Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-26 / 253. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. október 26. Véleménycsere a lakossági ellátásról Mi kerül az asztalra? A patikus brigád A lakossági ellátásról tárgyaltak a közelmúltban a kereskedelmi szervek és a szállító partnerek Kisvárdán. A város és a környező községek kereskedelmére az elmúlt hónapokban jellemző volt a mérsékelt kereslet mellett a kiegyensúlyozott ellátás az alapvető élelmiszerekből. Az eltelt időszakban az élelmiszer szakmában 2—3, a ruházatnál 6—7, a vegyes iparcikknél 9—10 százalékos volt a forgalomnövekedés. A vendéglátás bevételére a ko- ráhbi szint volt jellemző. Az ellátás gondjainál sokszor előfordult az egymásra- mutogatás, a felelősség alóli kibúvás kísérlete. Nézzük a kereskedelmi szervek észrevételeit, amit a fogyasztók is sokszor — s főleg ők — éreznek. Többen kifogásolták a FÜSZÉRT vegyiáru kínálatát. Sokszor előfordult, hogy a vidéki kisebb üzletek nem kapnak árut. A húsiparnál a kiszállított áruk választékát, minőségét, a késői szállítást tették szóvá. A HUNNIACOOP például a gyermekélelmezési konyhák részére — többszöri kérés ellenére sem szállít olcsóbb árukat. De sok esetben a kisebb boltokra is vonatkozik ez. Szóvátették azt is, hogy a tejipar a szerződésben vállalt reggeli nyolc óra helyett délben szállítja a kisebb községekbe a tejet. Problémát jelent még a hű- tőlánohálózat hiánya is. A kenyér minőségét is többen kifogásolták. Mit válaszoltak a szállítók? A vegyiáru-kínálat fogyatékossága országos gond, amit helyből nem tudnak ellensúlyozni. A húsipar képviselője — ugyanúgy mint a HUNNlACOOP-é — azt mondta el, hogy a forgalomnövekedést nem követte a gépkocsipark fejlesztése. Erre a HUNNIACOOP példája a bizonyíték Az ellátási körzetükhöz tartozó 800 egység heti kiszolgálására összesen 10 autó áll rendelkezésre. Viszont jogosan vetették fel, fíogy a kezdeményezett nyúl- húsakcióval kapcsolatban a felhívásukra a kereskedelmi partnerek nem válaszoltak. A tejipar képviselője a tej és tejtermék savanyodását a nem megfelelő hűtőparkkal indokolta, s ígéri, hogy a közeli napokban bevezetik a hatnapos szavatosságú tej értékesítését. A kenyér minőségének romlását nagyban befolyásolja a szállítás és a tárolás. A tárolási feltételek sok üzletben rosszak, nem felelnek meg a követelményeknek. A véleménycsere hasznosságát senki sem vitatja. A kereskedelmi szervek és a gyártó, szállító partnerek meggyőzhették egymást a maguk igazáról. De a lakosságot, a vásárlókat csak az üzletekben lehet választékos kínálattal, udvarias kiszolgálással meggyőzni. V. P. E gyszerű és népszerű ember volt város és járásszerte dr. Szabó Antal, aki elsőként kapta meg „Kisvárda városért” kitüntető címet. Orvos volt. Fogat húzott, sebet kötözött, szülést vezetett, végigoltotta a vasutasokat a járvány ellen, majd utolsó munkaterületén, a tüdőgyógyászatban volt felelőse a városnak és a járásnak, mint a tüdőgondozó főorvosa. „Tóni bácsi” — mert sokan csak így nevezték öt — soha nem érezte magát különbnek, másnak, mint az átlagember. Községi majd városi tanácstagként sokat tett a városért. Boldog volt családi élete is. 74 éves korában a közelmúltban eltávozott az élők sorából. A hír hallatán — mint személyes ismerőse is — megdöbbentem. A régi újságok között kutatva elővettem egy róla szóló cikket. Többször átolvastam a kitüntetéskor mondott szavait. „Meglepett, de jólesett, hogy rám gondoltak. Szeretem ezt a várost. Itt éltem le az életem nagy részét és itt akarok maradni.” (vincze) A kisvárdai 17/33-as gyógyszertár Rozsnyay brigádjának naplóját olvastam. Nézegettem a brigádnaplót, melynek bejegyzései rendszeresek, részletesek minden apróságra felfigyelnek. Elsőrendű feladatuk munkájukból adódik. Pontosság, figyelem, az állandó továbbképzések mellett a betegekkel történő foglalkozás is elengedhetetlen követelmény. A gyógyszertári szocialista brigád 1974. április 3-án alakult. 1977—78-ban bronz fokozatot, 79-ben ezüst fokozatot, s az ezt követő 1980— 81—82-es évben arany fokozatot ért el. Az idén elnyerték a „Vállalat Kiváló Brigádja” kitüntetést, ami a vállalat történetében a második. (Először egy nyíregyházi gyógyszertár nyerte el e címet.) A brigád 23 tagú, s az átlagéletkoruk 34 év. Patronálnak iskolákat, ahol egészség- ügyi felvilágosító előadásokat tartanak és a nyomtatványok terjesztése mellett rendszeresen ellenőrzik az , elsősegélyládákat. Megnézik a házipatikákat, súlyosabb betegség esetén hazaviszäk szomszédaiknak, a közelben lakóknak a gyógyszereket. Részt vesznek ' véradáson, rákszűrésen, patronálnak öregeket, mozgássérülteket, az öregek napközi otthonát, nyugdíjasklubot és óvodát. A havonkénti szakmai „házi” képzések mellett könyvismertetőket, színházi, film- és kirándulási élménybeszámolókat is meghallgatnak minden alkalommal. Az őszi társadalmi munkából is kiveszik a részüket. Gondoznak enzimhiányos gyermekeket; értesítik a szülőket a gyermekek számára nélkülözhetetlen készítmények és más gyógyszerek megérkezéséről. Országos kiállításra jutnak el kézimunkáik, de megtalálhatjuk saját készítésű tablójukat az üzemek, vállalatok helyiségeiben, a házipatikai gyógyszerekről. Feldolgozták Somogyi Rezső, — a város első gyógyszerésze — munkásságát. Ezzel vett részt ez évben Hajdúszoboszlón az ifjú gyógyszerészek tudományos Rozs- nyay-versenyén Tusnády Mi- hályné beosztott gyógyszerész, aki ez évben elnyerte a „Kiváló Ifjú Gyógyszerész” címet. (v) A mai napon, október 26- án adják át rendeltetésének a felújított zsinagógából kialakított Rétközi Múzeumot. Az ünnepélyes megnyitó délután két órakor lesz. Ez alkalomból a Sóstói Nemzetközi Művésztelep érem-, szobor- és kisplasztika-anyagából rendezett kiállítást és a megyében élő képzőművészek megyei tárlatát láthatja az új múzeum közönsége. Képeinken: A régi és az új Kisvárda. A zsinagóga épülete a század- fordulón és napjainkban az átalakítás, felújítás után Rétközi Múzeumként. Városszépítők egyesülete Az oldalt összeállította: RESZLER GABOR A város szépítése, a haladó hagyományok ápolása, a városszépítő, várostisztelő erők összefogása, a városlakók városszépítéssel kapcsolatos érdeklődésének felkeltése, aktivizálása — és sorolhatnánk tovább azokat a célokat, amelyeket az alakulóban lévő „Kisvárdai városszépítő egyesület” alapszabályában olvashatunk. Ez az egyesület a Hazafias Népfront városi-járási elnökségének kezdeményezésére jött létre. Az elkészült alapszabály-tervezetet a közeli napokban városszerte tanácstagok, népfrontaktivisták segítségével vitára bocsátják azzal, hogy mindenki megismerje és döntsön a belépés felől. Üzemek, intézmények, vállalatok és a legkülönbözőbb szervek együttesen is beléphetnek az egyesületbe. Az általános célok megvalósításán túl három szakosztály működik majd: a természeti , és környezetvédelmi a városkörnyéki és a társadalmi- munka-szakosztály. A Hazafias Népfront elnöksége reméli, hogy már ez évben — a megfelelő létszám mellett — megtarthatják az alakuló ülést. Későbbi terveihez nemcsak a város, hanem a közeli községek szépítését, értékeinek megvédését is célul tűzi ki az egyesület. Barkácsbolt A korábbi cipőkellék üzletet barkácsbolttá alakította át a Kisvárdai ÁFÉSZ. A profilbővítés a „Csináld magad” mozgalomnak nagy segítséget nyújthat, mert ezentúl a kisvárdaiak könnyebben, hamarabb juthatnak hozzá a ház körüli munkák elvégzéséhez nélkülözhetetlen iparcikkekhez, szerszámokhoz. Mintegy százféle árucikkből és több mint kétszázezer forint értékű áru- készlétből válogathatnak a vásárlók. Az új üzlet a Lenin úton, a „Bagolyvárban” található. Várospolitikai fórum '83 A tervek szerint az év végére felépül az új négyemeletes lakótömb Kisvárda modern városrészében a helyi építő- és szerelőipari szövetkezet kivitelezésében. Az épület egyik felét már korábban birtokba vették a boldog tulajdonosok, a másik huszonkét lakásban a belső szakipari munkák vannak hátra. Egy orvos emlékére Kisvárdán már hagyománnyá vált és napjainkra igénnyé formálódott, hogy évenként szemtől szembe találkozzon a város lakossága az általa választott, vagy a különböző területek irányításával megbízott vezetőkkel. A helyi politikai, társadalmi és állami vezetés mindig készséggel áll a város közvéleménye elé, hogy a tisztázatlan és aktuálisan felmerült kérdésekre megadja a válaszokat. Az eddigi tapasztalatok szerint mind a kérdezők, mind a válaszadók szívesen jönnek el az eszmecserére, mert úgy érzik, hogy a dolgok konkrét és közvetlen megvitatása mindez ideig előrevitte a város ügyét, fejlődését. Bizonyára így lesz ez áz október 31-én délután három óraikor kezdődő Várospolitikai Fórum ’83 rendezvényen is, ahol a lakosság, a munkahelyek képviselői tesznek fel a közvéleményt foglalkoztató kérdéseket, az illetékes városi vezetők pedig ezekre a helyszínen válaszolnak. A fórum helye a megszokott; a városi-járási művelődési központ pódiumterme. Az előzetesen feltett kérdéseket a művelődési központ munkatársai gyűjtik össze. Szennyvízcsatornát kapnak a Rózsa Ferenc és a Dimitrov utcán lakók. Eddig közei százméteres szakasszal készültek el mátészalkai Ecsedi láp—Kraszna balparti Vízgazdálkodási Társulat szakemberei. A munkálatokat várhatóan a jövő év első felében fejezik be. Képünkön a társulás Augusztus 20. szocialista brigádja Kisvárda főterén dolgozik a csatornán. (jávor) SOROKBA Új könyv Kisvárdáról Üj szobor városunkban. Bessenyei György mellszobrának felavatására kerül sor november másodikén, a gimnázium előtti parkiban. A felvilágosodás magyar vezéralakját Gyulavári Pál szobrászművész formálta meg. A városban működő ifjúsági klubok tagjai részére november 2-án 17 óra 30 perckor műsoros est lesz, Bencze Ferenc és Harsányi Gábor közreműködésével. Soron következő ülését november 10-én tartja a tanács végrehaj tó bizottsága. A napirenden két tájékoztató szerepel; a társadalmi ünnepségeket szervező iroda és a KIOSZ szolgáltatási tevékenységét tárgyalja illetve vitatja meg a testület. A Kisvárdai Vármúzeum kiadványainak 8. számát veheti kezébe az olvasó. A közelmúltban Ács Zoltán szerkesztésében jelentek meg „Tanulmányok Kisvárda történetéből” címmel az 1980- ban és 1981-ben megrendezett helytörténeti tudományos ülésszakon elhangzott előadások. A kötet a város fejlődését mutatja be a Felső-Tisza vidékének történeti fejlődésébe illesztve, összehasonlító vizsgálatok alapján. Taglalják a szerzők a Várcjay család és Kisvárda várának szerepét a három részre szakadt ország politikai, hadtörténeti és hadászati eseményében a XV. századtól a XVIII. század elejéig. A város múltját ismertető, képekkel illusztrált könyv a könyvesboltban, valamint az új Rétközi Múzeumban vásárolható meg.
