Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-16 / 296. szám
ACZÉL GYÖRGY BESZÉDE Tanácskozás az MSZMP művelődéspolitikájának irányelveiről n dollár fogságában B dollár mindinkább a nyugat-európai gazdaságok legveszedelmesebb ellenfelévé válik. Ilyesfajta, persze némileg egyszerűsítő, de azért a hely- f zetet nagyjából jól tükröző megállapítások mind gyakrabban hangzanak az érintett ; országokban. De hát miért is hat az amerikai valuta ilyen kellemetlenül pusztitóan óceánon lnne- » ni társaira? — vetődik fel a kérdés. Először is azért, mert a második világháború óta a dollár a tőkés világgazdaság kulcsvalutája: a legtöbb nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi ügyletet dollárban bonyolítják le. Ha a dollár árfolyama kiugróan magas és folyamatosan emelkedő, akkor persze mindenki — ma- j gánemberek és cégek egyaránt — dollárt keres, hiszen azt birtokolva hasznot remélhet, míg más valuták birtokában veszteség fenyegeti. Ha . viszont nagy a kereslet, az ■ persze tovább növeli a dollár i árát. A tőke, ahelyett, hogy i Európában befektetnék, átmegy Amerikába. Ez a jelenség évek óta tart, s a döntő oka az, hogy az Egyesült Államokban kiugróan maga- sak a kamatlábak. Az európai tőkés országok gazdasági » pangása már hosszabb ideje ezen a zátonyon vesztegel, egyre magasabb munkanélkü- í liséggel. A drága dollár és a tartósan magas amerikai kamatok tehát egyszerűen megbénítják a nyugat-európaiak gazdaságát, 5 a remélt fellendülés ilyen pénzügyi kényszerpályák miatt késik. Ráadásul a hatalmas katonai kiadások miatt az amerikai állami költség- vetés ijesztően deficites. A washingtoni kormány ezt maga is a hitelpiacokon felvett pénzekkel pótolja — tovább fokozva a keresletet a hitel iránt. Reaganék azonban bizonyosan nem fognak elállni fegyverkezési terveiktől. Pénz- politikájuk pg{iig összességében külföldi kereskedelmi vetélytársaikat jobban sújtja, miért lenne hát változtatás? így várhatóan a dollár továbbra is erős marad, és fogságban tartja a fellendülésre szomjazó nyugat-európai gazdaságokat. Kétnapos tanácskozás kezdődött csütörtökön a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskoláján abból az alkalomból, hogy 25 esztendővel ezelőtt az MSZMP művelődési politikájának irányelvei címmel jelentős pártállásfoglalás jelent meg. A tanácskozáson Molnár József, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese „A művelődéspolitikai irányelvek történelmi körülményei és jelentősége”, Köpeczi Béla „A negyedszázados kulturális fejlődés főbb tapasztalatai és tanulságai”, Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára pedig „A művelődési terület megyei irányításának néhány tapasztalata” címmel tartott előadást. Az előadásokat vita követte. A tanácskozáson részt vett, s a vitáiban felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Szólt a művelődéspolitikánk alapját, legfőbb céljait máig érvényesen meghatározó dokumentum létrejöttének körülményeiről, arról a történelmi helyzetről, amely a dolgozó tömegek kulturális felemelkedését, a művészetek valóságtükröző funkciójának kiteljesedését, a művészeti alkotások közkinccsé tételét szolgáló program kidolgozására ösztönözte a pártot. Ma elsősorban azt szükséges áttekintenünk —- mondotta —, hogy mi az, ami teljesült ebből az állásfoglalásból, s még inkább: melyek az ebből adódó változatlanul időszerű feladataink, illetve a negyedszázada még nem látott, a fejlődés szülte tennivalóink. Ma változatlanul igaz, s minden eddiginél időszerűbb az, a művelődéspolitikai irányelvekben is tükröződött felismerés: a szocializmusban a nemzet sorskérdése, hogy az emberek tanuljanak, műveltek legyenek. Attól függött, s attól függ ennek az országnak a jövője — az ipar, a mező- gazdaság, az infrastruktúra fejlődése, az élet minősége —, hogy a következő nemzedékeket mennyire képes kulturált, képzett emberekké nevelni. E tényt kell szem előtt tartanunk művelődéspolitikánk mai törekvéseinek meghatározásakor — hangoztatta. Az értelmiség szerepéről szólva Aczél György kiemelte, hogy e réteg, amelyről negyedszázada még úgy beszéltünk, mint szövetségesünkről, mára a társadalom egészéhez szervesen hozzátartozó, annak egyenrangú részévé vált. Ugyanakkor többet kell törődni az értelmiségiekkel, hogy alkotó erejüket még inkább a szocializmus szolgálatába állítsák: méltó feladatokat adni számukra, s vissza is igazolni munkájukat. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban arról szólt, hogy a 25 éve elfogadott dokumentum nyomán alakult ki, s erősödött meg a művészeti műhelyek önállósága, az alkotói szabadság tiszteletben tartásán és a vitán, meggyőzésen alapuló elvi politikai irányítás gyakorlata. A párt arra szövetkezett a kultúra munkásaival, az értelmiségiekkel, hogy szebb, értelmesebb, gazdagabb életet teremtünk az embereknek. A kultúra emberformáló hatása, a műveltség ki- teljesedése nélkül ez nem lehetséges. Ezért játszik semmi mással nem pótolható szerepet a kultúra mai életünkben, s fejlődésünkben egyaránt — hangoztatta Aczél György A tanácskozás ma folytatja munkáját. KORSZERŰ ENERGIAELLÁTÓ KÖZPONT szolgáltatja az energiát idén október közepétől Nyíregyházán, a VAGÉP Tünde utcai telepén a VAGÉP-nek, a KPM Közúti Igazgatóságnak és az Állami Biztosító gépjármű kárrendezési fiókjának. A három üzemelő gázüzemű kazán mellé az orosházi KAZEP szakemberei most építik a negyedik, tartalék kazánt. (Gaál Béla felvétele) A KISZ KB ülése Csütörtökön az ifjúsági szövetség székházéban ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ballot László, az MSZMP KB osztályvezetője, Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára és Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elno- ke. A testület tagjai meghal- gatták Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB december 7-i üléséről, majd Szórádi Sándornak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megvitatták a pályakezdő fiatalok élet- és mun- j kakörülményeiről szóló jelentést. A KISZ KB úgy értékelte, hogy az elmúlt idő- szakban összességében ja- i vultak a pályakezdő fiatalok , életkörülményei. A KISZ KB szükségesnek tartja és közreműködik abban, hogy bővüljön az ifjúság mozgástere és cselekvé- : si lehetősége, s növelhesse ; saját erőfeszítéseit jövője : megalapozásában. Különö- sen fontos, hogy a pálya- i kezdő fiatalok élet- és mun- l kakörülményeinek javítására középtávú program készüljön. Ezt követően a testület j tagjai elfogadták a Központi Bizottság jövő évi munkatervét, majd Kovács Jenő, a KISZ KB titkára adott tájékoztatást a XII. Világifjúsá- ; gi és Diáktalálkozó előkészítésével kapcsolatos kér- désekről. EBBEN AZ ÉVBEN 34 MILLIÓ FORINT értékben készített különböző nagyságú — 1,3—10 köbméter befogadóképességű — markolót a Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezet. A kikötőkben alkalmazott markolókat a Magyar Hajó- és Darugyár megrendelésére készítették a kisvárdaiak. Képünkön: Kozma Bertalan és Révész József egy 2,5 köbméter ürtar- talmú markolót szerel. (Császár Csaba felvétele) Vízhiány a Tisza mentén — Lajtkocsikkal pótolják Újabb vízművek épülnek Vizekben gazdag megyénkben a lakosságnak alig több mint a feléhez jutott el az ötödik ötéves tervidőszak végén a tiszta, egészséges vezetékes víz. A hatodik ötéves terv kezdetén 79, napjainkban pedig már 112 település rendelkezik vízművel, melyek száma a következő két esztendőben 20—25-tel növekszik még. Ez több lesz a tervezettnél, mivel a lakosság sok helyen önerőből vállalja a vízmű és a hálózat építését, így valósult meg az idén Dögén, Leveleken, Besenyődön, Magyon, Petneházán és Csen- gerújfaluban a vezetékes vízellátás. 1985 végére várhatóan az emberek mintegy 80 százaléka fogyaszt majd megyénkben vezetékes vizet, s ezzel alig maradunk el az országos átlagtól. Gondot jelent nálunk is, hogy a vizek tisztaságát erősen veszélyezteti a felszíni szennyezettség. Ezért szinte kivétel nélkül valamennyi szabolcsi vízmű tisztítóművel épül — elsősorban a magas vas- és mangántartalom miatt. Sok a gázos víz is, melyeket felhasználás előtt alaposan ki kell szellőztetni. Napjainkban a megyében található települések fele rendelkezik vízművel. Legjobban ellátott a nyíregyházi, mátészalkai és a fehérgyarmati járás. A többi helyen javarészt ásott kutakból, esetleg házi hidroforok segítségével, illetve településenként 3—4 mélyfúrású kerekes kútról kapják a vizet az emberek. Ez különösen Nyírbátor és Vásárosnamény környékén jellemző — ezeken a területeken van a legkevesebb vízműrendszer. Nagy adóssága ez a megyének, melynek átkait az idei aszályos esztendő után különösen megérzi a lakosság. A Tisza vízszintje olyan alacsony, mint évtizedek óta soha. Számos, a folyó menti településen a kutak vize leapadt, s nem elegendő az emberek és a jószágok ellátására. Különösen-'Lónj/án, Mátyu- son, Tiszakerecsenyben, Szat- márcsekén, Tiszabecsen és társközségeiben van vízhiány. Az ásott kutak kiapadtak, a fúrott kutak piedig nem tudnak annyi ivóvizet adni, mint amennyire szükség lenne. A lakosság ivóvízzel történő ellátására a vízmű vállalat e héten kezdi meg Tiszabecs környékére a víz kiszállítását Köleséről. Súlyos gondöt jelent az állatok itatása is, ezért több faluban — így például Tisza- kóródon, Tiszacsécsén — a helyi termelőszövetkezetek lajtos kocsikkal hordják a vizet a jószágok itatásához a Tiszáról. Ha jelentősebb mennyiségű csapadék a következő napokban, hetekben sem lesz, akkor várhatóan a folyók mentén még több településen lesz erre szükség. A vízellátás gondjai természetesen azokat a helységeket érintik, ahol nincs mélyfúrású kútból táplálkozó ivó- vízhálózat. Az idei szárazság okozta gondok is bizonyítják, hogy sürgősen meg kell oldani — elsősorban a veszélyeztetett településeken a vízellátást. Ezért például Tiszabecsen a tervezettnél hamarabb, jövő tavasszal kezdik meg a hálózat építését. (házi) Vásárai, elad a MBGEV Hamar népszerű lett Nyíregyházán a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat kirendeltsége. Tevékenysége révén sokan megismerték, szívesen visszajárnak raktárüzleteibe az anyagbeszerzők és a magánvásárlók is. December elsejétől a MAGÉV debreceni alközpontjához tartoznak szervezetileg, de munkájuk, működési körük változatlan maradt, ellenben a debreceni alközponttal közösen nagyobb vásárlóként jelentkezhetnek a gyártó vállalatoknál. A nyíregyházi kirendeltség idei terve 80 millió forintos forgalom, amit év végéig teljesítenek. Az évközi számokból egyértelműen kitűnik, az utolsó negyedévben visszafogott a vállalatok, üzemek kereslete, inkább az esztendő első felében vásárolnak. Ilyenkor több millió forintos felajánlásokat tesznek a raktár- készletük csökkentése érdekében. A MAGÉV-nél nem lesz gond az évkezdet, hiszen 20 millió forint értékű gép és anyag van raktáron, Ebből és a további felvásárlásokból biztosítani tudják a jövő évi megnövelt feladataik teljesítését. A MAGÉV elsődleges feladata az elfekvő új áruk fel- vásárlása és továbbítása az igénylők, a vásárlók felé. Emellett tevékenységük kisebb részét a termeltetés adja. Vagyis választékbővítés céljából közvetlenül a gyártótól vásárolt árut is kínálnak. Keresett cikk a fűtővíz-ke- ringtető szivattyú, amiből a jövő évre ezerkétszázat már visszaigazolt az ÉVIG. Ugyancsak az ÉVIG és az ikiadi műszergyár készít villanymotorokat a nyíregyházi kirendeltségnek, de gyártatnak más vállalaitokkal hegesztőanya- anyagot, elektromos tokozott szekrényeket, elektromos vezetékeket, különböző gumiárukat. A vásárlók minél jobb kiszolgálását biztosítják a negyedévenként rendezett bör- zenapok is. Ezeken eladók és vásárlók közösen találkoznak, s akár ott helyben megköthetik az üzletet. Nyíregyházán rendeztek már börzét, de a jövőben Debrecenben és Miskolcon tartanak háromhavon- ként nyílt napot, (sípos)
