Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

4

Kelet-Magyarország

1983. október 19

Megnyílt Berlinben a KGST XXXVII. ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról)

Utalt arra, hogy az ülésszakon a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés nagy jelentőségű feladatairól lesz szó, stratégiailag fontos területeken. „Meggyőződésünk, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszaka hozzájárul országaink gazdasági potenciáljának további erősítéséhez, a szocialista tervgazdálkodásból származó előnyök még szélesebb körű kihasználásához, a testvérországok egységének és összeforró ttságának erősítéséhez” — mondotta.

„Ez különösen időszerű feladat annak következtében, hogy az imperializmus agresszív köreinek politikája a világ békeszerető erői, mindenekelőtt a szocializmus ellen irányul.

Az a terv, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és

Lázár György, a Minisztertanács elnöke felszólalt a KGST XXXVII. ülésszakán. Beszédében egyebek mellett a következőket mondotta:

Egyetértve a KGST Végrehajtó Bizottság beszámolójának főbb megállapításaival, mi is nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a szocialista építőmunka és gazda-' sági integrációnk fejlődésének eredményeként tovább növekedett országaink gazdasági ereje és ezzel együtt közösségünknek a világgazdaságban elfoglalt súlya.

Mint már oly sokszor, most is bebizonyosodott, hogy közösségünk, nem utolsósorban a KGST-ben megvalósuló tervszerű együttműködés révén, elegendő potenciállal és megfelelő szervező képességgel rendelkezik a tőkés országok részéről támasztott nehézségek leküzdéséhez. Ismét csalódniok kellett azoknak, akik a gazdasági diszkrimináció eszközét a politika zsarolására kívánták felhasználni, akik abban reménykedtek, hogy elháríthatatlan akadályokat gördíthetnek a szocialista országok fejlődésének útjába. E számítások kudarcáról sok tény tanúskodik és ezt mutatják a beszámolóban összegezett gazdasági jelzőszámok is.

A végrehajtó bizottság beszámolója — mondotta a kormány elnöke — igen helyesen nemcsak az eredményekre, hanem munkánk gyengéire is rámutat. Üdvözöljük ezt a megközelítést, mint ahogy arról Tyihonov elvtárs szólt, magunk is úgy véljük, a jövőben még nagyobb figyelmet kellene fordítani az előrehaladást, az együttműködésben rejlő lehetőségek jobb kihasználását fékező problémák kritikus elemzésére, a kiváltó okok feltárására és az elhárításukhoz szükséges intézkedések

más nyugat-európai országok területén új amerikai középhatótávolságú rakétákat helyeznek el, megnöveli a háború veszélyét. Ha nem akadályozzuk meg ezeket a rendkívül veszélyes terveket, minden nép életét és biztonságát fenyegethetik majd.

Az ilyen veszélyes politikai irány ellen vívott küzdelemben a béke és a haladás erőinek megbízható támasza a Szovjetunió és a szocialista közösség többi állama. Meggyőződésem, hogy a KGST tagjai minden tőlük telhetőt megtesznek a szilárd béke biztosítására” — hangoztatta az NDK minisztertanácsának elnöke megnyitó beszédében.

Az ülésszak első napján kerülnek a tanács elé a beszámolók és megkezdődnek a küldöttségvezetőknek, köztük Lázár Györgynek, a Minisztertanács eíhökének felszólalásai.

kidolgozására, egymás szükségleteinek magasabb színvonalú, tervszerű kielégítésére.

Lázár György a továbbiakban a magyar népgazdaság helyzetéről szólt.

A folyó évi terv várható teljesítésére — mondotta — a kilátások sajnos nem túl biztatóak. A világpiacon tovább növekedtek az értékesítési nehézségek, az árakban pedig olyan változások mentek végbe, amelyek a miénkhez hasonló adottságú országok számára önmagukban is súlyos veszteségeket okoznak. Gondjainknak ez az egyik forrása. A másik az, hogy iparunk termelési szerkezetét csak kisebb mértékben tudtuk javítani, mint ami ahhoz kellene, hogy ellensúlyozhassuk a piaci tényezők okozta nehézségeket. Gondjaink harmadik forrása a mezőgazda- 'ságot sújtó aszály, amely számottevően csökkentette a betakarítható gabonatermést és jelentős veszteségek keletkeznek többek között a cukorrépa, a napraforgó, a burgonya termelésében is.

Noha nagy erőfeszítéseket tettünk arra, hogy pótlólagos erőforrásokat tárjunk fel, ma már bizonyosra vehető, hogy a nemzeti jövedelem kisebb lesz, mint amit előirányoztunk. A belső egyensúly és a nemzetközi fizetőképesség fenntartása érdekében szigorítanunk kellett a vállalatok felé támasztott követelményeket és — bár szerettük volna — nem tudtuk^ elkerülni a fogyasztói árak soron kívüli emelését.

Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban most is, a .lövőben is a KGST tölti be ' a legfontosabb szerepet. Javaslatokat tettünk, és a továbbiakban is kezdeményezzük, hogy a még folyó ötéves terv időszakában újabb lehetőségeket tárjunk fel a Szovjetunióval és a többi szocialista

országgal folytatott árucsereforgalom bővítésére.

A KGST-ben megvalósuló gazdasági együttműködés fejlesztésének egyik alapvető kérdése volt és marad — hangsúlyozta a Minisztertanács elnöke — a tagországok biztonságos fűtőanyag-, energia- és nyersanyagellátásának hosszú távra való megoldása. Magyar részről üdvözlünk minden olyan kezdeményezést, amely ezt elősegíti. Ezért is nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy az ülésszak napirendjére tűzte a fűtőanyag-, energia- és nyersanyag-erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás terén megvalósítandó együttműködés tennivalóit.

Mint az előttem szólók, én is elmondhatom, mi szintén rendkívül fontosnak tartjuk — folytatta Lázár György — azt az intézkedési programot, aminek célja, hogy végrehajtásával megteremtsük a tagországok lakossága mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel való jobb ellátásának feltételeit. Egyetértünk vele, hogy a kérdés megnyugtató megoldása politikai és gazdasági szempontból egyaránt mind sürgetőbbé válik.

Ami minket illet — mondotta — belső szükségleteink fedezetén túl az elmúlt években is igyekeztünk hozzájárulni KGST-partnereink mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekben jelentkező igényeinek kielégítéséhez. Erről tanúskodik, hogy ebben az árucsoportban a tagországok egymás közötti forgalmában a magyar szállítások részaránya 1975 és 1982 között közel háromszorosára emelkedett.

A programot támogatva szükségesnek tartjuk hangsúlyozni: ezen a téren is csak a kölcsönös « érdekek következetes figyelembevételével juthatunk előre. Nevezetesen akkor, ha elismerjük a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek stratégiai fontosságát, tudomásul vesszük, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelésének korszerű szintre emelése megközelíti, vagy eléri — esetenként meghaladja — a kitermelő iparágak fejlesztésének tőkeigényét, s hogy jól működő kutatási és magas műszaki színvonalon álló ipari hátteret, nagy szakértelmet és szervezettséget igényel.

Beszéde végén Lázár György, a Minisztertanács elnöke az 1986—1990-es évekre szóló tervkoordináció alapos előkészítésének és az egyeztetések kellő időben való befejezésének fontosságára hívta fel_a figyelmet és bejelentette, hogy a magyar küldöttség támogatja az ülésszak elé terjesztett dokumentumok jóváhagyását.

A KGST ülésszaka ma folytatja munkáját.

Lázár György beszéde

Fogyasztói érdekvédelem szigorúbb ellenőrzéssel

(Folytatás az 1. oldalról)

Tapasztalni, hogy sokszor forgalomba kerülnek lejárt szavatosságú termékek, a szabványtól eltérő iparcikkek; nem megfelelő minőségű árut vesz át a kereskedelem, hiányos a szállítás, rossz a tárolás. Hosszadalmas a minőségi kifogásolt intézése. Évenként a megyei tanács szakosztályához, illetve a különböző szervekhez közel 140 közérdekű bejelentés érkezik, amelynek jóval több mint fele jogos. Elgondolkodtató, hogy több helyen nem veszik komolyan a vásárlók kifogá-- sait.

Az utóbbi időben büntető feljelentésre is sor került. Közel négyszáz esetben pénzbírságot szabtak ki, a fegyelmi ügyek száma fneghaladja a 150-et és' kétszáznál többen kaptak komoly figyelmeztetést. A különböző bírságok, a vevőkártalanítás évi összege eléri a 350 ezer forintot. '

Megyénkben is új szint hoztak a kereskedelembe a szerződéses üzemeltetésű boltok és a magánkereskedelmi üzletek, érezhetően járulnak hozzá a jobb áruellátáshoz. Ugyanakkor megnövekedett a működésükkel összefüggő panaszok, bejelentések száma, melynek többsége jogosnak bizonyult. Főként e boltok, üzletek indokolatlanul magas árait sérelmezi a lakosság, ellenérzést vált ki, hogy ezek az üzletek nagy tételben .vásárolják fel a kurrens cikkeket — ezáltal mesterséges hiányhelyzetet teremtenek — hogy aztán búsás haszonnal, szabad áron adják azt tovább.

Kimutatható, hogy ezen a területen élénk a törekvés a túlzott haszonszerzésre és a gyors meggazdagodásra. Sajnálatos, hogy ezek a boltok az utóbbi időben kívülestek a belső ellenőrzés hatókörén,

így jóformán alig volt fogyasztói érdekvédelmi ellenőrzés.

A vitában a testület tagjai szóvá tették: az eddiginél jobban oda kell figyelni a nagykereskedelmi lerakótokra, hogy azok ne részesítsék előnyben az állami boltokkal szemben a kiskereskedőket. Gyakoribb ellenőrzéssel kell elejét venni, hogy — különösen a műszaki cikkeknél, autófelszereléseknél — a csak állami boltból beszerezhető cikkeket a magánkereskedő se adja nagyobb haszonkulcsosai tovább. A kialakult helyzetnek megfelelően indokolt felfrissíteni az érdekvédelemre készült tanácsi intézkedési tervet. Az áruellátás nehézségei közepette minden eddiginél szigorúbb, hatékonyabb ellenőrzésre van szükség, s ehhez sürgősen mozgósítani szükséges minden erőtartalékot.

Paprikás krumpli az dvároskau

Készül a műszál

A toruni „Elana” Műszálgyár dolgozóival folytatott beszélgetések során a szó gyakran fordul magyar témák felé. Nem csoda, hiszen az üzem szoros kapcsolatokat tart fenn Magyarországgal, az export 90 százaléka magyar piacra kerül. A gyakori kereskedelmi és termelési tárgyalások nyomán fokozódott az érdeklődés Magyarország, a magyar nép iránt. Az „Elana” több dolgozójának vannak baráti kapcsolatai magyar ismerősökkel, családokkal.

— Együttműködésünket Magyarországgal — mondja Miroslaw Furmanek üzletkötő — hagyományosnak nevezhetjük, noha maga az üzem még fiatal: ebben az esztendőben tölti be huszadik évét. Lengyelországban ez az egyetlen — és Európában az egyik legnagyobb — műszálgyár, amely gyapjú- és pamutszerű termékeket gyárt. Üzemünk más vonatkozásban is egyedülálló: néhány tíz hektáron voltaképpen több vegyiüzem működik, kezdve az alapvető vegyi termékek előállításán és félgyártmányokon át egészen a végtermékig, a szintetikus szálig.

Az üzem végtermékei közé tartozik a gyapjú- és pamutszerű tergál (lengyel nevén elana, amelyről az üzem a nevét kapta), a torlen néven ismert poliészterselyem, és a poliészterszálból előállított sokféle keresett cikk, főként paplanok, párnák, hálózsákok.

Az idei tergál- és műse- lyemtermelés együttesen 72 ezer tonna lesz, de ez még nem az üzem kapacitásának csúcsa. A legközelebbi években el fogjuk érni az évi 80 000 tonnát. Hozzá kell tennünk, hogy a jelenlegi termelés így is magasabb az 1980—82. évinél, amikor 65 ezer tonnát állítottunk elő évente.

A válság a mi üzemünket sem kerülte el _ — folytatja Miroslaw Furmanek — nehézségeink voltak az anyag- ellátással és a kooperációval. Híján voltunk olyan alapvető nyersanyagoknak, mint a pa- raxilén, glükol, daraszén, fűtőolaj. Ezeken a nehézségeken már túljutottunk, de továbbra is érezzük egyes adalékanyagok és gépalkatrészek hiányát. Ügyszólván egész gépparkunk nyugati országokból származik és szükség van rendszeres karbantartásukra, de ezt a problémát részben megoldja az exportunkért járó deviza-jóváírás.

Az üzem termékeinek zöme hazai piacra kerül, 10—15 százalékát exportáljuk, s mint már említettük, az export 90 százalékát a Magyar Népköztársaság veszi át. A magyar piacot az Elana minden esztendőben 3500—4500 tonna műselyemmel, valamint 4000—4500 tonna tergálszállal látja eí, körülbelül 15 millió rubel értékben.

Jelentős a műszálgyártásnál keletkező hulladékanyagok kivitele is. Az év első negyedében a nyugati országokba az üzem háromszázezer dollárért műszál- és vegyianyagtömböt exportált. Ennek az összegnek egynegyede az üzem rendelkezésére áll.

. — Számunkra a magyar piac a legfontosabb — mondja Miroslaw Furmanek. — Az együttműködést a kölcsönös szállításokra vonatkozó, több évre szóló kormánymegállapodások szabályozzák.

Az Elana termékeiért cserébe Lengyelország egyebek között PVC-t, növényvédő szereket, gépjármű-gumiabroncsokat kajf a magyar féltől. Együttműködésünk 1968- ban indult, s ez idő alatt megismerkedtünk több tucatnyi magyarországi üzemmel, amelyek műszálszükségletét gyakran 80 százalékban az Elana szállításai fedezik. Ter- gálszálunk legnagyobb átvevője a Pamutfonó Kombinát, a műselyemé pedig a Magyar Selyemipari Vállalat.

Mint már mondottuk, a termelési és kereskedelmi kapcsolatok nyomán fokozódott a Magyarország iránti érdeklődés az Elana dolgozói körében. Torun óvárosában, két műemlék házban működik az üzemi kultúrotthon, amelynek manzárdját magyar klubnak rendezték be, magyar csárdát idéző bárral, a falakon gyönyörűen pingált kalocsai virágokkal.

— Körülbelül száz tagunk van — mondja a klub meg- alakítója és vezetője, Janusz Bilski —, de szívesen látunk bárkit, aki kellemes hangulatban, egy pohár bor mellett meg akarja kóstolni konyhánk specialitását, a paprikás krumplit, aki magyar muzsikát szeretne hallgatni, érdekes emberekkel találkozni, részt venni a magyar táncesten. A klubtagok számára minden évben kirándulásokat szervezünk Magyarországra, így már sokaknak volt alkalmuk megismerkedni a magyar tájak szépségeivel, bensőségesebb kapcsolatot teremteni a magyarokkal. A résztvevők minden útról rengeteg szép élménnyel térnek haza.

A klubtagok zöme fiatal, ami érthető, hiszen az Elana hétezer dolgozójának 60 százaléka még nem töltötte be harmincadik évét. Közel másfél ezren a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai.

— Ifjúsági szervezetünk szintén kapcsolatban áll Magyarországgal — mondja Kryzsztof Mordaka, a szövetség üzemi szervezetének elnöke. — A KISZ-szel együttműködési megállapodást írtunk alá, amelynek keretében minden esztendőben, deviza- rrfentes alapon kb. 20 fiatal látogat el Magyarországra és viszont. Terveinkben a csereüdülés is szerepel. Üzemünknek több üdülője van a tengerparton, a Mazuri-tavak- nál, a hegyvidéken, ahol szívesen látnánk vendégül magyar barátainkat.

Az Elana gyár Tor unban