Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

Vándorló üzletek (2. oldal) Bérek lazább zabolán (3. oldal) DECEMBER 22-RE ■■ Összehívták az országgyűlést Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1983. december 22-én, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolta, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az alkotmány módosításáról, to­vábbá az országgyűlési képviselők és tanácstagok választá­sáról, valamint az 1984. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatokat. ­Az Elnöki Tanács megtárgyalta a nagyközségi tanácsok pályázatait, amelyben várossá nyilvánításukat kezdeményez­ték. Ügy határozott, hogy 1984. január 1-től várossá nyilvá­nítja Békés megyében Szeghalom, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Encs és Szerencs, Fejér megyében Mór, Heves megyében Heves, Komárom megyében Dorog, Nógrád me­gyében Pásztó, Szolnok megyében Tiszafüred, Tolna megyé­ben Tamási, Veszprém megyében Sümeg és Zirc, Zala me­gyében Zalaszentgrót nagyközséget. Az érintett helyi tanácsok kezdeményezésére az Elnöki Tanács döntött községek egyesítéséről, községi közös taná­csok szervezéséről, községi tanácsok alakításáról; s a lakos­ság számának növekedésére, az alapellátás intézményeinek kiépítettségére figyelemmel a Baranya megyei Sátorhely és a Fejér megyei Szárliget eddigi belterületét községgé ala­kította. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott, majd kegyelmi ügyben döntött. Korszerűbb háztartások Hárommilliárd iparcikkekre — Javítják a kisközségek ellátását — A MESZÖV-elnökség ülése A lakosság iparcikkellátá- települések még jobb ellátá­sának helyzetéről tárgyalt sara úgynevezett főboltosi pénteken Nyíregyházán a Fo- "rendszert is kialakítottak. En- gyasztási Szövetkezetek Sza- nek a lényege: a kis közsé- bolcs-Szatmár megyei Szövet- gekben és a tafiyai települé­ségének elnöksége. Megálla- seken élők az ottani szövet- pították: az ÁFÉSZ-ek az kezeti üzletben előrendelést utóbbi esztendőkben sokat adhatnak le, megmondják, tettek a vegyesiparcikk-ellá- milyen iparcikket szeretné- tás további javításáért. Bőví- nek vásárolni. Aztán a kije- tették az üzlethálózatot, új Tölt főbolttól megkapják a kí- boltokat nyitottak, a meglé- vánt terméket. így nem kell vők nagy többségét pedig a távoli szaküzletekbe utazni- korszerűsítették. Az aprófal- uk, ha például háztartási gé- vak és a tanyai települések pékét akarnak venni, kereskedelmi ellátására ki- Megyénkben az elmúlt év­emelt gondot fordítottak, ben egyébként 2,8 milliárd fo- nagymértékben növelték az rint volt az iparcikkforgalom, iparcikkek választékát. Az ÁFÉSZ-ek felénél a kis- (Folytatás a 4. oldalon) Százéves a nyíregyházi sza kmunkásképzés Kiállítás, emlékilás a jubileumra E gy jó három-négy napos csepergő eső! Igen,' az kellene, — kesergett gazidász ismerősöm, amint a határt járva megnéztük a vetést és az őszi talaj- munkáikat. Náluk is, másutt is igen ve­gyes a kép. A búzaszemek sok helyen csak az úgynevezett szag állapotig keltek • ki, mint az elnevezés utal rá, csak a hegye van kinn a földből. A kelés egyenletessége még egy táblán belül is változó, amit a nem kellő minőség­ben elvégzett talajmunka okozott. A be­vezetőben emlegetett csa.padék sokat el­tüntetett volna a különbségből, de a mag- ágykészítés hiányosságai úgy sem lennének felejthetek. Hibát a munkáját végző ember követett el, de nem többet mint általában, hiszen javadalmazása mindinkább nagyobb figye­lemre ösztönzi. A ludas a sziklakemény ta­laj volt, amely az idei őszöjv nem minden­napi feladat elé állította nemcsak a trak­torost, de a gépét is. A lazább földű gaz­daságokat leszámítva csaknem mindenütt megduplázódott az energiaszükséglet. Nem is a kétszeres energiaszámla volt a legbosszantóbb, hanem a nagyobb kopás, a munkagépek szakadása, törése, és nem­csak a munkagépeké. Hír járja olyan Rába Steiger nagygépről, amelynek alváza derék­ban szakadt ketté, A várt eredmény mégis elmaradt. A kívánatos aprómorzsás vető- \ ágy elkészítése nem sok helyen sikerült, I illetve csak ott, ahol a legmodernebb, leg­erősebb gépek dolgoztak. Szerencsére légi j jobb búzás gazdaságaink ezek közé tartoz­nak; de ezek közül kevés található Szat­márijain, Beregben, ahol jelentős nagyságú , kalászos terület van. Az idei vetések sorsa még nem dőlt el, hiszen még sokat segíthet egy jó havas ! téL, vagy belvízmentes tavasz. A jövő évi vetések egy részének a sorsa viszont még a kezünkben van. A még fel nem szántott tarlókról van szó, és azért éppen most, | mert közeledvén a decemberhez egyre in - j kább hajlamos a megalkuvásra traktoros j és vezető: hagyjunk valamit tavaszra is. V an is benne valami. Különösen, ha olyat látunk, hogy két gép egymás j elé fogva veselkedik neki a kőke-j mény főidnek. Szinte szikrázik a barázda,? és kopog áz átforduló hant a kommányle-j mezen. Akkor is szántani kell. A jövő évi J kukoricatermés megalapozását abbahagyni | annyi, mintha az aratnivaló végét veszni) hagynánk. Csík Sándor : dezték meg a megyei műve­lődési központban a szak­munkásképzés száz évéről szóló kiállítást, amelyet pén­teken nyitott meg E kiér György, a megyei pártbizott­ság titkára. A többi között el­mondta: — Ma, Szabolcs-Szatmár megyében 10 szakmunkáskép­zőben és 2 szakközépiskolá­ban több mint 80 'szakmában folyik a képzés és ez jelen­tős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy nálunk is meg­határozó társadalmi osztállyá vált a nagyüzemi munkásság, hogy üzemeink, termelőszö­vetkezeteink, kereskedelmi és szolgáltató egységeink a ma­gasabb igényeknek, a korsze­rűbb követelményeknek egy­re inkább eleget tudnak ten­ni. Tudjuk, hogy az élet szám­talan területén, a megye bi­zonyos történelmi hátrányo­kat ezidáig még ledolgozni nem tudott. Ugyanakkor büszkék lehetünk arra, hogy a hasonló korosztályokat te­kintve nálunk a legmaga­sabb a szakmunkásképzőt végzettek aránya. Intézeteink munkáját is di­cséri, hogy a társadalmi fel- emelkedés útja sok ezer fia­tal számára ma is a szakma tanulása, a munkáséletmód vállalása. Napjainkban, ami­kor sok szó esik társadal­munk jelenéről és perspektí­váiról, érdemes ezt külön is hangsúlyozni. A mi társadalmi eszmény­képünk és jelentős társadal­mi rétegek számára elérhető és követhető társadalmi mo­dell a művelt, szakmáját is­merő, az üzem, a társadalom ügyeiben eligazodni tudó, cél­jainkat vállaló képzett szak­munkás. Tudjuk, hogy a szakmun­kásképzés ma sincs gondok nélkül, tudjuk, hogy a köz­oktatás szerves részeként a szakmunkásképzés korszerűsí­tése olyan feladat, amellyel az elkövetkező években ki­emelten kell foglalkoznunk. •A szakmai felkészítés, a specializálódás mellett elő­térbe kell állítanunk azt a képzést, amely erősebb az alapokban, amely számol az üzemi továbbképzéssel és az­(Folytatás a 4. oldalon) Ülést tartott a negyei pénfciiottsig Az MSZMP Szabolcs-Szat­már megyei Bizottsága pén­teken Varga Gyula első titkár elnökletével ülést tartott. A testület Bánóczi Gyula me­gyei titkár előterjesztésében megvitatta A párt szakszer­vezeti politikájának időszerű kérdései, a pártszervezetek és a kommunisták feladatai cí­mű jelentést. E napirend tár­gyalásánál ott voltak a me­gyei pártbizottság osztályve­zetői, a városi-járási pártbi­zottságok első titkárai, az SZMT és a szakmai szakszer­vezetek megyei bizottságai­nak titkárai. A többi közt elhangzott: az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott megyénk társa­dalmi szerkezete, új ipari üzemek települtek, megyénk aktív keresőinek több mint a fele munkás. A ma már 130 ezres szakszervezeti tagság nem csak az üzemekben, de megyénk egész életében fon­tos politikai tényező. Jó ala­pul szolgál ahhoz, hogy a Központi Bizottság 1983 októ­beri ülésének állásfoglalását érvényre juttatva magasabb szintű, hatékonyabb szakszer­vezeti munka bontakozzon ki a megyében, jobban igazod­jék a változó körülmények­hez, az új követelményekhez. A pártbizottság megállapí-. tóttá: az elmúlt években je­lentősen bővült jog- és hatás­kör is kedvezőbb feltételeket nyújt ahhoz, hogy valameny- nyi szinten jelentőségének megfelelően kezeljék a szak- szervezeti munkát, helyesen értelmezzék szerepét, s azo­nos súllyal kezeljék vala­mennyi funkcióját. Nagy szükség van arra, hogy a tes­tületek és a bizalmiak megfe­lelően éljenek jogaikkal. A mai gazdasági helyzetben — az érdekvédelmi feladatok el­látása mellett — elsőrendűen fontos a termelési feladatok­ra való mozgósítás, amely megyénk egész lakosságának alapvető érdeke. A szakszervezeti mozgalom a jövőben önállóbb, kezdemé­nyezőbb tevékenységgel, a munkamódszer korszerűsíté­sével felelhet meg fontos kül­detésének, szervezheti, moz­gósíthatja tagságát társadal­munk politikai és gazdasági erejének gyarapítására, kép­viselheti tagsága érdekeit, vé­delmezheti jogaikat. Megyénk sajátos helyzeté­ből következően — fiatal ipa­ri munkásság, nincsenek mun­káshagyományok, sok üzem nem rendelkezik önállósággal — az országostól eltérő szak- szervezeti feladatok is adód­nak. A dolgozók aktivitásá­nak feltétele a folyamatos tá­jékoztatás, a döntéseket meg­előző rendszeres beszélgetés, a tagsággal való mindennapi kapcsolat. Elengedhetetlen a helyi kollektívák széles körű részvétele a vezetésben, a döntések meghozatalában, a végrehajtás ellenőrzésében, a gazdasági vezető munkájának megítélésében. Ezek érvénye­sítése megkülönböztetett se­gítséget igényel a pártszerve­zetektől, a kommunistáktól. A napirend vitájában fel­szólaló Marján Pál a szak- szervezeti tagság és vezetés szorosabb kapcsolatára, Irá­nyi János a dolgozók alapos helyi tájékoztatásának fon­tosságára hívta fel a figyel­met. Alexa László elmondta, hogy a szakszervezeti mun­kának folyamatosan meg kell újulnia, az érdekvédelemnek a nehezebb viszonyok között is érvényesülnie kell. Buzsáki László a tudatfor­málás nélkülözhetetlen szere­péről, Kanda Pál a kommu­nisták felelősségéről szólt az alapszervezeti munka színvo­naláért, Szarvas Ernő arra fi­gyelmeztetett: általánosságok helyett a dolgozók nyelvére, a helyi tennivalókra kell lefor­dítani a határozatokat, rende­leteket. Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezetője fel­szólalásában megállapította: a megyei pártbizottság elé kerülő jelentős mondanivaló­ja egybeesik a Központi Bi­zottság fő megállapításaival, ugyanakkor konkrét, Sza­bolcs-Szatmár megyei képet ad a helyzetről, a teendőkről. Majd azt hangsúlyozta, hogy mindenkinek meg kell érte­nie: a párt azért foglalkozik a nehezebbé vált politikai­gazdasági szakaszban is olyan intenzíven a szakszervezeti munkával, mert ez a terület a párt és a tömegek kapcso­latának igen fontos része. A tömegek támogatása, be­csületes, alkotó munkája nél­kül nem vagyunk képesek to­vább haladni, feltárni a tar­talékokat. Az MSZMP ezért tűzi időről-időre napirendre ezt a témát, mert a négy és fél milliós szakszervezeti tag­ság aktív, cselekvő támogatá­sa nélkül nem beszélhetünk a munka jobbításáról, az élet- színvonal pozitív alakításáról. A szakszervezet hagyománya és mai súlya miatt egyaránt döntő fontosságú a párt, a kommunisták számára. Ezért nélkülözhetetlen ál­landóan fejleszteni a párt és a szakszervezetek, a tömegek és a szakszervezetek, az- ál­lam és a szakszervezetek vi­szonyát. Miközben elismerjük a szakszervezetek eddigi munkáját, elmondhatjuk, hogy fő vonalakban a jövő­ben sem várhatók kanyarok. A tevékenység javítására azonban folyamatosan szük­ség van országosan, s Sza- bolcs-Szatmárban is. Ezek miatt kell jobban törődnie a pártnak a szakszervezeti mun­kával. A pártszervezetek, a kom­munisták feladatai ebből kö­vetkezik: segítsék a legkülön­bözőbb szintű szakszervezeti testületeket, aktivistákat, bá­torítsák őket jogaik és kötele­zettségeik pontos érvényesíté­sére, adjanak a szakszerveze­tekben dolgozó kommunis­ták számára okos, korszerű érveket. E tekintetben sok a tennivalójuk a városi és a községi pártbizottságoknak, s ha azt jól látják el a gyakor­latban, egész tevékenységükre hat vissza pozitívan. A pártbizottságot ezt köve­tően Tisza László megyei ta­nácselnök tájékoztatta a járá­sok megszüntetésével, a helyi közigazgatás továbbfejleszté­sével kapcsolatos feladatok­ról. A testület ezután meg­hallgatta és tudomásul vette a pártbizottság legutóbbi ülé­se óta végzett munkáról szóló beszámolót, majd személyi kérdésekben döntött. Kapi­tány Endrénél, a MOM máté­szalkai gyára gyártás-előké­szítőjét és Varga Károlynét, a Magyar Gyapjúfonó és Szövő­gyár demecseri gyáregységé­nek gyártásközi ellenőrét tag­jai közé kooptálta, Tar Imrét pedig a pártépítési munkabi­zottság tagjává választotta. Várkonyi Péter közel-keleti országokba utazik Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter november 26-án, szombaton Ali Akbar Velajati taülügyiminisizter meghívásá­ra hivatalos látogatásra Iránba utazik. Külügyminiszterünk Iránból — ugyancsak hivatalos látogatásira — Kuvaitba, Szíriába és Jordániába utazik, ezen államok külügymiinisiz- tereinek meghívására. MA A megyei-városi művelődési központban megrendezett gaz­dag kiállítási anyag egy részlete, (elek) A szabolcsi szakmunkás^ képzés száz évére emlékez­nek e napokban megyénkben. A megyeszékhelyen 1883-ban kezdték meg a tanoncok ok­tatását, jelenleg tízezer tanu­ló ismerkedik leendő szakmá­jával a megyében. A korszerűtlen épületek, a hiányosan felszerelt tanter­mek és tanműhelyek világa ma már a múlté. Modern is­kolai épületek falai között, a termelés változó igényeivel összhangban válogatott szer­számok, gépek, szemléltető eszközök segítségével tanul­hatnak a leendő munkások. Szaktudásukat nem nélkü­lözhetik a megye fiatal ipari üzemeiben épp úgy, mint a mezőgazdaságban vagy a ke­reskedelemben. A szakmun­kástanulók jól felszerelt kol­légiumokban lakhatnak, okta­tóik, nevelő tanáraik irányí­tásával kulturáltan tölthetik szabad idejüket. Mindennek szemléltetésére, sokoldalú bemutatására ren-

Next

/
Thumbnails
Contents