Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-18 / 246. szám

1983. október 18. Kelet-Magyarország 7 A gabonaprogram sikere a máriapócsi Rákóczi Tsz-ben A máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet 5336 hektáron gazdálkodik, s a 3324 hektár szántó átlagos aranykorona ér­téke 11,95. A vetésszerkezet főleg kalászosokból, kukoricá­ból és dohányból áll. A termésátlag búzából 1983-ban 678 hektár átlagában 5,14 tonna, ami 1,2 tonnával több mint 1980-ban, holott akkor a vetésterület csak 521 hektár volt. Az elővetemóny A búza termesztésénél a termőhelyi adottságok kedve­zőbbek, de az idei 15 tábla között több volt a 10 arany­korona körüli. Szélső érték­ben a búzatáblák aranykoro­na értéke 6,29 és 19,68 között változott, öt olyan tábla volt, ahol a búza önmaga után kö­vetkezett, ami azzal járt, hogy 294 hektáron 400 kilóval kevesebb termett, mint 1982- ben. Különösen kirívó a termés- csökkenés az egyik táblán, ahol 1,8 tonnával termett ke­vesebb mint az előző évben. Három egymást követő év­ben egyedül ezen a táblán volt búza, s hiába 19,6 arany­koronás termőföld, mégis ki­sebb lett a hozam, mint a gyengébb talajú, de jó előve- teményű táblákon. A 12—17 aranykoronájú te­Bajnok a A fajtaszerkezet annyiban változott meg, hogy ebben az évben termesztettek először az MV—5 és a Baranka faj­Legsikeresebb fajtának a Baranka bizonyult. Az MV— 8-asból volt a legnagyobb a vetésterület, az alacsonyabb termésátlag a második és 1982. rületeken lényeges eltérés a termésátlagban csak akkor tapasztalható, ha az elővete- ményben és a tápanyag-visz- szapótlásban különbség van. A kukorica és a dohány lé­nyegesen jobb elővetemény mint a kalászosok. 379 hek­tár kukorica után 5410 kilo­gramm termett. Fontos, hogy a búza a harmadik évben ne kerüljön visszavetésre, illető­leg a második évben önmaga után termesztett búzáknál gondosabb agrotechnikával fokozottabb növényvédelem­mel, szakszerű gyomirtással és tápanyag-visszapótlással részben kiegyenlíthető a ká­ros elővetemény-hatás. Az önmaga után termesztett búzáknál a Fusarium okozta terméskiesések különösen ak­kor nagyobbak, ha a talajt szántás nélkül készítették elő. Baranka tából. A vetésterület és a ter­mésátlag fajtánként a követ­kezőképpen alakult: harmadik éves visszavetésre vezethető vissza. A vetés idő szerinti megoszlása az alábbi volt: A vegyszeres gyomirtással egy menetben és a liszthar­mat elleni védekezéskor áp­rilis és május első dekádjai- ban mikramid, illetve karba- mid mellett még különböző monokelát (Zn, Cu, Mg) ké­szítményeket is alkalmaztak. A nitrogén és a mikroelemek jelenléte mérsékelte a ned­vesség hiányát. Sokat számított a május 9-i 10 milliméteres csapadék, de még a június közepi 30—40 milliméteres eső is igen ked­vező hatású volt. A vegysze­res gyomirtást április 8—22. között végezték el a gyömfel- vételezés, illetve gyomössze­tétel alapján különböző hor­monhatású készítményekkel. Május elején és végén két alkalommal volt szükség lisztharmat elleni védekezés­re. Fuzárium ellen egyszer kellett védekezni Dithane FL-lel, melyet lisztharmat el­len Bayleton-nal kombinál­tak. Az aratás lényegesen ko­rábban kezdődött, mint más­kor és a betakarítás csak 10 napot vett igénybe. A szem­veszteség kevesebb volt a szo­kásosnál. Összefoglalva... a tapasztalatokat, javaslata­ink a következők: — az elővetemények meg­választására nagyobb figyel­met kell fordítani; — a termőhelyi és üzemi adottságoknak megfelelően kell a fajtákat kiválasztani; — a műtrágyázást a talaj tápanyag-ellátottsága és a fajták eltérő tápanyagreak­ciója alapján, differenciáltan 350—400 kilogramm/hektár dózissal, s ezen belül 150— 180 kilogramm háromszori osztott nitrogén kijuttatással célszerű végezni; — a szakszerű talajművelé­si rendszer, a gondos agro­technika, növényvédelem és a folyamatos tápanyagellátás részben kompenzálni tudja a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok és a rossz elővetemé­nyek terméscsökkentő hatását is; — a terméseredményeket a vetés minőségével, az aratás jó megszervezésével, a szem­veszteségek csökkentésével is fokozni lehet, ezért törekedni kell a technikai (gépi) háttér javítására és a technológiai fegyelem maradéktalan be­tartására. Dr. Margittay Miklós agrokémiai főmérnök Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Kiss János ágazatvezető Máriapócs „II. Rákóczi Ferenc” Mg. Termelőszövetkezet ha % kg/ha X. 18—20. 163 24 4660 X 21—31. 274 40 5620 XI. 1—10. 241 36 4840 678 100 5140 A szélsőséges időjárás miatt a késői vetésű búzák termése nagyobb lett mint a koraiaké. A korai vetésűek önmaguk után kerültek és a talajt Folyamatos növónytápiálás Tápanyag-visszapótlás a ta­lajok tápanyag-ellátottsága és a terméstervek szerint ala­kult. A táblákra hektáron­ként 398 kilogramm vegyes műtrágya-hatóanyagot juttat­tak ki, a legkisebb és a leg­nagyobb adag közötti különb­ség 120 kilogramm. Nitrogénből 173, foszforból 118, káliumból 125 kilót szór­tak ki hektáronként. így 100 szántás nélkül készítették elő. A vetés minősége jobb volt, mint az előző években, mivel két tábla kivételével Rába— IH—6200-as géppel végezték. kilogramm terméshez 7,7 ki­logramm vegyes hatóanyag volt szükséges. A nitrogént több részletben juttatták ki alapműtrágyaként átlagosan 48 kilót, a kétszeri fejtrágyá­záskor (február végén és má­jus első dekádjában) pedig összesen 125 kilót. Lényeges volt a terméshozam alakulá­sában a folyamatos nitrogén­ellátás. ha % kg/ha MV—4 237 35 5170 MV—5 (javított) 28 4 5290 MV—8 309 46 4910 Jubilejnaja 50 75 11 5260 Baranka 29 4 6380 678 100 5140 A futóhomok hasznosítása lucernával Szabolcs-Szatmár megye nagy részén gyenge termőké­pességű, savanyú homoktala­jok találhatóik. Ezeket a te­rülteteket nagyjából két niagy csoportra lehet osztani: nyug­vó homokra, és buckás futó- homokra. A rosszabb termő­képességű nyugvó homokon biztonságosan termeszthető növényfajok választéka vi­szonylag bőséges (olajretek, sárga virágú csillagfürt, ku­korica, dohány stb.). Ezek a növények töfobé-kevéísibé megteremnek futóhomokon is, de igen nagy a kockázat a kora tavaszi, súlyos károkat okozó és nagy valószínűség­gel bekövetkező homokverés miatt. A futóhomokon csak az ősszel és a nyár végén tele­píthető növényfajok termesz­tése biztonságos, amelyek ta­vaszra már zárt, homokverés ellen kellő védelmet nyújtó takarót alkotnak- A futóho­mok-területek alacsony hu­musztartalma miatt csak olyan kultúrák jöhetnek szá­mításba, amelyeknél a gyom­irtás kíméletes vetés előtti vagy állománykezeléssel meg- oldibató. A fenti követelményeknek két növényfialj felel meg: a rozs és a lucerna. A rozs, mint speciálisan homokhasz- nosító növény eddig is ismert volt. Talán kevésbé ismert a lucerna futóhomokon törté­nő termesztése. A lucerna ge­netikailag rendkívül változat tos növényfaj, ennek követ­keztéiben a környezethez va­ló alkalmazkodóképessége ki­váló, így nagyon jól alkal­mazkodik a homoktalajok mostoha körülményeihez is. Telepítése csak nyárvégi vetés esetén biztonságos, mi­ént is olyan elővetemények jöhetnek számításba, amelyek után a vetésig jó magágy ké­szíthető. Megfelelő technoló­giai fegyelem esetén ezt a követelményt a rozs is kielé­gítheti. Savanyú talajokon feltétlenül szükséges a me- szezés. Talaj-előikészítés során tö­rekedni kell a talaj vízkész­letét megőrző talajművelési Mikroszámítógépek és alkalmazásaik Képernyős munkahelyeknek nevezik a számítóközpontok kezelőinek tevékenységét. Részlet egy korszerűen berendezett munkahelyből. 2. Hazánkban az elmúlt 3—5 évben kezdtek igazán foglal­kozni a mikroszámítógépek­kel. A tömeges alkalmazás­nak nyilvánvaló feltétele a mikrogépek tömeggyártása. Sajnos mind a mai napig ha­zai körülmények közt nem beszélhetünk tömeggyártás­ról, de még kis szériájú gyár­tásról is alig. A gyártást to­vább nehezíti, hogy az alkat­részek jelentős része csak tőkés piacon szerezhető be, valamint az, hogy a szocia­lista országok nem készültek fed a szükséges perifériák (nyomtatók, lemezegységek) gyártására, így a hazánkban előállított gépek import­anyagigénye indokolatlanul magas és így az itthoni árak magasabbak az elvárhatóktól. A mikroelektronikai fejlesz­tési kormányprogram jelen­tős erőfeszítéseket tesz ezek­nek a hiányosságoknak, a felszámolására. Már eddig is születtek komoly eredmé­nyek, de az igazi áttörés 1984—85-re várható. A jelenleg beszerezhető mikroszámítógépek ára 200— 800 ezer forint között van (át­lagos felhasználói igényeket alapul véve). így tehát ma még tömeges alkalmazások­ról aligha beszélhetünk, azonban alkalmazásokról már igen. A teljesség igénye nélkül néhány tipikus alkalmazási területet kiemelve: az ipar­ban folyamatirányítás, ve­zérlés, mérés-adatgyűjtés. A mezőgazdaságban: adatfel­dolgozás, nyilvántartás, opti­malizál áív A közlekedésben: folyamatffányíiás, vezérlés, módokra. Biztosítani kell a kedvezően elmünkéit, erősen tömörített talajt. Szénának történő termesztés esetén 10—12 kilogramm, magter­mesztés esetén 4—6 kilo­gramm vetőmagmennyiséggel telepítsünk hektáronként. Az egyenletes kelést és kezdeti fejlődést a rendkívül sekély vetéssel (0,5—1 cm) érhetjük el. Ennek érdekében célsze­rű a csoroszlya nélküli, szórt vetés. A vetőmagot a vetőgép utá n bekapcsolt mag takaró fogas és a vetés utáni tömö­rítés munkálja be a talajba. Homokon történő telepítés­re a kisvárdai lucernafajtát válasszuk, mert ez a faj ta ké­pes leginkább elviselni a ho­moktalajok szélsőséges öko­lógiai hatásait. Az így telepí­tett lucerna még ősszel meg­erősödik, s a rákövetkező év­ben teljes értékű termést sióig áltat. mérés-adatgyűjtés, tájékoz­tatás. Az egészségügyben: nyilvántartás, adatgyűjtés, ki­értékelés. Az irodai munká­ban: adatfeldolgozás, műsza­ki számítások, tájékoztatás, oktatás, tervezés. Természetesen a sort lehet­ne folytatni, hiszen a mikro­gépek minden olyan számí­tástechnikai feladat megoldá­sára alkalmasak, melyek nem túl nagy méretűek és nem igényelnek túl nagy gyorsa­ságot. Nyíregyházán is egyre több intézmény, vállaltait alkalmaz­za ezt a korszerű technikát. Jelentős miikrogépes fejlesz­tések folynak a konzervgyár­ban, a Szavicsavnál, a vá­rosi tanácson, a BEAG-Uni- versilnél, hogy csak néhányat említsünk. így talán az az érdeklődés is érthetőbb, ami az október 4—6-án Nyíregyházán rende­zett mikroszámí tógépes an­kétet és kiállítást kísérte. Fazekas Árpád—Bodnár János (Vége) Kalászosok őszi gyomirtása Az utóbbi évek gyomfel­mérései jelzik, hogy a gabo­nákban egyre nagyobb tö­megben fordulnak elő az ősz­szel kelő kétszikű hormon- rezisztens gyomok és az egy­szikű pázsifűfélékhez tartozó gyomfajok. A kötöttebb talajokon az ebszékfű, a ragadós galaj, pipitérek, árvacsalán, tyúk­húr, a lazább talajokon a nagy széltippan (rókafű) és a veronika fajok jelentenek nö­vekvő problémát. Az ősszel kelő gyomok folyamatosan fejlődve a tavaszi gyomirtás idején már kevésbé érzéke­nyek az akkor alkalmazott herbicidekre, így a gyomirtás eredménye alatta marad a taposással és az esetleges fi- totoxikussággal járó károk­nak. A fenti gyomok ellen olyan időszakban célszerű vé­dekezni, amikor a beavatko­zás leghatékonyabb, a gyo­mok pedig még a víz, táp­anyag, hő elvonásával nem károsították a fejlődő gabo­nát. Ennek a célnak a megyénk­ben is többször kipróbált és jó eredményeket adó őszi gyomirtó kezelések felelnek meg legjobban. Az őszi idő­pontban végzett kezelésekkel csökkenteni lehet a tavaszi gyomirtási csúcsot, minimális a taposási kár és kisebb a kul­túrnövény károsodásának ve­szélye. A rendelkezésre álló készítményekből erre a célra a Stomp, a Faneron Multi és a Dicuron Prop ajánlható. A Stomp a nagy széltippan, ga­laj, ebszékfű és a tyúkhúr el­len eredményes, így mind a lazább, homokos, mind a kö­tött talajon hatékony a hor- monrezisztens és a magról kelő egyszikű gyomok ellen. A herbicidet vetés után, ke­lés előtt kell kijuttatni 5 1/ha- os dózisban. Az esetleges fi- totoxikus károk elkerülése céljából fontos, hogy a búzát vagy az őszi árpát 3—4 cm mélyre vessük. A kispaircellás kísérlete­ink és a nagyüzemi telepíté­sek tapasztalatai szerint 3—5 éves használatot feltételezve 7—9 tonna szénaterméssel számolhatunk évenként és hektáronként. A homoki lu­cernatelepítések ellenében ér­tékes árutermő területeket szabadíthatunk fel. Szinte felibecsülehetetlen nagy érté­ket képvisel a futóhomok­területen a lucerna tal'ajvédő és talaj jarvító hatása is. Javasoljuk, hogy a termelő gazdaságok először kisebb területen próbálják ki a te­lepítési módot, s kellő ta­pasztalatszerzés után fogja­nak hozzá nagyobb terüle­tek telepítésébe. Kürti Antal tudományos ügyintéző Vetőmag Vállalat Kutató Központja A Faneron Multi a kötött szatmár-beregi és rétközi ra­gadós galajjal és ebszékfűvel fertőzött talajokon alkalmaz­ható. A gyomirtó szert a bú­za 2—3 leveles fejlettségénél kell kijuttatni 2 kg/ha-os dó­zisban. A Dicuran Prop nagy szél- tipannal fertőzött, lazább nyírségi területeken jöhet számításba. Ősszel 4—5 kg/ ha-os dózisban a búza 2—4 leveles fejlettségénél kiper­metezve, kevesebb hatóanyag­felhasználással irthatjuk ered­ményesen a nagy széltippant, mint a tavaszi permetezés­kor. Az őszi gyomirtásra nem javasolhatók azok a terüle­tek, ahol erősebb aprószulák- és mezei acatfertőzés talál­ható. Szőke Lajos Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomás, Nyíregyháza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents