Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-07 / 237. szám

Látáskultúra látáskultúra, azaz a szép felfedezése, megismerése és bir­tokba vétele ma már el­engedhetetlen szükséglete egy önmagára adó, igé­nyes embernek. Ékre taní­tanak bennünket a fest­mények, szobrok, műem­lékek, ha értjük a nyelvü­ket. A képzőművészeti vi­lághét ebben az évben a kommunikáció jegyében igyekszik közel hozni a különböző művészeti al­kotásokat, azzal a nem tit­kolt szándékkal, hogy mi­nél több ember létesítsen kapcsolatot *á képző- és iparművészeti alkotások­kal. Olyanok, akik már ed­dig is barátságot kötöttek velük, méginkább olya­nok, akik eddig értetlenül, idegenül vagy csodálkozón álltak meg egy-egy alko­tás előtt. Vajon egy hét elegendő arra, hogy rányissa a szemünket a sok szép mű­vészi alkotásra, s hatni tudjon ránk, formálja íz­lésvilágunkat, szépérzé­künket? Aligha egyetlen hét feladata ez, de jó, hogy egy hétig élesebben sze­münk elé kerülnek a mű­vészi teremtőerő leg- johb alkotásai múzeumok­ban, képtárakban, műve­lődési házakban, képcsar­nok termekben és minde­nütt, akár az utcákon is plakát formájában, egy- egy épület művészileg megformált homlokán. Ha megértettük és meg­szerettük a művészi alko­tásokat, igényesebben néz­zük majd környezetün­ket is, legyen ez közvet­len munkahelyünk, lakó­helyünk, varosunk, közsé­günk. Környezetesztétiká- ra nevel, arra, hogy gon­dosabban, értőbben, rendez­zük be otthonunkat, ne tűrjük el munkahelyünk rendezetlenségét, ne csak bosszankodjunk, hanem in­terpelláljunk, kezdemé­nyezzünk is, ha a város­építés torz vonásaival, a jó ízlés megcsúfolásával találkozunk. an min eltöprengeni a képzőművészeti világhéten művelő­dési intézményvezetőknek, népművelőknek, közön­ségnek, kiállítás szerve­zőinek, kritikusoknak egy­aránt. Ott, azoknak és olyan művek kerülnek-e mindig a nyilvánosság elé, amelyek leginkább oda­valók? Az olykor döm­pingszerű — bár örven­detes jelenséget is hordo­zó — sok tárlat helyett, nem lenne-e jobb itt is a mértékletesség? De a mű­vészek is eltöprenghetnek azon, elég közelinek ér- zik-e magukhoz a közön­séget, s némelyeknél az új kifejezési formák ke­resése közben nem tévesz­tik-e szem elől a legfőb­bet, mármint azt: az al­kotás csak akkor tud hat­ni nézőjére, ha az meg- ,érti, felfogja a feléje áramló emberi, művészi tartalmat. P. G. Kádár János találkozott Jorge Kolléval Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a KB szék­házában találkozott a hiva­talos látogatáson hazánkban tartózkodó Jorge Kolléval, a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen tájékoztat­ták egymást országuk hely­zetéről, és pártjaik előtérben álló feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről, amelynek során különös fi­gyelmet fordítottak a laitin- amerikai térség helyzetére. Megerősítették pártjaik kész­ségét a kapcsolatok elmélyí­tésére. Apró Antal hazaérkezett Moszkvából Csütörtökön hazaérkezett az a magyar parlamenti kül­döttség, amely Apró Antal­nak, az országgyűlés elnöké­nek vezetésével — a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának meghívására — látogatást tett a Szovjetunióban. A de­legációt a Ferihegyi repülő­téren Péter János, az ország- gyűlés alelnöke fogadta. Újabb munkalehetőségekre van szükség Mátészalkán ülésezett a megyei képviselőcsoport A Szabalcs-Szatmár megyei képviselőcsoport — Gulyás Emiiné elnökletével — csü­törtökön Mátészalkán, a Ma­gyar Optikai Művek gyáregy­ségében ülésezett. Elsőként Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára adott áttekintést a megye ipa­rának helyzetéről és az ipar- fejlesztés gondjairól. Beve­zetőben elmondta, hogy az MSZMP Politikai Bizottságá­nak 1965-ös határozatát kö­vetően gyorsult meg Sza- bolcs-Szatmár iparának fej­lődése, amely nemcsak gyá­rak építését jelentette, ha­nem együtt járt a megye gaz­dasági szerkezetének átala­kulásával, fejlődött a telepü­léshálózat, emelkedett az életszínvonal, javultak a munkafeltételek. Borbély Sándor megyénkben Borbély Sándor, az MSZMP hatására biztosított a mun- Központi Bizottságának tag- kásőrség utánpótlása a fizi- ja, a munkásőrség országos kaj dolgozók és a £latalok kö. parancsnoka október 6-an, csütörtökön megyénkbe látó- reDoL gatott. A vendég először meg­hallgatta Ballai István me­gyei parancsnok jelentését az 1983. évben végzett munká­ról. A jelentés kiemelten fog­lalkozott a munkásőrök helyt­állásával a termelő munká­ban és a közéletben. Hangsú­lyozta: a munkásőrök cselek­vőén támogatják a Központi Bizottság áprilisi határozatát, példamutatóan vesznek részt a politika gyakorlati megva­lósításában ahol élnek és dol­goznak. A szabolcs-szatmári munkásőrök jelentékenyen veszik ki részüket az ifjúság neveléséből, tudatformálásá­ból. A munkahelyi párt- és gazdasági vezetéssel kialakult eredményes együttműködés A tanácskozáson, ahol a parancsnoki jelentés elhang­zott, részt vett Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára. A délutáni óráikban Bor­bély Sándor Mátészalkára lá­togatott, ahol találkozott a Szamos menti Állami Tan­gazdaság vezetőivel, dolgozói­val és tájékozódott az őszi mezőgazdasági munkákról. Borbély Sándor (a kép jobb hallgatja. szélén) Ballai István jelentését Benkei András kitüntetése A megye társadalmi és gazdasági fejlesztésében hosszú időn át végzett kima­gasló tevékenységéért — 60. születésnapja alkalmából — a Szabolcs-Szatmár megyei Ta­nács legutóbbi ülésén a „Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Alkotói Díja” kitün­tetést adományozta Benkei Andrásnak, a Központi Bi­zottság, tagjának, nyugalma­zott belügyminiszternek. Tegnap délután a megyei tanácson bensőséges körül­mények között nyújtotta át a díjat Tisza László megyei ta­nácselnök. Méltatta Benkei András kiemelkedő szerepét, amelyet a megyei pártbizott­ság első titkáraként és or­szággyűlési képviselőként hosszú időn át végzett azért, hogy Szabolcs-Szatmár fel­zárkózzék az országos szint­hez. Elmondta, hogy ez a közösen végzett munka meg­hozta gyümölcsét, s ma újabb, nagyobb célok eléré­séért fáradozik a szűkebb haza. Megyénk egész lakos­sága nevében köszönt ötté a kitüntetettet, kívánt néki erőit jó egészséget. Benkei András meleg szavakkal mondott köszönetét a szülő­föld elismeréséért. Az eseményen részt vett Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára: ott voltak a megyei és a nyír­egyházi városi pártbizottság titkárai, a megyei és a városi tanács tisztségviselői. Benkei András átveszi a kitüntetést Tisza László megyei ta­nácselnöktől. Tanácskozik a képviselőcsoport. A gyors fejlődésre jellem­ző, hogy míg 1965-ben 3,5 milliárd, addig tavaly már 35 milliárd volt Szabolcs-Szat­már iparának termelési értéke, s a VI. ötéves terv első két évében 22 százalékkal emelkedett a ter­melés. Ebben az évben vala­melyest csökkent a növekedés üteme, mert nehezebbé vált — különösen a tőkés orszá­gokból származó — alap­anyagok beszerzése. Szólt arról, hogy az ipar növekedésével együtt 2,5 mil- liárdról 17,5 milliárdra nőtt az állóeszközök értéke, s az egy főre jutó ipari termelés megközelíti a hasonló orszá­gos adatot. A gondok közül első helyen említette, hogy a megyén kí­vüli központtal rendelkező gyáregységek általában nem kapták meg a lehetőséget az önálló vállalati gazdálkodás­ra. Jó példaként említette vi­szont az élelmiszeripari üze­meket, ahol — mint a kon­zervgyárban — jelentős érté­kű rekonstrukcióra nyílt le­hetőség az önállóvá válás óta. Elmondta, hogy Szabolcs- Szatmár megyében az inten­zív fejlesztéssel együtt még minidig létjogosultsága van az extenzív fejlesztésnek is, az­az új beruházásoknak, hi­szen a megye több területén foglalkoztatási gondok van­nak, így nem mondhatunk le újabb munkalehetőségek te­remtéséről. A feladatok között az ex­portarány növelésének fontos­ságát említette első helyen. Ezután arról beszélt, hogy tíz év alatt az iparban dolgozók bére csaknem megkétszerező­dött, de az ország más terü­letéhez viszonyítva nem csök­kent az elmaradás. Gond, hogy nem növekszik a kívánt mértékben a műszaki értelmi­ségiek száma. Végezetül azokról a beru­házásokról adott tájékoztatást a képviselőknek, amelyek újabb munkahelyeket jelen­tenek Szabolcs-Szatmárnak. A vitában felszólaló Tar Imre arról beszélt, hogy mi­lyen óriási tartalékok rejle­nek az önálló vállalati gaz­dálkodás lehetőségének meg­teremtésében, mert a sok sza­bályozás köti a gyáregységek vezetőinek kezét. Fontosnak tartotta a gyáregységek és a dolgozók érdekeltségének nö­velését, hiszen ennek hiánya Akadályozza a demokrácia ki- szélesítését. Szólt arról, hogy az ipar helyzetének értékelé­sével együtt a munkásosztály (Folytatás a 4. oldalon) ben, jogsegélyszolgálatban, üdültetésben, továbbképzés­ben, áruátadásban nyújtott segítség. Annál is inikább, mert az országos átlaghoz ké­pest alacsony a föld értéke, kicsik a gazdaságok, aminek következtében nem megfele­lő a szakember-ellátottság, így igen nagy a rászorulók köre. Az összegyűlt szakemberek a továbbiakban saját tájegy­ségükön végzett munkájúk­ról számoltak be, és végül hasznos tapasztalatcserével fejezték be a .tanácskozást. Délután a termelési nagy dí­jas máriapócsi Rákóczi Tsz-t keresték fel. Meglévő szükségletet elé­gít ki, és hiányt pótol az or­szág termelőszövetkezeti te­rületi szövetségei mellett működő szolgáltatási tevé­kenység — állapították meg tegnap Nyíregyházán a me­gyei TESZÖV-ök illetékes szakemberei. A vitaindító előadást Tóth József, a Szabolcs-Szatmár megyei TESZÖV titkárhe­lyettese tartotta Elmondta, hogy nálunk különösen fon­tos a szövetség mellett mű­ködő műszaki iroda, energe­tikai és erdészeti csoport és a jogi iroda munkája., valamint a szövetségi munka és szer­vezet keretében a földügyek­Tudományos egyesületi titkárok tanácskozása Immár harmadik alka­lommal rendezi meg a Gépipari Tudományos Egyesület szabolcs-szatmári szervezete a GTE országos titkári tanácskozását. A tegnap délutáni megnyitón Kiss Zoltán, a megyei ta­nács ipari osztályának he­lyettes vezetője köszöntötte i a több mint száz résztve­vőt, köztük Terplán Zénót, a GTE elnökét, a Miskolci j Műszaki Egyetem tanszék- i vezetőjét és Mátay László ■ j ügyvezető főtitkárt. Szemján Tibor, a nyír- J egyházi városi pártbizo-tt- I ság titkára megnyitójában részletesen szólt arról, hogy a megyében milyen nagy. s egyre növekvő felada­tok várnak Szabolcs- Szatmár gyorsan növek­vő műszaki értelmiségé­re. Kiemelte, hogy mun­kájuk újabb elismeré­se ez a most kezdődött, s három napon át tartó ren­dezvénysorozat, melynek során a résztvevők kidol­gozzák az egyesület módo­sított alapszabályzatát. A megnyitót követően ke­rült sor az alapszabályza­tot módosító tervezet vitá­jára., mai pénteken pedig az ügyrendi tervezet meg­beszélésére kerül sor. Műszaki, energetikai, erdészeti, jogi Szolgáltatás a tsz-eknek

Next

/
Thumbnails
Contents