Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. december 15. Lassan fél éve, hogy — az államigazgatás korsze­rűsítésének egyik lépcső­iéként — megváltoztatták a közlekedés és hírközlés állami irányítási rendsze­rét. A hírközlés önálló ágazat lett, a megyei ta­nácsokon pedig önálló közlekedési osztályok jöt­tek létre, amelyek a köz­lekedéssel és személyszál­lítással foglalkoznak. Hozzájuk tartozik az autó- felügyeletből és a vizsgabi­zottságból szervezett közleke­dési felügyelet, s az ATI- ból lett tanácsi közlekedési tanintézet. Milyen változást jelentett ez az átszervezés Szabolcs-Szatmár megyében ? — erre kértünk választ Ke­rekes Kálmántól, a megyei tanács vb közlekedési osz­tályának vezetőjétől és Ilko- vics József osztályvezető-he­lyettestől. Az első hónapok után le­vonható tapasztalatok ked­vezőek, hiszen az utakkal kapcsolatos hatósági és for­galomszervezési feladatok egy kézbe kerültek, s ez egy­ségessé tette az ügyintézést is. A gazdasági feladatokat az ugyancsak átszervezett közúti igazgatóság látja el, tevékenysége viszont két me­gyére — Hajdú-Biharra és Szabolcs-Szatmárra — ter­jed ki. A közlekedési osztály dol­ga lett a járművek vizs­gáztatása, a járművek össze­építésének engedélyezése, a magánszemélyek gépjármű- használatával kapcsolatos engedélyezési eljárások vég­zése. Feladatuk az üzemi személygépkocsik és szolgál­tató gépkocsik ellenőrzése, az osztály jár el az esetben is, ha egy-egy üzem, intéz­mény szabálytalanul, például ingyen adja oda járművét magáncélokra. Űj feladat az üzemanyag-gazdálkodás el­lenőrzése, s ahol nem tartják meg az előírt normákat, büntetést fizetnek. Hatósági feladataik közé tartozik a gyalogátkelőkkel és a vasúti átkelőkkel kap­csolatos tevékenység, s csu­pán novemberben 47 gépjár­mű-összeépítést és átalakítá­si engedélyt adtak ki. A napi ügyek mellett az intézmények irányítását és ellenőrzését is ellátják, ezek­ben a hetekben pedig a helyi tanácsokkal együtt a forgalmi rend felülvizsgálatát végzik. Felmérést készítettek pél­dául arról, hogy hány kilo­méter kerékpárúira lenne szükség ahhoz, hogy leg­alább a főútvonalak és na­gyobb forgalmi utak mellett szabadon közlekedhessenek a kerékpárosok is. (71 kilo­méter kerékpárút kiépítése lenne indokolt, ennek meg­valósítása azonban rövid időn belül nem valószínű.) Folyamatosan végzik az utak felülvizsgálatát, a kompok és réváitkelők ellenőrzését, de az osztály koordinálja a szállítási bizottság tevékeny­ségét is. A személyszállításban az új menetrendek előkészíté­se, a tanácsok által jelzett igények összehangolása és a javaslatok kidolgozása volt a napokban a feladatúik. A közlekedésben az ener­giagazdálkodási feladatok végrehajtása okoz nagy gon­dot, mert nehéznek látszik az üzemanyag tervezett 5 százalékos csökkentésének végrehajtása. (b. j.) Honvédek kulturális vetélkedője Kedden kultúra:is s.--miét rendeztek Nyír­egyházán több honvédségi alakulat képvise­lőinek részvételével. A hagyományos egész napos rendezvényen versmondók, néptánco­sok, hangszeres és énekszólót bemutató ka­tonák, valamint paródiaegyüttesek mutatták be társaiknak a „civil” életből hozott és a laktanyában — a kulturális szabad idő hasz­nos felhasználásával — továbbfejlesztett pro­dukcióikat. A színes programban a nyíregy­házi Bessenyei György Tanárképző Főiskola színjátszó csoportja is fellépett — és mint a közönség tapsaiból megítélni lehet — siker­rel. A kulturális program a késő délutáni órákban gálaműsorral ért véget. A kulturá­lis szemlével egy időben, annak színhelyén rétközi szőttesekből nyitottak kiállítást. Anyagát a Jósa András Múzeumtól kapták a rendezők. Képünkön: Krasznai Roland énekes-gitáros ... A „Fegyvert vizsgára” cí­mű paródia egyik jelenete ... Nagy Tibor szólótánca, (császár) fiz SZVT szervezésében: Megalakult a iiatalok bizottsága A megyében dolgozó fiatal szakembereket hívták meg arra a tanácskozásra, melyet a Szer­vezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezetének újonnan megalakult fiatalok bi­zottsága rendezett december 14- én Nyíregyházán. A technika há­zában gyűltek össze az első tag­gyűlés résztvevői, akik tájékoz­tatást hallottak az SZVT mun­kájáról, s a fiatalok bizottsága új­ra szervezésének körülményeiről. A programon részt vett Nagy László, a megyei KISZ-bizottság első titkára, aki „A fiatal értel­miségiek helyzete és lehetőségei megyénkben” címmel tartott elő­adást az egybegyűlteknek. Ezt követően a jövő évi munkaterv­vel ismerkedtek meg a meghívot­tak. Könyvtár a_ házban Ilyen még nem volt! Nyu­godtan kijelenthetjük ezt a legfrissebb nyíregyházi könyv­tárról, hiszen nem minden­napi előzmények és összefo­gás után valósult meg. Ami­kor december 8-án este a megyei és a városi könyvtár, valamint a nyíregyházi lakás- szövetkezet vezetői beléptek a Toldi utca 67. számú szö­vetkezeti ház földszinti klub- helyiségébe, ott a már meg­lévő berendezés (asztalok, játékok) mellett könyvszek­rényeket is láthattak. Rövid megnyitó következett, aján­dékkönyveket kaptak a leg­aktívabb felnőttek és gyere­kek — a tízemeletes épület lakói — majd megkezdődött a kölcsönzés. Az előzmények: rögtön be­költözés után töprengeni kezdtek a lakók, hogyan hasz­nosíthatnák legjobban a ki­használatlan üres helyiséget. Jött az ötlet: klubot csiná­lunk. így is lett — festés, má­zolás, takarítás következett, és tavaly felavatták a klubot. Lehet itt játszani, zenét hall­gatni, vetíteni, beszélgetni — használják is a ház gyere­kei. Aztán a megyei könyvtár gyermekrészlegében fölvető­dött a gondolat: mi lenne, ha könyvek kerülnének a klub­ba — akár kölcsönzést (is le­hetne csinálni. A iakásszö­Az első olvasók a ház könyvtárában. (Gaál Béla felv.) vetkezet ifjúsági bizottsága örömmel támogatta a dolgot, a szövetkezet szekrényeket adott, a ház lakói pedig (fő­leg a lakóbizöttság elnöke) mindent megtettek. hogy méltó helyet kapjanak a kö­tetek. A könyvtár KISZ-esei gon­doltak egyet — és megálla­podtak a lakásszövetkezettel abban, hogy a kölcsönzést, a könyvtáracska felügyeletét ők vállalják, társadalmi mun­kában. így történt — s most meg­nyílt a „lakóházi könyvtár”, amely a városi könyvtár leg­ifjabb „fiókája” lett. Hetente egyszer, szerdán öttől hétig nyitja ki a szekrényeket va­lamelyik fiatal könyvtáros, és válogathatnak a ház gyere­kei. Jelenleg háromszáz kö­tetük van, ezt persze, rend­szeresen cserélni fogják, és később felnőtt könyvekkel is kiegészítik. Arra is lehetőség „Tudom én ha múlik a tavasz ifi nyílik, hogy diafilmeket kap­janak a gyermekkönyvtártól — közös vetítéseket rendez­hetnek. Ezután tehát a gye­rek csak annyit mond: „Anyu, leszaladok a földszintre a könyvtárba...” (tgy) Mindössze három hónapot bírt ki Tejfel József 20 éves magyi la­kos szabadulása után egy újabb bűncselekmény elkövetéséig. Tej­fel június 6-án egy pócspetrl ud­varról ellopott egy kerékpárt, de mielőtt túladott volna rajta, meg­találták és a kerékpárt visszaad­ták a gazdájának. Tejfelre a Nyírbátort Járásbíróság — mint különös visszaesőre — hat hónap börtönbüntetést szabott ki és egy évre eltiltotta a közügyektől. A 18 éves Huszti János nyírvas­vári lakost a fiatalkorúak foghá­zából vitték el az újabb tárgya­lásra. Huszti először a nyírvasvá­ri napköziotthonos óvodába tört be, de nem talált semmit, s így B z éppen 110 éve szüle­tett és 60 éve halott Kacsok Pongrác (1873. XII. 15.-1923. XII. 17.) ne­véről óhatatlanul is az örök­zöld Petőfi—Bakonyi—Hel- tai—Kacsoh-mű, a János vi­téz jut eszünkbe. Az évfor­dulók kapcsán most néhány megyei vonatkozását em­lítjük. Eddig csupán Kacsoh szatmárököritói (ököritó- fülpösi) vakációi ismerete­sek. Életrajzából tudjuk, hogy házassága felbomlott, fiát, Jánoskát maga nevel­te. Volly István említi elő­ször, hogy a, háborús ínség és élelemhiány gyötörte fővárosból 1922-ben le- rándult Szatmárököritóra, ahol még egy boldog nyári vakációt töltöttek. A há­zigazda az ottani birtokos Németh család volt. A ház asszonya az a Né­meth Jenőné, aki a szomo­rú emlékű ököritói tűzvész idején a mentésben kitün­tette magát. Ö maga is zongorázott. kapcsolatban volt a később világhírűvé lett Geyer Stefivel (akit ná­lunk elfelejtettek, neve szin­te csak a Bartók-levelezés- ből ismert.) Baráti kapcso­latban voltak d’Ysaye Euge­ne dán hegedűművésszel is, mindkettőt zongorán kí­sérték szatmári és kolozs­vári hangversenykörútján. A házi kisasszony volt az akikor 19 éves Németh Lili akit a vendégeskedő Ka­csoh tanított zenére. Az ünnepelt zeneszerző a Németh-kúriáiban feled­hetetlen napokat töltött pi­henéssel, de komponált is. Ekkor írta a „Jó reggelt, ököritói rigók” és „Búcsú­keringő” című számait. Itt születet a „Dorotya” című daljáték híres búcsúéneke, a „Tudom én, ha múlik a tavasz”. Mindezeket a múzsának, Németh Lilinek írta. Buttykay Ákos, az is­mert nevű dalszerző a csa­lád rokona volt. Ököritón ő is többször megfordult, ba­rátságban volt Kacsoh val. Az ököritói dióliget hűs árnyai sokáig őrizték a si­keres, nagynevű zeneköltő emlékét. Kacsoh Pongrác szanatóriumiban halt meg, 1923. december 17-én. Szü­letésnapja utáni második napon. A harmincas évek vé­gén megalkotta az Európa-hírű ököri­tói bokrétát, ami Fergete­ges néven ismert manap­ság. A negyvenes évek vé­gén felkényszerült Pestre, ahol zongoraoktatásból élt, a Kulacs étteremben zon­gorázott, Évek múlva a fa­lubeliek 160 aláírással ellá­tott igazolása alapján havi 360 forint kegydíjat ka­pott. Szellemileg csak mos­tanában rehabilitálták. Kacsoh Pongrác és Szat- ■ már megyei kapcsolatáról egyelőre csak ennyit tu­dunk. Megírtuk, hogy vég­leg ne felejtsük el. Nyéki Károly Tolvajok a bíróság előtt üres zsebbel távozott. Néhány hónap múlva egy nyírvasvári családtól lopott ei 4300 forintot, később újra a napköziotthonos óvodával próbálkozott, de peché- re megint üres kézzel kellett tá­voznia. Ezután újból egy lakásba mászott be, itt már nagyobb sze­rencséje volt. több mint ezer fo­rintot talált. A bíróság Huszti Já­nost tíz hónap szabadságvesztés­re ítélte. Többszörösen büntetett előéletű­ként állt a múlt hónapban a bíróság elé a 25 éves tiszadadai Rejlik János is. Rejlik szeptem­ber 2-án délelőtt tört be Tiszada- dán egy lakásba, ahonnan gaz­dag zsákmánnyá! távpzott. A több mint 8 ezer forint értékű holimi között volt karikagyűrű és műbőr kabát, manikűrkészlet és kvarcóra, de mire kiderült, hogy ki volt a tettes, az értékesebb dolgokon Rejlik már túladott. A nyomozás során kiderült, hogy Rejlik kétszer is járt már egy másik tiszadadai család házában ahonnan a két alkalommal össze sen 1800 forint értékű tárgyat lo­pott el. Rejlik Jánost a bíróság — mint többszörös visszaesőt egy év szabadságvesztésre ítélte, egy évre. eltiltotta a közügyektői és kötelezte a kár megtérítésére. Mindhárom ítélet jogerős. (balogh) RITKULNAK A KERTEK A Magyar Nemzet novem­ber 24-i számában Horváth L. István a nyírmadai alma- termelők gondjairól és ter­veiről ír. A Nyírmadai Ál­lami Gazdaság a múlt évben 175 hektárral kurtította meg a gyümölcsösét, de az idén is legalább ekkora területen vágják ki a fákat. A felszá­molt gyümölcsös egy részén erdő nő majd, a jobb talajo­kon megpróbálkoznak kalá­szos növények vetőmag-elő­állításával és különféle gyógynövények termesztésé­vel. Az állattenyésztésükön is javítani akarnak, s dolgozóik háza körül is szeretnének mind több jószágot tartani. Ezt állatkihelyezésekkel tá­mogatják, s bíznak abban, hogy a hizlalásból származó bevétel némi kárpótlást nyújthat: pótolja az alma mi­atti deficiteket, segíti a falu­ban megőrizni az elért élet- színvonalat. Csakhogy az ál­lattartástól egyelőre nagy még az idegenkedés. CSENGERI IFJÜGÄRDISTÄK A csengeri gimnáziumban minden év elején úgynevezett érdeklődési köröket, szakkö­röket hirdetnek, és minden tanulónak illik valamelyik­ben dolgoznia — olvastuk a Határőr november 18-i szá­mában. Van fotókör és ifive­zetők köre, megalakult a vö­röskeresztesek köre, meg a történelmi kör és mellettük, immár jelentős hagyomá­nyokkal, megyeszerte elis­merten dolgozik az Ifjú Gár­da határőr szakalegység. Két éve vagyok gárdista — nyilatkozta a másodikos Ma­rozsán Erika —- és nagyon szeretem az Ifjú Gárdát. Tet­szenek a ruhák, a menetelé­sek, szeretem a katonás dol­gokat. Itt van az őrs a kö­zelben és elnézem néha, ami­kor szolgálatba mennek a ka­tonák. Vagy tizenöt foglalko­zásunk volt tavaly és egyről sem hiányoztam. Voltam har­ci túrán, koszorúzáson, jó volt kötélen mászni, felven­ni a gázálarcot. És anyu is örül, mert tudja, hogy jó he­lyen vagyok. A HYMNUS BÖLCSŐHELYÉN A Könyvtáros című folyó­irat 1983/9. számában fenti címmel jelent meg emléke­zetébresztő írás Szatmárcse- kéről és Kölcsey Ferencről. A cikkíró érdemesnek tartja megemlíteni, hogy a könyv­tár mostoha körülmények kö­zött működik. Hetenként csu­pán háromszor van nyitva, délután kettőtől ötig. Elhe­lyezése nem megfelelő: két kis szoba az idegenforgalmi iroda épületében, a bejárás az irodán keresztül. Főfoglal­kozású könyvtáros kellene és méltó saját helyiség: Kölcsey faluja megérdemelné. SZÉGYEN ÉS BOTRÁNY Könyvtárnyi irodalma van világszerte a tiszaeszlári per­nek, nemzetközi hírű jogá­szok is foglalkoztak vele. Itt­hon pedig Krúdy Gyula: A tiszaeszlári Solymosi Eszter művétől Sándor Iván 1976- ban megjelent, A vizsgálat iratai című „tudósításáig” ugyancsak sok könyv segít feltárni a valóságot, eloszlat­ni a vérvádper mestersége­sen támasztott sötétségét. A Világosság idei 11. száma egy újabb adalékkal szolgál Vár- konyi Endre jóvoltából. Az eszmék és történelem rovat­ban közli Kossuth Lajos ál­láspontját a tiszaeszlári ügy­ben. Idézi Kossuthnak Helfy Ignáchoz írt, Turinban, 1882. október 11-én kelt levelét. ÁTSZERVEZÉS UTÁN Közlekedésirányítás — új módon

Next

/
Thumbnails
Contents