utolsó hónapjában fontos, hogy a terhes anya ne kényszerüljön súlyos terheket emelni, vagy cipelni. A dolgozó terhes anyákat ha munkájuk végzése közben sokat kell állni uk (fodrászok, bolti eladók) a visszértágulás veszélye is fényé geti. Ez is kivédhető, ha az álló munkát végző terhes anya rend­szeresen pihenteti lábait és ha munka közben vérkeringést ja vitó tornát végez. Szellemi munkavégzés szem­pontjából a nő teljesen egyen­rangú a férfival: a legbonyolul­tabb lélektani vizsgáló módsze­rekkel sem sikerül a nő és a fér­fi intellektusa között eltérést ki mutatni. Lélektani megfigyelések szerint a nők kézügyessége, meg­figyelésének élessége jobb a fér­fiakénál. A kézimunkában vagy a finommechanikában megmutat­kozó ügyességük valószínűleg ennek köszönhető. A gyermek szeretetre vágyik A GYERMEK JELLEME, személyiségjegyei a nevelés során alakulnak, változnak. Mindenek előtt a családi, a szülői ház nevelése befolyá­solja a személyiség alakulá­sát. A családi nevelésben vi­szont még igen sokszor hibá­zunk. Helytelen, ha a szülő erő­szakos eszközöket használ gyermeke megfékezésében. De ugyanilyen helytelen hi­ba, ha túlkényeztetik, túldé­delgetik a gyereket. Gyakran előfordul, hogy az előbb em­lített helytelen nevelési mód­szereket váltogatva alkalmaz­zák a szülők, vagyis hol erő­szakhoz, hol az elkényeztetés- hez folyamodnak. S említsük meg a gyerek iránti közöm­bösséget, az elhanyagolást, mint rossz nevelési metódust. Az erőszak, a verés, a go­romba szó soha nem szül jó eredményt. A gyermek ideg- rendszerére is rosszul hat, fé­lelemérzést, szorongást kelt, vagy éppen agressziót, csökö­nyös ellenállást vált ki. Az erőszakkal, rideg bánásmód­dal nevelt gyereknél ha pil­lanatnyi eredményt sikerül is elérnie a szülőknek, hosszú távon nem vezet sikerre. A megfélemlített, elriasz­tott gyerek félszeg lesz, el­veszti biztonságérzését, sze­mélyisége károsan változik, s egyéb idegrendszeri rendelle­nességek is felléphetnek. Megrendül a gyereknek a szüleibe vetett hite, s káros indulatokat támaszthat a szü­lői gorombaság éppen apja, anyja ellen. Kocogópulóver Mellböség: 94 centiméter. Hozzávalók: 50 dkg Firenze félgyapjúfonal, 3-as, 3,5-es kötő­tű, 3-as körkötőtű. Patentminta 3-as kötőtűvel: l sima, 1 fordított váltakozásával kötjük. Alapminta 3,5-es kötőtűvel: 1. sor: 1 kezdőszem, * 2 szem si­mán összekötve, 1 ráhajtás, *-tól ismételni, a sor végén 1 szélszem, 2. sor: 1 kezdőszem, * 2 szem fordítottan összekötve, 1 ráhajtás, *-tól ismételni, a sor végén 1 szélszem. Az 1—2. sor is­métlődik. Fonottminta: (6 szem) 1—4. sor: a munka jobb oldalán sima, a bal oldalon fordított szemeket kö­tünk, 5. sor: 3 szemet segédtüre veszünk, mögötte simán leköt­jük a soron következő 3 szemet, majd a segédtűn levő szemeket is simán lekötjük. 6. sor: fordí­tott. Az 1—6. sor ismétlődik. Szempróba: 16 szemX18 sor = 10 cm. Munkamenet Háta: 3-as kötőtűvel 90 szemre kezdjük, patentmintával 5 cm magas kezdőrészt kötünk. A munkát 3,5-es kötőtűvel, a kö­vetkező mintaelosztással folytat­juk: 1. sor a munka bal oldalán: 1 kezdőszem 8 szem alapminta, * 1 szem fordított, 6 szem fordított (fonott), 1 szem fordított, 8 szem alapminta, »-tói még 4-szer ismé­telni, a sor végén 8 szem alap­minta, 1 szélszem. Egyenesen ha­ladó oldalszélekkel 34 cm-t kö­tünk. Karkerekítés: mindkét ol­dalszélen lefogyasztunk 4, majd minden 2. sorban 4X1 szemet (74). A kezdéstől számított 58 cm elérése után, a nyakkerekités részére, a középrészen tartalék­tűre veszünk 24, majd ennek mindkét oldalszélén, minden 2. sorban 2 szemet. Az oldal vállré­szeket folyamatosan, mindkét ol­dalrészen azonosan 23 szemmel folytatjuk, majd a karkerekítés­től számított 21 cm elérése után, a szemeket egyenként lazán le­fogyasztjuk. Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintával, kar- és vállfogyasztással kötjük. Az eleje középrészen, a kezdéstől számított 52 cm elérése után, tar­taléktűre veszünk 12, majd ennek mindkét oldalszélén, minden 2. sorban 2X2, 2X1 szemel, nyak­kerekítést készítünk. Ujja: 32 szemre kezdjük, 3-ás kötőtűvel, patentmintával 8 cm magas kezdőrészt kötünk. A kö­vetkező sorban minden 2. szemre, 14X1 szemet szaporítunk (46), a munkát 3,5-es kötőtűvel, a követ­kező mintaelosztással folytatjuk: 1 kezdőszem, 2 szem alapminta, » 1 fordított, 6 szem fonottminta, l fordított, 8 szem alapminta, *- tói még 2-szer ismételni, a sor végén 2 szem alapminta, 1 szél­szem. Az alapmintás résztől szá­molva, mindkét oldalszélen, min­den 6. sorban 2X1, minden 4. sor­ban 10X1 szemet szaporítunk (70). A kezdéstől számított 40 cm el­érése után, mindkét oldalszélen lefogyasztunk, minden 2. sorban 2X3, 3X2. 2X1, 3X2, 2X3 szemet. A következő sorban, a középen megmaradó 18 szemet egyenként lefogyasztjuk. Összeállítás: a részeket szem- és sortalálkozás szerint alapszí­nű, és alapvastagságú fonallal összedolgozzuk. A nyakszél tar­talékszemeit 3-as körkötőtüre vesszük, s az oldalszélszemeken, mindkét oldalon azonos szem­számmal kiegészítve, .86 szemmel patentmintával, 3 cm magas pánt­részt kötünk. Vggül a szemeket, az alapszemnek megfelelően le­fogyasztjuk. EZEK AZ INDULATOK, kihatnak a gyerek egyéb kap­csolataira is. A közösségben, az iskolában — a helytelen szülői példa nyomán — erő­szakosan viselkedik, különö­sen a nála gyengébbekkel szemben. Vagy éppen ellen­kezőleg másutt is megalkuvó, megfélemlített, alattomos lesz. Ugyancsak veszélyezteti a gyermek biztonságérzetét, lel­ki egyensúlyát a túlságosan aggódó, gyermekét agyonké­nyeztető szülő. Az agyonké­nyeztetett gyerek nem lesz önálló, s ebből kifolyólag el­veszti érdeklődését a világ dolgai iránt, lefékeződik ké­pességeinek, készségeinek ala­kulása is. Rosszul érzi magát az elkényeztetett gyerek a kö­zösségben is. Nehezen illesz­kedik be. Hiszen semmilyen egészséges közösség nem nyújtja, s nem is nyújthatja azt a különleges érdeklődést személye, tettei'iránt, amely otthon kísérte. Gyakran előfordul, hogy a szülők váltakozva alkalmaz­zák a fenti szélsőséges neve­lési módokat. Hol gorombák, hol agyondédelgetik csemeté­jüket. S gyakori jelenség, hogy az egyik szülő — általá­ban az apa — az erőszakos eszközök híve, a másik szülő — többnyire az anya, vagy a nagyszülők — az elkényezte­tő nevelés hibájába esnek. Ilyen nevelés mellett a gyer­mek bizonytalan lesz, az el­lentétes hatások megzavar­ják, tétovává teszik. A gyermek személyiségének fejlődésében a legtöbb kárt a szeretetlenség, elhanyagolás okozza. Különösen súlyos a helyzet, ha szüleit elvesztve kerül közömbös, nemtörődöm környezetbe a gyerek. Az el­hanyagolt gyereket ért hatá­sok egész életre kihatnak, akadályozzák szellemi fejlő­dését, a képességek kibonta­kozását. NEMCSAK SZÜLŐ NÉL­KÜL lehet elhanyagolt a gye­rek. Sajnos nem ritka az sem, hogy rendezett családban élő szülők, munkájukra, egyéb dolgaikra hivatkozva, nem szentelnek időt gyermekük­nek. Legtöbbször biztosítják ugyan az anyagiak által meg­szerezhető jólétet, a szép ru­hát, a jó ennivalót, a megfe­lelő életkörülményeket, csak a személyiségével, jellemfej­lődésével, irányításával nem törődnek. Nem jut idejük meghitt beszélgetésekre, kö­zös programokra — s nem veszik észre, hogy nemcsak a gyermeket károsítják, magu­kat is megfosztják a legszebb feladattól, attól, hogy igazi szülők legyenek. 1983. december 17.®-feü^r+ +‘ío_i' finist V-ir 1/2 \ 1/2 52,etej* *_\uj}a j53 háta ”\ 3íLVl I ' I 5 I 2 5 f T~~f 13 -f—^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents