Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-09 / 239. szám
Jelentős állomásához érkezett az épülő nyíregyházi kenyérgyár. A napokban az ÉLGÉP speciális szerelőbrigádja hat — egyenként tíz tonna súlyú, 50 tonna kapacitású — lisztsilót állított a helyére. A precíz, nagy pontosságot igénylő munkával megkezdték az új gyár technológiai szerelését. (Gaál Béla felvétele) 1 ’ ;! Kereskedő- Mert Á legjobb kesergő cigány? „lufisok" Nem mumus, segítőtárs: „Kiszállt" a Neotonbál Indián nyár Szép ősz van, igazi szüretelő idő. A kabát, amit már-már elővettünk a szekrényből, ma is vállfán maradt, s ingujjban szaladunk át a boltba, ha közel van. Ez az indián nyár. Mifelénk úgy mondják, hogy vénasszonyok nyara. Meddig marad ez a napsütés, mit mond a meteorológus? A szombaton déli 12-kor kapott jelentés szerint a Kárpátoktól északra egymást követő ciklonok tevékenykednek. Ezek vasárnap mindenképpen meg fogják bolygatni az eddig uralkodó száraz meleg levegőt. A megélénkült déli szél már ennek a jele. Gyökeres változást nem okoz azonban ez se, nem várható egyelőre hideg idő, csak valamivel változékonyabb. Szombaton estig 142 ezer tonna almát vettek át ebben a szezonban a HUNGARO- FRUCT tuzséri telepén és a mándoki rakodóállomáson — kaptuk a tájékoztatást Be- reczki Zoltántól, a hűtőház igazgatójától. Meglepő, de így igaz: sajnos nyugodt a szezon. Vagyis korántsem tapasztalható olyan nyomás a hűtőház környékén, mint az előző években volt. Megnövekedtek az export minőségi feltételei. Vélhetően ez az egyik oka a kisebb ütemnek. S a gazdaságok egy része dilemmában van, várakozó álláspontra helyezkedett a különben egészséges, de méreten felüli, 75 milliméternél nagyobb almáknál. Pedig ebből 40 ezer tonnánál több vár szállításra. Helyzetjelentés az aliataíl G abonatermesztésről van szó és arról, hogy országos érdek a program teljesítése. Ez 1983-iban nem az elvártaknak megfelelően teljesül. Az aszály megtizedelte a kalászosokat, de kukoricából sem lesz meg a tervezett. Igaz, több év eredménye alapján mondható ki, mennyire jutottunk előre. Ami idén nem sikerült, az teljesíthető jövőre, sőt nagyobb területtel és hozamokkal jócskán megnövelhető. Igény, hogy a többlettermelés alapját országosan 2—3 százalékos területnövelés szolgálja. Szabolcs-Szatmár- ban e vonatkozásban kedvezőek a tapasztalatok. Az üzemek tervében 1984-ben nyolc százalékkal lesz több a gabonatermő terület. Miért és hogyan? Erre a legfőbb érv a gabona jövedelmezősége. A MÉM adatok beszédes számokat közölnek például a szabolcs-szatmári búzatermesztés jövedelmezőségéről. 1978-ban az egy hektár búzatermés átlagos jövedelme 1263 forint volt. 1979- ben és 80-ban ez a szám erősen lecsökkent (kritikus belvizes évek voltak) aztán 81-ben visszaállt a 78-as jövedelmezőségi szint, mignem 1982-iben a 3,78 tonnás megyei termésátlag után a búza hektáronkénti tiszta jövedelme 3182 forint volt. Ilyen nyereséget bármilyen más növénnyel nehéz elérni. Mit mutat az üzemek törekvése a gabonaterület növelésével? Legfőbbképpen azt, hogy tudnak számolni. Másrészt utal a hajlandóságra is, miszerint a gabonaprogram senkinek 9em közömbös. A kérdés csak az: a területnövelés milyen kultúrák rovására történik? Hol az a tartalék, amely a hozam növelésén felül a többlet gabona- termelést lehetővé teszi? Sok indoklás van ezzel kapcsolatban, de a legfigyelemreméltóbb, hogy a tömegtakarmány- termesztést az ősgyepeken, réteken oldják meg. A hasznos terület felszabadul az értékesebb gabonának, egyúttal a rétek, kaszálók becsülete, hozama is nő. Szabolcs-Szatmárban a rozs után a búza vetése jól halad. Terület, vetőmag, technika együtt van ahhoz, hogy az emberi akarat jó ügyet szolgáljon. Seres Ernő Pénteken délután a számítógépes vetélkedővel kezdődött a sóstói KISZ-táborban, s tegnap folytatódott a XIII. megyei ifjúsági és szakmunkástanuló napok központi rendezvénysorozata. A kellemes hétvégén ötszáznál több fiatal gyűlt össze a különböző helyszíneken, hogy számot adjon tudásáról, tanácskozzon időszerű kérdésekről, megmutassa, hogy az ifjúság részese a kultúrának, a sportnak. Három helyszínen indultak a szakmai vetélkedők. Az építőiparban dolgozó kőművesek és tanulók a Ságvári- telepen, a KEMÉV által épített ifjúsági lakótelep házainál falaztak, vakoltak. A vendéglátóipari és kereskedelmi dolgozók a Krúdy-szálBalogh Artur és Sinka József, a SZAÉV ifjú kőművesei válaszfalat készítenek. (GB) lóban, illetve a Marx téri ABC-nél mérteik össze tudósukat. A mezőgazdasági gépszerelők és traktorosok vetélkedőjének a Ság vári Tsz adott otthont. Az ifjúsági brigádvezetők a megyeszékhely legnagyobb üzemében, a Taurus Gumigyárban tanácskoztak. De szerepelt a programban a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának vetélkedője, honvédelmi és járőrverseny is. A szombat délután a vidámságé volt. A szakmai vetélkedők ünnepélyes eredményhirdetésével délután öt órakor zárult a gazdag program. A HUNGAROFRUCT tuzséri telepén almarakodás a szovjet vasúti kocsikba. Egyébként a tuzséri hűtőházban a tavalyihoz képest minimális a szállítási lemaradás. De mintha a hét végére kifulladtak volna. Vasárnapra mindössze 54 vagont igényeltek. Kamionokkal a Német Szövetségi Köztársaságba szállítja az almát, új exportpiacot keresett a tabdi Szőlőskert Termelőszövetkezet. Tóth Sándor, a szövetkezet elnöke adott gyors információt arról, hogy a Bács-Kiskun megyei szövetkezet hogyan került 14 szabolcsi gazdasággal is kapcsolatba. Négyezer tonna első osztályú étkezési alma szállítására szerződtek eddig, s 15 ezer tonna léalmát exportálnak. Eddig 3600 tonna ment ki abban a 84 kamionban, amelyeknek a fuvarbérét nyugatnémet márkában fizeti a megrendelő. Mindez a Hungaro- camionnak és a Volán-válla- latoknak soron kívül 2,5 millió márkás devizabevételt jelent. A Generálimpexen keresztül a tabdi tsz újabb vevőket kutat fel, s II. osztályú áron a 75 milliméter feletti almát is exportálja. Már több éves szerződéskötésen dolgoznak az NSZK legnagyobb gyümölcsimportáló cégével. Mi több, sűrítmény szállítására is vállalkoznak, jelenleg 2000 tonnás szerződésről tárgyalnak. A tabdi tsz folyamatos szállítással márciusig, a hűtőházi tárolást is felhasználva kíván eleget tenni megbízásainak. Naponta 600—650 tonna almát vesz át a Nyíregyházi Konzervgyár. A mennyiséget az erőműtől kapott gőz korlátozása miatt nem tudja növelni, mivel a sűrítőüzem így csökkentett kapacitással működik. A megye egyik legnagyobb léalma-feldolgozó bázisával rendelkező konzervgyár az idén 50 ezer tonna felvásárlására és feldolgozására számít, de még a jövő év első negyedében is üzemeltetni kívánják a lévonalat. Megkezdődött a hámozott almaszelet és a puding alma felvásárlása is a konzervgyári körzetekben. Nyíregyházán és Tyúkodon naponta 60— 60 tonna felvásárlását és feldolgozását tervezik, egészen március végéig. A termelők biztonsága érdekében megemelték az árakat. A befőttnek való almaszeletért decemberben 5,80-at, januárban 6,50-et, februárban 7,50-et adnak — közölte Szőke Sándor termeltetési osztályvezető. A puding almának az ára ettől egy forinttal magasabb. A befőtt hazai és szocialista piacra kerül elsősorban, a puding alma nagyobbik fele tőkés exportra jut. Már megkezdték a tárgyalást a partnerekkel az 1984. évi szállítási szerződésekre. L. B. Színpompás szüreti felvonulásban gyönyörködhettek szombaton délután Nyíregyházán az érdeklődők. (GB)
