Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-23 / 251. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. október 23. ^/omraket«^ Akcióhetet rendeztek a nyugatnémet béke­mozgalmi csoportok. Képünkön: az amerikai rakéták tervezett telepítése ellen tiltakozó fiatalok Bremenhaven városában. Események címszavakban HÉTFŐ: Gromiko Bécsböl jövet látogatást tett az NDK-ban — Bo­bért McFarlane-t nevezte ki Beagan nemzetbiztonsági tanács­adónak KEDD: Berlinben összeült a KGST kormányfői szintű értekezlete, amelyen felszólalt Lázár György miniszterelnök is — Losoncai Pál Ciprusra utazott és megkezdte tárgyalásait Kiprianu el­nökkel SZEBDA: Gromiko Moszkvában fogadta az amerikai nagykövetet — Az ellenzéki front lemondta részvételét a libanoni nemzeti megbékélést célzó konferencián — Grenadában tűzharcban életét vesztette Bishop miniszterelnök és kormányának több tagja CSÜTÖRTÖK: Befejeződött a KGST XXXVII. ülésszaka, a kiadott közlemény hangsúlyozza a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés elmélyítésének szándékát — Berlinben ülése­zett a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi minisz­teri bizottsága — Reagan sajtóértekezletén megerősítette az USA rakétatelepítési szándékát PENTEK: Hazaérkezett Ciprusról Losonczi Pál — Sajtóértekezlettel ért véget Londonban a brit—francia csúcstalálkozó, Thatcher asszony és Mitterrand kitartott a nyugati rakétatelepítés mel­lett — Nicaraguái javaslatok az USA-nak a kapcsolatok ren­dezésére SZOMBAT: Minden eddiginél nagyobb szabású béketüntetések az NSZK-ban — Ceausescu elnök befejezte egyiptomi látogatá­sát — Az USA elutasította Nicaragua javaslatait A hét három kérdése Magyar-lengyel kapcsolatok Felelősség a felnövő nemzedékért lünk majd a baráti lengyel nép mellett, ha szerények is lehetőségeink. Tekintélyes fejezet a két ország kapcso­lataiban a gazdasági együttműködés. Az el­ső, 1945-ben készült árucsere-jegyzőkönyvet napjainkig egyre bővülő tartalmú kétoldalú egyezmények sora követte. 1959-ben hozták létre a lengyel bányák meddőhányóit hasz­nosító Haldex közös vállalatot, a magyar bányák pedig a lengyel szénkitermelő be­rendezések tekintélyes megrendelőjévé lép­tek elő. A kapcsolatok szélesedése a len­gyel népgazdaság ismert gondjai ellenére sem állt meg: az elmúlt években 10—12 százalékkal nőtt a kölcsönös áruforgalom, Ma hazánk hatodik legnagyobb kereskedel­mi partnere Lengyelország. A termékek hosszú sorának felsorolása helyett említ­sünk csak néhány példát: 126-os Polski Fiat kisautók ezreit kapjuk, amíg a len­gyel városok helyi közlekedését sok száz Ikarussa! korszerűsítették. A tervek sze­rint a közeljövőben az Ikarus és a Jelez gyár létrehozza magyar alvázú és lengyel karosszériájú új autóbuszát. G azdag, sokszínű a két ország kultu­rális kapcsolata is. Az 1948-as kul­turális szerződés megkötésétől, az ugyanezen esztendőben létrehozott varsói magyar kulturális intézet megnyitásától szá­mítva a mérföldköveket, olyan események­re gondolhatunk, mint a magyar és lengyel intézmények, társadalmi szervezetek, szö­vetségek, a két ország rádiójának és tele­víziójának, több sajtóorgánumának, megyei lapjának kétoldalú kapcsolatteremtése. Lét­rehozták a kulturális és tudományos együtt­működési vegyes bizottságot. A könyvki­adás, a filmbemutatók, a művészek és együttesek cseréje, kiállítások és közös tu­dományos kutatások egész sora adja a kap­csolatok bőséges példatárát. Varsóban napról napra tapasztalni, hogy a lengyelek rendkívül élénk figyelemmel kísérik hazánk eseményeit, eredményeit. Az érdeklődés gyökere az évezredes múlt jó kapcsolataiból, s a szocialista együttműkö­dés közelmúltjából, jelenéből ered. A ttól kezdve, hogy a kereszténység magyarországi meghonosításában Gnieznoi Adalbert püspök és tanít­ványai szerepet vállaltak, voltaképpen nincs a két nemzet történelmében olyan évszá­zad, amelynek krónikájából ne tudnánk valami közöset felidézni. A legújabb kor históriájából többek között a Tanácsköz­társaságot két zászlóaljjal segítő lengyel önkéntesekre, majd az 1939-es fasiszta meg­szállás után nálunk menedékre lelt száz­ezernyi lengyelre emlékezhetünk. A máso­dik világháború utáni évtized pedig új tar­talommal, a közös politikai, gazdasági és társadalmi célok összetartó erejével mélyí­tették a hagyományos barátságot. Nagymértékben innen is ered az elmúlt három esztendő lengyelországi eseményeit figyelemmel követő magyar közvélemény aggodalma. Innen, hogy lengyel barátaink ma is számíthatnak együttérzésünkre, se­gítségünkre — amint ezt az MSZMP KB első titkára kifejtette legutóbb a lengyel testvérpárt legmagasabb szintű delegáció­jának 1982-es budapesti látogatása idején. A tárgyalások befejeztével Kádár János utalt arra is, hogy a LEMP-nek bonyolult nemzetközi feltételek között, a külső és belső ellenséges erők támadásai közepette kell kijavítani a szocialista építés korábbi éveiben keletkezett torzulásokat, helyreál­lítani a párt egységét, vezető szerepét, és teljesen visszanyerni a dolgozó tömegek bi­zalmát. A magyar kommunisták, a magyar : nép megértéssel fogadta a lengyel vezetés 1981 decemberi döntését, amellyel megelőz- ! ték a polgárháborút, megteremtették a szo­cialista fejlődés nélkülözhetetlen alapfelté­telét, a törvényességet. A szükségállapot bevezetése, sőt már •megszüntetése óta is olyan időszak telt el, amit Lengyelországban jogosan minősíte­nek a fokozatosan kibontakozó konszolidá- < ció, a társadalmi megnyugvás periódusá- . nak. Wojciech Jaruzelski a LEMP KB leg­utóbbi ülésén kijelentette: „mögöttünk van mindaz, ami drámai volt, de előttünk áll még minden, ami nehéz”. Nem kétséges, • hogy a következő esztendőkben is ott ál­O Várható-e most már a KGST csúcsértekezle­te? A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXXVII. ülésszakát a héten rendezték meg az NDK fővárosában, Berlinben. Az ülésszakon a tagállamok küldöttségeit a miniszterelnökök vezették. Ügy is lehet mondani: „kor­mányfői csúcsértekezletet” tartottak, de a szocialista or­szágok közvéleménye már régóta várja egy még maga­sabb szintű KGST-értekezlet összehívását, s attól az érte­kezlettől a gazdasági együtt­működés kibővítését, haté­konyabbá tételét. Nos, a mostani berlini ér­tekezletükön a kormányfők befejezték a legfelsőbb szin­tű gazdasági konferencia elő­készítését. Az értekezlet idő­pontját még nem tűzték ki, de a megfigyelők valószínű­nek tartják, hogy éppen a gazdasági problémák sürge­tő megoldása indokolja a mi­előbbi megrendezést. A berlini tanácskozás so­rán az energia, a fűtőanya­gok és a nyersanyagok gaz­daságos, ésszerű felhasznál lását tárgyalták meg. líj be­rendezések, gépek megszer­kesztésében éppúgy megálla­podtak, mint az energiata­karékoskodás új módszerei­ben. A KGST ülésszakán a la­kosság élelmiszerellátásának megjavításáról, a mezőgazda- sági termelés fokozásáról és az exportőr országoknak adandó újabb ösztönzésről is szó esett. Érdemes emlékez­tetni Lázár György felszóla­lására: a magyar miniszter- elnök a mezőgazdasági prog­ramban is a kölcsönös érde­kek következetes figyelem- bevételét sürgette. Eil kell is­merni a mezőgazdasági ter­mékek stratégiai fontosságát. Tudomásul kell venni, hogy a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar korszerűsítése leg­alább annyi vagy még több tőkeigénnyel jár, mint a ki­termelő iparágak fejleszté­se. Lázár György hangsúlyoz­ta, mielőbb reális alapokra kell helyezni a mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari termé­kek termelésének és forgal­mazásának közgazdasági fel­tételeit. Néhány konkrét, nagy je­lentőségű megállapodás szü­letett a KGST ülésszakán, így például Krivoj Rog közelében Új ércdúsító épül, amely 1990- ben, amikorra megépül, a vi­lág egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz. 'A közös felépítés munkájában részt vesz Magyarország is. © Milyen új fejlemények adódnak a rakétatele­pítés szorgalmazóinak és el­lenzőinek harcában? Nem telik el nap, hogy Európából és Amerikából ne érkezének hírek újabb és újabb állásfoglalásokról, tár­gyalásokról, ugyanakkor pe­dig tüntetésekről, tiltakozó gyűlésekről, amelyeknek a témája ugyanaz: a Pershing— 2 rakéták és a robotrepülő­gépek rövidesen esedékes megjelenése Nyugat-Európá- ban. A hét elején sok szó esett a bécsi Gromiko—Genscher- találkozóról, amely — ha nem is mozdította el a holtpontról az eúrorakéták, ügyét — az álláspontól% tisztázását tette lehetővé. Gromiko Bécsböl Berlinbe, utazott, Honeckerrel volt megbeszélésen megerősí­tette, hogy még van lehetőség Genfben a megállapodásra, ha az USA kormánya felhagy destruktív magatartásával. Sajnos, Washingtonból e hé­ten sem érkezett más hír, mint az, hogy Reagan és kül­ügyminisztere is, valamint új nemzetbiztonsági tanácsadója is kitart a hírhedt „nulla­megoldás” mellett. Craxi olasz kormányfővel szintén erről tárgyalt az elnök a Fehér Házban. Legfeljebb annyi „engedmény” észlelhe­tő, hogy a rakétatelepítés megkezdése — után is „haj­landó” az USA folytatni a tárgyalásokat. (Márcsak szö­vetségeseinek megnyugtatá­sa végett is.) Egyébként a NATO-szövet- ségesek nem mindegyike lelkesedik a rakétatelepíté­sért. Az NSZK-ban a héten valóban nagyarányú béketün­tetések zajlottak le, megfele­lően annak, hogy a közvéle­mény többsége ellenzi a Per­shing—2-k és a robotrepülő­gépek nyugatnémet földön való elhelyezését. A jövő hé­ten Hollandiában kezdődnek hasonló tüntetések, tiltakozó akciók. A hágai kormány is megoszlik, a koalíciós pártok közül csak a liberálisok sür­getik a rakéták hadrendbe állítását. A parlament maj­dani állásfoglalását a mosta­ni békeakciók is nyilván be­folyásolni fogják. © Hogyan próbál Nicara­gua kimenekülni az amerikai szorításból? Nicaragua a héten páratlan diplomáciai akcióba kezdett. Külügyminisztere, Miguel d' Escoto az amerikai külügyi államtitkárnak Washington­ban négy javaslatot tett: 1. Kössön meg nem támadási egyezményt az USA és Nica­ragua; illetve 2. Honduras és Nicaragua; 3. jöjjön létre még átfogóbb jellegű meg nem támadási egyezmény a közép-amerikai térség vala­mennyi államának részvéte­lével; a 4. rendezzék békésen a Salvadori Köztársaságban folyó fegyveres konfliktust. A szerződések megtiltanák a más országok kormányai­nak megdöntésére irányuló akciókat. Nem lenne szabad például kormányellenes erő­ket kiképezni más országok területén, más országok se­gítségével ... A kérdés idő­szerű voltát jól bizonyította, hogy az USA kongresszusa maga is foglalkozott azzal a „segítséggel”, amelyet a CIA nyújt nicaraguai ellenforra­dalmároknak: a képviselőház heves vita után 227:194 arányban úgy döntött, hogy abba kell hagyni a nicaraguai ellenforradalmárok burkolt támogatását. De hátra van még a szenátus ... Reagan el­nök pedig még a hét közepén is kijelentette: az amerikai kormánynak joga van ahhoz, hogy titkos akciókat támo­gasson más országok ellen. A nicaraguai diplomáciai kezdeményezésben az is ben­ne foglaltatik, hogy az USA fejezze be hadgyakorlatait a térségben és rövid időn belül számolja fel hondurasi és salvadori katonai kiképző tá­borait is. Mit gyújthatna cserébe Ni­caragua? A meg nem táma­dási egyezményben kötele- * zettséget vállalna arra; hogy nem engedi meg területének felhasználását az USA biz­tonsága elleni fenyegetésre vagy bármely más közép­amerikai ország elleni táma­dásra. A nicaraguai katonáknak a napokban sikerült lelőniük az ellenforradalmárok egy beto­lakodó repülőgépét, s annak két pilótáját elfogniuk. Ma- naguában sajtóértekezleten bizonyították a két ellenfor­radalmár vallomásával: kik pénzelik, szervezik, irányít­ják a Nicaragua elleni táma­dásokat, az új úton elindult ország ügyeibe való beavat­kozást. A washingtoni kormány el­utasította a nicaraguai javas­latokat. Tudta, miért. Pálfy József (Folytatá.s az 1. oldalról) mai. Számtalan példát találni az idősek patronálására, a fegyveres testületek életével történő ismerkedésre, a köz­hasznú társadalmi munka­végzésre. Külön fejezet han­goztatja a természetjárás, a túrák, a táborok jellemfor­máló hatását, a cseretáboro­zások révén a pionírbarálság eddig kevésbé ismert formái válnak mindennapi vakság­gá. Az egyik legszínesebb te­rülete az úttörőéletnek az együttműködés ?z Űttörógár- da révén a határőrséggel, honvédséggel, MHSZ-szel, munkásőrséggel, tűzoltóság­gal, Vöröskereszttel, s a köz­reműködésükkel szervezett szemléken a gyerekek érzel­mileg közelebb kerülnek a felnőttek világához. A beszámoló feletti vitában szót kért Agárdy Sándor, a tornyospálcai iskola termé­szetvédelmi szakkörének ve­zetője. — Megkérdezik tőlünk a faluban, tudósokat vagy biológusokat nevelünk mi ab­ból a 200 (!) gyerekből, aki ezt a szakkört látogatja? De­hogy js, mi. árkörnyezetüket féltő és azért tenni is akaró felnőttekké szeretnénk for­málni őket. Kutatásainkhoz az Országos Madártani Inté­zettől is kaptunk segítséget. Expedíciós kutatótáborunk a Ricsikai erdőben tekintélyt vívott ki magának a felnőt­tek és nagy vonzerőt a gye­rekek szemében. " Szakszón Lászióné, a nyír­egyházi 9-es iskola rajvezető­je, a pedagógus KlSZ-alap- szervezet titkára hangsúlyoz­ta: minden fiatal rajvezető a KISZ-alapszervezet előtt is elszámol vállalt kötelezettsé­ge teljesítésével. Nagy vissz­hangot keltett Balazs Csabá­né, a máriapócsi úttörőcsa­pat vezetője hozzászólása, aki a világnézeti nevelés fontos­ságát emelte ki majd azt ja­vasolta: — Gyújtsunk béketábortü­zet megyeszerte, hiszen a gye­rekek már értesültek a tévé­ből, rádióból a világot fe­nyegető háborús előkészüle­tekről. Adjunk alkalmat ne­kik, hogy ők is kifejezzék békeakaratukat. Csapatunk békehetet rendez minden év­ben és a megye minden úttö­rőcsapatának javasoljuk, hogy béketábortűz keretében nyil­vánítsanak véleményt az im­perialisták esztelen fegyver­kezése ellen! A vitában Csikós Melinda az ifivezetők szerepéről, Zámbó Józsefné a kisdobosok szélesebb körű bevonásáról, Wächter Gáspár a sport és a játék jellemformáló erejéről, Toronicza Antalné a kisegítő iskolások mozgalmi munká­jának korlátáiról, F erenczi István a működési szabályzat módosításáról szólt. A vitában felszólalt Varga Gyula, a megyei pártbizott­ság első titkára. Üdvözölte a konferencia küldötteit, az ál­taluk képviselt 7500 úttör ö- végétőt és áz irányításuk alatt tevékenykedős 80 ezer paj­tást. Hangoztatta: javultak az oktatás tárgyi feltételei, moz­galmasabb, színesebb az úttö­rőélet. A felszólalók vélemé­nye szerint is: a párt- és ál­lami szervek nagyobb figyel­met fordítottak az úttörőcsa­patok támogatására. A jövő­ben tovább szükségesek erősí­teni ezt a segítséget. Kiemelte: a kisdobosoknál, az úttörőknél tudatosítani kell, hogy a szocializmus a munka társadalma, s na­gyobb megbecsülést csak a végzett munka, a teljesítmény biztosít. Meg kell követelni a pedagógusoknak a fiataloktól az anyagi, a szellemi értéke­ink, történelmi vívmányaink megbecsülését. Befejezésül köszönetét mondott a társa­dalmi szervezeteknek, a pat­ronáló felnőtteknek, akik az úttörőmozgalom nemes cél­jaiért önzetlenül fáradoznak. A KISZ és az úttörőmoz­galom együttműködéséről szólt Nagy László, a KISZ megyei bizottsága első titká­ra. Nagy jelentőséget tulajdo­nított az ifivezetők tevékeny­ségének, akik az összekötő ka­pocs szerepét töltik be a gyermekmozgalom és a Kom­munista Ifjúsági Szövetség között. A megye fejlődése, a társadalmi szerkezet változá­sa újabb feladatokat jelöl ki az úttörőmozgalomnak, ami­ért dolgozni megtisztelő kö­telesség. A vitában szót kért Harasz­ti István, a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnöksé­gének titkára is. Tolmácsolta az országos elnökség üdvöz­letét. Hangoztatta: erősödött az úttörőmozgalom társadal­mi bázisa, népszerűsödtek a közjót hozó programok. A munkára nevelést játékosan is megoldhatják, példának hozta erre a balkányi iskola­szövetkezet gyakorlatát. A jövőben még tovább kell szé­lesíteni az együttműködést a társadalom rétegeivel és a patronáló szervezetekkel. A megyei úttörővezetői konferencia megválásztottaa, 17 tagú megyei úttörőelnök-' séget. A testület elnökévé Lippai Gergelyt, titkárává Hernádi Katalint választot­ták. Ezt követően a résztve­vők megválasztották az or­szágos úttörővezetői konfe­rencián megyénket képviselő 15 küldöttet., Agárdy Sándor, Csikós Melinda, Ferenczi Ist­ván, Figula Miklósné, Jókay László, Kovács Sándorné, Lippai Gergely, Molnár Ká­roly, Oláh Márta, Szakszón Lászlóné, Szűcs Ilona, Takács Mihály, Vass Lajosné dr., Zámbó Józsefné és Zele- nyánszky László vesznek részt a december 10—11-én Miskolcon sorra kerülő VIII. Országos Űttörővezetői Kon­ferencián.

Next

/
Thumbnails
Contents