Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-05 / 235. szám
1983. október 5. Kelet-Magyarország 3 Hosszú távú program Demográfiai iépcsfifokok HA NEM JUT HELY MINDEN GYEREKNEK AZ ÓVODÁBAN, a bölcsődében, ha zsúfoltak az iskolai tantermek, hamar kiszalad a szánkon: pedig igazán nem nehéz előre kiszámolni, hogy ha 1980-ban sok gyerek született, 83- ban sokan kopognak az óvoda, 86-ban pedig az iskola kapuján. Vajon csak számítás, előrelátás kérdése a gyermekek létszámának megfelelő számú és nagyságú intézményről gondoskodni? Valamennyien tudjuk: pénz, nagy pénz kell, ám ezt — ha van — csak megfelelő előrelátással szabad felhasználni. Ezt az előrelátást szolgálja Nyíregyházán az a tanulmány, amelyben a gyermek-, oktatási, közművelődési és szociális intézmények fejlesztésének hosszú távú programját dolgozták ki. Természetesen ez a program is a demográfiai adatokra épül, s természetes, hogy figyelembe veszi: mely városrészeken élnek a legtöbben. A város demográfiai adatai arról árulkodnak, hogy 1973-tól 1975-ig ugrásszerűen emelkedett a születések száma, emellett sok fiatal is költözött be a környező településekről Nyíregyházára, így — bár most kevesebb gyermek születik, mint az elmúlt években — tudni lehet, hogy az 1990-es években újból több gyerek születésére számíthatunk, mert akkor lépnek szülőkorba a hetvenes évek közepén születettek. Az adatok alapján a tanulmány készítői olyan következtetésre jutottak, hogy az ezredfordulóig mintegy háromszáz bölcsődei hely építése indokolt, amelyből Borbánya, a Tompa Mihály utca környéke és természetesen a most épülő örökösföldi lakótelep követelhet joggal magának. Bár 1981 óta csaknem valamennyi ötéves korú gyermek bejuthat Nyíregyházán az óvodákba, még mindig kevés a hely. AZ ÉVTIZED VÉGÉRE KEDVEZŐBBÉ VÁLIK MAJD A HELYZET, egyrészt, mert Örökösföldön kétszáz személyes, óvoda épül, a későbbi években még két hasonló nagyságú óvodát is terveznek erre a városrészre, másrészt pedig az évtized végére kevesebb lesz a mainál Nyíregyházán az óvodás korú gyermekek száma. A legnagyobb feszültséget az általános iskolai tantermek hiánya okozza, bár a negyedik ötéves tervben negyvenkilenc, az ötödik ötéves terv során hatvanhat általános iskolai tanterem épült Nyíregyházán. Ennek ellenére 1980 óta nem iskola céljára épült helyiségeket — kollégiumi termeket, művelődési házakat, középfokú intézményeket — is tanteremként kell használni... L__ ____________ Ez azt jelenti, hogy most mintegy 70—80 iskolai tanterem hiányzik a megye- székhelyen. Pediig 1981-ben adtak át a Kertközben 4, 1982-ben a Ságvári-telepen 8, 1983-iban a Tompa Mihály utcán 16, ez év augusztusában a Kórház utcán 8 tantermet, s jövőre elkészül az örökösföldi 24 tantermes iskola. A gondok ennek ellenére sem csökkennek, hiszen a város központjában fél évszázada nem épült új iskola, a régiek pedig nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. Már most látható, hogy 1990-re még zsúfoltabbak lesznek a tantermek, hiszen a mostani 15 800-as tanulói létszám 18 ezerre emelkedik, s csak 1991-ben csökken vissza a mai létszámra. FEJLESZTÉSRE SZORUL a város középfokú intézményhálózata is, ezért a tanulmány a Krúdy és Kölcsey gimnázium bővítését’ egy új egészségügyi szak- középiskola létesítését, s egy építőipari szakmunkásképző intézet létesítését javasolja. Reális igény a mezőgazdasági szakközép- iskola bővítése, az élelmi- szeripari szakmunkásképző oktatási feltételeinek javítása, a kereskedelmi szakmunkásképző bővítése és természetesen új kollégiumok és tanműhelyek építése is. Gondot okoz, hogy nincs elegendő közművelődési intézmény, különösen mozi a városban. Ezért az ezredfordulóig a szabadtéri színpad rekontsrukciójára, egy jósavárosi szabadidős központ megépítésére, egy örökösföldi önálló művelődési ház, filmszínház és könyvtár építésére, egy belvárosi hírlapolvasó és információs központ létrehozására, az állomás környékén egy non-stop mozi építésére, a belvárosban egy városi galéria kialakítására volna szükség. ORSZÁGOS JELENSÉG, hogy a nagy famíliák, a három-négy nemzedék együttélése megszűnt, s az idős emberek egy része magára maradt. Ezért válik mindenütt egyre feszítőbb gonddá az öregek napközi otthonainak és a szociális otthoni helyek számának növelése. Nyíregyházán az ezredfordulóra a város lakóinak mintegy húsz százalékát adják majd a hatvan év felettiek, s hogy róluk gondoskodni lehessen, mintegy hatszáz krónikus kórházi ágy, négyszáz szociális otthoni hely és több öregek napközi otthonának létesítése szükséges. Természetesen fejleszteni kell a házi szociális gondozást is, hiszen sok idős ember szívesen marad megszokott környezetében, ha van, aki gondoskodik róla. Balogh József_______ J A tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet varróüzemében szovjet exportra készítenek 6500 kétrészes, plisszírozott, női ruhát. Képünkön: Nagy Sándorné a divatos ruhákat minősíti. (Császár Csaba felvétele) Korszerű tetőszigetelő r A KEMÉV Tünde utcai konfekcionáló üzemében készítik a lapos tetők korszerű szigetelő- anyagát. A vulkanizáló géppel a 120 centiméteres fóliát az igényeknek megfelelő szélességben dolgozzák össze. (Elek Emil felvétele) A SZÁRAZ ESZTENDŐ TANULSÁGA Sziikségbil erény Reggelente már erőlködik a nap, hogy úrrá legyen a hajnali lehűlésen, ám délelőttre még összeszedi minden erejét és a déli harangszó idején a nyárra emlékeztetve, melengeti sugaraival a földet. Ősz van. Visz- szavonhatatlanul eljött az aranyló, sárguló évszak. Az igazán kellemes időjáráson túl már látszik az ősz a fákon, a még fán lévő termésen. Az őszi betakarítás már nyáron megkezdődött. Ez nem varsánygyürei jellegzetesség, ez a munka jellegéből adódik. Mert a dohány már július végén törhető, az alma augusztus második felében szedhető, azonban ezek mind jócskán áthúzódnak az őszre. Homok a Beregben — Választóvonalon fekszünk, a területünk kétharmada inkább homokos, amolyan nyírségi, míg a többi már beregi jellegű, kötöttebb talaj — magyaráz Mándi Gyula, a varsánygyürei Tisza Termelőszövetkezet ^elnökhelyettese. — Nem cso'da hát a dohány nálunk. Most 80 hektáron termeltünk, 10 tonna zöld- dohányt takarítottunk be hektáronként. Zöldet, mert nekünk nincsen szárítónk, ez bizony késleltette a törést. Az első almát augusztus utolsó hetében vették le a fáról. Ügy tervezik, hogy 1200 tonnát szállítanak szovjet exportra, 800-at pedig belföldön értékesítenek. — Minden tsz-tagnak 20 mázsát kellett leszedni — toldja meg az elnökhelyettes. — Senkit sem biztattunk, mindenki tudta a kötelességét. Aztán segítettek a szedésben az általános iskolások, a gimnazisták, szombatonként pedig a helyi és a naményi intézmények dolgozói. lalkozott a mostani állapotnak megfelelően egy gyorsmérleg elkészítésére. Íme, Tóth László számvetése: — Induljunk ki abból, hogy tavaly húszmillió forintos nyereséget értünk el, az idén ennek a felével sem számolunk. Okai: a szárazság a kenyérgabonánál elvitt másfél- milliót, a kukoricánál kettőre, a cukorrépánál kétszázezer forintra számolunk. A többletköltség kitesz másfél- millió forintot. Ezt a veszteséget a jobb minőséggel egyenlítjük ki. Emellett nem végzünk a következő évre elővásárlásokat. Terven felül adunk el előhasi üszőket, gyorsítjuk a melléküzemágak beindulását, az ideiglenes almatárolónkban bértárolást végzünk és amikor összedugtuk a fejünket, akkor jöttünk rá, hogy feleslegesen tartunk a tsz-ben lovakat, csikókat. Ezekből is eladtunk néhányat. „összerázva” az egészet, több mint hárommillió forinttal csökkenthetjük ily módon a szárazság okozta veszteségeinket. Nem kis pénz ez. Vagyis kénytelenek megtanulni másképp is gazdálkodni a mezőgazdasági nagyüzemekben. Ha másra nem, hát erre igazán kiváló volt az 1983-as esztendő. Persze szükségből tanulni valahol mindig kényszert jelent. Most a szükség erénnyé vált. S valószínű, egyetlen mezőgazdász sem sírja vissza ezt a nyarat, inkább már a jövőre tekintenek. Sipos Béla Vasutas ifjúmunkásnapok Hagyományt teremtettek a záhonyi átrakókörzetben a vasutas ifjúmunkásnapok megrendezésével. Egy hónapon át tart az eseménysorozat, amely lehetővé teszi, hogy a különböző helyeken dolgozó fiatalok jobban megismerjék egymást, a körzetben folyó munkát és ezáltal tudatosabban dolgozzanak a legfontosabb gazdasági feladatok végrehajtásáért. A nyitó rendezvény az a hobbikiállítás, amely hétfőn nyílt, s az egyes KlSZ-veze- tőségek tagjaik legjobb munkáit mutatják be. Október 14- én Művészet és ifjúság jelszóval kirakodóvásárt ren-' deznek az állomás mögötti téren. Nem maradnak el a sportrendezvények sem. Az ifjúmunkásnapok egyik közismert rendezvénye a Ki minek mestere? szakmai vetélkedő. összesen 17 szakmában mérik össze tudásukat a fiatalok a járműszerelőktől a forgalmi szolgálattevőkig. A mozdonyvezetők vetélkedése pedig nemzetközivé bővül, a csapi és ágcsernyői fiatalok részvételével. Külpolitikai fórumon az aktuális nemzetközi kérdésekre kapnak választ az érdeklődők, a Marx-évforduló tiszteletére az egyes KISZ- alapszervezetek között politikai vetélkedőt tartanak. Cukorrépa — kézzel Két hete már, hogy elindultak a kombájnok a nyári betakarítást követő rövid pihenő után. Most a kukoricaszemeket gyűjtik magtartályukba. A fontos ipari növényből 750 hektár van, s bizony megérezte a nyári szárazságot. Tavaly öttonnás hozamot értek el, az idén a négy tonnának is örülnek majd hektáronként. Szedésre érett a cukorrépa is. A tavalyi év rekordot hozott, hektáronként 56 tonna termett! Az idén a répából is kevesebb lesz, 40 tonnás átlagra számítanak. — Kézzel ássuk és szedjük fel a répát — kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth László, a szövetkezet főkönyvelője. — Egy évvel ezelőtt is így végeztük, nincs okunk a változtatásra. Minden tagnak kimérünk egy jókora területet az elnöktől az éjjeliőrig, s azt szedi fel, kisebb veszteséggel, mint a gépek. A betakarítás mellett már a jövőre is készülnek Var- sánygyürén. Rozsot 550 hektáron vetnek, a búzával szeptember végén indultak, ebből 400 hektár a tervezett terület. Mindent összevetve, október utolsó napjaira végeznek a betakarítással, vetéssel és marad az őszi mélyszántás. Csökkentett kiesés Kétharmadánál tartanak az őszi munkák a termelőszövetkezetben. Korai lenne még mérlegkészítésről beszélni, de a főkönyvelő válf-----------------------------------S záz forintért egy vacsora nem drága. Többet ért. De az elv még inkább; ne egyen, ne igyon ingyen senki. Terítékre, stílszerűen gyertyafény mellett, vadhúsok kerültek. A Balaton Nagybe- reki Állami Gazdaság Hunor nevét viselő főágazatából adtak kóstolót. Sütő Ödön igazgató — ízes, jó- beszédű ember — közben a Berekről regélt. A nagy hasznot hajtó, mai 2400 hektáros, vadgazdaság kialakulásának története nem mindennapi. Ott ahol most fácánoknak ezrei, őzeknek, szarvasoknak sokasága van, 1950-ig víz, mocsár és láp volt. A Berek lecsapolását, hasznosítását közel száz éve már tervezték. Először 1887-ben, aztán 1911-ben gondoltak a lecsapolásra, mígnem 33 éve a tervből valóság lett. Az eredeti elgondolás a meghódított területen a zöldségtermesztés volt. Ügy gondolták a Balaton környékét és Budapestet a Nagyberek olcsó és friss zöldséggel látja majd el. Termett is zöldség töménytelen mennyiségben, nagy hozammal, de már az első években kiderült, hogy az óriás paradicsomok, uborkák és gyökérfélék 24 óránál tovább nem tarthatók el. Az áru raktározhatatlanná, piacképtelenné vált. Aztán kísérleteztek cukorrépával, majd nyárfatelepítéssel. Mindhiába. A répában csak víz volt, a fák a hároméves gyors fejlődés után „megfulladtak”, kiszáradtak. A víztől elhódított vizi- vílág nem tűrte el az ember akaratát. A gazdaság 1973-ban mélypontra került, veszteségei miatt szanálták. Jött egy új vezetés és egy új korszak. A tízezer hektáros gazdaság friss emberei úgy gondolkodtak; nem erőszakoskodni kell a természettel, hanem együttműködni vele, úgy hogy amit önként ad és kínál, azt emberi leleményeséggel kincsesbányává kell alakítani. így jutott dús legelőhöz az egykor mindössze 50, Amerikából behozott hereford üszőnek mai leszármazottja, a 6500 magyartarkával keresztezett húsmarha, és lett a vadgazdaság is. A Berek vadállománya ma felmérhetetlenül nagy és változatos. Példa erre, hogy évente 54 ezer fácánt keltetnek és helyeznek ki a területre, az őzek, szarvasok százával szaporodnak. Nem csoda hát, hogy Nyugatról és máshonnan szívesen jönnek vadlesre vadászok. Idén eddig 27 szarvasbikát lőttek ki a jól célzó vendégek. És hogy mennyit ér egy kapitális agancs? Az igazgató muT tat egyet, amiért 40 ezer nyugatnémet márkát fizettek. Ennek alapján lehet számítgatni. De mi lesz a rengeteg vadhússal, hiszen arra a vadászok nem tartanak igényt. A gazdaságnak jól felszerelt korszerű húsfeldolgozó üzeme van, nemcsak vadhúsra, de sertésre is, hiszen eleddig a sertéstenyésztés is nagyban ment és ez most keserű pirula az igazgatónak. A sertés- ágazatot felszámolják a Balaton vízének védelme miatt és ez a nyereségtermelésre nagy érvágás. No de a vadhús az marad, és jellemző a rugalmas vezetői gondolkodásra, hogy az árut hetvenöt dekánként csomagolják. Sütő Ödön ezt azzal magyarázza, hogy családi ebédhez, vagy vacsorához fél kiló hús kevés, egy kilogramm viszont sok, 75 dekagramm elég. A mai világban nagyon kell arra ügyelni, hogy úgy fogyasszunk: éhen ne maradjunk, de ne is pocsékoljunk. A Berek ilyenkor szép, szép a Balaton is, de mit ér a szépség tartalom nélkül. A Berek tartalma és gazdagsága az, amit a természet és az ember közös egyetértéssel teremtett. Mindenki hasznára. Seres Ernő ________ J Gyertyafényes vacsora
