Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-28 / 255. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. október 28 Múzeumainkról Végéhez köze­ledik az októberi múzeumi és mű­emléki hónap. A nyíregyházi Jósa András Múzeum­ban vasárnapra arany ékszerek­ből, tárgyakból rendeznek kiállí­tást. Hétfőn, 31- én délelőtt 10 órától hirdetik ki az 1533. évi nép­rajzi-nyelvjárási és honismereti­-helytörténeti * n megyei „Luby Margit” pályázat eredményeit és kiosztják a leg­jobb dolgozatok készítőinek já­ró jutalmakat. Szatmár, mint interetnikus táj címmel október 30-án, vasárnap 17 órától hangzik el Gunda Béla nyugalmazott professzor előadá­sa a mátészalkai Szatmári Mú­zeumban. Vaján a múzeum parkjában a hét végén szorgos kezek társadalmi munkában szépítik majd a volt kastély környékét. A felsorolt esemé­nyeken kivül számos kiállítással várják múzeumaink a látogató­kat. Tájékoztatásként röviden nyitvatartásukról: a Szabolcs- Szatmár megyei Múzeumok Igazgatóságának valamennyi mú­zeuma hétfő kivételével min­dennap látogatható. A Jósa And­rás Múzeum hétköznapokon 9,30 órától 17,30-ig, szombaton és va­sárnap 9 órától 17,30-ig, a máté­szalkai Szatmári Múzeum és a tiszavasvári Vasvári Pál Múze­um 10 és 16 óra között, a vásá- rosnaményi Beregi Múzeum 10 és 14 óra között fogadja látoga­tóit. Az utóbbinál kivétel a szombat, amikor 8-tól 14 óráig tartanak nyitva. Vaján a Vay Ádám Múzeum 10 és 18 óra kö­zött kereshető fel. A Sóstói Múzeumfalut 9-tőt 17 óráig, már csak e hét végén kereshetik fel az érdeklődök, mert november 1-től áprilisig a tél miatt nem fogadnak látoga­tókat. Képünkön a. Beregi Múzeum vasöntvénygyüjteményének egyik szép darabja a múzeum előtti kertben. (G. B. felv.) Ma nyitják meg ünnepé­lyesen a művelődési központ hangversenytermében az I. országos videoszemlét. A megnyitó délután 3 órakor kezdődik. Este 9-től a klub- kávéházban nosztalgiadiszkót rendeznek. Szombaton délelőtt 9 órá­tól a tanárképző főiskolán tartja foglalkozását a kar­nagyi klub. Délután 3 órától gyermekfoglalkozás lesz a szabadidős térben. A báb- és játékkészítéshez pingpong­labdákat és ollót hozzanak magúikkal a gyerekek. Vasárnap, 30-án ötórai tánc lesz, közben Zene-böngészde címmel vetélkedőt is rendez­nek, melyen értékes díjakat nyerhetnek a résztvevők. Hétfőn, 31-én este 7 óra­kor lesz a művelődési köz­pont ének-zenei nagyegyüt­teseinek évadnyitó hangver­senye a Korona dísztermé­ben. November 2-án a II. egész­ségnevelési nap tanácskozá­sainak ad helyet egész nap a művelődési központ. Csü­törtökön, 3-án 17 órai kez­dettel indul a TIT és a mű­velődési központ közös zenei ismeretterjesztő sorozata. Az első előadás címe: A rene­szánsz. Közreműködik az If­jú zenebarátok kórusa, Ezen a napon este 7 órakor tartja foglalkozását a Jazz klub. Vendége a Tüske—Agócsy jazzduó. Színháznaptár November 1-én, kedden délután fél 4-kor lesz a Sok hűhó semmiért első bérletes előadása a Széchenyi ifjúsá­gi bérlet tulajdonosainak. Szerdán este 7-től Krúdy, csütörtökön pedig Ödry—Dé­ryné bérletben játsszák a da­rabot. őszi megyei könyvhetek Október utolsó napján Vásárosnaményban nyit­ják meg az őszi megyei könyvheteket. Az ünnep­ség 31-én, hétfőn délután három órakor kezdődik a városi-járási művelő­dési központban a Fo­gyasztási Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetsége valamint a Vásárosnamény és Vi­déke Áfész rendezésé­ben. Az őszi könyvhetek a szövetkezeti könyvesbol­tok és könyvtárak hagyo­mányos eseménye. A gazdag könyvválaszték mellett sok érdekes ese­mény, rendezvény vár­ja ilyenkor az érdeklő­dőket országszerte. Több szó esik a könyvterjesz­tés e fontos hálózatáról, amely azért van, hogy a vidéken, kisebb telepü­léseken élőkhöz is eljus­son a könyv. A szövet­kezeti könyv esboltokbar dolgozók sokat tehetnek azért, hogy a klasszikus irodalmi értékek és az ismeretterjesztő művek minél több ember ottho­nában karnyújtásnyira legyenek. Színházbérlet Kisvárdán A kisvárdai Ady Endre városi-járási Művelődési Központban ezekben a na­pokban indulnak be az 1983/84-es évad színházi és zenei bérletes előadásai. A kisvárdai járásban rend­szeresen 22 községbői vásá­rolnak bérleteket, de számos olyan bérlettulajdonos . is van, akik a szélesebb von­záskörzetből járnak el rend­szeresen a színházi előadá­sokra, komolyzenei hangver­senyekre. Ebben az évben például kilenc színházi bérletsorozat mintegy négyezer bérlete ta­lált gazdára, amely 45—50 bérleti előadást jelent. Ter­mészetesen több bérleten kí­vüli előadást is láthatnak majd az alkalfni színházlá­togatók. A tervek szerint eb­ben az évadban is megte­kintheti a közönség a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház, a budapesti Nép­színház, a debreceni Csoko­nai Színház, a szolnoki Szig­ligeti Színház, a kecskeméti Katona József Színház és a békéscsabai Jókai Színház előadásait, ezeken kívül még sok más színház és társulat szerepel majd a bérletben. Október 28-án 10,30 és 14,00 órától, a Móra I. és Móra II, 29-én 15,00 órától a Gárdonyi I. bérlettulajdono­sok Gyárfás Endre: Márkus mester ezermester című ze­nés mesejátékát láthatják. 29-én 19,00 órától Ady-bér- letben a budapesti Népszín­ház — Tabi—Behár—Erdődi: A tettes ismeretlen című ze­nés vígjátékát tekintheti meg a közönség, amelyre egyéni érdeklődők is válthatnak je­gyet Szombaton este a Móricz Zsigmond Színházban Sok hűhó semmiért Bemutatásra érett Shakes­peare Sok hűhó semmiért cí­mű vígjátéka a Móricz Zsig­mond Színházban. Az előadás­sal olyan írót köszöntünk, aki­ről mindent tudni vélünk, a darab viszont idegennek tűnik fel előttünk. A valóságban azonban éppen fordítva van: Shakespeare-ről tudjuk ugyan, hogy az angol irodalom legna­gyobb alakja, de élete is a legnagyobb titok. Ismerjük, hogy működési ideje a rene­szánsz korának záróköve, de hiteles adatunk csak arról van, hogy 15G4-ben született és 1616- ban halt meg, közben megnő­sült és Londonban társtulajdo­nosa volt a híres Globe szín­háznak. Drámájáról viszont pontosan tudjuk, hogy 1598- ban készült, s még azon a té­len be is mutatták. Ismerjük, hogy a témát a reneszánsz nemzetközi mesekincséből vet­te, pontosabban Ariosto Őrjön­gő Lorántja, továbbá Bandello egyik novellája kínálta az ih­letet, de feldolgozásukban is eredeU tudott maradni éppúgy, mint a cselekmény más szá­lainak kimunkálásában. A vígjátéknak pontosan kö­vethető szálai vannak. A fő- cselekmény egy Hero nevű hősnő körül forog, aki mindig rokonszenves és némán tűrve szenvedi el a méltánytalan ül­döztetés keserűségeit. Igaz. olyan ármánykodás folyik kö­rülötte, hogy tehetetlennek ér­zi magát még a néző is, s már- már tragédiát sejthet a vígjá­téki derűvel indult színpadi történet folytatásában. Arra- gonla hercegének, Don Pedro- nak törvénytelen öccse, Don Juan csapdát állít a szerelmes lány és kedvese, Claudio meg­tévesztésére, s számítása sze­rint ez jó lesz arra, hogy a herceget félrevezesse, Claudiót meggyötörje, Herot tönkrete­gye és Leonatót, Messina kor­mányzóját, Hero apját megöl­je. A tragikus kifejlet felé in­duló eseménysor Claudíón is múlik. Hero ellenében soha­sem szimpatikus, és mindig mindent elhisz akár a kedve­se, akár a saját rovására le­gyen is az. Történetük csatta­nóval végződik, és választ ka­punk arra a mondanivalóra is, amit a cím fejez ki. A vígjáték belső világának kibontásával sokszor és sokan foglalkoztak már. Sámuel Johnson angol irodalomtörté­nész szerint a cselekményt oly lazán szerkeszti Shakespeare, hogy nagyon kevés körülte­kintéssel megjavíthatná, és oly gondatlanul követi, hogy látszólag saját elgondolásait sem érti. Swinburne másként értékeli a darabot, a szerző legtökéletesebb komikus mes­terművének tartja, amelyben a kompozíció ereje és a szer­kezet egyensúlya hibátlan és kifogástalan. Hevesi Sándor így foglalja össze az egységes köl­tői állásfoglalást: „Nem értjük az életet, mert nem látjuk az összefüggéseket. Megbotlunk az egyenes úton, mert mind­untalan beleütközünk a saját tévedésünkbe. Két ember há­zasságra akar lépni és nem is­merik egymást, két ember ki-- gyót-békát kiált egymásra, s kiderül, hogy majd meghalnak egymásért, csak ők maguk nem tudták. S ott van a hivatalos hatalom, amelynek hivatása és . feladata, hogy őrködjék az emberek dolgai felett, s foly­ton csak a saját tekintélyével törődik, s mindig elkésik egy döntő órával.” Számunkra csak egy kérdés maradt az eddigi vélemények után: melyik hangot tudja bi­zonyítani a mostani előadás? Shakespeare Sok hűhó sem­miért című vígjátékát Nagy András László rendezésében mutatja be a nyíregyházi tár­sulat. Igényes törekvését mu­tatja, hogy a színház szinte egész gárdáját igénybe vevő tömeg mozgatásában szervezett csoportot kíván érzékeltetni a nézővel, s az együttes játékát összehangolt, a darab kinálta gondolatok arányos hangsú­lyozására használja. Felfogá­sának középpontjában a XVI. századból szóló üzenet közve­títése áll, miszerint a látszat és a lényeg ellentéte soha nem téveszthető össze, s az ember elengedhetetlen sajátja a kellő önismeret, s embertársaihoz fűződő viszonyának értékelé­se. A Sok hűhó semmiért vígjá­ték 5 felvonásban. Első fordí­tója Ács Zsigmond 1858-ban, első magyar előadása 1876-ban. Azóta sokszor felújították, az 50-es években Major Tamás rendezte a Katona József Szín­házban, az 1980-as években Szirtes Tamás a Madách Szín­házban. Október 29-én Nyír­egyházán gördül fel a füg­göny, hogy Shakespeare igéi minket is tanítsanak, társula­tunk együttese bennünket is egy nagy élmény részesévé Igyekezzen tenni. Csorba Sándor Legyen több virágos utca Számos közérdekű témáról tárgyaltak a közelmúltban a nagyközségi tanácsok testüle­ted. Ezekből választottunk kettőt. A társközség. Omboly ke­reskedelmi ellátása alapjá­ban véve kielégíti az itt élő lakosság igényeit — össze­gezte legutóbbi ülésén a Nyírbélteki Nagyközségi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A vegyesboltban a napi köz­szükségleti cikkeket megta­lálják a vásárlók. A tej és a tejtermékek forgalmazása az utóbbi időben nem egyszer okozott gondot. Kenyérből és péksütemény­ből folyamatosan kínáltaik megfelelő mennyiséget. Ve­gyi árukból már lényegesen többször hiába kerestek bizo­nyos cikkeket a boltokban. Előfordult, hogy a megren­delt olcsóbb termék helyett a drágábbat szállította a FŰ­SZERT. A múlt évi közel 2,5 milliós forgalom azt jelzi, alapvető árucikkekből meg­felelő volt az ellátás. A vendéglátásban kiesést okozott, hogy közel két hó­napja javítják a kávéfőzőgé­pet, elhúzódott a fagylaltgép javítása, máskor tölcsér nem volt a fagylalthoz. A büfé­ben szorgalmaznák a hely­ben fogyasztást, de ehhez a kulturált feltételek még hiá­nyoznak. Üdítő italokból igény szerinti az ellátás. Az elmúlt hetekben kijavították és átfestették az épületet, így esztétikusabb környezet­ben fogadják a vendégeket. Ha csak a számokat néz­zük, 1981-ben a köztisztaság ellen vétőket átlagosan 420 forintra bírságolta a tanács. Tavaly már 690 forintot, az idén átlagosan 900 forintot kellett befizetnie a szabály- sértőnek. * A kijelölt szeméttelepek mellett gyakran kupacban hever a hulladék, megoldat­lan a három községben, De- mecserben, Kéken és Székely­ben a szemétszállítás. Gépjárművet már néhá- nyan a közterületén mosnak, noha ez még nem tipikus, a személykocsik számának gya­rapodása felhívja a figyelmet erre is. Háromezer forintig terjedően bírságolja a tanács azokat, akik rendszerint a bolt előtti közterületen fo­gyasztják el a szeszes italt. Megállapították, hogy a köz­területet szennyezők is zömé­ben közülük kerülnek ki. Kommunikációs világév *83 Videoszemle és tanácskozás Nyíregyházán A kommunikációs világév ran­gos eseményének színhelye lesz a hét végén Nyíregyháza. Há­rom napon keresztül megyeszék­helyünkön tartózkodnak majd a hazai videózás szakemberei. a videoműhelyek képviselői. Első országos tanácskozásukat ma, pénteken délután három órakor nyitják meg a megyei művelő­dési központban. Az új információrögzítő és -közvetítő találmány, a video — vagy köznapi nevén képmagnó — Magyarországon is egyre szé­lesebb körben terjed. Sorra ala­kultak a különböző műhelyek, melyek a maguk módján kikí­sérletezték a sajátos technikai eszközök használatának módját, körét. A felgyülemlett tapaszta­latok összefogására, ütköztetésé­ÉS [tanácskozás Akar csinosabb lenni? A csinosodni vágyó édes­anyák közül jó néhányan szeptember eleje óta nemcsak iskolás gyermekeiknek készí­tik el két falat reggeli között a tornacuccot, hanem maguk­nak is. Jane Fonda, a világ­hírű színésznő, az aerobik ki­találója Nyíregyházán is kö­vetőkre talált. A napi munka s a gyors bevásárlás után irány a Szarvas utcai KPVDSZ mű­velődési ház, le a fölösleges kilókkal! Hölgyeink már nemcsak a mosógép mellett mozoghatják ki magukat, ha­nem a tornateremben is. Per­sze az aerobik tornát nem­csak a mamák, hanem azok a fiatal lányok is látogatják, akiknél a kondíció szintentar- tása a cél. Vasárnap kivételével min­den este hatkor benépesül a művelődési ház előadóterme, sok év után újra tornadjressz kerül a hölgyekre, s persze előkerülnek a fiókokból a divatos, sok színű kötött láb- melegítők is. A zenés kondícionálótorna foglalkozásait Regősné Daj­ka Zsuzsanna vezeti, aki a tanárképző főiskola negyed­éves testnevelés szakos hall­gatója. — Milyen az aerobikélet a Szarvas utcán? — kérdezem a tizenöt éve aktívan torná­szó Zsuzsát. — Nagy az érdeklődés, több csapatban közel 150 hölgy jár heti két alkalom­mal az aerobikra. S hogy milyen széles köröket moz­gat meg. az lemérhető a je­lentkezők nagy életkorkü­lönbségeiből is, hiszen nem ritka a tízéves, illetve az ötö­dik X-et elért mozogni vá­gyó sem. Persze az aerobik nemcsak testmozgást jelent, hanem ki- kapcsolódást is, a zene — amely külföldi anyag — fe­ledteti a fáradtság érzését. — Este hattól, illetve hét­től kezdünk — mondja a ve­zető tornász — s egy-egy al­kalommal háromnegyed órá­nyi időt tornázunk. Ez alatt kellemesen el lehet fáradni, s persze teljesül a vágy is, fogynak a kilók, tartjuk a kondíciónkat. Tehát, kedves férfiolvasók, találjunk ki mi is valamit, vagy végezzük szorgalmasan a tv-torna gyakorlatait, mert pocakosak maradunk! S ne lepődjünk meg, ha napról napra csinosabb hölgyeket láthatunk Nyíregyháza kor­zóin ! Szoboszlai Tibor Aerobik-pillanat A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből Felelősség a vasúti karambolért Súlyos baleset történt két év­vel ezelőtt Kiskundorozsma vas­úti állomáson. A Szeged és Kör­nyéke Vízgazdálkodási Társulat munkagépe a felső villanyveze­ték oszlopa és. a biztosító be­rendezés műszerszekrénye közé került. Mielőtt a gép kezelője a veszélyhelyzetet megszüntethet­te volna, befutott egy személy- vonat, és összeütközött a géppel. A karambol következtében töb­ben megsérültek, a szerelvény és a pálya, valamint a munka­gép megrongálódott. A történtek miatt a gépkezelőt súlyos testi sértést okozó, a közlekedés biz­tonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség, és jelentős kárt okozó rongálásért elítélték. A karambol miatt a MÁV-nak 644 ezer 803 forint kára keletke­zett. ezért ennek az összegnek megfizetéséért a Szeged és Kör­nyéke Vízgazdálkodási Társulat, valamint a Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat ellen pert indított. Mint a bíróság megállapította: a társulat a saját gépével a vál­lalat részére földtoló munkát végzett. A gépkezelő, aki beta­nított szakmunkás volt és ne­hézgépkezelői képesítéssel nem rendelkezett, ő mint a társulat alkalmazottja volt. A szakkép­zettség hiányáról azonban a vál­lalat nem tudott. Az egyik munkaterületen vé­geztek. majd a vállalat főgépé­sze a kezelővel közölte: a mun­kát másutt kívánják folytatni, de a gép elszállítására jármüvei nem rendelkeznek. A kezelő ki­jelentette: a gép „lábon” törté­nő elszállítását segítő személy­zet nélkül is vállalja. El is in­dult, és eközben történt a ka­rambol. A Szegedi Járásbíróság, majd fellebbezésre a Szegedi Megyei Bíróság részítéletében — az ösz- szeg meghatározása nélkül — a társulat kártérítési kötelezettsé­gét megállapította, míg a válla­lattal szemben a keresetet el­utasította. A döntések indoko­lása szerint, a társulat volt a gép üzemben tartója, tehát a fele­lősség is őt terheli. A társulat álláspontja azonban más volt, és az építő vállalat ellen kártéríté­si pert indított. Arra hivatko­zott, hogy az üzembentartó nem ő, hanem a vállalat volt. és ha annak irányító dolgozói a gép útnak indításakor nem járnak el gondatlanul, a karambol nem következik be. Ez a per a Leg­felsőbb Bíróságon dőlt el, amely a keresetet elutasította. Az ítélet megállapította: a földtoló gép kezelője, üzemben­tartója a társulat volt, mert a személyzetet, az üzemanyag-el­látást, a karbantartást és a ren­deltetésszerű használatot neki kellett biztosítania. Alkalmazott­ja: a gépkezelő, utasítás nélkiH és szabálytalanul szállította a gépet. Ezt megelőzően azonban a társulat dolgozóinak nem lett volna szabad engedéllyel nem rendelkező, betanított szakmun­kást gépkezelésre utasítaniok, és erről a vállalatot nem tájékoz­tatni. Ezek olyan súlyos mu­lasztások, amelyek miatt a tár­sulat a kár viselését még rész­ben sem háríthatja át a válla­latra. Kétségtelen, a vállalat fő­gépészének meg kellett volna tiltania a gép „lábon” történő elszállítását. Az elindulásról azonban nem tudott, tehát fele­lősség nem terheli. A karambol —. mint a büntető iratok is ta­núsítják —, kizárólag a gép helytelen vezetésének követ­kezménye volt.

Next

/
Thumbnails
Contents