Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-25 / 278. szám
A Kelet-Magyarország 1983. november 25. lurij Andropov nyilatkozata a rakétatelepítés utáni helyzetről Koszorúzási ünnepségek a KMP megalakulásának évfordulóján Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének nyilatkozata: A Szovjetunió vezetése a szovjet embereknek és más népeknek már tudomására hozta, hogyan értékeli a jelenlegi amerikai kormányzat militarista irányvonalát és óva intette az Egyesült Államok, valamint a mellette fellépő nyugati országok kormányait' ez irányvonal veszélyes következményeit illetően. Washington, Bonn, London és Róma azonban nem hallgatott a józan ész szavára — az NSZK, Nagy-Britannia és Olaszország területén megkezdődik a közép-hatótávolságú amerikai rakéták telepítése. Ezzel az amerikai Pershingek és manőverező robotrepülőgépek megjelenése az európai kontinensen kész ténnyé válik. Európa közel negyven éve — azaz hosszabb ideje, mint bármikor a legújabbkori történelemben — békében él. Ez a szocialista közösség országainak következetesen békeszerető politikája, a kontinens békeszerető erőinek erőfeszítései, s józanul gondolkodó nyugati politikusok realista állásfoglalásának eredményeképpen vált lehetségessé. Az Európában" a NATO és a Varsói Szerződés között kialakult hozzávetőleges katonai erőegyensúly — ezen belül a nukleáris erő- egyensúly — otojektíve az európai biztonság és stabilitás ügyét szolgálta. Most az Egyesült Államok és a NATO egészében olyan lépést tesz, amelynek célja saját oldalukra billenteni a mérleg nyelvét. A Szovjet- ' unió és szövetségesei határai közelében telepítendő nukleáris rakéták egyáltalán nem Nyugat-Európa védelmét szolgálják — Nyugat- Európát senki nem fenyegeti. Az amerikai rakéták európai elhelyezésével nem Európa biztonsága szilárdul, hanem annak valós veszélye erősödik, hogy az Egyesült Államok katasztrófát zúdít Európa népeire. A két világháború folyamán az Amerikai Egyesült Államok területét nem érte el a pusztító tűzvész. Washingtonban most is szeretnék azt hinni, hogy a közé p- ható tá v ol&ágú amerikai rakéták európai elhelyezésével, s ezzel a szocialista országok ellen irányuló nukleáris fenyegetés fokozásával sikerül elhárítani Amerika területe felől a válasz- csapást. Ami az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségeseinek biztonságát illeti, az a jelek szerint csupán annyiban érdekli az amerikai vezetőket, amenyJ nyiben a nyugat-európaiak életükkel, városaikkal csökkenthetik a magát az Egyesült Államokat érő megtorlást abban az esetben, ha Washington engedne a kísértésnek, s nukleáris háborút robbantana ki abban az illuzórikus reményben, hogy megnyerheti azt. Az amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése távolról seirn válaszlépés, amelyet a jelenlegi európai erőviszonyokkal kapcsolatban nyugaton állítólag meglévő aggodalom váltott ki. Sokszor, konkrét adatok segítségével bizonyítást nyert, hogy jelenleg Európában a NATO és a Varsói Szerződés között a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök terén hozzávetőleges erőegyensúly van, az atom-róbbanótöltetek tekintetében pedig a NATO lényeges fölénnyel rendelkezik. Ezzel egyet ért sok nyugati politikus és szakember is. így hót, ha bárkinek egyáltalán aggódnia kell, úgy ezek a Varsói Szerződés országai, amelyeket a NATO- tagállamok katonai gépezete fenyeget. Mindezt értékelve a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országai nem hunyhatnak szemet afölött, hogy Washington „keresztes hadjáratot” hirdetett a szocializmus, mint társadalmi rendszer ellen. Nem hunyhatnak szemet afölött sem, hogy azok, akik most az új nukleáris fegyverzet országaink határainak közvetlen közelében való elhelyezéséről rendelkeztek, gyakorlati politikájukat erre az esztelen alaptételre építik. Ügy tűnik, hogy a Pershing—2-esek és a manőverező robotrepülőgépek európai elhelyezésével egy sor NATO-tagállam kormánya ezen kalandor tételhez konkrét nukleárisrakéta-ala- pot kíván teremteni. Vajon a Szovjetunió, s a többi szocialista országok megtehetik-e, hogy ne számoljanak ezzel a veszéllyel? Nem, nem tehetik meg: ezért nyilvánították ki hét szocialista ország legmagasabb szintű párt- és állami vezetői 1983. június 28-i moszkvai találkozójukon: semmilyen körülmények között nem engedik meg, hogy a NATO tömbje a Varsói Szerződés tagállamaival szemben katonai fölényhez jusson. A Német Szövetségi Köztársaság, Anglia és Olaszország kormányának — amikor egyetértésüket adták az amerikai rakéták országuk területén történő elhelyezéséhez — tudniuk kellett, hogy az Egyesült Államok eleve nem kívánt kölcsönösen elfogadható megállapodást elérni az európai nukleáris fegyverzetet illetően, s a genfi tárgyalásokon, sőt azokon kívül is mindent elkövetett, hogy ilyen megállapodás ne jöjjön létre. Tudniuk kellett azt is, hogy a Szovjetunió és szövetségesei feltétlenül megteszik a szükséges lépéseket, hogy megvédelmezzék biztonságukat, s nem engedik meg az Egyesült Államoknak és a NATO-nak egészben véve a meglévő hozzávetőleges európai erőegyensúly. megbontását. A Szovjetunió világosan kijelentette azt is, hogy az új amerikai rakéták nyugat-európai megjelenése lehetetlenné teszi az európai nukleáris fegyverzetről tartott genfi tárgyalások- folytatását. Az NSZK, Anglia és Olaszország kormányai által az utóbbi napokban hozott határozatok azt mutatják, hogy ezek a kormányok saját népeik akarata ellenére, saját országaik biztonsági érdekei ellenére, valamint az európai és az egyetemes béke érdekei ellenére „zöld utat” biztosítanak az amerikai rakéták felállításához. Ezzel az Egyesült Államok kormányával közösen vállalták egy rövidlátó politika összes következményeit, amelyekre már korábban figyelmeztetett a Szovjetunió. A szovjet veizetés a kialakult helyzet minden oldalát gondosan .mérlegelve a következő döntéseket hozta. ELŐSZÖR: Minthogy az Egyesült Államok tevékenységével aláásta a kölcsönösen elfogadható megállapodás elérésének lehetőségét az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokon, s e tárgyalások folytatása ilyen körülmények között kizárólag az Egyesült Államoknak és egy sor más NATO- tagállaimnak az európai és a nemzetközi biztonság aláásó- sót célzó lépései leplezését szolgálná, a Szovjetunió lehetetlennek tartja további részvételét ezeken a .tárgyalásokon. MÁSODSZOR: A Szovjetunió hatályon kiviül helyezd egyoldalúan vállalt kötelezettségeit, amelyeknek céljuk az volt, hogy kedvezőbb körülményeket teremtsenek a tárgyalások sikeréhez. Ezzel hatályon .kívüli kerül az a moratorium* amit a Szovjetunió jelentett be közép-hatótávolságú nukleáris fegyvereinek az ország európai részén való telepítésére. HARMADSZOR: Az NDK és Csehszlovákia kormányaival egyeztetve meggyorsítják a megnövelt hatótávolságú harcásiaatd-hadiműveleti rakéták ezen országok területen történő elhelyezésének előkészítő munkálatait, amelyeket — mint ezt annak idején bejelentették — nemrégiben kezdtek meg. NEGYEDSZER: Mivel az Egyesült Államok saját rakétáinak európai elhelyezésével fokozza a Szovejtunió ellen irányuló nukleáris fenyegetést, a Szovjetunió e körülmény figyelembevételével megfelelő szovjet eszközöket helyez el óceáni térségekben és tengereken. Ezek a szovjet eszközök paramétereiket illetően megfelelnek majd annak a fenyegetésnek, amit az Európában elhelyezett amerikai rakéták jelentenek a Szovjetunióra és szövetségeseire nézve. Természetesen további intézkedéseket is teszünk a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa biztonságának szavatolása érdekében. Hozzálátva döntéseink végrehajtásához kijelentjük hogy a szovjet fél válaszlépései szigorúan azok között a ha tárok között maradnak, amelyeket a NATO-országok lépései diktálnak. A Szovjetunió — s ezt újból hangsúlyozzuk — nem törekszik katonai fölényre, s csupán any- nyit tesz, amennyi végképp elkerülhetetlen a katonai egyensúly megbontásának megakadályozásához. Amennyiben az Egyesült Államok és a NATO többi tagállama készséget mutat arra, hogy visszatérjen a közép-hatótávolságú amerikai rakéták európai elhelyezésének megkezdése előtt fennállott helyzethez, a Szovjetunió ugyancsak készen áll arra, hogy megtegye ezt. Ebben az esetben újból érvényessé válnának a Szovjetunió azon javaslatai is, amelyeket korábban terjesztett elő az európai nukleáris fegyverzet korlátozásának és csökkentésének kérdésében. Ebben az esetben, azaz a korábbi helyzet helyreállításának körülményei között újból életbe lépnének a Szovjetunió e kérdésben vállalt egyoldalú kötelezettségei. A Szovjetunió teljes határozottsággal és eltökéltséggel jelenti ki, hogy továbbra is kitart a fegyverkezési, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezésére, a nukleáris háború veszélyének csökkentésére és végső soron teljes elhárítására irányuló elvi politikája mellett. Továbbra is minden erőfeszítést megtesz e nemes célok érdekében. A Szovjetunió a továbbiakban is síkraszáll az európai nukleáris fegyverzet kérdésének lehető legradikálisabb megoldása mellett. Megismétli javaslatát, hogy Európa váljék teljességgel mentessé a nukleáris fegyverektől — mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati nukleáris fegyverektől. A szovjet kormány felhívással fordul az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok vezetőihez: mérlegeljék mégegyszer mindazokat a következményeket, amelyekkel saját népeiket, az egész emberiséget fenyegeti az új amerikai rakéták európai elhelyezésére irányuló tervek megvalósulása. Már ma is meglehetősen törékeny békében élünk. Ezért a felelős állami vezetők kötelessége, hogy értékeljék mindazt, ami történik, és ésszerű döntéseket hozzanak. Kizárólag az emberi értelem mentheti meg, s annak kell megmentenie az emberiséget a fenyegető veszélytől. Felszólítjuk azokat, akik az egyre veszélyesebb fegyverkezési hajszába taszítják a világot: mondjanak le arról a megvalósíthatatlan számításukról, hogy ilyen úton katonai fölényre tehetnek szert, s rákényszeríthetik akaratukat más népekre és államokra. A Szovjetunió meg van győződve arról, hogy lehetőség van a béke megszilárdítására, s a népek biztonságának szavatolására, mégpedig nem a fegyverek új és újabb fajtáinak kifejlesztése útján, hanem ellenkezőleg, a meglévő fegyverzet a jelenleginél összehasonlíthatatlanul alacsonyabb szintre történő csökkentésével. Az emberiségnek nagyon sok olyan feladata van, amelyet csupán azért nem tud megoldani, mert hatalmas anyagi, szellemi és más erőforrásokat fordít egyéb célokra. S ebből a szempontból a nukleáris és más fegyverzet radikális csökkentéséről szóló megállapodás elérése ugyancsak áldásos lenne minden nép számára. A szovjet vezetés kijelenti, hogy a szovjet nép akaratát teljesítve továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy elhárítsa a háború veszélyét, s megőrizze a békét a jelen és az elkövetkező nemzedékek számára — fejeződik be Jurij Andropov nyilatkozata. ŰRHAJÓSOK — VISSZATÉRÉS Vlagyimir Ljahov és Alek- szandr Alekszandrov űrhajósok szerdán, moszkvai idő szerint 23,58-kor értek földet a Szojuz—T—9 űrhajó leszálló egységén, Dzseakazgan városától 160 kilométerre keletre. Mindkét űíhaíjóts közérzete jó — erről számolt be a szovjet hírügynökség, A két űrhajós munkájának rendkívül fontos részét alkotta a nyílt világűrben végrehajtott szerelési munka. A két űrhajós számos olyan műszaki kísérletet is végzett, amelyek célja az űrállomás irányítási módszereinek továbbfejlesztése volt. „MOLNYIJA—1” A Szovjetunióban szerdán felbocsátották a „Molnyija— 1” távközlési mesterséges holdat. A műhold távolsági telefon- és telex-összekötte- .téseket létesít majd, egyebek között a Szovjetunió központi televíziójának műsorát továbbítja az „Orbita” hálózat célállomásainak. A távközlési mesterséges holdat nagy magasságú elliptikus pályára állították. (Folytatás az 1. oldalról) melyet Straub F. Brúnó említett. Elemezte például az úgynevezett „vízműolló" nyitását. Ez annyit jelent, hogy ma a vezetékes ivóvíz igen sok helyen már megvalósult — ám ezt nem követi ugyanilyen tempóban a csatornázás, a szennyvíztisztítás. Az arány körülbelül 2:1 — széles hát az „olló”. Szólt a savas esők kérdéseiről is, és elmondta, hogy az általános földrendezések, meliorációk sok gonddal járnak országszerte. Megváltozik ugyanis a táj képe, belső élete is — sokszor felborul az addig meglévő egyensúly. Ezen tervszerű munkával lehet változtatni. Itt is megmutatkozik a nagy gond: a környezetvédelem munkája nincs kellően összehangolva az országban a különféle ágazatok között. Az összhang azonban alaI kulóban van — példa erre a tájvédelmi körzetek ügye. Itt A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának 65. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzási ünnepséget rendeztek a XIII. kerületben, a Visegrádi utcában, a párt Központi Bizottságának először otthont adó 15. számú épületnél. Az emléktábla előtt díszőrség sorakozott fel, majd a Himnusz elhangzása után elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Köziponti Bizottsága képviseletében Szórádi Sándor titkár és Erdős Endre, a KISZ KB tagja, az MSZMP XIII. kerületi Bizottsága részéről Fabriczki András titkár és Szabó Jánosné, a pártbizottság tagja koszorúzott A jubileum alkalmából csütörtökön koszorúzási ünnepséget tartottak a főváros XII. kerületében is, a Városmajor utca 42. számú házának falán elhelyezett emléktáblánál, amely a KMP megalakulásának színhelyét jelöli. Az emléktábla előtt a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget. A HimAz ifjúság honvédelmi neveléséről szóló előterjesztést vitatta meg és fogadta el a KISZ megyei bizottsága november 24-i ülésén. A testület áttekintette: milyen feladatokat oldanak meg a KISZ-szervezetek, hogy a felnövekvő ifjúság szocialista hazánk, a proletár internacionalizmus eszméi iránit elkötelezett legyen. Növekszik az érdeklődés a fiatalok körében a honvédelmi, katonapolitikai kérdések iránt — hangsúlyozza az előterjesztés. S mint a vitában többen megerősítették: erre az érdeklődésre csak jól felkészült propagandisták tudnak helyes választ adni. Jó együttműködést alakítottak ki a KISZ megyei és helyi szervei a fegyveres erőkkel és testületekkel, s már a pályaválasztásnál, a szakkörök szervezésénél ráirányíthatják a figyelmet a honvédelmi feladatokra. A vitában elhangzott: csak akkor mondhatjuk eredményesnek a honvédelmi nevelést, ha az alsófokú iskoláktól kezdve az egyetemekig kialakítjuk a kötődést a gyermekekben a szülőföldhöz, eszményképet választanak és — és más védett helyeken — nehéz volt dűlőre jutni a természetvédelmi és a mezőgazdasági vagy éppen ipari érdekek egybehangolásában. Ma már egyre kevesebb az ilyen vita. Gonda György szót ejtett arról is, hogy mit tapasztalt Szabolcs-Szatmárban. A szat- már-beregi tájvédelmi körzet létrejötte komoly fegyvertény. Ä nagy munka azonban csak most következik: megóvni, fejleszteni, gondozni a természeti értékeket a védett területen! Sajátos gondokat jelent — mondotta — a záhonyi térség és a tiszavasvári Alkaloida környezetvédelme. Itt a megye és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal együttes erőfeszítéseire van szükség. A sikerben bízik az államtitkár, mivel eddig a megye példamutató tevékenységével találkozott... Készül a magyar Vörös Könyv! Jövőre megjelenik a nusz elhangzása után a Miagyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága nevében Király Andrásné titkár és Kelen Béla, a Végrehajtó Bizottság tagja, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Budapesti Bizottságának képviseletében Szabó Klára titkár és Csizmát Gábor, a Magyar Úttörők Szövetsége budapesti elnökségének elnöke, az MSZMP XII. területi bizottsága részéről Ákos Zsuzsa titkár és Majtényi János, a pártbizottság tagja koszorú zott. Mindkét emlékhelyen elhelyezték a megemlékezés virágait a párt és a munkás- mozgalom Szocialista Hazáért érdemrenddel kitüntetett harcosainak, a főváros dolgozóinak és fiataljainak képviselői. A megemlékezések az Internacionálé hangjaival zárultak. A KMP megalakulásának 65. évfordulója alkalmából csütörtökön ugyancsak megemlékezéseket tartottak Egerben. A Marx Károly utca 2. szám alatti épületnél — amelyben a párt egri szervezete alakult meg — a város vezetői, az üzemek, intézmények dolgozói és az egri diákok helyezték el koszorúikat a történelmi eseményt jelző emléktáblánál. a hazaszeretet értését a legfontosabb érzelmeik közt tartják számon. A KISZ honvédelmi munkájának letéteményese az Ifjú Gárda, s a megyénkben tevékenykedő közel 2500 gárdista romantikusnak, érzelmekben gazdagnak tartja ezt az elfoglaltságot. A katonai, rendőri, határőri, polgári védelmi, munkásőri és tűzoltói szakalegységek speciális képzettséget adnak, s egyúttal utánpótlást jelentenék az adott szervezeteknek. össztársadalmi ügy lett az ifjúság honvédelmi nevelése — hangsúlyozták a vitában. A fiatalok minden rétegéhez el kell jutniuk a különböző szintű KISZ-szervezeteknek, az MHSZ-nek, a fegyveres erőknek, testületeknek. Érzelmeket keltő programokkal, jobb szervezéssel lehet elérni, hogy fiataljaink őszintén kötődjenek szocialista hazánkhoz, az eddig elért vívmányainkhoz. Ezt követően a . KISZ mb áttekintette a közigazgatás átszervezéséből adódó feladatokat, az 1984. évi forradalmi ifjúsági napok rendezvény- tervét, majd egyéb ügyekről tárgyalt. kiadvány, amely felsorolja hazánk természeti értékeit, azokat, amelyeket a legnagyobb veszély fenyeget — tehát a védelmük a legsürgetőbb. Ami a gyakorlati lépéseket illeti, ebben is van haladás. Minden 5 ezer hektárnyi védett terület hivatásos őrt kap, aki büntethet is — emellett megalakul a társadalmi természetvédelmi szolgálat. Ebben a természet fél- tői-barátai vesznek részt — összefogásuk jól tükrözi azt az erőt is, mely az együttes munkálkodásban rejlik. Közös ügyről van szó — mindannyiunk érdekéről: a természetről, környezetünkről! A környezetvédelmi tanácskozásra érkezett vezető szakemberekkel a nap folyamán találkozott Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, és megbeszélést folytattak Szabolcs-Szatmár természet- és környezetvédelmének időszerű kérdéseiről. Környezetünk védelme társadalmi feladat Kötfidés vívmányainkhoz lz ifjúság honvédelmi nevelése a KISZ mb elölt
