Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
NAPIRENDEN: AZ 1984. ÉVI TERV A SZOT ülése Faluvégi Lajos felszólalása A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, és megvitatta az 1984. évi népgazdasági tervvel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. A tanácskozáson részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. A napirendi pont előadója, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese rámutatott, hogy a szakszervezetek a jövő évi népgazdasági terv kidolgozásának valamennyi fázisában részt vettek. Észrevételeik többségét figyelembe vették a tervezőmunkában, jóllehet a romló nemzetközi gazdasági feltételek miatt egyes elképzeléseik megvalósítása halasztást szenved. A szakszervezetek teljes egészében egyetértenek azzal, hogy továbbra is kiemelt feladat a külgazdasági egyensúly megszilárdítása, ugyanakkor rámutatnak, hogy az egyensúlyt egyre inkább a termelés, a gazdálkodás javításával kell megalapozni. A jövő évben életbe lép a szak- szervezetek aktív közreműködésével összeállított új bértarifa-rendszer, ami nem jelent automatikus béremelést, de lehetővé teszi, hogy a vállalatok bérfejlesztési eszközeik felhasználásakor nem ütköznek a korábbi korlátokba. Az üzemi szakszervezeti szerveknek is szorgalmazniuk kell, hogy a magasan kvalifikált és nehéz munkafeltételek között dolgozók, ezenkívül a pályakezdők, továbbá a jól dolgozó vezetők bére az átlagosnál nagyobb mértékben növekedjen. Emelkedegyetemi előkészítők A szakosztályok munkája a TIT magyei elnöksége előtt A szakosztályok tudományági tervező, szervező munkája, területi kapcsolatai, előadói konferenciái és a klub- rendszerű foglalkozások értékelése szerepelt egyebek között a TIT Szabolcs-Szatmár megyei elnöksége pénteken megtartott ülésén. A testület megállapította: egy évvel ezelőtt 1982 novemberében valamennyi szakosztály elkészítette szaktudományi tematikáját, s ebben mindegyik szakosztály 10—15 igen fontos témát ajánlott feldolgozásra. Több szakosztály együtt készíti az ilyen ajánlást, törekedve az ismeretanyag integritására és a komplexitásra. A szakfelügyelettel továbbfejlődött a munkakapcsolat. ennek eredményeként szélesedett a TIT iskolai baráti köreinek bázisa. Jelentősen emelkedett a Kis Fizikus Körök és az Orosz Nyelvi Baráti Körök száma. Több évi eredménytelen kísérleteik után végre megalakult a középiskolai Ifjú Matematikus Baráti Kör. Matematikából minden járási székhelyen sikerült előadói konferenciát szervezni. A megyei szervezet köznevelést segítő tevékenységének változatos formáit gazdagítja a szakosztályok szervező tevékenysége. Csak felsorolásszerűen említhetjük a Világkörkép sorozatot, az egyetemi előkészítőket, a Bessenyei György Szabadegyetemet. (Ez utóbbiról: a művészeti szakosztály által gondozott zenetörténeti tagozatra 360 középiskolai diák iratkozott be és váltott bérletet.) A Tudomány és Technika Háza jó feltételeket teremt a klubszerű találkozásokra. Az egyes szakosztályvezetőségek Tgvekeznek összefogni és továbbképezni a TIT-tag- ságot. már rendszeres és sikeres a fizikatanárok klubja. melynek tapasztalatai alapnek a bérkategóriák alsó határai is, s ezek elérésére is meg kell tenni az első lépéseket. Ezután arról szólt, hogy a teljes foglalkoztatottság továbbra is fenntartható, sőt több ágazatban inkább a munkaerőhiány okoz gondot. A vállalati gazdasági munka- közösségekről szólva kifejtette, hogy azok tevékenységét a szakszervezetek hasznosnak tartják. Már eddig is bizonyították, hogy a jelenlegi gazdasági feltételek között is lehetséges eredményesebb munkaszervezési megoldásokat alkalmazni. Részletesen szólt az élet- színvonal megőrzéséről, amelyben — mint mondotta — kulcsszerepe van a jó áruellátásnak. A kormány a jövő évre a jó élelmiszer-ellátás mellett az iparcikk-kínálat javítását is tervezi. Ez különösen egyes ruházati cikkek, tartós fogyasztási termékek és nem utolsósorban az építőanyagok esetében nagyon fontos. Szükséges, hogy a szakszervezeti szervek is eredményesebben foglalkozzanak a fogyasztók érdekeinek védelmével a termelésben és a kereskedelemben egyaránt. A szakszervezetek tudomásul veszik — mondotta, hogy az ismert kedvezőtlen körülmények miatt növekvő árakkal kell számolnunk. Rámutatott, hogy továbbra is fenn kell tartani a vállalati szociális ellátás elért színvonalát. A szakszervezetek javaslatai alapján lehetővé vá(Folytatáa a 4. oldalon) ján megszervezték az általános iskolai matematikatanárok szabadegyetemi tagozatát is. A nemzetközi-politikai szakosztály rendszeres előadói konferenciái és a Világkörkép előadói gárdájának baráti találkozói igazi közösséget kovácsoltak össze. A feladatok között jelölte meg a testület: segítséggel javítani szükséges a járási- városi-helyi szervezetek és a szakosztályok kapcsolatát, a lehetőségen belül gondoskodni kell megfelelő felkészültségű előadókról, ezáltal is csökkenteni az ismeretterjesztés fehér foltjait. A labdarúgó NB I tavaszi sorsolása (16. oldal) Alkalnazkiloi a változó körülníiyeklez Tanácskozott a TESZÖV küldöttgyűlése Makrai László, a Teszöv titkára bevezetőjében elmondta: még két év sem telt el a TOT kongresszusa óta, de ezen rövid idő alatt már any- nyi változás történt, amely indokolja a tapasztalatok időközi összegzését. A változások következménye nagyrészt negatív, ezért részben megyénk termelési szerkezetét lehet okolni. Jelentősebb növényeink, az alma, a dohány és burgonya értékesítési feltételei sokat romlottak, és más tényezőkkel együtt ez okozza, hogy az idén a termelőszövetkezetek vesztesége összességében több lesz, mint a nyereség. A piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása meLlett megyénkben is nagy kárt okozott az aszály, bár nem soroltak bennünket a hat legsúlyosabban érintett megye közé, a 600 milliós kár mégis igen jelentős. A gabona területe követi az országos programot, és lassan már nem is nagyon növelhető tovább, de nagyon sok tartalék van az átlagok emelésében. Burgonyából évről évre kevesebbet ültetnek. 1981-hez viszonyítva 12 százalékkal csökkent a terület. A dohánytermelés színvonala jelentősen növekedett. A megismétlődött értékesítési nehézségek miatt erőteljesen megindult az olyan almások selejtezése, amelyek arra már megértek. Az év végéig csaknem 3800 hektár ültetvény kerül kivágásra. A húsprogram hatására szövetkezeteinkben 1982-ben és 83-ban nőtt a hízómarha- és sertésértékesités. A juhágazatban értékesítés1! gondok miatt kisebb veszteség tapasztalható. A gazdálkodás jövedelme- zésének elemzésekor megállapítható, hogy amíg országos szinten a mezőgazdaság terhelése a tűrőképesség határához érkezett, megyénkben már meg is haladta. Különösen vonatkozik ez az alma- ágazatra, de még sem tehetünk mást, mint tovább keressük az alkalmazkodás lehetőségeit. Igazodnunk kell a piaci igényekhez és törekednünk a költségek csökkentésére. A kiegészítő tevékenység különösen gyenge adottságú termelőszövetkezeteinkben nagyon jó eszköze a jövedelemkiegészítésnek a teljes körű foglalkoztatásnak. Még mindig van azonban olyan A Megyei és Városi Művelődési Központ kétévente rendezi meg a Szabolcsi téli tárlatot, a megyében élő képzőművészek seregszemléjét A téli tárlatot tegnap délután nyitották meg a Lenin téri kiállítóteremben, s január 8-ig, kedd kivételével naponta tíztől este hatig látogatható. Tizenkét művész mutatkozik be a tárlaton, több mint ötven alkotással. Gál Ludmilla textilképeivel, Molnáráé Ursula Höing akvarelljei- vel jelentkezett. Balogh Géza munkáit több sikeres megyén kívüli szereplés után a hazai közönség is láthatja. Berecz Andrástól a népdalsorozatból került a falra néhány mű, a sort a festők közül Horváth János, Huszár István, Kerülő Ferenc, Koncz Zoltán és Soltész Albert folytatja. Szobrászművészeinktől Sebestyén Sándor és Tóth Sándor Munkácsy-díjastól érmeket és kisplasztikákat láthatunk, s minden bizonnyal A kiállítás első látogatói. (Jávor L.) nagy érdeklődés kíséri majd ténésszel, aki elmondta: Tilless Béla térkompozícióit, örömmel ajánlja a közönség mobiljait. figyelmébe ezt, az utóbbi A kiállítás megnyitója előtt évekhez képest „megszínese- beszélgettünk a tárlatvezető dett’’ tárlatot Telepy Katalin művészettör- (be) A tanácskozás résztvevői. termelőszövetkezet, ahol nem élnek ezzel a lehetőséggel. A Teszöv vizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen új szervezeti formákban lehet megoldani a tdrmelésfejlesz- tést a közös és a háztáji együttes érdekeltségével. Eszköze lehet ennek az eddigi sikerrel szerepelt szakcsoporti forma, de más együttműködési lehetőséget is keresnek. Felszólalt a tanácskozáson Varga Gyula, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Elmondta, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek jelentős részében az egyszeri újratermeléshez sem tudnak nyereséget termelni. Az alma, amely nem is olyan rég még biztos jövedelmet hozott, a legnagyobb veszteséget okozó ágazattá lett. Nem csak itt találják azonban objektív nehézségekkel szembe magukat a gazdaságok. Az egész közgazdasági környezet olyan, hogy azt lehet ugyan dicsérni is, szidni is, de a legajánlatosabb megértőén elfogadni, megismerni és alkalmazkodni hozzá. Eljárt az idő az olyan szemlélet fölött, amely azt mondja: én megtermeltem, a kereskedelem meg adja el. Meg kell tanulni kereskedni is, és a piacot állandóan szemmel kell tartani. Az a kérdés is felvetődik. hogy vajon termelni megtanultunk-e egyáltalán. Bizonyítja e kérdés jogosságát a máriapócsi Rákóczi Tsz kimagasló termelése, és a mellette dolgozó, ugyanolyan feltételek között levő gazdaságok elmaradása. A szemléletváltás másik jelszava a „mennyiért menynyit?” — lehet. Az alma esetében például 18 tonnától felfelé már rohamosan csökkennek a költségek. Bizonyítja ezt az újfehértói nemesítő intézet példája. A szubjektív feltételeket első pillantásra megnyugtatónak tekinthetjük, hiszen tizenkét év alatt a felsőfokú végzettségűek száma megduplázódott a megyében. A termelőszövetkezetek most már belátják, hogy a jó szakember beállítása az egyik legolcsóbb befektetés. Ez azonban kevés, hiszen több speciális képzettségű szakemberre lenne szükség. Eltérő a tsz-ek körében az ott dolgozó vezetők munkája. Sajnos, sok helyen munka közben is arra gondolnak a szakemberek, hogy otthon miként folytatják nagyobb jövedelmet adó háztáji gazdálkodásukat. Ezért többségében oz érdekeltségi rendszer hibáztatható, és nem csak a vezetésben. Elenyészően kevés, pusztán a tsz-ek 8 százaléka alkalmazza az önelszámoló rendszert, amely pedig a legfejlettebbnek tekinthető. Valamennyi többi eltakarja az eredménytelenséget, egyenlősdihez vezet, és ami a legrosszabb, visszafogja a legjobb teljesítményt nyújtókat. Korszerűtlen a szerződéses kapcsolataink rendszere. A kapcsolatok egyoldalúak, a megállapodásokat nem tartják be. És a piaci harc legtöbbször az erőviszonyok alapján dől el. Napjainknak az a feladata, hogy reális zárszámadást készítsenek elő a termelőszövetkezetek, a szakemberek gondosan tanulmányozzák az új szabályozókat, a tervezők mindenkit vonjanak be a jövő évi elképzelések megalkotásába. R jogsegélyszolgálatról tárgyalt a MED0SZ megyei bizottsága A jogsegélyszolgálatok és a munkaügyi döntőbizottságok tevékenységéről tárgyalt december 16-án Nyíregyházán a Mezőgazdasági. Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Megállapították, hogy az szb- titkárok irányításával a jogsegélyszolgálatok jól látják el feladataikat, a döntőbizottságok kevés kivételtől eltekintve jogszerűen, igazságosan döntenek. A megyei bizottsághoz tartozó üzemekben 13 jogsegély- szolgálat működik. A legnagyobb ügyfélforgalmat az erdőgazdaságban bonyolítják le, ahol a bizottságnak 16 munkahelyi megbízottja is tevékenykedik társadalmi munkában. •
