Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-07 / 237. szám
Látáskultúra látáskultúra, azaz a szép felfedezése, megismerése és birtokba vétele ma már elengedhetetlen szükséglete egy önmagára adó, igényes embernek. Ékre tanítanak bennünket a festmények, szobrok, műemlékek, ha értjük a nyelvüket. A képzőművészeti világhét ebben az évben a kommunikáció jegyében igyekszik közel hozni a különböző művészeti alkotásokat, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy minél több ember létesítsen kapcsolatot *á képző- és iparművészeti alkotásokkal. Olyanok, akik már eddig is barátságot kötöttek velük, méginkább olyanok, akik eddig értetlenül, idegenül vagy csodálkozón álltak meg egy-egy alkotás előtt. Vajon egy hét elegendő arra, hogy rányissa a szemünket a sok szép művészi alkotásra, s hatni tudjon ránk, formálja ízlésvilágunkat, szépérzékünket? Aligha egyetlen hét feladata ez, de jó, hogy egy hétig élesebben szemünk elé kerülnek a művészi teremtőerő leg- johb alkotásai múzeumokban, képtárakban, művelődési házakban, képcsarnok termekben és mindenütt, akár az utcákon is plakát formájában, egy- egy épület művészileg megformált homlokán. Ha megértettük és megszerettük a művészi alkotásokat, igényesebben nézzük majd környezetünket is, legyen ez közvetlen munkahelyünk, lakóhelyünk, varosunk, községünk. Környezetesztétiká- ra nevel, arra, hogy gondosabban, értőbben, rendezzük be otthonunkat, ne tűrjük el munkahelyünk rendezetlenségét, ne csak bosszankodjunk, hanem interpelláljunk, kezdeményezzünk is, ha a városépítés torz vonásaival, a jó ízlés megcsúfolásával találkozunk. an min eltöprengeni a képzőművészeti világhéten művelődési intézményvezetőknek, népművelőknek, közönségnek, kiállítás szervezőinek, kritikusoknak egyaránt. Ott, azoknak és olyan művek kerülnek-e mindig a nyilvánosság elé, amelyek leginkább odavalók? Az olykor dömpingszerű — bár örvendetes jelenséget is hordozó — sok tárlat helyett, nem lenne-e jobb itt is a mértékletesség? De a művészek is eltöprenghetnek azon, elég közelinek ér- zik-e magukhoz a közönséget, s némelyeknél az új kifejezési formák keresése közben nem tévesztik-e szem elől a legfőbbet, mármint azt: az alkotás csak akkor tud hatni nézőjére, ha az meg- ,érti, felfogja a feléje áramló emberi, művészi tartalmat. P. G. Kádár János találkozott Jorge Kolléval Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában találkozott a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Jorge Kolléval, a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást országuk helyzetéről, és pártjaik előtérben álló feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről, amelynek során különös figyelmet fordítottak a laitin- amerikai térség helyzetére. Megerősítették pártjaik készségét a kapcsolatok elmélyítésére. Apró Antal hazaérkezett Moszkvából Csütörtökön hazaérkezett az a magyar parlamenti küldöttség, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével — a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására — látogatást tett a Szovjetunióban. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az ország- gyűlés alelnöke fogadta. Újabb munkalehetőségekre van szükség Mátészalkán ülésezett a megyei képviselőcsoport A Szabalcs-Szatmár megyei képviselőcsoport — Gulyás Emiiné elnökletével — csütörtökön Mátészalkán, a Magyar Optikai Művek gyáregységében ülésezett. Elsőként Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára adott áttekintést a megye iparának helyzetéről és az ipar- fejlesztés gondjairól. Bevezetőben elmondta, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának 1965-ös határozatát követően gyorsult meg Sza- bolcs-Szatmár iparának fejlődése, amely nemcsak gyárak építését jelentette, hanem együtt járt a megye gazdasági szerkezetének átalakulásával, fejlődött a településhálózat, emelkedett az életszínvonal, javultak a munkafeltételek. Borbély Sándor megyénkben Borbély Sándor, az MSZMP hatására biztosított a mun- Központi Bizottságának tag- kásőrség utánpótlása a fizi- ja, a munkásőrség országos kaj dolgozók és a £latalok kö. parancsnoka október 6-an, csütörtökön megyénkbe látó- reDoL gatott. A vendég először meghallgatta Ballai István megyei parancsnok jelentését az 1983. évben végzett munkáról. A jelentés kiemelten foglalkozott a munkásőrök helytállásával a termelő munkában és a közéletben. Hangsúlyozta: a munkásőrök cselekvőén támogatják a Központi Bizottság áprilisi határozatát, példamutatóan vesznek részt a politika gyakorlati megvalósításában ahol élnek és dolgoznak. A szabolcs-szatmári munkásőrök jelentékenyen veszik ki részüket az ifjúság neveléséből, tudatformálásából. A munkahelyi párt- és gazdasági vezetéssel kialakult eredményes együttműködés A tanácskozáson, ahol a parancsnoki jelentés elhangzott, részt vett Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára. A délutáni óráikban Borbély Sándor Mátészalkára látogatott, ahol találkozott a Szamos menti Állami Tangazdaság vezetőivel, dolgozóival és tájékozódott az őszi mezőgazdasági munkákról. Borbély Sándor (a kép jobb hallgatja. szélén) Ballai István jelentését Benkei András kitüntetése A megye társadalmi és gazdasági fejlesztésében hosszú időn át végzett kimagasló tevékenységéért — 60. születésnapja alkalmából — a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács legutóbbi ülésén a „Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Alkotói Díja” kitüntetést adományozta Benkei Andrásnak, a Központi Bizottság, tagjának, nyugalmazott belügyminiszternek. Tegnap délután a megyei tanácson bensőséges körülmények között nyújtotta át a díjat Tisza László megyei tanácselnök. Méltatta Benkei András kiemelkedő szerepét, amelyet a megyei pártbizottság első titkáraként és országgyűlési képviselőként hosszú időn át végzett azért, hogy Szabolcs-Szatmár felzárkózzék az országos szinthez. Elmondta, hogy ez a közösen végzett munka meghozta gyümölcsét, s ma újabb, nagyobb célok eléréséért fáradozik a szűkebb haza. Megyénk egész lakossága nevében köszönt ötté a kitüntetettet, kívánt néki erőit jó egészséget. Benkei András meleg szavakkal mondott köszönetét a szülőföld elismeréséért. Az eseményen részt vett Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára: ott voltak a megyei és a nyíregyházi városi pártbizottság titkárai, a megyei és a városi tanács tisztségviselői. Benkei András átveszi a kitüntetést Tisza László megyei tanácselnöktől. Tanácskozik a képviselőcsoport. A gyors fejlődésre jellemző, hogy míg 1965-ben 3,5 milliárd, addig tavaly már 35 milliárd volt Szabolcs-Szatmár iparának termelési értéke, s a VI. ötéves terv első két évében 22 százalékkal emelkedett a termelés. Ebben az évben valamelyest csökkent a növekedés üteme, mert nehezebbé vált — különösen a tőkés országokból származó — alapanyagok beszerzése. Szólt arról, hogy az ipar növekedésével együtt 2,5 mil- liárdról 17,5 milliárdra nőtt az állóeszközök értéke, s az egy főre jutó ipari termelés megközelíti a hasonló országos adatot. A gondok közül első helyen említette, hogy a megyén kívüli központtal rendelkező gyáregységek általában nem kapták meg a lehetőséget az önálló vállalati gazdálkodásra. Jó példaként említette viszont az élelmiszeripari üzemeket, ahol — mint a konzervgyárban — jelentős értékű rekonstrukcióra nyílt lehetőség az önállóvá válás óta. Elmondta, hogy Szabolcs- Szatmár megyében az intenzív fejlesztéssel együtt még minidig létjogosultsága van az extenzív fejlesztésnek is, azaz új beruházásoknak, hiszen a megye több területén foglalkoztatási gondok vannak, így nem mondhatunk le újabb munkalehetőségek teremtéséről. A feladatok között az exportarány növelésének fontosságát említette első helyen. Ezután arról beszélt, hogy tíz év alatt az iparban dolgozók bére csaknem megkétszereződött, de az ország más területéhez viszonyítva nem csökkent az elmaradás. Gond, hogy nem növekszik a kívánt mértékben a műszaki értelmiségiek száma. Végezetül azokról a beruházásokról adott tájékoztatást a képviselőknek, amelyek újabb munkahelyeket jelentenek Szabolcs-Szatmárnak. A vitában felszólaló Tar Imre arról beszélt, hogy milyen óriási tartalékok rejlenek az önálló vállalati gazdálkodás lehetőségének megteremtésében, mert a sok szabályozás köti a gyáregységek vezetőinek kezét. Fontosnak tartotta a gyáregységek és a dolgozók érdekeltségének növelését, hiszen ennek hiánya Akadályozza a demokrácia ki- szélesítését. Szólt arról, hogy az ipar helyzetének értékelésével együtt a munkásosztály (Folytatás a 4. oldalon) ben, jogsegélyszolgálatban, üdültetésben, továbbképzésben, áruátadásban nyújtott segítség. Annál is inikább, mert az országos átlaghoz képest alacsony a föld értéke, kicsik a gazdaságok, aminek következtében nem megfelelő a szakember-ellátottság, így igen nagy a rászorulók köre. Az összegyűlt szakemberek a továbbiakban saját tájegységükön végzett munkájúkról számoltak be, és végül hasznos tapasztalatcserével fejezték be a .tanácskozást. Délután a termelési nagy díjas máriapócsi Rákóczi Tsz-t keresték fel. Meglévő szükségletet elégít ki, és hiányt pótol az ország termelőszövetkezeti területi szövetségei mellett működő szolgáltatási tevékenység — állapították meg tegnap Nyíregyházán a megyei TESZÖV-ök illetékes szakemberei. A vitaindító előadást Tóth József, a Szabolcs-Szatmár megyei TESZÖV titkárhelyettese tartotta Elmondta, hogy nálunk különösen fontos a szövetség mellett működő műszaki iroda, energetikai és erdészeti csoport és a jogi iroda munkája., valamint a szövetségi munka és szervezet keretében a földügyekTudományos egyesületi titkárok tanácskozása Immár harmadik alkalommal rendezi meg a Gépipari Tudományos Egyesület szabolcs-szatmári szervezete a GTE országos titkári tanácskozását. A tegnap délutáni megnyitón Kiss Zoltán, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetője köszöntötte i a több mint száz résztvevőt, köztük Terplán Zénót, a GTE elnökét, a Miskolci j Műszaki Egyetem tanszék- i vezetőjét és Mátay László ■ j ügyvezető főtitkárt. Szemján Tibor, a nyír- J egyházi városi pártbizo-tt- I ság titkára megnyitójában részletesen szólt arról, hogy a megyében milyen nagy. s egyre növekvő feladatok várnak Szabolcs- Szatmár gyorsan növekvő műszaki értelmiségére. Kiemelte, hogy munkájuk újabb elismerése ez a most kezdődött, s három napon át tartó rendezvénysorozat, melynek során a résztvevők kidolgozzák az egyesület módosított alapszabályzatát. A megnyitót követően került sor az alapszabályzatot módosító tervezet vitájára., mai pénteken pedig az ügyrendi tervezet megbeszélésére kerül sor. Műszaki, energetikai, erdészeti, jogi Szolgáltatás a tsz-eknek
