Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

Az eredmények megőrzése a tét I mmár hagyományosan, a Központi Bizottság időről időre — más fontos napirendekkel együtt — át­tekinti a gazdálkodás helyzetét is. Más, a társa­dalmi érdeklődés szempontjából szintén kiemelkedő kér­dések álltak a minapi ülés vizsgálódásának előterében: a járások átszervezése, a szakszervezeti mozgalom to­vábblépése, de mindez összefügg a gazdaság mindenkori helyzetével, amelynek értékelése külön napirendben sze­repelt. Mint a képből kiderült — gazdálkodásunk továbbra is kiélezett körülmények között zajlik. Közismert tény, hogy az idén mezőgazdaságunk történetének egyik leg­súlyosabb aszálya sújtott le ránk, s emiatt hozzávetőlege­sen mintegy 250—300 millió dollár értékű mezőgazdasági termék exportja veszett el. (Ami tovább terheli az aszály­mérleget — mintegy 200 mezőgazdasági üzem, termelő­szövetkezet, állami gazdaság válhat veszteségessé.) Ilyen körülmények között érthető várakozás nyilvánult meg az iparral szemben: képes lesz-e felülmúlni 1—2 százalékos termelési növekedési ütemét; képes lesz-e jelentős több­letmunkájával és exportjával ellensúlyozni az aszályká­rokat. Sajnos, az év eddig eltelt hónapjaiban ezek a vára­kozások még nem teljesültek. Az ipar termelése a terve­zett szint alsó határán valósult meg, azaz mintegy egy százalékkal növelte termékeinek mennyiségét. Több is került exportra a megtermelt árukból, ám a külpiaco­kon mind a szocialista, mind a tőkés országokban szá­mottevő cserearányromlást szenvedtünk el. Másként fo­galmazva, olcsóbban adtunk el, mint ahogy vásároltunk, így az export értéke elmarad a kitűzött szinttől. Az ipa­ri gondok okairól legutóbb az országgyűlés ipari bizott­ságának ülésén is szó esett. Ebből kiviláglott, hogy csök­ken a létszám, bizonyos importproblémák is adódtak, ezek szintén közrejátszottak abban, hogy a konvertibilis kivitel növekedése csak nagy árcsökkenéssel lehetséges. A gazdaságot próbára tevő nehézségek miatt mind­ezen okán nem könnyűek tennivalóink. Mégis ilyen fel­tételrendszerrel együtt is teljesítenünk kell alapvető gaz­daságpolitikai céljainkat — a fizetőképesség megőrzé­sét, a szociális biztonság fenntartását. Ez nemzeti mé­retű feladat, ennek valóra váltásáról a társadalom nem mondhat le. A Központi Bizottság megállapította: „... Nagyra értékelve a jelentős erőfeszítésekkel elért gazdasági eredményeket, számba véve az egyes területe­ken tapasztalható elmaradásokat és nehézségeket ... az idei terv teljesítéséhez fokozott erőfeszítésekre van szük­ség.” Az erőfeszítések realitását több értékteremtő tevé­kenység jó munkája, töretlen' áldozatkészsége is meg­alapozza. A vállalatoknál, a nagy és kis kollektíváknál érzékelhető a fokozott tenniakarás, az alkotókedv. Meg­értés mutatkozik a dolgozó emberek körében, hogy a kö­zös társadalmi, gazdasági feladványt megoldva folyama­tosan megteremtsük a továbblépés, a fejlődés lehetősé­gét. Különösen örvendetes, hogy ez a szándék tetten ér­hető az export szempontjából fontos munkaterületeken, éppen ezért a zavartalan munkafeltételek megteremtésé­ért itt mindent meg kell tenni. A közeljövő erőpróbáihoz nagy segítséget fog adni a gazdaságirámyító rendszerünk megújítása, a reform foly­tatása. A Központi Bizottság áprilisa ülésén már jelezte ennek az irányát, módszereit, meghatározta fontossági sorrendjét. Ennek megfelelően folynak a reform tovább­fejlesztésének teendői: a közgazdasági szabályozó rend­szer tökéletesítése, az új érdekeltségi, bérezési módsze­rek kialakítása. A gazdasági reform meggyorsítása lénye­gében azt fogja jelenteni, hogy a gazdálkodásban érvé­nyesülnek a világpiaci árviszonyok, az adottságokhoz igazodik az ár- és pénzügyi szabályozó rendszer, nagyobb teret kap a szükség szerinti tőke- és munkaerő-átcsopor­tosítás, a termelési tényezők mobilitása. A vállalatok önállósága tovább növekszik, csakúgy mint az egyszemélyi vezetés felelőssége. Mindennek oda kell hatnia, hogy a munkamegosztásban gyakran fellépő •akadályok elháruljanak, az egyértelműbb piaci viszo­nyokkal, érdekeltséggel megszűnjenek a vállalatok, gaz­dálkodók együttmunkálkodásának zavarai, a kooperációs konfliktusok. A Központi Bizottság szerint sokat kell tenni az idei feladatok sikeres megoldásáért, a jöivő esztendei feltételek megteremtéséért, a zavartalan átmenet biztosításáért. Ehhez alapvető érdeke fűződik az ország­nak, minden állampolgárának, aki egy személyben ter­melő és fogyasztó is. Az elért eredmények megőrzése olyan tét, amellyel szemben senki nem lehet közömbös, s amelyért — ha kell — egyéni és közösségi áldozatokat egyaránt érdemes hozni. De az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy érdemes is részt vállalni ebben a kö­zös munkában. Benke Valéria tanárképző főiskolán Előadás időszerű kérdésekről az oktatási igazgatóságon Benke Valéria a főiskola könyvtárában. (Elek Emil felv.) Pénteken — Szabolcs- Szatmár megyei látogatásá­nak második napján — a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán töltöt­te a délelőttöt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője. Láto­gatására elkísérte Varga Gyula, a megyei pártbizott­ság első titkára és Lakosi Kálmán, a Központi Bizott­ság munkatársa. A főiskolai tanács termé­ben a résztvevő oktatók és hallgatók nevében Cserve- nyák László főigazgató kö­szöntötte a vendéget, s adott számot a mindössze 21 éves intézmény életéről, munkájá­ról. Elmondta, hogy az 1970- ben létrejött fúzió (amelynek nyomán általános iskolai ta­nítókat, tanárokat és óvónő­ket képeznek egy helyen) ál­dásosán hat a pedagóguskép­zésre. Az oktatás e jelentős mű­helyét komoly társadalmi szükséglet hozta létre, az in­tézmény a környező megyék számára is jelentős számban bocsájt ki jól felkészült peda­gógusokat. A hetvenes évek Véget ért a Varsói Szerződés külügyminiszteri tanácskozása Szófiában pénteken befeje­ződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. A miniszterek a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületé 1983. január 5-i ülésén elfo­gadott prágai politikai nyi­latkozatban és a szocialista országok párt- és állami ve­zetői június 28-i moszkvai kö­zös nyilatkozatában foglalt értékelések és következteté­sek alapján áttekintették az európai helyzet további fej­lődésével kapcsolatos kérdé­seket, összefüggésben a nem­zetközi események általános alakulásával. Rámutattak a nemzetközi helyzet rosszabbodására a NATO-tagállamoknak azzal a szándékával kapcsolatban, hogy megkezdjék az új ame­rikai közép-hatótávolságú ra­kéták nyugat-európai telepí­tését. A külügyminiszterek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az Észak-atlanti Szerződés szervezetének tag­jai nem adnak pozitív vá­laszt a prágai politikai nyi­latkozatban és a moszkvai közös nyilatkozatban foglalt számos javaslatra, amelyek a nukleáris háború alternatívá­ját jelentik. Az ülésen elemezte a mad­ridi találkozó eredményeit, és áttekintették az ENSZ-köz- gyűlés 38. ülésszakának na­pirendjén szereplő kérdése­ket. A bizottság üléséről közle­ményt adtak ki. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államta­nács elnöke pénteken fogadta a külügyminiszteri bizottság ülésén részt vett minisztere­ket. közepétől már könyvtároso­kat és népművelőket is ké­peznek, majd idegen nyelve­ket tudó gyors- és gépíró sza­kos tanárokat is adnak az or­szágnak. A kétezer nappali és ezer levelező hallgatóval a nyír­egyházi főiskola az ország legnagyobb pedagógusképző intézménye. Ezerötszáz fős kollégiummal, számos sport- létesítménnyel rendelkezik, a tanszékek felszerelése is meg­felelő, eredményesen segíti a képzést a botanikus kert, s az oktatási központ. A kétszázötven iskolai ok­tató zömmel fiatal és szabol­csi, köztük sokan az intéz­mény neveltjei, akik tovább­képzés után kerültek vissza. Az utóbbi években több mint százan szereztek tudományos fokozatot, s mind többen ké­szülnek fontos tudományos feladatok megoldására, amit széles körű ösztönző rend­szerrel, hosszabb tanulmány­utakkal is segítenek. Az oktatók jelentős része vállal részt az országos köz­oktatás-fejlesztési, illetve tan- terv-korszerűsítési program­ban, tankönyvírásban, lekto­rálásban. Részt vesznek a megye és á tágabb környezet irodalmi, történelmi, földraj­zi hagyományainak feltárásá­ban. Szoros kapcsolat alakult ki a Debreceni Akadémiai Bizottsággal. A Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemmel közös ren­dezvényeket tartanak, s a fő­iskolai közleményekben is rendszeresen publikálnak. Az intézmény rangját növeli, hogy fennállása óta számos nemzetközi és országos ren­dezvénynek adott otthont, amelyek többségén az itteni oktatók is szerepelnek. Ezek haszna a munkában is jól ér­zékelhető. A hallgatók érdeklődése, felkészültsége általában jó­nak mondható, a tudományos diákkörökben komoly munka folyik. Az országos diákköri konferenciákon többen ered­ményesen szerepelnek. Szín­vonalas a kultúr-, a sport- és a művészeti munka, a tanszé­kek mindinkább bevonják a hallgatókat a közös tevé­kenységbe. A cél, hogy a fia­talok mindegyikénél felkelt­sék az érdeklődést a pedagó­guspálya, mint hivatás iránt. Botár József kandidátus adott ezt követően képet a marxizmus—leninizmus tan­szék munkájáról. Külön szólt arról, hogy számos új kérdés vetődik fel mostanában a tan­szék hallgatóiban az élesedő nemzetközi helyzettel, a gaz­dasággal, a reformmal és a pártmunkával kapcsolatban. Ez mutatja, hogy a fiatalok zöme életünk, problémáink iránt nyitott, de több a meg­válaszolásra váró téma is. Benke Valéria hangsúlyoz­ta; a nyíregyházi főiskola va­lóban nagyszerű létesítmény, amely olyan helyre került, ahol még számokban is kife- jezhetők a történelmi hátrá­nyok, ahol nagyon sok mun­kát kell végezni a pedagógu­soknak és a jövő nevelőinek azért, hogy a műveltségi szint emelkedjék, hogy a korszerű igényt, a szellemet meggyöke­reztessék. Mivel ez nem olyan szakma, mint sok más, ennek az intézménynek nagyobb a felelőssége abban, hogy az (Folytatás a 4. oldalon) Szerkesztőségi kerekasztal- beszélgetés a szakszervezeti munkáról (3. oldal) Nyíregyháza : Felépül az új buszállomás Több esztendeje húzódó vi­ta végére került pont tegnap Nyíregyházán. A városi ta­nács és a Volán képviselői­nek tanácskozása után beje­lentették, hogy felépül az új buszállomás. A döntést sür­gette, hogy a jelenlegi busz­állomás korszerűtlen, túlzsú­folt, és jelenléte akadályozza a városközpont rekonstrukci­óját. Az új helyen kijelölt busz­centrum a MÁV-állomás mel­lett épül meg, meggyorsítva ezzel a vasúttal és autóbusz- szal egyaránt utazók közle­kedését. A közel ötvenmilliós beruházás eredményeként 1500 négyzetméternyi alapte­rületen 25 állást alakítanak ki a Volán menetrendszerű helyközi járatai számára. Helyet kap az állomáson az utasellátó üzlete, és a Volán dolgozóinak szociális épülete is. A kivitelezést a jövő év első negyedében kezdik meg. Jubileumi termékbemutató Egy évtizede annak, hogy várossá nyilvánították Nyír­bátort. Az évforduló alkal­mából az MTESZ és a szak- szervezetek szakmaközi bi­zottsága szervezésében jubi­leumi termékbemutatót nyi­tottak tegnap Nyírbátorban a művelődési központ Kossuth utcai kiállítótermében. Hu­szonnyolc vállalat képviselte­ti magát. A kiállítók termé­keik makettjeivel, gazdálko­dási adataik felsorolásával érzékeltetik tíz esztendő alat­ti előrehaladásukat. Mi sem jellemzőbb a nagy­arányú fejlődésre, mint az, hogy tavaly már két és fél milliárd forint értéket képvi­selt a város gazdálkodó szer­vezeteinek tevékenysége. A megnyitón az üzemek vezetői, tisztségviselői mel­lett ott voltak a legjobb szo­cialista brigádok képviselői és kitüntetett dolgozói. Mint elhangzott, az esemény nem ünneplés elsősorban, hanem az eltelt időszak alatti pezs­gő fejlődés összegzése. A ki­állításra — amely október 23- ig látható — várják vala­mennyi oktatási intézmény tanulóit is, hogy a bemuta­tott termékek és tevékenysé­gek segíthessék a fiatalok pá­lyaválasztását. A kiállítás első látogatói, (császár)

Next

/
Thumbnails
Contents