Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-21 / 249. szám
Tárolás télre (2. oldal) Tanyán élni, fiatalon (3. oldal) Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka Napirenden az ipar helyzete és a népi ellenőrzés munkája Csütörtökön délelőtt 10 órakor megteltek az országgyűlés üléstermének széksorai: megkezdődött az őszi ülésszak. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Ott volt a Politikai Bizottság több tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, részt vettek az ülésen a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról és döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. az ipari miniszter beszámolója az ipar helyzetéről és feladatairól; 2. a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról; 3. interpelláció. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — Méhes Lajos ipari miniszter — eleget téve alkotmányban rögzített kötelezettségének, amely szerint a Minisztertanács tagjai kötelesek tevékenységükről az ország- gyűlésnek beszámolni — tájékoztatta a képviselőket az ipar helyzetéről és feladatairól. Méhes Lajos beszéde kevés az új termékek aránya. A szerkezetváltás egyik alapvető feltétele a műszaki fejlesztés. Erre a VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben mintegy 30 milliárd forintot költött az ipar. Nehézséget jelent azonban, hogy a kutatások egy része nem eléggé gyakorlatias témákkal foglalkozik és a kutatási eredmények lassan hasznosulnak. A beruházásokra az ipar a VI. ötéves terv eddig eltelt három évében, tehát ez év végéig, összesen 178 milliárd forintot költ, ami megfelel a középtávú terv időarányos előirányzatának. A legkiemelkedőbb ipari beruházás a paksi atomerőmű. Egyebek között szólt arról: a külpiaci megrázkódtatások mellett a hazai gazdasági körülmények is módosultak. A 70-es évek végétől csökkenteni kellett a nemzeti jövedelemnek belföld^ fogyasztásra és felhalmozásra jutó hányadát azért, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem egy részét külgazdasági egyensúlyunk helyreállítására fordíthassuk. Ez a magyar ipar, különösen a feldolgozó ipar számára a beruházási források szűkülését és— másik oldalról — a hazai kereslet mérséklődését eredményezte. A külgazdasági kereslet csökkenése és a belföldi fogyasztás és felhalmozás korlátozásának időszakában a magyar ipar termelése egy évben — 1980-ban — visszaesett, de azóta minden évben felülmúlta az előző évit: 1981-ben 2,9, 1982-ben 2,1 százalékkal. Az eddigi eredmények alapján 1983-ban a tervezettnek megfelelő, 1—1,5 százalékos növekedést várunk. A VI. ötéves tervidőszak hátralévő két évében pedig kissé gyorsuló, 2—2,5 százalékos ipari termelésnövekedést is lehetségesnek tartunk. Mindezek az eredmények minőségi változásokkal is együtt jártak, ennek legfontosabb jele az iparban, hogy javul a versenyképesség; jó irányú szerkezeti változások indultak meg; csökkent az egységnyi termeléshez felhasznált anyag és energia mennyisége, kisebb az importigényesség ; az ipari munka termelékenységének növekedése felülmúlja a termelését; mindezek együttes hatására jelentős az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelem növekedéséhez. A verseny- képesség javulását jelzi, hogy az erős verseny ellenére a kivitel jelentősen nőtt a gazdaságosság romlása nélkül. A KGST-országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom nagy részét termelési, szakosítási együttműködések és egyezmények alapozzák meg. A tőkés országok közül legnagyobb partnereink az NSZK, Ausztria, Olaszország, de jelentős mennyiségben vásárolnak magyar ipari termékeket az USA és Francia- ország vállalatai is. Ugyancsak jelentős eredmény, hogy Az ülésteremben Németh Károly és Kádár János. (Kelet-Magyarország telefotó) Méhes Lajos ipari miniszter beszámolóját mondja egyes külföldi cégek által gyártott világmárkákhoz magyar alkatrészeket használnak. Számos találmányunkat is jó áron tudjuk értékesíteni. Még többet tudnánk azonban eladni, ha minden vállalatunk rugalmasan haladna a műszaki fejlődés nemzetközi áramlataival, ha még több termékünk lenne versenyképes, ha termékeik minősége kifogástalan lenne. Ez ma még sajnos nincs így. Az ipar termékeinek zömét belföldön értékesíti. Ennek volumene is nőtt az elmúlt három évben, összesen 4—5 százalékkal. Az üzleteinkben kapható magyar ipari áruk minősége és választéka sokat javult az elrűúlt években. A termékek jó részében azonban még mindig az „eladók piaca” érvényesül a „vevők piaca” helyett. A hazai piacon — néhány termék kivételével — nincs kiélezett versenyhelyzet. Ez árt az iparnak. A devizaszűkösség miatt a magyar ipar nem kevés olyan terméket is gyárt, amit külföldről olcsóbban lehetne beszerezni. A minőségi változásokat a szerkezeti átalakulások is jellemzik. Ezek között elsőnek az energiaforrásokban bekövetkezett kedvező változásokat emelte ki a miniszter. Közismert, hogy 1982-ben kétmillió tonna kőolajjal kevesebbet használtunk fel, mint 1978-ban. A konverteres acélgyártás a kohászatban hozott szerkezeti átalakulást. Az egyik legnagyobb szerkezeti gond azonban, hogy nagy az elmaradásunk az elektronika alkalmazásában. Ezt az alkatrészek és részegységek gyártásának növelésével kívánjuk enyhíteni. Gond, hogy a feldolgozó ipari ágazatokban, s a könnyűiparban is A minőségi változásokra utal az egységnyi termelésre jutó anyag-, különösen az importanyag- és az energiafelhasználás csökkenése. Az ipar 1982-ben egységnyi terméket 2 százalékkal kevesebb anyag és 7 százalékkal kevesebb energia felhasználásával állított elő; mint két évvel korábban. A megindult minőségi átalakulás eredményessége abban is kifejezésre jut, hogy — a lassúbb termelésnövekedés és a jelentős külgazdasági veszteségek ellenére — az iparban megtermelt nemzeti jövedelem összehasonlító ára 1981- ben 8 milliárd forinttal, 1982- ben csaknem 10 milliárd forinttal gyarapodott. Az ipar munkaerő-gondjairól szólva Méhes Lajos elmondta, hogy ezeket enyhítették a létrejött vállalati gazdasági munkaközösségek, amelyek többletteljesítményt nyújtanak és külön kereseti lehetőségekkel segítették a munkaerő megtartását. Tudni kell azonban, hogy az ipar létszáma a jövőben is csökkenni fog. Ez egyedül a termelékenység növelésével ellensúlyozható; ami annál is inkább indokolt, mert a termelékenységünk lényegesen alacsonyabb az iparilag fejlett országokénál. A területi (Folytatás a 4. oldalon) Befejezte munkáját a KGST XXXVII. ülésszaka fl Lázár György vizitté küldBltségnk hazaérkezett Berlinből A zárójegyzőkönyv aláírásával csütörtökön délután Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában befejezte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszaka. A Hotel Stadt Berlin dísztermében megtartott záróülésen a dokumentumot magyar részről Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a magyar küldöttség vezetője írta alá. Az ülésszak fontos együttműködési intézkedéseket irányzott elő az any'gi erőforrások megtakarítására és a KGST-tagállamok lakossági élelmiszer-ellátásának javítására. Jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolóját az elmúlt évben megtartott ülésszak óta végzett munkáról. A tagállamok küldöttségeinek vezetői, a kormányfők nyilatkozatot tettek közzé a jelenlegi nemzetközi helyzetről, melyet lapunk 4. oldalán közlünk. Az ülésszak idején tartották meg a tagállamok küldöttségvezetőinek és központi bizottsági titkárainak találkozóját, amely a tagállamok felső szintű gazdasági értekezletének előkészítésével foglalkozott. Az ülésszakot az elnöki tisztet betöltő Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke zárta be. Hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartott ülésszak rendkívül időszerű és távlatilag is igen fontos kérdésekkel foglalkozott. Utalt a beterjesztett beszámolókra, majd leszögezte: olyan határozatokat hoztak, amelyek elősegítik az ipar és a mezőgazdaság célratörő intenzifiikálását további gazdasági és társadalmi haladás érdekében. Az NDK kormányfője méltatta, hogy az ülésszak az igaz barátság és az internacionalizmus légkörében ment végbe, a problémák megvitatását mélyreható egyetértés, a közös és a nemzeti érdekek kölcsönös figyelembevétele jellemezte. Köszönetét mondott a küldöttségek vezetőinek, tagjainak azért, hogy gyümölcsözően segítették' az ülésszak sikeres munkáját, s ugyancsak kifejezte a résztvevők elismerését a KGST Végrehajtó Bizottságának is. Willi Stoph szavaira a kubai küldöttség vezetője, Carlos Rafael Rodriguez válaszolt. A következő ülésszakig Kuba látja el a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, valamint a végrehajtó bizottságban az elnöki tisztet, s a legközelebbi tanácsülést is a Kubai Köztársaságban tartják meg. Rodriguez a többi között kijelentette, hogy a szocialista országok népgazdaságainak mielőbbi integrációja a haladás és a szocializmus végleges győzelmének alapvetően szükséges feltétele: Köszönetét mondott az NDK vezető testületéinek a szíves vendéglátásért, a tanácsülés és az ülésszak eredményes lebonyolítása érdekében végzett áldozatos munkáért. ★ A tanácsülésen részt vett magyar küldöttség, amelyet Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezetett, csütörtökön délután Berlinből hazaérkezett Budapestre. Magyar—NDK barátsági napok a megyében Az együttműködési megállapodásnak megfelelően október 20-án és 21-én magyar—NDK barátsági napokra kerül sor Szabolcs-Szat- márban. A Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő béke és barátsági társadalmi bizottság rendezésében megyénkbe látogattak a budapesti NDK Kulturális és Tájékoztatási Központ munkatársai Erivin Skeib igazgató vezetésével. A német vendégeket csütörtökön délelőtt a HNF megyei székházában dr. Csermely Tibor megyei titkár- helyettes tájékoztatta Sza- bolcs-Szatmár helyzetéről, a népfrontbizottságok munkájáról. Délután Vásárosna- ményban folytatódott a program, ahol a város, a járás vezetői adtak tájékoztatást a beregi vidék fejlődéséről, majd a vendégek találkoztak Smidt Sándor fafaragó népművésszel. Délután a város, a járás kisiparosaival találkoztak az NDK kulturális központjának vezetői és előadást tartottak az NDK kézműiparáról. Pénteken Tákos és Csaroda műemléki nevezetességeit tekintik meg a vendégek és ellátogatnak a beregdaróci Lenin Barátságkertbe. A termelőszövetkezet szakosított telepeinek megtekintése után Vásárosnaiményban a délután folyamán eszmecserét folytatnak a város-járás ifjúságának képviselőivel az NDK ifjúságpolitikájáról. Ezzel fejeződnek be a magyar—NDK barátsági napok. Magyar—szovjet vízügyi tárgyalások A magyar—szovjet határvízi egyezmény keretében esztendőnként egyszer — hol Kijevben, hol Budapesten — találkoznak a kormánymeghatalmazottak. Az idén Budapesten tartják tanácskozásukat október 17. és 21. között. Ennek keretében értékelik az egész éves munkát, illetve megbeszélik a következő év feladatait. A tanácskozás résztvevői október 20- án a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területére látogattak. A szovjet delegációt B. I. Sztrelec ukrán vízgazdálkodási miniszterhelyettes, szovjet kormánymeghatalmazott, a magyar delegációt dr. Brei- nich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese, a magyar kormánymeghatalmazott vezette. Egész napos programjuk során fölkeresték a közös érdekeltségű munkákat a Tisza mentén. Megtekintették a vízügyi igazgatóság számítóközpontját, illetve az ahhoz tartozó mechanikai rendszert. A küldöttséget fogadta Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára.
