Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-26 / 253. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. október 26. Heves harcek az iráni—iraki fronton Az iráni csapatok hétfőn újabb támadást indítottak az iraki állások ellen a front északi, kurdisztáni szakaszán. A hajnalban megkezdett, és egész nap tartó harci cse­lekmények során — teheráni jelentés szerint — a támadó egységek több magaslatot, és hat falut elfoglaltak a Mari­van és Baneh települések térségében húzódó „nemzet­közi határ mindkét oldalán”. A jelentés 1500 fős ellenséges veszteségről és egy iraki re­pülőgép lelövéséről is beszá­mol. A támadásról hírt adott a Bagdadi rádió és az INA ira­ki hírügynökség is. Ez utóbbi idézte az említett frontsza­kaszon harcoló iraki egységek parancsnokát, aki kijelentet­te, hogy az irániak „egy cen­timéternyi iraki területet sem tudtak elfoglalni”. A bagdadi rádió felajánlotta külföldi újságíróknak, hogy látogas­sanak a helyszínre, és szemé­lyesen győződjenek meg az állítás igazáról. Ülésezik a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Belgrádban kedden reggel megkezdődött a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának ülé­se. A tanácskozáson az or­szág gazdasági és politikai helyzetét vitatják meg; ez a téma az utóbbi időben min­den politikai fórumon köz­ponti helyet foglal el. A központi bizottság a JKSZ múlt év júniusában tartott 12. kongresszusa óta minden második ülésén fog­lalkozott ezzel a témával. A keddi KB-ülésen a korábbi gyakorlattól eltérően nem hangzott el beszámoló jelen­tés; Nikola Sztojanovics, a JKSZ KB elnökségének tit­kára csupán vitaindító beve­zetőt mondott azzal a céllal, hogy a vitát a kulcsfontossá­gú kérdésekre, a nyáron el­fogadott hosszú távú gazda­ságszilárdító program meg­valósításával kapcsolatos problémákra és tennivalókra irányítsa. 35 ország részvételével Helsinkiben Megnyílt a bizalomerősítő konferencia Kedden a helsinki Finlan­dia Palotában megnyílt az európai bizalomerősítő és le­szerelési konferenciát előké­szítő értekezlet. A 35 ország részvételével három hétig tartó tanácskozás feladata, a januári stockholmi leszere­lési konferencia napirendjé­nek és időrendjének megha­tározása. Az előkészítő érte­kezleten részt vevő magyar küldöttséget Varga István nagykövet vezeti. Kedd délelőtt Paavo Vaä- yrynen finn külügyminiszter az értekezletet megnyitó be­szédében egyebek közt rá­mutatott, a stockholmi le­szerelési konferencia meg­tartásáról döntő madridi megállapodást Finnország je­lentős politikai eseménynek tartja, mert azt bizonyítja, hogy a madridi találkozó résztvevői folytatni és to­vábbfejleszteni kívánják az európai enyhülés folyamatát. Finnország a most meg­kezdett előkészítő tanácsko­zás sikere érdekében széles körű konzultációkat folyta­tott a részt vevő országok képviselőivel, s ennek alap­ján — mondotta Vaäyrynen — Finnország úgy látja, a helsinki értekezlet képes lesz a számára meghatározott időben eredményesen elvé­gezni feladatát. (Folytatás az 1. oldalról) ellen fegyveres intervenciót hajtottak végre az Egyesült Államok kormányzatának irá­nyításával. Kedden, helyi idő szerint 5,50-kor a főváros kö­zelében repülőgépekről légi- deszant egységeket vetettek be az épülő nemzetközi repü­lőtér közelében. A sziget vé­dői elkeseredett harcot vívtak a betolakodókkal. Ezzel egy- időben Grenada partjai köze­lében amerikai hadihajók tűntek fel. Ronald Reagan amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői partraszálltak a Grenadai Köztársaság te­rületén, elfoglalták a sziget mindkét repülőterét. Reagan közölte, hogy az invázióra a Kelet-karibi Államszövetség kérésére került sor, s annak célja „a rend és a demokrá­cia sürgős helyreállítása”. A szuverén Grenada elleni amerikai támadás céljait részletezve Reagan az ott tartózkodó amerikaiak eva­kuálását, „a káosz megelőzé­sét”, s „a rend és a törvé­nyesség helyreállításának biz­tosítását” nevezte meg. Figyelemre méltó, hogy sem Reagan, sem Eugénia Charles nem állította, hogy Grenadából bárki is segítsé­get kért volna „a demokra­tikus intézmények helyreállí­tásához”. Reagan szerint az amerikai partraszállást a ke­let-karibi államok konferen­ciájának öt tagja, köztük Do­minika, Barbados és Antigua október 23-án, szombaton kérte. A Grenada ellen' indított amerikai fegyveres agresszió­val kapcsolatban kiadott ku­bai kormánynyilatkozat sze­rint az amerikai katonai ala­kulatok megtámadták a Saint George’s-i repülőtér építkezé­séhez segítséget nyújtó kubai szakemberek és építőmunká­sok szállását is. A kubai személyzetnek uta­sítása volt arra, hogy táma­dás esetén védje meg magát — hangsúlyozza a kubai kormánynyilatkozat. Az ösz- szecsapások részleteiről még nem érkeztek hírek. A kubai kormány nyilatko­zata szerint a grenadai fővá­ros nemzetközi repülőterének építéséhez segítséget nyújtó kubai személyzet, több mint háromórás harc után, tovább­ra is ellenáll az amerikai ten­gerészgyalogosok támadásá­nak. A grenadai főváros új nem­zetközi repülőterének építé­séhez mintegy 700 kubai szakember, illetve építőmun­kás nyújt segítséget. Nicaragua kedden hivata­losan kérte az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának sürgős összehívását a Grenadai Köz­társaság ellen végrehajtott amerikai katonai intervenció megvitatására. A BT tagjai kedden a késő esti órákban nemhivatalos konzultációkat tartanak a ni- caraguai kérésről. Grenadát pedig el kell pusz­títani — ez a lényege négy éve annak az amerikai kor­mánypolitikának, amely min­dent elkövetett, hogy meg­fojtsa a kis szigetországban hatalomra került haladó rendszert. Maurice Bishop kormánya „barátkozni” kez­dett Kubával, a szocialista országokkal, el nem kötelezett politikát folytatott — és ez elég volt, hogy Washington­ban kimondják: Grenada a Karib-térség biztonságát fe­nyegeti. Grenada területe a kis szi­getekkel is alig több, mint a Balaton területének fele. A térképen apró pötty csupán. Tavalyi adatok szerint „had­serege” ezer főt számlál és szükség esetén is csak 25 ezer főnyi milíciát tud moz­gósítani. „Fűszerszigetnek” is hívják, mert számtalan egzo­tikus fűszer hazája — s fő­ként ezek exportjából él. Washington — amikor a szigetország vezetőinek bel- villongása és Maurice Bishop máig is tisztázatlan körül­mények között bekövetkezett halála után a katonák vették át a hatalmat Grenadán — mégis az Independence repü- lögép-anyahajót küldte a tér­ségbe. Nincs még 24 órája sem, hogy a közeli Barbados szigetén amerikai tengerész- gyalogosok gyülekeztek. Hét­főn a Caricom, a térség kis szigetállamainak gazdasági tömörülése kiközösítette Gre­nadát és olyan intézkedése­ket hozott, amelyekkel gya­korlatilag megfojtották Gre­nadát. Kedden a Közös Piac is befagyasztotta a Grenadá- val meglévő minden kapcso­latát. Washingtonban az október 19-i katonai hatalomátvétel óta azt hajtogatják: „nem tudják”, milyen politikai szí­nezetű a jelenlegi kormány­zat. Az Egyesült Államok azonban kezdettől fogva is­mételgette azt is, hogy véle­ménye szerint „külső erő, minden bizonnyal Kuba” áll a tragikus és véres esemé­nyek hátterében. Kuba — Washington bűnbakja min­denkor, ha a térségben vala­mi nem az amerikai forgató- könyv szerint történik — nyilatkozatban ítélte el Mau­rice Bishop erőszakos halá­lának körülményeit és — bár a két ország kapcsolatainak fenntartása mellett foglalt ál­lást — azt is leszögezte, hogy kénytelen felülvizsgálni eze­ket a kapcsolatokat. A forra­dalom nem igazolhat semmi­féle bűntettet — szögezték le Havannában és Bishop halá­la miatt hivatalos gyászt ren­deltek el. Grenadán éppen hétfőre kezdett helyrerázódni az élet. Feloldották a kijárási tilalmat, közölték, hogy leg­később két héten belül a pol­gári kormány veszi kézbe az ügyeket. A „Szabad Grenada” rádió azt is jelentette, hogy a szigetország körül „ismeret­len hajók” cirkálnak. Kedden hajnalban megindult az in­vázió — mégpedig nem „tisz­tán” amerikai, hanem „kö­zös”: az Egyesült Államok maga mellé vette Barbados, Saint Vincent, Antiqua, Ja­maica, Saint Lucia és a Do­minikai Közösség katonáit. Nem azért, mert az .amerikai katonáknak erre szükségük lett volna. Barbadoson az amerikai nagykövetség tiszt­ségviselője igyekezett hang­súlyozni, hogy „kollektív” akcióról van szó. Ennek a hadműveletnek a végkimenetele soha nem volt kétséges. Kedden délelőtt megszólalt Reagan elnök is és kijelentette: az Egyesült Ál­lamok a Grenadán lévő ál­lampolgárainak biztonságát kívánja szavatolni —' és helyre akarja állítani a de­mokráciát. Grenada már ko­rábban biztosította Washing­tont: az amerikai polgárokat semmilyen veszély nem fe­nyegeti. Azt pedig az Egye­sült Államok elengedte a fü­le mellett, hogy a katonai vezetők a polgári kormány helyreállítását tűzték ki cé­lul. Bármivel is indokolják a Grenada elleni inváziót Wa­shingtonban, egy percig sem kétséges, hogy az Egyesült Államok „dominót” látott Ünnep előtt a Szovjetunióban MARCHAIS LUANDÁBAN Jósé Eduardo Dos Santos, az MPLA Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke hétfőn Luandában fogadta George Marchais-t, a Francia Kommunista Párt főtitkárát. CEAUSESCU—KIPRIANU TALÁLKOZÓ Hétfőn Nicosiában Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök és Ni- colae Ceausescu román ál­lamfő tárgyalt egymással. Ceausescu hétfőn érkezett négy országot érintő kőrút­jának utolsó állomására, Ciprusra. A jugoszláv kormány­fő GÖRÖGORSZÁGBAN Milka Planiinc jugoszláv miniszterelnök hétfőn befe­jezte kétnapos athéni tár­gyalásait Andreasz Papand­reu görög kormányfővel. A megbeszélések középpontjá­ban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok és a balkáni atomfegyvermentes övezetről szóló görög terv állt. A két kormányfő megállapodott, A szovjet nép — a világ haladó emberiségével együtt — ünnepélyesen emlékezik meg kiemelkedő ünnepéről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulójá­ról. Hatvanhat éve, hogy az orosz munkásosztály, szövet­ségben a szegényparasztság­gal, a kommunista párt veze­tésével, Leninnel az élen vég­rehajtotta az emberiség tör­ténelmének első győzelmes szocialista forradalmát. A Szovjetunió fennállásának 66 éve alatt dicső utat tett meg. Visszaverte az ellenséges tá­madásokat, majd mélységét A Razliv tó partján, nem messzire Leningrad tói 1917 nyarán itt élt egy kunyhóban Lenin az ellenforradalmi ide­iglenes kormány elől elrejtőz­ve. Számos cikket írt és itt kezdte el írni az Állam és forradalom című munkáját. Ma sokak által látogatott emlékhely. meghatározott feladatokat. Az ötéves terv fő "feladata a népjólét további növelése. Ezekben a napokban a Szovejtunió városai és falvai ünnepi díszbe öltöznek. So­kan keresik fel azokat a mú­zeumokat és emlékhelyeket, hogy görög és jugoszláv szakértők rövidesen találkoz­nak és felújítják a gazdasági együttműködési bizottság munkáját. A jugoszláv mi­niszterelnök, ugyancsak hét­főn, . félórás megbeszélést folytatott Konsztantin Kara- manlisz görög államfővel. BANGLADESI VEZETŐ A POLGÁRI KORMÁNYZATRÓL Hétfőn hivatalos munkalá­togatásra az Egyesült Álla­mokba érkezett Mohammad Ersad altábornagy, a bang­ladesi katonai kormányzat vezetője. A bangladesi veze­tő hétfőn az Egyesült Álla­mok kereskedelmi -kamará­jában elmondott beszédében közölte, hogy a közeli jövő­ben elnöki és parlamenti vá­lasztásokat tartanak az or­szágban, két éven belül pe­dig áttérnek a polgári kor­mányzásra. Grenadában és a haladó re­formok bevezetése, a Kubá­val és a szocialista országok­kal való jó viszony megte­remtése nyugtalanította. A belső zűrzavar alkalmat te­remtett a közbelépésre. A Grenada elleni invázió súlyos kérdéseket vet fel: va­jon mennyi nehézségébe ke­rül Washingtonnak ezek után meggyőzni latin-amerikai szövetségeseit, hogy például Nicaraguában, Kubában — vagy a világ bármelyik ré­szén — „helyre kell állítani a demokráciát”? Vajon van-e akadálya, hogy Libanonban Washington vezetésével „kol­lektív rendszabályokat” fo­ganatosítsanak az amerikai állampolgárok- életének védel­mére? A kérdések még sorol­hatók vagy kiegészíthetők az­zal, hogy vajon miféle felsőbb hatalom ruházta az Egyesült Államokra általában a de­mokrácia helyreállításának jogát bárhol és bármikor, s bármilyen eszközzel? Az U. S. News and World Report cí­mű amerikai hetilap egyik közelmúltban megjelent szá­mában felsorolja az Egyesült Államok latin-amerikai be­avatkozásainak menetét: a múlt századtól kezdve 32 ilyen esetet nevez meg. Gre­nada ezek szerint a 33. . Cheysson francia külügy­miniszter a Nicaragua part­jai közelében folyó amerikai hadgyakorlatok kapcsán je­gyezte meg a közelmúltban: nem éppen a legjobb mód­szer a térség problémáinak megoldásához ágyúkkal és hadihajókkal nekilátni. és méreteit tekintve hatal­mas szocialista építési prog­ramot hajtott végre. Elegen­dő megemlítenünk, hogy a tizedik ötéves tervben 1976— 1980 között a nemzeti jöve­delem a megelőző ötéves tervhez hasonlítva 400 milli­árd rubellel nőtt. A nemzeti jövedelem egyötödét közvet­lenül a lakossági fogyasztás­ra, a lakáshelyzet javítására, szociális és kulturális beru­házásokra fordították. Jelen­leg a szovjet emberek siker­rel valósítják meg az SZKP XXVI. kongresszusán a ti­zenegyedik ötéves tervre Diorámán látható a történel­mi pillanat, amikor 1917 no­vember 7-én 2 óra 10 perc­kor a felfegyverzett munká­sok, katonák és matrózok ro­hammal elfoglalták a Téli Pa­lotát, ahol az ellenforradalmi ideiglenes kormány műkö­dött. Ez részlet J. Desalit szovjet művész alkotásából, amely a Téli Palota ostromá­nak egyes mozzanatairól ké­szült. amelyek a forradalmi ese­ményekkel és Lenin tevé­kenységével kapcsolatosak. Moszkva az ünnep előestéjén. Robotok a század végén Az évtized végéig minden második összeszerelő üzem­ben dolgozó ember munkáját feleslegessé teszik a robotok az NSZK-ban — állapították meg a nyugatnémet automa­tizálási szakemberek. Esze­rint az NSZK 1,2 millió ösz- szeszereléssel foglalkozó dol­gozója közül 5—600 ezer vesz­ti el állását. Ennél jóval ke­vesebb álláslehetőséget nyújt a robotipar: várhatóan 15— 20 ezer új állásra van kilátás az évtized végéig. Míg a ro­botok első nemzedéke 2—4 dolgozót tudott helyettesíteni, az úgynevezett intelligens ro­botok már 4—6 dolgozó mun­káját végzik el. A robotok döntő részét az autóipar fog­lalkoztatja, arányuk a gépek között a jelenlegi 14—25 szá­zalékról akár 40—60 száza­lékra növelhető.

Next

/
Thumbnails
Contents