Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-05 / 262. szám
2 Kelet-Magyarország* 1983. november 5. Környezet és egészség A villanyszerelő felmászott az oszlopokra, kicserélte az égőket, a régi égőket pedig onnan fentről. bedobálta a bujtosi tóba. Az útépítő vállalat dolgozói a megmaradt forró szurkot bevitték a baktalórántházi erdő kellős közepébe. Egy család hét végén kocsival (!) kirándult a sóstói erdőbe. Amíg a gyerekek játszottak a tisztáson, az apuka a gépkocsi fáradt olaját leengedte a fűre — mintha az a világ legtermészetesebb dolga volna. Mindez a megyei környezetvédő bizottság legutóbbi ülésén hangzott el, amelyet illő környezetben, a baktalórántházi erdőben tartottak meg. A bizottság tagjai és a meghívottak féltő gonddal szóltak természeti értékeinkről. Az előadások, hozzászólások és a levetített színes diafilmek ismeretében mondhatjuk csak igazán, hogy szűkebb hazánknak milyen jelentősek a természeti értékei. Kutatók egész serege érdeklődik megyénk állat- és növényvilága iránt. Az értekezleten természetesen nemcsak a gondokról, az ígéretes tervekről is szó esett. Arról például, hogy majdan Nyíregyházát körülölelik az erdők. Részben azért, mert a szakemberek is állítják: „Az erdő megelőző egészségvédelem.” Ennek szellemében alakítják ki a zöldövezetet Nyíregyháza, valamint Nyírszőlős, Oros és Nyírtelek térségében. Az is elhangzott, hogy a sóstói erdőből kivágják majd a szúrós akácot és a pihén nyárfát. Ez a fakitermelés bizonyára „felsrófolja” a közvéleményt. De megnyugtatásul már előre közölték az erdészek, hogy az említett pihenőerdőbe nem is nagyon illő haszonfák helyére nyomban vöröstölgyet telepítenek. Mátészalka és Kisvárda ipari negyedének közelében szintén er- dősávot emelnek. Örömmel hallottuk azt is az értekezleten, hogy megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben 31 ezer hektár erdőt tartanak nyilván. Az értekezlet résztvevői lelkesen beszéltek arról, hogy Napkor közelében a Harangodi víztározó mellett belátható időn belül újabb (a Kabaláshoz hasonló) szabadidőközpontot alakítanak ki. Még szebbé, még hasznosabbá alakítják ki a víztározót és környezetét. Persze ezt csak társadalmi összefogással tehetik. Mint ahogy a már meglévő természeti értékeinket is csak társadalmi összefogással tudjuk megmenteni és továbbfejleszteni. Nábrádi Lajos A Nyírbélteki ÁFÉSZ nyírlugosi ABC-boltja havi átlagban 900 ezer forint áruforgalmat bonyolít le. A bolt heti két alkalommal kap friss töltelékárut és baromfiaprólékot. (császár) Menyasszonypogácsa, komakeadő Ajakon a Virág utcai házhoz többször is visszamentünk, mire végül otthon találtuk Bóka Mihálynét, az örökmozgó Irénke nénit, aki nemcsak szőtteseiről, kézimunkáiról, de főzési tudományáról is ismert. Februárban a Kisvárdán megrendezett bemutatkozó kiállításon ketten képviselték az ajaki népművészetet Kiss Györgynével, aki szintén ügyes kezű asszony hírében áll. A művelődési házban tíz napon keresztül az érdeklődők előtt szőtték szőnyegbe a Portás helyett — szerelő Könnyű füstcsík emelkedik a levegőbe, mikor a leheletkönnyű, parányi alkatrészeket foglalatukba erősítik a forrasztópákával. Csavarozás, tekercselés, forrasztás, huzago- lás, címkézés. Ennyi műveletből áll míg elkészül egy TRV —2-es vonalkiegészítő ellenállás. A Tiszalöki Faipari Vállalat szeptember 19-én átadott új, kooperációs, rehabilitációs üzemében egyelőre nyolcán készítik a Ganz-Mű- szer Művek megrendelésére az alkatrészeket. Hat nő és két férfi. A jövő év elején várhatóan már hatvanan lesznek. Köztük tizenöten olyan dolgozók, akik rokkantságuk vagy betegségük miatt kényszerültek a köny- nyebb miunkára. „Tétlenül ülnék...11 — Rakodó voltam a TI- SZAFA-nál. Tönkrement a gerincem, ’79-,ben leszázalékoltak. Ha nincs ez az üzem tétlenül ülhetnék otthon — szól Gonda János. Nem voltak jobb kilátásai a jövőre Csikós László hegesztőnek sem. Súlyos ideg- rendszeri bántalmakkal született. A betegség két esztendeje hatalmasodott el a fiatalemberen. Olyanjára, hogy pár napos munka után hosz- szú hónapokra táppénzre kényszerült. A legutóbbi egy évet teljes egészében beteg- szabadságon töltötte. Munkaképessége ötven százalékkal csőikként, ezért le kellett mondania szakmájáról. A csökkent munkaképességű dolgozók — ez országos tapasztalat — nem sok lehetőség között válogathatnak. Többnyire portások, nappali őrök lesznek — feltéve, ha fizikailag bírják a A tárgyalóteremből Nem figyelt a kürtszóra Egy tehergépkocsiban utazott tavaly szeptember 21-én délelőtt Sz. Imre Nyíregyházán, s a Tünde utcán meglátta a testvérét. Szólt, s kérte a gépkocsi- vezetőt, álljon meg, beszélni szeretne a testvérével. A gépkocsi- vezető meg is állt, és Sz. Imre kiszállt az útpadka felől, majd néhány métert hátrafelé haladva át akart menni az úttesten. Ugyanekkor jött szembe egy másik teherautó, melyet Bellus András nyíregyháza-nyírszőlősi lakos vezetett. Bellus észrevette, hogy Sz. Imre a bal oldalon parkoló teherautó mögül feltűnt, a hirtelen rá is dudált, hogy figyelmeztesse a veszélyre. Ezután nyomban látta, hogy Sz. Imre nem reagál a kürtszóra, ezért enyhe fékezésbe kezdett, majd erősebben, a balesetet mégsem tudta elkerülni, a gépkocsi hátulról elütötte Sz. Imrét. A baleset következtében Sz. Imre maradandó testi fogyatékosságot szenvedett, munkákéfoglalkozással járó strapát. Másik gond, hogy még e lehetőségek között sem dúskálhatnak. Egy felmérés szerint a TISZAFA körzetében — így Tiszalökön, Tiszavas- váriban, Tiszadadán, és Tiszaidobon — huszonketten vannak, akik betegségük, vagy rokkantságuk miatt könnyebb munkára szorulnak. Pesten tanulták a szakmát — Valamikor tsz-iroda, imajd az Áfész bútorraktára működött ebben az épületben — kalauzol végig „birodalmában” Bényei János üzemvezető. — Tavaly szeptemberben 400 ezer forintért vásároltuk meg a házat. Átalakítása 600 ezer, berendezése további 80 ezer forinitba került Sajnos a tervezettnél egy hónappal később tudtuk átadni, ugyanis alig találtunk hozzá partnert. A Ganz-Műszer Művekkel kötött szerződés alapján a nyolc alapító tag vonal- kiegészítő ellenállásokat szerel. — Pesten tanultuk meg a szakmát — mosolyog Suha Jánosné. Ö nem rehabilitációs dolgozóként került az üzembe, de egészségi állapota miatt neki is könnyebb munkára van szüksége. — Ezt megelőzően az Áfész cukrászüzemében voltam betanított munkás. A bordáim elimes zesedtek, nehezemre esett az emelés. Ha még egy évig ott dolgozom biztosan leszázalékolnak. Nagyon jó, hogy létrehozták itt Tiszalökön ezt az üzemet... Újabb lehetőségek Igaz, még csak pár hete kezdődött meg itt a munka, de már tervezik a kooperáció fejlesztését. A Ganz részére még az idén megkezdik mérőműszerek síküvegeinek gyártását. Négyen hamarosan Budapestre utaznak a szakma elsajátítására. A Ganz megrendelései nyomán jövőre várhatóan 7 és fél, 8 millió forint értékű munkát végeznek majd az itt dolgozók. Mivel a hatvan ember évi 12 millió forintos termelésre képes, ezért a TISZAFA tárgyalásokat kezdett a debreceni MEDI- COR-ral is. A Hajdú megyei gyártói várhatóan orvosi műszerasztalok kapcsoló- berendezéseinek gyártására kapnak majd megbízást. Házi Zsuzsa hagyományos ajaki mintákat. — Az esztavátát, amin még a mai napig is szövök, édesapám csináltatta édesanyámnak — meséli Irénke néni és amíg beszél, egyre több házi szőttes és kézimunka kerül elő a szekrények mélyéről. — Lehettem vagy 12 éves, amikor már önállóan szőttem és fontam a család részére szükséget szőnyeget, ruhának való vásznat és a lakodalmi kendőt, ami most újra divat lett itt Ajakon. Volt időszak, amikor csak egy szál papírrózsát adtak a lakodalomba hivatalos vendégeknek, de mostanában már a hagyományos lakodalmi kendő dukál. A lányom esküvőjén százharminckettőt adtam a vendégeknek. A lakodalmi kendő az valódi kenderszőttes, a felmenője pamut, amit belevetünk, az kenderből való anyag. Hús- vétkor pászkakendővel takartuk le a templomba szentelésre vitt pászkát és sonkát. Ugyanezzel a kendővel, a komakendővel kössük be a gyermekágyas kismamának vitt komatálat. Ez utóbbiak Bóka Miháiyné szintén szőttesek, de csak pamutból készülnek. Irénke néni a szövés mellett szívesen vesz kezébe tűt és cérnát. Szekrénye polcain gondosan összehajtott térítők, szettek és falvédők tanúskodnak készítőjük szorgalmáról és ügyességéről. Bár munkái jó részét három gyereke között szétosztotta, ám mutatóban mindig akad otthon néhány tucat rózsás, gombás, kelyhes, csillagos és álló rózsa mintájú kézimunka. Azt mondják, Ajakon egy ifjú párnak három lakodalma van. Kedden tartják a menyasszonyos háznál, szerdán a vőlegénynél a kisla- kodalmat. Ilyenkor a hivatalos vendégek elviszik a fiataloknak szánt ajándékot. Mindenki egységes porciót visz lisztből, cukorból, fűszerfélékből, vajból és olajból, egyszóval a sütéshez, főzéshez szükséges alapanyagokból. Az ajándékozási napon ugyanúgy mulatnak, mint az igazi nagy lagziban, csak itt nincs zenekar és főleg töltött káposztát főznek. Végül az ajándékvivőket is megajándékozzák • csomaggal, amiben menyasszonypogácsát (kelt kalács) és különféle süteményeket raknak. Irénke néni gyakran eljár a községben rendezett lakodalmakra, mint főzőasszony. Ahol egyszer ő készít ennivalót, ott biztosan nem marad éhen senki. Szobája sarkában papírdobozokban türelmesen vár sorsára a fajfára csavart fehér pamutfonal. Igazi ajaki asszony tavasztól télig nem sző, mert „karácsonytól húsvétig van a szövések ideje”. Császár Csaba Kazetta a mennyezeten Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőseg nyíregyházi részlege megkezdte a táko- si református templom restaurálását. A festett, kazettás famennyezet, a padok, a szószék és más bútorok, templomtartozékok helyreállításában a felügyelőség budapesti tudományos osztályának szakemberei is segítenek. A tetőszerkezet felújításában a Vásárosna- ményi Vegyesipari Szövetkezet is részt vesz; pikkelyszerű elrendezésben, hosszúkás falemezekkel zsin- delyfedést készítenek, felújítják a vesszőből font, sárral tapasztott falakat is. A munkák elvégzéséhez szükséges nagy keresztmetszetű gerendákat a tarpai Esze Tamás Termelőszövetkezet biztosítja. A közeljövőben a nagysze- keresi református templomhoz hasonlóan régészetileg feltárják a kisszekeresit is. Az elkövetkezendőkben a nagyszekeresi középkori gótikus templom restaurátori munkálatainak megtervezéséhez, elvégzéséhez felmérik a szentélyt. A budapesti várostervező intézet elkészítette a nyírbátori református templom restaurálásának terveit. Kijavítják, felújítják a gótikus templom fedélszékét. Az elkorhadt talpgerendákat csak úgy tudják kicserélni, ha a fedélszéket megemelik, ami komoly műszaki feladat. Azontúl a fedélszék egyes szerkezeti elemeit kicserélik. pességét 67 százalékban elveszítette. Kulcsár László igazságügyi műszaki szakértő megállapította, hogy Sz. Imre észlelése és a kürtszó még féktávolságon kívül történt, ha ugyanekkor fékezni is kezd, és erősebben teszi, a baleset elkerülhető lett volna. Természetesen nagy szerepet játszott a balesetben Sz. Imre magatartása, az, hogy a forgalomra való tekintet nélkül próbált átkelni az úttesten, de Bellus reakciókésedelme is. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa Bellust maradandó testi fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozása miatt hét hónap fogházra büntette, ennek végrehajtását azonban — tekintettel az enyhítő körülményekre — két év próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ítéletet a Nyíregyházi Megyei Bíróság helybenhagyta, így az jogerős, (ki) Nyíregyházi képeslap — kilenc emelet magasból. (JL) Koroly József, a műemlékvédelmi felügyelőség nyíregyházi egységének vezetője elmondta, hogy az országgyűlés gazdasági bizottsága jelentős összeget szavazott meg a hazánkban található kastélyok helyreállítására. E munkákból-a nyíregyházi építésvezetőség is kiveszi a részét. Mire ez az írás megjelenik, Koroly József már nyugdíjas lesz. Sok-sok éven át Miskolcról járt át Sza- bolcs-Szatmárba, hogy az itteni 'műemlékvédelmi tevékenységet irányítsa. Elmondta, hogy munkája során rengeteg segítséget kapott a megyében, különösen a tarpai Esze Tamás Termelőszövetkezettől. Nemegyszer soron kívül biztosították a műemlékek helyreállításához szükséges faanyagokat, amit ezúton is megköszön. A szabolcsiakat nagyon rendes, dolgos embereknek ismerte meg, akik kedvvel, akarással dolgoznak a múlt emlékeinek megőrzésében, mely gyakran rendkívül fáradtságos, kézi munkával végezhető el. De még több jó ácsra lenne szükségük. Szívesen emlékszik a Sza- mosbecsen, Csarodán, Nyír- mihálydiban, Túristvándi- ban, Szatmárcsekén lévő és a többi már országos, sőt nemzetközi hírű műemlékre. (cselényi)
