Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-06 / 263. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. november 6. Szovjet pezsgő, NDK-anorák... Kiskörút, csomópont Sokan kérdezik tőlünk naponta: marad-e mai formájában a Rákóczi utca—Kossuth utca—Tanácsköztársaság tér csomópontja, ha nem, akkor mikor számíthatunk változásra, ha igen, miért nem rendezik már ennek a jelentős részében üresen álló területnek a sorsát. Fotónkon a ma látszik, rajzunkon a holnap körvonalai bontakoznak ki: ilyen most és olyan lesz holnap Nyíregyháza belvárosának egyik csomópontja. A rajz szaggatott vonalai a mai állapotokat mutatják, a folyamatos vonalakból viszont jól kivehető, hogy a Kossuth utca vonalvezetése megváltozik. Ahogy közeledik a tér felé, jobbra hajlik, s nem a mai helyén, hanem az Egyház és a Síp utca vonalában ér a csomóponthoz. Jól kivehető a nemrég átadott piros ház előtt már elkészült kiskörút vonalvezetése is, amely szintén az újjáformált csomópontban csatlakozik a Kossuth, illetve a Rákóczi utcához. Természetesen nem maradnak üresen a ma még rendezetlen területek sem. A Vasvári Pál utca már felépült tízemeletes háza elé -a volt Holló utca helyére is lakások épülnek, de ezek már nem dombházak lesznek, hanem más formájú, a tér képéhez jól igazodó négy- emeletes épületek. Hasonló elképzelés született a piros házzal szemben lévő terület sorsáról is: a kiskörút északi oldalán négyemeletes, valószínű magastetős házak lesznek, földszintjükön pedig üzletek kapnak helyet. Nehezebb arra válaszolni* mikor lesz a tervekből valóság. Az nak ez a terület az egyik leg- azonban biztos, hogy a vá- hamarabb beépítésre szánt rosközpont rekonstrukciójá- része. „Háztáji KGST Szervezi a Kelet-Szövker. iá A szovjet pezsgő, a bolgár kempingkerékpár, a cseh sör, vagy az NDK Vileda-kendők úgy hozzá tartoznak az üzletek árukészletéhez, mintha nem is küldföldön, hanem itthon készülnének. Áruk a határ mellől Megyénkben már hagyományai vannak a határ menti áruforgalomnak. Először 1971-ben, a Szovjetunió Kár- pátontúli Szövetkezeti Területi Szövetségével kötött szerződést a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat. Még ebben az évben megkezdődött az árucsere, kereken kétmillió forint értékben. A szovjet televíziókért, mosógépekért, elemekért, varrógépekért, vodkáért, pezsgőért magyar száraztésztát, kozmetikumokat, filctollakat, likőröket indítottunk útnak a szomszédos országba. Azóta tovább gazdagodott a kapcsolat, az idén már 40 millióért cserél árut a Kelet-Szövker. a kár- pátontúli szövetséggel, illetve állami vállalatokkal. Tizenkét éves az árucserekapcsolat Romániával is. Az első évben a Szatmár és Nagyvárad környéki kereskedelmi szervektől még csak 2 millió forintért hoztunk árukat, az idén már 13 millió forintért. S természetesen ugyanilyen értékben küldünk mi is termékeket. Áruházi hetek A határ menti árucsere során a termékek szűkebb választéka érkezik, hiszen célja elsősorban az, hogy csökkentse a hiánycikkek számát, bővítse a választékot. Ezek a holmik — a Kelet-Szövker. közvetítésével — a megye egész területén pultra kerülnek a fogyasztási szövetkezetek bolthálózatában. Az 1975 óta virágzó áruházi hetek alkalmával kisebb értékben sok száz termék kerül pultra Nyíregyházán, a Kelet Áruházban. Ugyanis az áruházi cserék során a választék színesítése a fő feladat. Szovjet műszaki cikkek, italok, román bútorok, dzsekik, anorákok, cseh sör, radiátor, olcsó pléd, kerti szerszámok, lengyel kristálytermékek, sós tészták, teniszütők, bolgár pamutáruk, tengerésztrikók, kerámiák, kempingkerékpárok, NDK háztartási felszerelések, Viledakendők, gyapjúfonalak — íme néhány, az idei slágerek közül. Romániával, Lengyel- országgal, Bulgáriával évente már kétszer, Csehszlovákiával, s az NDK-val egyszer rendeznek áruházi hetet. Idén a határ menti és az áruházi cserék során már 135 millió forint értékű áru érkezik megyénkbe, illetve indul útnak tőlünk a szomszédos országokba. Segít a Skála Ezzel közel sem teljes a megyében kapható külföldi termékek sora. Hiszen a Kelet-Szövker. a külkereskedelmi vállalatok közvetítésével — néhány millió forintért — tőkés országokból, sőt a tengeren túlról is vásárol. Így kerülnek esetenként osztrák kozmetikumok, sör, mosópor a Kelet Áruházba illetve az ÁFÉSZ-ek boltjaiba. Segít a Skála-Coop Vállalat is: így vásárolhatunk olyan „kurrens” árukat: mint az indiai ruha, a pakisztáni ing, vagy a spanyol cipő. A Kelet-Szövker. évről évre igyekszik bővíteni kapcsolatait. Féléves az együttműködés a Délker. Vállalattal, amelytől elsősorban import élelmiszereket, italokat, kozmetikumokat kapunk. A nyugatnémet diabetikus készítményekből, a déligyümölcsökből külföldi italokból a megyei fogyasztási szövetkezetek is részesednek. Házi Zsuzsa Lebukott a tündöklő szélhámos Mese volt a Mercedes NÉPSZERŰSÉGE CSÖKKENŐBEN... Divat-e az ösztöndíj? Bevált gyakorlat a vállalatoknál, szövetkezeteknél, hogy a tehetséges és majdan munkavállaló fiatallal ösztöndíjszerződést kötnek. Jó néhány százassal kiegészítheti így havi jövedelmét a diák, a hallgató. A fogyasztási és az ipari szövetkezetekben néztük meg: divat-e még ösztöndíjat kérni, kapni, vagy elfogadni? Már a felsorolás is jelzi, hogy nem elsődlegesen a hallgató pályázik a pénzre, hanem a munkaadó veszi szemügyre, érdemes-e hosszú távon az illetővel foglalkozni. Az a gyakorlat, hogy az első évfolyamon már kiszemelik, kinek lehetne ösztöndíjat ajánlani. A megye fogyasztási szövetkezeteiben így is mindössze nyolcán kapnak rendszeres havi támogatást a későbbi munkahelyüktől. — Pedig ha a káderutánpótlásra készített intézkedési tervünket nézzük, amiben a VII. ötéves terv végére 370— 400 felsőfokú végzettségű szakembernek kellene lennie az ÁFÉSZ-eknél, lakás- és takarékszövetkezeteknél, a mai 146 diplomással szemben, akkor kiderül, hogy csak valami egészen különleges módszerrel lehetne már az indulásnál megnyerni a fiatalokat —fejti ki véleményét az oktatási főelőadó, dr. Fülöp Károly- né. A város mindenképp vonzerő, a Nyíregyházi, Nyírbátori, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Kisvárdai mellett a Nagyhalászi és a Tiszaszalkai ÁFÉSZ kötött szerződést. Egy hallgató a MESZÖV-vel írt alá megállapodást. A szövetkezetek központjában nagy fontosságot tulajdonítanak annak a 23, már munkaviszonyban álló dolgozójuknak, akik a napi munka mellett estin vagy levelezőn tanulnak, s így írtak alá ösztöndíjszerződést. — Nem egy végzett hallgató akad, aki lepengeti azt a húsz-harmincezret, amit az évek során kapott és szabadon válogathat az állások közt — panaszkodik Fülöpné. — Hogy miért adja vissza inkább a pénzt? Ennek több oka lehet. Jobb fizetést, pontosabban szólva jövedelmet remél, vagy családalapítás miatt más helyire költözik. Az ipari szövetkezetekben hasonló képet fest Liptai István személyzeti és oktatási osztályvezető. A megye 41 ipari szövetkezetével mindössze 11 hallgató kötött ösztöndíj-megállapodást. Pedig a feltételek itt is adottak lennének. Még a középiskolás diák is kereshet többet az ösztöndíj révén, mint frissen végzett szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebében. Hiszen a tanulónak még többféle támogatást ad az állam, ösztöndíjat a majdani munkáltató, s így akár kétezer forintot is kereshet havonta. — Pedig két éve még 21 ösztöndíjast tartottunk nyilván a szövetkezetekben — említi Liptai István. — De mintha a munkaadók sem mindenütt támogatnák, hogy diplomás fiatal kerüljön oda. Mondjuk ki, hogy van olyan vezető, aki a helyét, a szakmai tekintélyét félti a frissen végzett szakembertől. S igaz az érem másik oldala is, a hallgató igénye sem esik egybe a munkáltatóéval. Egy megdöbbentő adat erre: hét szövetkezet műszaki vezetője ment el rövid idő alatt az ipari szövetkezetekből — volt, aki egészen más területre — s ezeknek a diplomás embereknek a helyére kivétel nélkül középfokú végzettségűt ültettek. Kiút? Nehéz. Fülöpné minden évben elküldi a szabolcsi hallgatók névsorát a szövetkezeteknek, válasszanak valakit ösztöndíjra. A hallgatókat személyesen is felkeresik, és hívják haza. Ám az ösztöndíj kezdeti népszerűsége csökkenőben van. Kevesen vállalják a havi néhány százasért az eleve meghatározott helyet. Hiszen a főiskolai, egyetemi évek alatt sok minden történhet... Tóth Kornélia Mi kell ahhoz, hogy valaki sok embert képes legyen becsapni? A furfangos, találékony észjárás on kiviil simulékony modor, szimpátiát keltő megjelenés, elegáns öltözet, nem árt néhány arany ékszer sem hozzá, mert ezzel lehet leginkább a jö mód látszatát kelteni. Mindez az adottsága megvolt Szikszai Istvánná 33 éves Nyíregyháza, Rákóczi út 25. szám ala tti lakosnak, s ezt úgy ki is használta, hogy aligha akadt tőle na gyobb szélhámos az utóbbi tíz esztendőben Szabolcs-Szatmár megyében. A kezdetek jó tíz évre nyúlnak vissza, hiszen kétszer elítélték már csalás miatt, de az igazi nagy üzleteket szabadulása után kötötte. 1980. elején egy munkáslakást kaptak, amelyért 37 ezer forintot keUett befizetni. Nem volt ennyi pénzük, hiszen 6500 forint volt a család havi jövedelme, ezért személyi kölcsönt vettek fel, de rokonoktól ismerősöktől is kellett kölcsönt kérni. Pillanatnyilag anyagi gondjuk megoldódott, s ha egy ideig összehúzott nadrág- szíjjal éltek volna, kifizethették volna adóságaikat. Történetek — tízezrekért Ám Szikszainé nagy lábon akart élni, s amikor a hitelezők is sürgetni kezdték pénzüket, különböző mesékkel újabb jelentős összegű kölcsönöket kért. Egy asszonynak azt mondta, hogy szolnoki lakásukat áruba bocsátották, de még nem kapták meg az árát. Egy másiktól aranytárgyak kiváltásához szerzett 40 ezret. Később külföldi gépkocsik utáni vámfizetés volt a története, és amikor elérkezett a visszafizetés ideje, újabb trükköt eszelt ki. Férje tudta nélkül meghirdette a Rákóczi utcai „piramis- házban” lévő lakásukat, s az első jelentkezőtől Koós János 55 éves nyíregyházi gépkocsivezetőtől 110 ezer forint előleget vett fel. A pénzből törlesztett valamennyit korábbi adósságaiból, ám nagy részét saját magára költötte: butikokban divatos ruhákat vásárolt, felék- szerezte magát, mert ekkor már kitervelte, hogy újabb kölcsönöket kér. Elbeszélései nagyon változatosak voltak. Többször azt mondta el, hogy testvére Hollandiában él, akinek két játékgyára van, egyiket eladta, a pénzt pedig itt éli fel Magyarországon, mert szereti a magyar konyhát, a magyaros szórakozást, de a dollár- milliók beváltásáig forintra van szüksége. Másik meséje ugyancsak Hollandiából származott. Azt mondta, hogy meghalt a nagynénje, aki után több millió forintnak megfelelő értékű dollárt örökölt, a pénzt már át is utalták, de örökösödési illetéket kell fizetnie, hogy felvehesse. Volt akit azzal ámított, hogy sok milliós örökségét valamilyen jó üzletbe szeretné befektetni, s amikor bizalmába férkőzött, nyugodtan kérhetett kölcsön több százezret. A nem létező dollármilliók Kedvenc szövege volt, hogy a több millió dolláros örökséget ingatlanok vásárlásába akarja befektetni. Ezt főleg fiatal házasoknak, vagy rossz lakáskörülmények között élőknek mondta. Felajánlotta, hogy ő dohárért megveszi a lakást, a fiatalok neki most kifizetnek egy bizonyos összeget, s a havi törlesztést nem az OTP-nek, hanem neki adják majd, természetesen kamatok nélkül. Volt akit nyugati márkájú kocsi beszerzésével kábított. Ojból megjelent meséjében a Hollandiában élő testvér, aki nem sokára hozza" majd a Diesel Mercedest, csak a vámot kell előre kifizetni. A százezrek — néha három- négyszázezer forint is — mégsem álltak élükön a Szikszai családnál, mert a korábban — sokszor százszázalékos kamatra — kért hiteleket is kellett törleszteni, de Szikszainé gáláns volt ismerőseihez, s értékes ruhákat, ékszereket ajándékozott, így aztán sokan terjesztették róla, hogy valóban gazdag ember. Tulajdonképpen ideig-óráig az is lett, mert vásárolt Tokajban kétezer négyszögöl szőlőt, aztán — mert ő is adott néha kölcsönt — a tartozás fejében elfogadott egy Trabantot, így már kocsija is lett, aztán elcserélte egy faházra, s a tokaji szőlőben már meg is teremtette az összkomfortot. Ilyen izgalmas kölcsönkérések és törlesztések közepette érkezett el február 28-a. Ekkor valaki megkérdezte Szikszai Istvántól, hogy tud-e felesége üzleteiről, tud-e arról, hogy az asz- szony naponta százezrekkel játszik? Szikszai felelősségre vonta otthon az asszonyt, aki any- nyit ismert be, hogy 300 ezer forint adóssága van. A férj úgy döntött, hogy eladják a házat, kifizetik belőle a tartozást és még a megyéből is elköltöznek, albérletben kezdik elölről az életet. A hirdetés megjelent, s Szikszai 300 ezer forint előleget kért, hogy kifizethesse felesége adósságát. Amíg ezt az ügyet intézte, újabb hitelezők jelentkeztek, s egyik napról a másikra legalább 1 millióról szerzett tudomást. És ekkor felesége bűntársa lett. A hirdetésre többen jelentkeztek, ő pedig mindenkinek eladta a Rákóczi úti házat, a felvett előlegekből pedig megpróbálta kifizetni felesége adósságát. Ez természetesen lehetetlen volt. Szikszainé ugyanis közel 5 millió forintot csalt ki, s amikor május 26-án letartóztatták, 1 millió 840 ezer forint adóssága volt. Hová lett ötmillió ? Joggal vetődhet fel a kérdés: hová lett ez a pénz? Egy része kamatokra ment el, hiszen volt, aki 75, sőt 100 százalékos kamatra adta a kölcsönt, más részét azonban elköltötte az asszony, mert nem tudott lemondani a fényűző életről. De van egy másik kérdés is: hogy lehet az, hogy emberek százezreket adnak kölcsön egy hihetőnek látszó mese alapján? Szikszainénak erre is volt egy jó trükkje. Váltott Debrecenben egy 1000, illetve egy 500 forintos betétkönyvet, aztán az ezret 1 millióra, az 500-at 5 millióra hamisította, s ha szükség úgy hozta, ezeket is megmutatta. A látszólagos gazdagság megtette a hatását, de hogy látják-e a károsultak a pénzüket, az erősen megkérdőjelezhető. Az ügyészség benyújtotta a vádiratot Szikszainé és segítőtársa Koós János, illetve Szikszai István ügyében. Balogh József
