Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-02 / 233. szám
A Kelet-Magyarország 1983. október 2. Libanoni helyzetkép: romba dőlt épületek a Bejrúttól délre fekvő Mreije városkában. A héten kihirdetett tűzszünet sem csökkentette jelentősen a közel-keleti országban uralkodó feszültséget. AZ ESEMENYEK — CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Libanonban, heves harcok után létrejön a tüzszüneti megállapodás — Reagan beszédével megkezdődik az ENSZ közgyűlési ülésszakának általános vitája — Szociáldemokrata siker a brémai és hesseni tartományi választásokon — Idő előtti választások Kenyában KEDD: Indira Gandhi javaslatára nem hivatalos csúcsértekezletet tartanak New Yorkban csaknem húsz állam vezetői — A nemzetközi valutaalap és a világbank közgyűlése Washingtonban SZERDA: Andropov nyilatkozata időszerű nemzetközi kérdésekről — Szovjet—csehszlovák külügyminiszteri találkozó Moszkvában CSÜTÖRTÖK: A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások 31. fordulója — Szovjet—dél-jemeni tárgyalások — Az amerikai hadügyminiszter Kínában PÉNTEK: A New York-i csúcsértekezleten részt vevő Losonczi Pál felszólal az ENSZ-közgyülés általános vitájában — Tüntetések Pakisztánban — Izraelben meghiúsulnak a nagykoalíciós tárgyalások SZOMBAT: Az európai szakszervezetek békefelhívása — Harcok Salvadorban, Nicaragua az ENSZ napirendjére javasolja a közép-amerikai válságot Á hét három kérdése O Mit jelzett Reagan beszéde és Andropov nyilatkozata? A nemzetközi helyzet jelenlegi állapotában, amikor érezhetően megnőtt a feszültség, nem tűnik közeli lehetőségnek egy szovjet— amerikai csúcstalálkozó. A héten mégis tanúi lehettünk egy közvetett „csúcspárbeszédnek”. Az ENSZ közgyűlési ülésszakának általános vitájában — ahol a hagyományok szerint mindig a brazil képviselő kap először szót — ezúttal Reagan amerikai elnök nyitotta meg a sort és az Egyesült Államok külpolitikai törekvéseit foglalta össze. Megváltoztak az ENSZ-tra- díciók abban a vonatkozásban is. hogy a vita második napján elmaradt az ilyenkor szokásos Gromiko-beszéd. A szovjet külügyminiszter, hosszú hivatali ideje során először, kénytelen volt távolmaradni az ülésszakról, az amerikai hatóságok magatartása miatt. A szovjet felszólalás így későbbre halasztódott a világszervezetben, de a Reagan-beszéd másnapján elhangzott Andropov nyilatkozata, amelyben a világpolitika bonyolult fejleményeit a Szovjetunió szemszögéből értékelte. Reagan ugyan nagy általánosságokban szót emelt a nukleáris háború ellen, a gyakorlatban viszont semmi sem mutatott arra, hogy véget kívánna vetni a fegyverkezési hajszának és hozzá kívánna járulni a nemzetközi bizalom erősítéséhez. Amit ténylegesen letett az asztalra: a genfi INF (középható- sugatú atomeszközök korlátozása Európában) tárgyalásokon előterjesztett új amerikai javaslatok csokra. Főként két új tényezővel, az Egyesült Államok nem kívánja közvetlenül összekapcsolni az ázsiai kontinensen levő középhatósugatú eszközöket az európaiakkal (erről soha nem is lehetett szó!) és Washington hajlandó tárgyalni a repülőgépszintről. (Még szép — tehetnénk hozzá, hiszen az „előretolt stratégia” keretében több mint 800 nukleáris fegyverek cél- bajuttatására alkalmas amerikai repülőgépet állomásoz- tatnak kontinensünkön, miközben a hasonló szovjet légiflotta csupán 461 egységből áll.) A Reagan-beszéd után is maradt a kettős lényeg: 1. Washington már az idei esztendő végén meg akarja kezdeni az eurorakéták telepítését; 2. mindenképpen olyan „egyensúlyt” akar, hogy a NATO oldalán — beleértve a francia és brit eszközöket — mintegy kétszáz rakétával túlsúlyban legyenek. Az elfogadhatatlan javaslatokat az Egyesült Államok éles szovjetellenes kirohanásokkal párosítja, eleve kedvezőtlen légkört teremt s közben a másik felet vádolja — úgymond —- a rugalmasság hiányával. Az Andropov-nyilatkozat kulcselemeit éppen a rugalmassággal ötvözött határozottság, valamint a világos beszéd jelentették. Szembesítette az amerikai szavakat az amerikai politika gyakorlati cselekedeteivel, nem hallgatva el ezzel kapcsolatos kemény bírálatát és aggodalmát. A tárgyalások előtt nem zárult be az ajtó, a Szovjetunió fenntartja korábbi építő javaslatait és kész megvizsgálni minden ésszerű indítványt — viszont egyértelműen visszautasítja az erőpolitikai próbálkozásokat, a zsarolási kísérleteket, az egyensúly megbontására tett lépéseket. A nemzetközi közvélemény valóban a legilletékesebbek szavai alapján tájékozódhatott két, alapvetően különböző politikáról. Érdemes megjegyezni, hogy az amerikai sajtó is, jóllehet különböző hangsúlyokkal, de általában nem tartotta kielégítőnek és konstruktívnak az elnök megnyilatkozásait. Milliók és milliók pedig a maguk módján nyilvánítottak véleményt, ezen a héten kezdődött meg tulajdonképpen a politikai „forró ősz”, az NSZK-tól Szicíliáig heves tüntetések követték egymást, főként a tervezett amerikai rakétabázisok körzetében. O Mit eredményezett a New York-i csúcsértekezlet? Indira Gandhi, indiai kormányfőnek, az el nem kötelezettek mozgalma elnökének kezdeményezésére, úgy is mondhatnánk, hogy új típusú, eddig még nem alkalmazott politikai rendezvény zajlott New Yorkban. Csaknem húsz ország állam- és kormányfői gyűltek össze nem hivatalos csúcsértekezletre, amelynek keretében rövid beszédben összegezték álláspontjukat, de mód nyílt sokoldalú, kötetlen eszmecserére is. A csúcs nem hivatalos jellege és eszmecseréinek kötetlensége nem adott módot arra, hogy terjedelmes dokumentumok szülessenek, nem is ez volt a találkozó célja Azzal járult hozzá a légkör javításához, hogy példájával bizonyította: a különböző társadalmi berendezésű, másmás szövetségi rendszerhez tartozó államok, is képesek szót érteni, ha azt valóban meg kívánják tenni. A magyar külpolitika (az Elnöki Tanács elnökének felszólalása a csúcsértekezleten és az ENSZ-ben, különböző megbeszélései, külügyminiszterünk találkozója számos kollégájával), a maga szerény eszközeivel és lehetőségeivel minden módot ki akar használni arra, hogy együtt szocialista szövetségeseivel, útját állja a feszültség további növekedésének, s az enyhülés vívmányainak védelmezője legyen. O Tartós lehet-e a libanoni tűzszünet? Tíz év leforgása alatt létrejött a 179. tűzszünet Libanonban, legalább^ a bejrúti A1 Amal című lap ezt a számadatot közli. Ezúttal azonban többről van szó, mint rutinfegyvernyugvásról, amely kérészéletű, hiszen súlyos polgárháborús, külföldi beavatkozástól sem mentes időszak zárult le, veszteséglistáján csaknem kilencszáz halottal és kétezer sebesülttel. Vagy könnyelműség lenne azt állítani, hogy lezárult? Ez az a kérdés, amelyre lehetetlen ma még igazi választ adni. Figyelmeztető lehetett a hajnali tűzszünetet megelőző utolsó éjszaka, amelynek során rendkívüli hevességet értek el a harcok. Ezzel is jelezve: egy utolsó rohammal még mindenki meg akarja javítani pozícióit. A tűzszünet tartóssága mindenesetre megkívánná, hogy: 1. egyezségre jussanak a nemzetközi ellenőrzés módozatait illetően; 2. tisztázzák egy nemzeti megbékélési konferencia kereteit, amely hatékony garanciákat adhatna mindenki számára; 3. intézkedés történjék a külföldi csapatok kivonásáról. A közvetlen tüzszüneti teendők mellétt még két jelentés mutatja a problémák ösz- szetettségét. Hírek érkeztek az Arafathoz hű palesztin egységek összeütközéséről Szíriái erőkkel, nyilván ez a belviszály, amely a libanoni Bekaa-völgy körzetében zajlik, csak kuszálja a frontokat. Érdeklődést keltettek az izraeli táviratok is: a Samír vezette Likud és az ellenzék közötti nagykoalíciós tárgyalások a libanoni nézeteltéréseken hiúsultak meg. Az ilyen belpolitikai kötélhúzás és egy lehetséges rendkívüli választások kiírásának fényében, a világ mindig tart attól, nem katonai kalanddal akarják-e biztosítani a „nemzeti egységet”? Az, hogy Libanonban nem lőnek, hanem a diplomácia került előtérbe, önmagában kedvező jelzés. De az igazsághoz tartozik, hogy túl sok a bizonytalanság és a kérdőjel... Réti Ervin Genfi folytatás STRRT-kilátisok Az MX ballisztikus rakéták to — New Times — KS) Október 6-án folytatódik Genfben a hadászati atomfegyverekkel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalássorozat. (A SALT helyébe 1982 nyarától lépő START, vagy SALART — mint angol nyelvű rövidítése erre utal — már nemcsak a korlátozást, a ,.limitation”-t, hanem a csökkentést, a „reduction”-t is előirányozza, ebből ered az új elnevezés.) A START- megbeszélésekkel párhuzamosan egy másik kétoldalú eszmecsere is folyik a svájci városban az európai nukleáris harceszközökről, a tervezett amerikai rakétatelepítésről. Már korábban felmerült az a gondolat, nem lenne-e célszerű egyesíteni a két tárgyalási fórumot, hiszen mindkettő tulajdonképpen a globális hadászati egyensúly közvetlen, vagy közvetett problémakörét érinti. A legutóbbi szovjet vélemények szerint ennek nem lenne értelme, hiszen az Egyesült Államok kormánya — az egyenlőség és az egyenlő biztonság sarkalatos elvét figyelmen kívül hagyva — egyik fórumon sem törekszik a kölcsönösen elfogadható megegyezésre, így hát az „egyesítéssel” sem lehetne közelebb hozni az annyira kívánatos cél elérését. Nos, mi is a helyzet a START újabb menete előtt? A kilátásokat mindenképp rontja, hogy a dél-koreai repülőgépügy ürügyén felkorbácsolt légkörben az amerikai törvényhozás legutóbb rekordösszegű, 188 milliárd dolláros katonai költségvetési tervezetet hagyott jóvá. Igaz, a washingtoni adminisztráció azt állítja, hogy a Genfben tárgyaló delegációja „rugalmasságot” tanúsít majd és „radikális csökkentésre” törekszik. A valóságban azonban egészen másról van szó'- ugyanúgy, mint az eurorakéták kérdésében, Reagan a hadászati támadó nukleáris eszközök terén is elfogadhatatlan, egyoldalú engedményeket követel a Szovjetuniótól, törekedve az első csapásméréshez szükségesnek vélt katonai fölény megszerzésére. A „nagy trükk” lényege az, hogy egy felső határ megállapítása mellett a Szovjetuniónak több mint felével kellene csökkentenie szárazföldi telepítésű rakétáit, azaz meg kellene fosztania magát védelmi potenciáljának jelentős részéről. Egy ilyen megállapodás természetesen nem zárná ki az új típusú, tíz nukleáris töltettel felszerelhető amerikai MX-ek és a továbbiakban rendszerbe állítandó egy robbanófejes „Midgetman” rakéták elhelyezésétatomtölteteinek szerelése. (FoWeinberger amerikai hadügyminiszter a B—1-es hadászati bombázó modelljével. (Foto — Spiegel — KS) Az USA ráadásul hadászati támadó érőinek legjelentősebb elemeit — a légierőinél és haditengerészeténél meglévő és a közeljövőben szolgálatba állítandó több ezer nukleáris fegyvert ki akarja vonni a megállapodás hatálya alól. A Trident-flottaépí- tési program, az új B—1-es hadászati bombázók gyártásának megszavazása egyaránt ezt a leplezetlen szándékot tükrözi. Magától értetődik, hogy Moszkva nem mehet bele ilyen egyenlőtlen, biztonságot közvetlenül veszélyeztető alkuba. Ilyen helyzetben az lenne a meglepő, ha a Szovjetunió Genfben nem számolna a legkomolyabban a saját és szövetségesei elemi biztonsági érdekeivel. Moszkva már nemegyszer javasolta, hogy első lépésként kölcsönösen fagyasszák be a tömegpusztító fegyvereket a jelenlegi szinten, azután fokozatosan — az egyenlőség és az egyenlő biztonság szem előtt tartásával — szállítsák le a lehető legalacsonyabb szintre a katonai szembenállást. Csakis ez az út vezethetne a mindkét fél számára elfogadható megállapodáshoz, nem pedig az a mód, ahogyan ezt a bonyolult kérdéskomplexumot a Reagan-kormány- zat — egyoldalú fölényre, a nemzetközi stabilitás alapját képező hadászati egyensúly megbontására spekulálva — megközelíti. Ha azonban erre a minden realitásérzéküket elvesztő szélsőséges amerikai körök nem hajlandók, számíthatnak arra, hogy a Szovjetunió — előzetes figyelmeztetései szerint — kellő időben és kellő határozottsággal megteszi a helyzet megkívánta ellenintézkedéseket. Serfőző László alezredes BANGLADESI KIVÉGZÉS A bangladesi hatóságok szombaton bejelentették, hogy kivégezték a Ziaur Rahman volt bangladesi elnök ellen 1981-ben elkövetett merényletben részt vevő egyik alezredest. A merénylet nyolc halálos áldozatot követelt. A szervezők közül tizenkettőt ítéltek halálra. CIPRUSI ÉVFORDULÓ A Ciprusi Köztársaság szombaton ünnepli függetlensége kikiáltásának 23-ik évfordulóját. Országszerte felvonulásokkal, találkozókkal emlékeznek meg a ciprusi függetlenség napjáról. Kipri- anu elnök a lakossághoz intézett üzenetében ismét a ciprusi kérdés igazságos megoldását sürgette. Támogatásáról biztosította az ENSZ főtitkárának legújabb rendezési javaslatait. izraeli Arak Izrael agresszív katonai politikája érezteti hatását az ország gazdasági életében is. A Knesszet pénzügyi bizottsága megerősítette, hogy október 2-től 18 százalékkal emelik az orvosságok árát, a bel- és külföldi telefonbeszélgetések díja pedig másfélszeresére növekszik. PANDZSABI ÁLDOZATOK Az indiai Pandzsab államban folyó vallási zavargások a héten újabb négy halálos áldozatot követeltek. Az áldozatok közül kettő rendőr. Kilenc hónap alatt összesen 14 rendőrt öltek meg a térségben. NYUGAT-BERLIN» SZÉP Ülést tartott a Nyugatberlini Szocialista Egység Párt vezetősége. Az ülés után kiadott közlemény szerint a plénum meghallgatta a vezetőség irodájának beszámolóját, amelyet H. Schmitt, a párt - elnöke tartott, és megvitatta a párt feladatait a békéért, az enyhülésért vívott harcban. JUGOSZLÁVIAI FÖLDRENGÉS Szombaton hajnalban földrengés volt Belgrádtól 310 kilométerre délnyugatra — jelentette a Tanjug jugoszláv hírügynökség. A 12 fokozatú Mercalli-skálán 5—6-os erősségű földlökések az első jelentések szerint nem követeltek anyagi károkat. A Koto- ri-öböl környékének lakossága a szabadban töltötte az éjszakát. Emlékezetes, hogy 1979-ben rendkívül súlyos földrengés pusztított ezen a környéken. TELEFONTÄVHIV ÁS AZ USA-BA A Magyar Posta műszaki fejlesztésének eredményeként 1983. október 3-tól az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország előfizetői közvetlenül hívhatják egymást telefonon. Az Amerikai Egyesült Államok hívószáma: 1. Az Amerikába irányuló hívásokat is a 00 tárcsázásával kell megkezdeni. A távhívó tárcsahang után az 1-es országhívó számot, ezt követően pedig még 10 számjegyet kell tárcsázni. Egy perc beszélgetés díja 138 forint. A tengerentúli távhívás előnyös, mert a számlálóberendezés csak az összeköttetés tényleges időtartamára számítja fel a díjat, míg kézi kapcsolás esetén 1—2 perces beszélgetéseknél is meg kell fizetni a 3 perc díjminimumot. A távhívás bevezetése után továbbra is kérhetők a telefon- központtól kézi kapcsolással beszélgetések, és változatlanul igénybe vehető a hívott költségére kért (R) beszélgetés az Egyesült Államokba.
