Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-29 / 281. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. november 29 „Nem, nem, nem” olvasható az NSZK-beli Schäbisch- gmündben lévő amerikai kaszárnya előtt tüntetők tábláin. A kaszárnya a mutlangeni amerikai katonai raktár közelében van, ahova megérkeztek a Pershing—2 rakéták első alkatrészei. A tüntetők az atomrakéták ellen tiltakoztak. Á leszerelésről tárgyal a kanadai miniszterelnök Pekingben Hétfőn a kínai kormány meghívására munkalátogatásra Pekingbe érkezett Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök. Délután Csao Ce-jang miniszterelnök fogadta a kanadai kormányfőt, aki várhatóan leszerelési javaslatairól tárgyal majd Pekingben. Trudeau egyebek között szorgalmazza az öt nukleáris nagyhatalom (a Szovjetunió, Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) fórumának összehívását a fegyverkezés feltartóztatása érdekében. Joseph Polowsky amerikai állampolgár 1983. október 11-én Chicagóban elhunyt. Végakaratában úgy rendelkezett, hogy a II. világháborúban szövetséges szovjet és amerikai csapatok találkozási helyén temessék el. A képen: az Elba melletti Torgau-ban szovjet és amerikai veteránok és amerikai katonák kísérik utolsó nyugvóhelyére az elhunytat. Negyvenedik évforduló Jugoszlávia nagy ünnepe N egyven éve, 1943. november 29-én a hitlerista megszállás alól felszabadult boszniai kisvárosban, Jajcéban, a Jugoszláviai Antifasiszta Tanács, az AVNOJ ülése megalakította az ideiglenes kormányt. A testület úgy döntött, hogy a felszabaduló jugoszláv állam az egyenjogú nemzetek köztársaságainak szövetsége lesz. Két évvel ezután a Joszip Broz Tito vezette néphadsereg — a szovjet hadsereg támogatásával — végső csapást mért a náci megszállókra, s Belgrádban kikiáltották a szövetségi népköztársaságot. Az eltelt négy évtized bizonyította, hogy a soknemzetiségű országban megteremthető az egység. Nehezítették az építőmunka feladatainak megoldását a Jugoszlávia területei közötti nagy fejlettségbeli különbségek. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének a múlt nyáron megtartott kongresszusa megnehezült külső feltételek közepette dolgozta ki a gazdaság hosszú távú szilárdításának programját, a túlzott fogyasztás mérséklését, a hatékonyság javítását, a termelékenység fokozását, a fizetési és külkereskedelmi mérleg egyensúlyának megteremtését tűzte ki célul. Jugoszlávia mint az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik kiemelkedő tagja, jelentős nemzetközi tekintélyt ért el következetes anti- imperialista békepolitikájával, kiállásával a haladás, az enyhülés és a leszerelés mellett. Jól fejlődnek hazánk és déli szomszédunk kapcsolatai is. Kádár János és Joszip Broz Tito tizennégy alkalommal találkozott, s megbeszéléseiken alakultak ki a kapcsolatoknak azok az immár gyakorlatban is kipróbált és jól bevált alapelvei, amelyek ma is meghatározzák a két szomszédos ország együttműködését. Rendszeressé váltak a miniszterelnöki és a külügyminiszteri találkozók. Hazájuk nemzeti ünnepén baráti szívvel köszöntjük a szomszédos, szocialista Jugoszlávia népeit. Vékony nyári ruhában kapált a nő, de olyan ügyetlenül tette-vette egyik kezéből a másikba rövid nyelű kis kapáját, hogy a két fiúnak nem volt nehéz rájönnie, olyan helyről pottyant ide, ahol káposztakapálásról nem is hallott. Amikor észrevette őket, abbahagyta a munkát, a kapanyél eldőlt előtte, ahelyett, hogy belevágva a földbe, kissé megemelve a kivágott föld súlyával maga előtt megállítaná, úgy ahogy ezt a fiuk is csinálták, amióta erre már az első kapálások után rájöttek. A nő, hol apróbbakat, hol nagyobbakat lépve, a káposztafejeket kikerülve közeledett feléjük, táncos, lebegő mozgása még kiszámíthatatlanabbá vált, amikor az árpatáblához érve, a tavalyról ottmaradt tökinda felsértette a lábát. Akárhogyan is ügyeskedett, csak nagy ügy- gyel-bajjal ért el a szekér- útig, ahol Neviczkyék álltak. Elnevette magát: — Nem láttatok még nőt? Nem vagytok már annyira gyerekek ... Már nagyfiúk vagytok... Aztán még közelebb lépett a némán ácsorgó fiúkhoz. Nem jött zavarba a némaságtól, „ha hallgatnak, hallgatnak”, gondolta szórakozottan. Könnyed mozdulattal lehajolt. A lábánál, az út szélén sovány, poros kis szarkaláb virított, nagyne- hezen letépte. Ilyen közelről a vékony nyári ruha alatt kivehető volt fehér bőre a vállától egészen a derekáig. És amikor lehajolt, majd leguggolt, egyáltalán nem törődött azzal, hogy a lába közé belátnak-e vagy sem, nem igazította maga alá a ruháját. Vékony csík villant meg a combjától Neviczky előtt, ha lett volna bátorsága, hogy ő is lehajoljon, egészen a bugyijáig beláthatott volna. Aztán a nő visszasétált a káposztához, lehajolt a kapájáért, de nem kezdett dolgozni, mert észrevette, hogy a két fiú jön utána. Megkérdezte tőlük: — Mondjátok meg, jól kapálok-e, s egyáltalán, van-e értelme ennek a munkának? — Van — válaszolta azonnal Kerczák, közben végig- hordta a tekintetét a káposztafejeken. — Eddig nemigen kapálták meg rendesen, pedig most már lassan beborulnak a káposztafejek — eredt meg hirtelen a nyelve. — Beborulnak? — gondolkodott el a nő a fiú kifejezésén. — Beborulriak, beborulnak — dobálta, forgatta a szót a szájában, álmatagon, kíváncsian és elismerően. — Amikor a káposzta levelei egymásba borulnak, akkor alakul ki a fej — mutatott a földre a fiú. — Az lenne a jó, ha most sikerülne megkapálni, mert ha jön egy kis nyári eső ... — Akkor beboruLnak a káposztafejek — folytatta a nő. — Majd, hogy legalább egyiküknek megeredt a nyelve, hozzátette: — Hívjatok csak nyugodtan Láliinek... És tegezzetek. Olyanok vagytok... — Milyenek? — szólt közbe azonnal Neviczky. — Semmi... Rendes fiúik lehettek, elmennék veletek a világ végére — őszintén csengett a hangja, közben a kapát megint lelökte a földre. A két fiú szerette volna megkérdezni tőle, hogy kié ez a föld, meg hogy honnan jött, egyáltalán mit keres itt a Szamos mellett, de csak nem, szánták rá magukat. Viselkedéséből! érezték, hogy előbb-utóbb úgyis megtudják, meg aztán sehogyan sem tudtak hirtelenjében olyan kérdést megfogalmazni, amelyben kikerülhették volna a tegezését. Most még nem merték tegezni. — Hát akkor segíthetnétek egy kicsit — mutatott a kapára Lili. (Folytatjuk) ROBOTREPÜLÖGÉPEK Érkeztek Szicíliába Az olasz hadügyminisztérium vasárnapi bejelentése szerint az olaszországi telepítésre kijelölt amerikai manőverező robotrepülőgépek (szárnyasrakéták) első elemei megérkeztek Szicíliába. A NATO döntése alapján száz- tizenkét amerikai atomeszközt állítanak hadrendbe a comlsói támaszponton. ZAVARGÁSOK A FÜLÖP-SZIGETEKEN Összesen mintegy 60 embert vettek őrizetbe vasárnap a Fülöp-szigeteken kirobbant zavargások során. Többségüket később szabadon engedték, 27 személy ellen azonban vádat emelnek. A UPI amerikai hírügynökség úgy értesült, hogy harmincán sebesültek meg a tüntetők és a rohamrendőrség összecsapásaiban. NAGYGYŰLÉS MONTEVIDEÖBAN Uruguay történetének legnagyobb tömegmegmozdulásán vasárnap Momtevideóban 400 000 ember követelte a demokrácia azonnali helyreállítását. A nagygyűlést a legkülönbözőbb színezetű pártok szervezték — a jobboldali polgári pártoktól és üzleti szövetségektől a baloldali illegális politikai szervezetekig. Tiltakoztak a tíz éve tartó katonai uralom ellen é$ demokratikus választásokat sürgettek. Magyar vezetők üdvözlő távirata lugoszlávia nemzeti ünnepén A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke üdvözlő táviratot küldött Dragoszlav Markovicsnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnöksége elnökének, Mika Spiljak- nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöksége elnökének és Milka Planincnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének Belgrádba: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének, a szövetségi végrehajtó tanácsnak és Jugoszlávia népeinek országuk nemzeti ünnepe alkalmából. A magyar dolgozó nép elismeréssel tekint arra a közel négy évtizedes történelmi útra, amelynek során Jugoszlávia népei a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetésével jelentős sikereket érnek el a szocialista társadalom építésében, az ország anyagi és szellemi erejének gyarapításában. Szívből kívánjuk a szomszédos, baráti Jugoszlávia dolgozó népének, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XII. kongresszusán kitűzött célokat országuk javára eredményesen teljesítsék. További sikereket kívánunk önöknek az egységes szocialista Jugoszlávia felvirágoztatásában, a világ békéjének védelmében, az enyhülés megóvásában, a nemzetközi biztonság és együttműködés erősítésében. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy tovább erősödött a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság több évtizedes jószomszédi viszonya, sokoldalú együttműködése, népeink hagyományos barátsága, ami jól szolgálja országaink érdekeit, a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke ügyét. Meggyőződésünk, hogy pártjaink és országaink szilárd alapokon nyugvó kapcsolatai, a fejlesztésükre irányuló kölcsönös erőfeszítéseink összhangban vannak népeink óhajával. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önöknek, országuk népeinek a szocializmus építésében és jószomszédi kapcsolataink elmélyítésében. ★ Apró Antal, az országgyűlés elnöke Vojo Szrzentics- nek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi nemzetgyűlése elnökének küldött üdvözlő táviratot. Ugyancsak táviratban üdvözölte partnerszervezetét a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Magyar—NDK együttműködés • ■ R if £ IF Budapestről nézve az NDK, Berlinből pedig Magyar- ország kifejezetten nagynak látszik — nagy és jelentős partnernek. Hiszen az NDK — rögtön a Szovjetunió után — a második helyen áll a szocialista országokkal folytatott kereskedelmünkben és fordítva, az NDK hasonló tabelláján mi, magyarok a dobogós harmadik helyet foglaljuk el. A kapcsolatok jelentőségét nemcsak a sorrend, a helyezés adja meg. Az évek során kialakult és a gazdaság számtalan területén élő együttműködés ma már mindkét országban szembetűnő. Így például nemcsak a vevőket, vagy a késztermék-eladókat izgatja az NDK-beli kombájnok, járva- szecskázók, tehergépkocsik, vagy a magyar buszok szállítása; a mezőgazdasági gép- és közúti járműkooperáció és szakosítás mindkét országban számos üzem számára létfontosságú tényezővé vált. Nem véletlen, hogy árgus szemekkel és érzékenyen reagálnak mindkét országban a termelők és a fogyasztók a határon túli partnereik sikereire, nehéz- i ségeire. És ahogy nehezedik a világgazdasági helyzet, ahogy új és váratlan szituációk alakulnak ki a világpiacon, úgy erősödik a felismerés: erre a kihívásra a válasz az egymást jól kiegészítő országok között csak j a kölcsönösen előnyös együttműködés továbbfejlesztése lehet. Az NDK—magyar gazdasági együttműködés egyre inkább az egyszerű kereskedelmen túlmutató szakaszba lép. A szakemberek nemcsak azon törik a fejüket, hogy mit adhatnak el egymásnak, hanem a sok szempontból hasonló hazai feladatok megoldásához is közösen keresik a recepteket. így például a mikroelektronika fejlesztésénél, vagy napjaink egyik kulcskérdésénél, az energia- és anyagtakarékosságnál, ahol a magyarok nemcsak tanulnak NDK-s kollégáiktól, hanem maguk is részt vesznek az NDK-erőművek átállításában — fűtőolajról vissza szilárd tüzelőanyagra. Az ilyen külföldön végzett szerelés egyáltalán nem ritka manapság. Az NDK számos energetikai, ipari létesítményében hallani magyar szót. Az itt dplgozó szerelők a termelési feladatok mellett — mintegy láthatatlan másodállásban — még egy igen fontos szakmai és emberi missziót teljesítenek: informálnak és informálódnak. Vagyis elősegítik azt a hasznos összefonódást, amelynek a politikusok csak a keretét, vázát tervezhetik meg, de amelyet éppen a magánéletbe is benyúló személyes kapcsolatok tehetnek teljessé. így volt ez a külföldi munkavállalások hőskorában is, amikor az idén lejárt munkaerő-egyezmény keretében 40 000 magyar fiatal próbált szerencsét, szerzett tapasztalatokat az NDK-ban. Közülük hatezren konzuli útlevéllel ma is az NDK-ban élnek, 3000 egykori ifjúmunkás viszont nemcsak szép emlékekkel, hanem egyúttal, német házastárssal tért haza Magyar- országra. A magyar és NDK testvér- városok, -megyék, -üzemek kapcsolatát ma már nem a kölcsönösen udvarias vendégjárás jellemzi. A sokszor véletlenül egymásra talált városok, közösségek a legkülönbözőbb témákban cserélik ki tapasztalataikat a matematikatanítástól kezdve egészen a néptáncig. A kultúra különösen sikeres területe egymás jobb megismerésének. És az élénk kulturális csere, a számos műfordítás, vendégjáték, filmbemutató mellett a két országnak kulturális központja van egymás fővárosában: a Magyar, illetve az NDK Kultúra Háza, amelyek elősegítik a szellemi összefonódást is. Ma már például természetes, hogy Bartók, Babits, Lukács György, vagy Goethe, Luther és Lessing jubileumait mindkét országban egyaránt megünneplik, mégpedig színvonalas és igen sok embert vonzó rendezvényekkel. Az egyes együttműködési területek munkáját olajozottan funkcionáló szerződésrendszer fogja össze: ez a környezetvédelemtől a jogsegélyig szinte mindenre kiterjed és politikailag az 1977-ben aláírt barátsági szerződésben Csúcsosodik ki. E barátsági szerződés szellemében, az ott rögzített céloknak megfelelően folytatja mindkét ország aktív békepolitikáját is. Hiszen történelmi és földrajzi okokból különösen érdekeltek az enyhülés, a széles körű nemzetközi együttműködés folytatásában. Országaink kapcsolatában mindig nagy jelentőségűek voltak a kölcsönös magas szintű látogatások. Kádár János mostani NDK-beli útja minden bizonnyal újabb fontos állomása lesz együttműködésünk és barátságunk további erősítésének. N. G.
