Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-11 / 240. szám

1983. október 11

Kelet-Magyarország

7

A legolcsóbb szerves anyag

SZERVES TRÁGYÁT NEM

KÖNNYŰ SZEREZNI. Gonddal, és nem kis költséggel jár a

szállítása, s gyakran a minősége sem kifogástalan. Előbb-utóbb minden kerttulajdonos felismeri a komposztkészítés előnyeit. Szerencsére egyre kevesebben vannak olyanok, akik elégetik a lekaszált füvet, az őszi avart. Tény, hogy a saját készítésű

komposztföld a legolcsóbb szerves anyag.

Sokan azért idegenkednek a komposztkészitéstől, mert a telep nem válik éppen díszére a kertnek: Igaz, hogy a komposzttelepet nem szokás a kert legszebb, legszembetűnőbb részében kijelölni, de nem kell okvetlenül eldugni sem. Mélyen fekvő területre, ahová a csapadékvíz összefolyik, lehetőleg ne kerüljön a kerti szerves anyag. A helyét nem szükséges sem kikövezni, sem lebetonozni.

Jő, ha árnyékos helyre kerül, például fűzfa alá. Sokan gödröt ásnak a szerves anyagnak. Ez sem a legjobb megoldás, mert nehézkes a félig érett komposzt átforgatása. Az épülő komposzt- halmot legjobb deszkakeretek közé rakni. A kazal szélessége és magassága a másfél métert ne haladja meg, hosszúsága elvileg bármilyen lehet, s elsősorban a rendelkezésre álló szerves anyag mennyiségétől és a terepadottságoktól függ. A túl széles és magas kazal hátránya, hogy óhatatlanul kialakul a halmon belül egy levegőtlen rész, a szerves anyag itt inkább rothad, mint korhad.

A komposzttelepre hordhatunk minden szerves hulladékot, a lehullott lombot éppúgy, mint a lekaszált füvet, a konyhai hulladékot, a még fel nem magzott gyomnövényeket, az aprított kukoricaszárat és szőlővenyigét, fanyesedéket, szőlőtörkölyt. A fa- hamú, igen értékes anyag, a komposztot káliumban gazdagítja, éppígy sokat ér az állati vér, a toll, a mésztörmelék is. Nem való a komposztkazalba a felmagzott gyom, az állati kártevőktől és gombabetegségektől fertőzött őszi lomb, a műanyag és üvegcserép.

Mellőzzük a dió, az akác, a vadgesztenye lombjának a kom- posztba keverését, ezek ugyanis csírázásgátló anyagokat tartalmaznak, amelyek az érett kom- posztföldben is kimutathatók. A

gombabetegségekkel erősen fertőzött lombot pedig a legjobb elégetni, hamuja már nyugodtan belekeverhető a kazalba.

A KÜLÖNBÖZŐ EREDETŰ ANYAGOKAT rétegesen helyezzük el. A legjobb kétarasz- nyi vastagságú rétegeket kialakítani. Korábban az egyes rétegek közé, az érés meggyorsítása céljából nitrogénműtrágyát is kevertek. Az újabb kutatások azonban inkább a nyúl- és a baromfitrágyát javasolják nitrogénforrásul, amelyek komposztálás nélkül egyébként sem használhatók fel. A rétegeket az öntözőcső végére szerelt finom öntözőrózsával mérsékelten öntözzük meg.

Soha ne adjunk annyi vizet, hogy az a kazal alján csurogjon, mert ezzel egyrészt kilúgozunk egy csomó értékes anyagot, másrészt a túl sok víz levegőtlenné teszi a komposzthalmot. A kazal ugyan folyamatosan épül, térfogata az érés előrehaladtával mégis jelentősen csökken. Mihelyt elérjük a 120—130 cm magasságot, a kazlat fedjük be tenyérnyi vastagon földdel. Ha a kazal napos, száraz helyen van, indokolt hullámpapírral takarni, hogy a felső rétegek ne száradjanak ki.

Az összerakás utáni harmadik hónapban keverjük át alaposan a kazlat vasvillával, hogy minél egységesebb legyen az anyag. A komposzt érése több tényezőtől is függ. Minél gondosabban aprítottuk föl a szerves anyagát — például a nyesedéket, kukorica- szárat, esetleg papírhulladékot —, minél egyenletesebb az egész kazal nedvességtartalma, s minél gondosabb a forgatás, annál hamarabb kapunk egységes kom- posztföldet. 6—12 hónap alatt a komposzt felhasználásra érett.

A HÁZI KÉSZÍTÉSŰ KOM- POSZTNAK nagy előnye, hogy használata során nem kell tartani túladagolástól, ha gondosan készítettük, nem lesznek káros mellékhatások, mint például az egyoldalú műtrágyázás esetében. Kiváló talajtakaró anyag, virág- föld, gyeptakaró. Késő ősszel még a hó lehullása előtt a gyepet érdemes 1.5—2 cm vastagon érett komposztfölddel takarni. A komposztföld igen jó a levegőtlen, kötött talajok szerkezetének, tápanyagkészletének és laza homoktalajok javítására is. (t. e.)

Szakkönyvek

SZEGFŰ AZ ÜVEGHÁZBAN ÉS A SZABADFÖLDÖN. (SZERKESZTETTE: KOKAS GYÖRGY)

A vágott virágok között világszerte változatlanul az első helyeken található az üvegházi és a szabadföldi szegfű. A termesztett fajták választéka — igen rugalmasan követve a változó vásárlói igényeket és ízlést — szinte állandóan bővül, ennek megfelelően korszerűsödik a termesztéstechnológia is.

A több mint egy évtizede azonos címen megjelent szakkönyvet a jelenlegi legmodernebb termesztési eljárásoknak megfelelően bővítették ki, illetve dolgozták át a szerzői. Nagy érdeklődést válthat ki a néhány éve még ismeretlen módszerek bernuvakra, vágómarhára, tejre, vágósertésre, pecsenyecsirkére, tojásra vonatkozó — árváltozásait, módot nyújtva némi extrapolálásra. A legtöbb táblázatban marad hely arra is, hogy a szakemberek saját megfigyeléseiket, üzemük jellemző adatait is bejegyezzék.

E könyv nem pótolhatja a részleges információkat, csupán az alapvető, gyors tájékozódás eszköze.

A tájékoztató vagy norma- tivaként használható adatok, anyagok közlése mellett a gazdálkodás témáinak egy részét kérdések feltevésén keresztül közelíti meg, mert a jól feltett kérdések elvezethetnek a helye* megoldáshoz.

Zőldségkülőnlegesség

A lestyánt már az ókorban ismerték

A lestyán (Levisticum officinale) igen régi és érdekes múltra tekint vissza. A tudósok szerint már az ókorban is ismerték s a középkorban a kedvelt fűszernövények között tartották számon. Századunk elején, a falusi kertekben is gyakorta előforduló növény volt: frissen vagy szárítva használták. Napjainkban — élelmes kereskedők — gyökerét, szárított vagy vágott állapotban forgalmazzák.

A lestyán, sajátos, fűszeres illatú növényként leginkább a zellerre emlékeztet. Szel- delt jellegzetes levelei a petrezselyem leveleihez hasonlítanak. Beltartalmi értékeit tekintve elmondható róla, hogy jelentős mennyiségű cukor, illóolaj- és angelikasav- tartalommal rendelkezik. Kertünkben olyan helyre célszerű telepíteni, ahol évekig háborítatlanul maradhat.

Szaporítása magvetéssel — szabadföldi ágyasokba —történhet, április végén vagy május hónapban. Vetésekor 15—20 cm-es sortávolságot tartva, jól fejlett növényanyagot nyerhetünk. Állandó helyükre, ősszel ültethetjük a palántákat 60-szor 40 cm- es sor- és tőtávolságra. Tapasztalt kertészek megfigyelése szerint szaporítása tőosztással is történhet. Ilyen esetben munkánk akkor lesz eredményes, ha 3—4 éves

töveket használunk fel to- vábbszaporításra. A gondosan kezelt növények lombját egész nyáron, szedhetjük.

Helyesen járunk el akkor, ha alkalmanként 0,1 százalékos Wuxallal vagy 0,1 százalékos Plan tannal, mint jó hatású lombtrágyákkal — felváltva — megpermetezzük. A növények fejlettségi állapotától függően, gyökereit a második vavv harmadik év őszén „termelhetjük” ki. Egyenletes hőmérsékletű és páratartalmú pincében, homokba ágyazva tárolhatjuk.

Amennyiben szárítmány- ként kívánjuk gyökereit hasznosítani, úgy arasznyi darabokra kell azokat vagdalni, s gondosan meg kell szárítani. Leveleit, a petrezselyem leveleihez hasonlóan kell összevágni (nagyon apróra), majd annyi sóval célszerű összekeverni, ameny- nyi sót a levelekben levő nedvesség éppen felold. A fűszer „alapanyagot” széles szájú befőttesüvegekbe kell tenni, jól megnyomkodva, hogy levegő ne maradjon benne. Az üvegeket gondosan le kell zárni: először celofánnal, majd alufóliával.

A tartósított lestyánlevelet igen sokrétűen hasznosíthatjuk, így például mártások, levesek, saláták ízesítésére vagy hússzeletek bedörzsö- lésére.

Dr. Széles Csaba

Nagy májú hibrid kacsák

Franciaországban kite- kevés a zsírja, a mája vi- nyésztett hibrid kacsákat ne- szont a libáéval vetekszik, Veinek Boldogasszonyfán, a húsa rendkívül ízletes. Jö- Baranya megyei Baromfifel- vőre már kétszázezer állat dolgozó és Értékesítő Válla- felnevelését és exportját ter- lat kacsatelepén. A mulard — vezik. (MTI fotó — Kál- magyarul öszvér — kacsának mándy Ferenc felvétele)

tatása, mint pl. a miniszegfű nevelésének sajátosságai, a fólia alatti termesztés és a termesztés gazdaságosságát taglaló fejezetek.

GAZDÁLKODÁSI KÉZIKÖNYV AGRÁR SZAKEMBEREKNEK. (SZERKESZTETTE: DR. CSETE LÁSZLÓ)

A kézikönyv gyakorlati igényt kíván kielégíteni, pótolva azt a hiányt, ami hosz- szú évek óta tapasztalható ebben a műfajban. Nem az elévülő adatokra helyezi a hangsúlyt, hanem a problémák közelítési, megoldási módjait, a döntések előkészítését, megalapozását szolgálja. Grafikonokkal mutatja az utóbbi évék — kukoricára, cukorrépára, olajos magKÓSTOLÖ. A Beregben a kertek, udvarok ősi gyümölcsfája a szilva. Szilvással van tele a folyók ártere is, érthető tehát, hogy a gyümölcs feldolgozása (aszal- vinynak, lekvárnak, pálinkának) sokféleképpen történik. Úgy tartják, az igazi beregi szilvalekvárnak nincs párja. Egykor a Beregből és Szatmáritól az egész országot ellátták a mézédes, fekete, szabad tűzön főzött szilvalekvárral a kistermelők. Ha nem is a régi fényében, de az ősi hagyomány ma is él. Ezen az őszön is sok helyütt főzték a derelyék, gombócok nélkülözhetetlen ízesítőjét. Felvételünkön egy kis kóstoló az idei „lekvártermésből.”

Elek Emil felvétele

HORGÁSZOKNAK

A horgász ül hosszú, méla lesben ... a tiszadadai „Szűcs-Tiszán”, miként ültünk valamennyien hosszú, méla lesben kapásra várva egész nyáron, kora őszön át a vizek partjain, általában kevés eredménnyel. Alapos értékelésre, elemzésre vár ez az idei sanyarú horgászidény gyenge zsákmányával, ellentmondásos tapasztalataival. A hőségtől szinte szétrepedő ég alatt az aszály halban is gyenge termést adott. Főként a Tisza volt mostoha és elsősorban a ponythor- gászok „szektája” maradt hoppon. Aki az őszi nagy kapásokra várt, annak csak a császárszállá«! IB-víz adott igazat. Két hete nagy pontyok akadnak az oláhréti tározón. Nem ritkák az öt-hat kilós példányok sem. A százforintos kis tóban is feltöltötték az állományt, 550 kiló ponttyal bővült a „létszám”. Talán még itt is van remény, hiszen a vizek feletti állatvilág hosszú őszt jelez. A soká tartó böjt után talán még kerül valami a szákba, főként majd a csukás vizekből...

Randevú a Búza téren

Az ifibajnok családi vállalkozása

Nem romantikus lelkű fiatalok légyottjáról van szó. Horgászok találkoznak abban a kis horgászboltban, amely az olcsó áruk boltja és a vetőmag-mintabolt között búvik meg a nyíregyházi Búza tér magasházának egyik tárolóhelyiségében, a 7/a. szám alatt. A találkozó másik partnere az a sok horgász „cucc”, amelyek úgy sorakoznak katonás rendben a kis boltocska színes tablóin, mint egy kiállításon.

— Amit csak lehet, mindent szem elé teszünk — mondja a csinos fiatalasszony. Szabó Fe- rencné, a bolt tulajdonosa. — Szűkén vagyunk, nemigen fér el itt egyszerre sok vevő. Ezért jó, ha mindent látnak és hamar tudnak választani.

Az ajtóval szemben botok sorakoznak az állványon, a tárolószekrény oldalán horgok, úszók, villantok, zsinórok tablói. És minden kis halfogó szerszám alatt aprócska címkék glédája mutatja, hogy mibe kerülnek. Könnyű az áttekintés, a választás és a gyors kalkuláció: mit is enged meg a pénztárca? Mert rengeteg minden kínálja itt magát, aminek még a látványa is megdobogtatja a horgászok szívét. A polcokon orsók sorakoznak, kiemelő szákok, haltartók zöld hálói, a kis rekeszekben mindenféle szerelék, az akasztókon oldalzsák, a horgászok által keresett és kedvelt olcsó „vitorlázó” öltöny, amelynek vízhatlan nadrágja és anorákja széltől, esőtől óv. És seregnyi horgásztémájú könyv, amiket éppen kapni lehet. Még a horgászok kézikönyve is, ami újból hiánycikk már,

— Ügy határoztunk, hogy kizárólag horgászfelszereléssel foglalkozunk. Lehet, hogy néhány keresett más sportfelszerelés, vagy éppen a sporthoz közel álló divatáru nagyobb bevételt hozna. De mi a horgászokat akarjuk szolgálni ezzel a tiszta profilú bolttal.

SIKERES VERSENYEK

Elárulja még Szabóné, hogy egy új tabló most készül a boltocska falára. Mégpedig a férj, Szabó Ferenc érmei, amiket a horgászversenyeken nyert. Természetesen ő volt ennek a családi vállalkozásnak az „éceszgébere”, Szabó Feri, az ifibajnok — így ismerik a horgászok megyeszer- te. Országos versenyeken elért eredményei dicsőséget szereztek a korábban I. osztályú IB-csa- patnak és a megyének.

— 1966-től 1972-ig versenyeztem az IB csapatában — mondja Szabó Ferenc, aki a szomszédos vetőmag-mintabolt vezetője. — 1968-ig az ifikategóriában, utána a felnőttek közt. Baján, Pécsett, Budapesten, a Balatonon és számos megyei versenyen sikerült jól szerepelni. 1973-ban még ott voltam a tiszavasvári versenyen. Aztán jött a katonaság, meg a családalapítás, elmaradtam a versenyektől.

— De a horgászatot nem hagyta abba?

— Hát lehet azt abbahagyni? Most már családostól járjuk a vizeket. Tiszalökön a folyó, fölötte a csobajinak mondott holtág és a tiszanagyfalui Morotva a kedvenc helyünk.

— Tulajdonképpen Tisza-partiak vagyunk mind a ketten — mondja mosolyogva Szabóné. — Én Dombrádon születtem, Feri pedig Tiszanagyfaluban. Amikor nyolc éve összekerültünk, ö már régen horgász volt. Aztán együtt jártuk a vizek partjait. És a gyerekek is nagyszerűen érzik magukat kirándulásainkon.

— Tehát szerveződik az utánpótlás ?

— Persze! Hároméves kisfiúnk és hatéves kislányunk igazán szép élménye minden horgásztúra. Imádják a természetet és persze a horgászatot. Ha a boltba hozott árut otthon kicsomagoljuk, mindjárt össze kell nekik rakni egy-egy botot. De ez nem elég ám! Rögtön kórusban kiabálják, hogy „tegyél fel tekerőt is!”.

— Szóval ók az első meósok?

— Azért annyira nem értenek hozzá — nevet a fiatalasszony. — De nekünk aztán annál inkább érteni kell. És ismerni a beszerzési forrásokat a HOKÉV-től a TRIAL-ig, a horgászcikkeket készítő kisiparosokig.

A TAPASZTALATOK HASZNA

— A természeti környezet és a halak életének ismerete mellett jő szerszám is kell a halfogáshoz — mondja Szabó Ferenc. — Magamról tudom, hogy milyen fontos a jó felszerelés, az etetőanyag, meg a jól választott csali. A versenyeken is sokszor ezen áll vagy bukik a helyezés. Most, hogy ismét visszatértem a versenyzéshez az intéző bizottság csapatába, éppen ezt vitatjuk. Mindenképpen fel kell kerülnie a csapatnak a II. osztályból az elsőbe!

— Most, hogy a felesége boltot nyitott, a horgászoknak is hasznuk van versenyzői tapasztalataiból?

— Talán inkább szerény horgásztapasztalataimból. Természetesen mindenben segítek a feleségemnek, hogy jó felszereléseket találjanak nálunk a horgászok. És sokszor az ő kéréseik, igényeik is irányítják beszerzésünket.

így lett Szabó Ferencnéböl, a ZÖLDÉRT korábbi munkaügyi előadójából boltos a Búza téren — a horgászok örömére. És hogy mi minden van a kis boltban, azt elég nehéz röviden leírni. 18 féle bot kapható itt a 230 és 360 forintostól a kétezer forintot közelítő Shakespeare-botokig. 12 féle tároló és peremfutó orsó van a polcokon, köztük Shakespeare- márkák, a háromfajta MOM-orsó és a sláger Rlobi MX 30 BD. Üszőkből negyvenféle díszük a tablón az egy centistől a nagy csukázó orsókig. Német, cseh, magyar és Shakespeare-villantók, francia, japán és norvég Mus- tad-horgok 30 féle nagyságban és változatban 30 és 80 fillértől a 2 és 4 forintosig. Zsinórok tízestől százas vastagságig öt-hat féle márkában.

— Most a csukaszezonra készültünk fel. Nyolcféle drillingünk van 5 forinttól 12 forintig. Többféle élőké horoggal és horog nélkül. És természetesen élő kishal csalinak — sorolja Szabóné. Persze, van még békés halaknak- való is. Giliszta, etetőanyag, Do- vit-csaük, ánizsolaj. És az eső- álló horgászöltöny mellé újdonság lesz a rövidesen érkező combcsizma.

Aligha lehetne mindent számba venni a boltban egészen az apró szerelékekig, alkatrészekig. De amit meg kell még említeni, az a horgász ajándékcsomag, aminek a tavalyi karácsonyi ajándékvásáron is nagy sikere volt. Zsinórok, horgok, úszók vannak benne a megajándékozottak örömére. Az idén is kaphatók lesznek ezek az ajándék- csomagok a Búza téri kis boltban, amely szűk helyén is gazdag készlettel — és napi, heti, havi területi engedélyek árusításával is szolgálja a horgászokat.

összeállította: Pristyák József