Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. október 14. Közlemény az MSZMP KB üléséről NAPIRENDEN: AZ ENERGIA-, ANYAGFEL­HASZNÁLÁS, A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEK TELJESÍTÉSE (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi mun­kásosztály közös érdekeinek, az enyhülés, a leszerelés ügyé­nek előmozdítása céljából a kapcsolatok bővítésére törek­szik a szocialista, szociáldemokrata pártokkal. Ezt szolgálták a belga Flamand Szocialista Párt, a Finn Szociáldemokrata Párt, valamint a Német Szociáldemokrata Párt magas szintű képviselőivel folytatott megbeszélések. A Központi Bizottság, figyelembe véve szocialista épí­tőmunkánk követelményeit és a szakszervezetek növekvő társadalmi szerepét, áttekintette a párt feladatait a szak- szervezeti tevékenység fejlesztésében. A tapasztalatok igazolják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt társadalmi fejlődésünk igényeinek és lehető­ségeinek figyelembevételével helyesen alakította ki a szak- szervezetekkel kapcsolatos álláspontját és feladatait. O Hazánkban a szakszervezetek a munkásosztály, a bér­ből és fizetésből élő dolgozók legátfogóbb tömegszer­vezetei. Az évszázados múlt és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom legjobb hagyományait folytatva szocialista viszo­nyaink között is eredményesen betöltik hivatásukat. Elkö­telezettek a munkáshatalom iránt, részt vesznek a szocia­lista építés programjának kidolgozásában és valóra vál­tásában. A magyar szakszervezetek a párt eszmei, politikai út­mutatásait követve önállóan tevékenykednek és látják el saját feladataikat. Hozzájárulnak rendszerünk politikai és gazdasági alapjainak erősítéséhez; tagságuk érdekképvisele­téhez és érdekvédelméhez törvényekben biztosított széles körű jogokkal rendelkeznek; sokoldalú nevelőmunkát foly­tatnak. Szocialista társadalmunk fontos intézményei, jelen­tős szerepük van a dolgozó osztályok, rétegek szövetségé­nek, a szocialista nemzeti egységnek a megteremtésében és erősítésében. A Központi Bizottság elismerését fejezte ki a magyar szakszervezeteknek, tisztségviselőiknek, a több mint félmillió aktivistának önzetlen, lelkiismeretes munkájáért. O A Központi Bizottság megerősítette a párt szakszer­vezeti politikájának elveit. Ugyanakkor szükségesnek tartja a szakszervezetekben dolgozó kommunisták munkájá­nak és a szakszervezeti gyakorlatnak a továbbfejlesztését. Gazdaságirányítási rendszerünk növeli a helyi szervek önállóságát és felelősségét. Ez a szakszervezetek számára is nagyobb lehetőségeket biztosít, és különösen az üzemek­ben, a munkahelyeken igényli tevékenységük továbbfej­lesztését. A helyzet és a feladatok azt követelik, hogy a szakszer­vezetek a termelés és a gazdálkodás eredményességét elő­mozdító tevékenységüket jobban hozzáigazítsák a változó feltételekhez. A társadalom, a kollektívák érdeke, hogy a szakszervezetek mozgalmi eszközeikkel, a dolgozók kezde­ményezéseinek felkarolásával erőteljesebben támogassák a hatékonyabb termelést, a jobb gazdálkodást. A szakszerve­zetek segítsék elő, hogy szorosabb összhang jöjjön létre a gazdálkodás követelményei és a munkamozgalmak, a szo­cialista munkaverseny és brigádmozgalom céljai, vállalá­sai között. A szakszervezetek erősítsék tovább érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységüket. Vegyék jobban figyelembe az egyes társadalmi rétegek, szakmák, foglalkozási ágak el­térő, sajátos érdekeit. Saját kereteiken belül biztosítsanak nagyobb teret a csoportérdekek jobb kifejeződésének és egyeztetésének. Az ország lehetőségeit és a tagság reális igényeit szem előtt tartva dolgozzák ki javaslataikat az életszínvonal-po­litika tennivalóinak sorolására, a szociálpolitika és a bér­politika alakítására. Fordítsanak nagyobb gondot az ifjúsági érdekvédelemre, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok helyze­tére. Az egyes vállalatok, üzemek kollektívái élet- és mun­kakörülményeinek alakításában is gondosan mérlegelni kell a helyi adottságokat és lehetőségeket. A szocialista demokrácia elmélyítésében növekszik a szakszervezetek szerepe. Fejlesszék a demokratikus fórumo­kat, s javítsák működésüket. Az eddiginél jobban informál­ják a dolgozókat, igényeljék és vegyék figyelembe észrevé­teleiket, javaslataikat. A Központi Bizottság helyesli, hogy a szakszervezetek belső életük demokratizmusának erősítésére, munkájuk moz­galmi jellegének fejlesztésére, nevelőtevékenységük javítá­sára törekszenek. Egyetért azzal, hogy a szakszervezeti fel­adatok ellátása épüljön jobban a tagság öntevékeny társa­dalmi munkájára, és váljék szorosabbá a választott testü­letek és a tagság kapcsolata. © Hazánkban a jelentősebb döntések előkészítésében, az országos és a helyi tervek kialakításában biztosítva van a szakszervezetek részvétele. Az állami, gazdasági szer­vek és a szakszervezetek a szocialista rendszer erősítése ér­dekében valamennyi szinten együttműködnek. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Miniszterta­nács folytassa azt a gyakorlatot, hogy rendszeresen átte­kinti és megvitatja a legfontosabb közös, időszerű feladato­kat. Kívánatos, hogy szorosabbá és tervszerűbbé váljék az iparági, területi szakszervezeti szervek és a minisztériumok, főhatóságok, valamint a tanácsok együttműködése tó. Nem kevésbé fontos, hogy az együttműködés hatékony legyen a vállalati gazdasági vezetés és a szakszervezetek helyi szer­vei között. O A párt az állami és a társadalmi szervek önállóságá­nak tiszteletben tartásával gyakorolja vezető szerepéi társadalmunkban. A pártmunka minden szintjén érvényesí­teni kell azt az elvet és gyakorlatot, hogy a párt a szak- szervezetek tevékenységét elvi-politikai eszközökkel, az ott dolgozó kommunisták révén befolyásolja és irányítja. Ez po­litikai orientálást jelent, és következetes, magas színvonalú meggyőző munkát igényel. A pártnak gondoskodnia kell ar­ról, hogy a szakszervezetek önálló tevékenységének politikai feltételei mindenütt meglegyenek, a szakszervezetek megfe­lelően éljenek törvényes jogaikkal. A Központi Bizottság a szakszervezeti munka fejlesz­tésével, a párt feladataival foglalkozó állásfoglalását teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a já­rások megszüntetésére tett javaslatot, és állást foglalt a he­lyi párt-, állami és társadalmi irányítás továbbfejlesztésé­nek kérdéseiben. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a járások mint közigazgatási egységek hosszú időn át fontos sze­repet töltöttek be az ország politikai, gazdasági, társadalmi, közigazgatási rendjében. A járási párt-, állami és társadal­mi szervek eredményes munkát végeztek. A társadalmi, gaz­dasági fejlődés azonban funkcióikat túlhaladta. Egyidejűleg növekedett a városok és a községek önállósága, javult a he­lyi szervek munkája, képesek a jelenleginél nagyobb felada­tok ellátására. A Központi Bizottság ezért egyetért azzal, hogy a járá­sok mint közigazgatási egységek 1984. január 1-vel meg­szűnjenek. Köszönetét és elismerését fejezi ki a járási tes­tületek tagjainak, vezetőinek és dolgozóinak társadalmilag fontos munkájukért. Tevékenységükre a pártmunkában, a tanácsi és más munkaterületeken a jövőben is számít. © A járási hivatalok hatáskörének nagyobbik része a községi tanácsokhoz kerül. Biztosítani kell, hogy az állampolgárok ügyeit elsősorban lakóhelyükön intézzék. Az irányítás szempontjából a községi tanácsok — a városokhoz hasonlóan — közvetlenül a megyékhez fognak tartozni. Mi­vel ennek feltételei még nincsenek meg mindenütt, ezért a községi tanácsok egy részénél az irányítást, a hatósági jog­körök gyakorlását egy időszakon át a megye az erre kije­lölt városok és nagyközségek közreműködésével biztosítja. © Növelni kell a helyi választott testületek szerepét, emelni a párt- és az igazgatási szervek munkájának színvonalát, javítani az állami tevékenység nyilvánosságát, társadalmi ellenőrzését. A városi és községi tanácsok önállóságának gazdasági téren is mind jobban ki kell teljesednie. Erősíteni kell ön­állóságuk gazdasági megalapozottságát, érdekeltségüket és felelősségüket az anyagi eszközök gyarapításában és haté­kony felhasználásában. Elő kell segíteni a helyi tanácsok, a gazdálkdó egységek és a lakosság közös érdekeltségen alapuló együttműködését a települések fejlesztésében. Növekedjék a lakossági fórumok szerepe a helyi gondok megvitatásában és a megoldási mó­dozatok meghatározásában, a végrehajtás ellenőrzésében. O A bíróságok, az ügyészségek, a rendőrség, a népi el­lenőrzés és más állami szervek felépítése — a sajá­tosságok szerint — igazodjék a közigazgatás változásaihoz. © A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a helyi álla­mi irányítás és közigazgatás továbbfejlesztésével egy időben megszünteti á járási pártbizottságokat. Funkcióikat és hatáskörüket a városi és az erre kijelölt nagyközségi párt- bizottságokra ruházza. A városi jogú nagyközségi pártbizott­ságok közvetlenül a megyei pártbizottságok irányítása alá kerülnek. A Központi Bizottság ajánlja a tömegszervezeteknek és a tömegmozgalmaknak, hogy területi szerveiket — sajátos­ságaiknak megfelelően — igazítsák a közigazgatásnak, a párt szervezeti felépítésének változásaihoz. A Központi Bizottság tudomásul vette az időszerű gaz­dasági kérdésekről, az elmúlt háromnegyed év gazdálkodá­sának fő tapasztalatairól szóló tájékoztatót. Áttekintette az aszálykárok mérséklésére tett intézkedéseket ás az ezzel kapcsolatos további teendőket. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés előkészítéséről, va­lamint a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével foglalko­zó munkálatokról. A Központi Bizottság nagyra értékelve a jelentős erő­feszítésekkel elért gazdasági eredményeket, számba véve az egyes területeken tapasztalható elmaradásokat és nehézsé­geket, hangsúlyozta, hogy az idei terv teljesítéséhez foko­zott erőfeszítésekre van szükség. GENF: HADÁSZATI FEGYVERZET Csütörtökön Genfben tel­jes ülést tartott a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgya­lásokon reszt vevő szovjet es amerikai küldöttség. ALOIS MOCK AZ ŰJ ELNÖK Az Osztrák Néppárt bade- ni kongresszusán csütörtökön a szavazatok csaknem 99 szá­zalékával újjáválasztották pártelnöki tisztére Alois Mockot. Idén az áprilisi vá­lasztáson megszűnt az Oszt­rák Szocialista Párt abszo­lút többsége, véget ért a Kreisky-korszak, — hangoz­tatta beszédében Mock. Mi­chael Graff, a párt főtitkára azt ígérte a küldötteknek, hogy a következő, 1987-es vá­lasztás után az ellenzékiből a kormányba kerülhet a párt. HUSÁK—NUJOMA- TALÁLKOZÖ A csehszlovák nép teljes mértékben támogatja azt az igazságos harcot, amelyet a SWAPO folytat a namíbiai nép függetlenségéért — jelen­tette ki Guistáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlo­vák államfő azon a megbe­szélésen, amelyet Sam Nujo- mával, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) el­nökével Prágában folytatott COUSTEAU — SZÉL VITORLÁS HAJÓ Szélvitorlás hajón indult Marokkóból az Egyesült Ál­lamokba Jacques-Yves Cous­teau. A neves francia tudós arra számít, hogy vállalkozá­sa „forradalmasíthatja” a tengeri közlekedést. A hajó átlag 11 csomós sebességgel halad a Földközi-tengeren. ELGIN-MÁRVÁNYOK Görögország londoni nagy­követe szerdán hivatalosan kérte a brit kormánytól, hogy adja vissza országának a British Múseumban levő Parthenon-márványköveket. Az értékes frízeket lord Tho­mas Elgin 1806-ban vásárol­ta a török megszálléktól, MALÁRIA INDIÁBAN Maláriajárvány következté­iben 552-en vesztették életü­ket az elmúlt két hónapban India Uttar Prades szövetsé­gi államában — jelentette a PTI indiai hírügynökség. Ez idő alatt a legnépesebb in­diai államban több mint 18 ezer embert fertőzött meg a malária. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén Lázár György tá­jékoztatást adott a grenadai népi forradalmi kormány el­nökével folytatott megbeszé­léseiről, valamint a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­ban tett hivatalos baráti lá­togatásáról. A kormány ugyancsak tájékoztatót hall­gatott meg a Norvégiában és Svédországban járt kormány- küldöttség munkájáról. A Minisztertanács a tájékozta­tókat tudomásul vette. A kormány áttekintette azoknak a programoknak tel­jesítését, amelyek a gazdasá­gosabb energia- és anyagfel­használást, a technológiák korszerűsítését, illetve a mel­léktermékek és hulladékok eredményesebb hasznosítását szolgálják. Elismerve az el­ért eredményeket, felhívta a figyelmet az e téren még ki­aknázatlan jelentős tartalé­kokra, és a személyi, a vál­lalati érdekeltség erősítésé­nek, a gazdaságszervező te­vékenységnek fontosságára. Intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek a programok jövő évi eredményesebb végrehaj­tását célozzák. A Minisztertanács tájékoz­tatást kapott a szállítási szerződések teljesítésének vizsgálata során szerzett ta­pasztalatokról. Szükségesnek ítélte a szerződések betartá­sának, főleg az árakra és a minőségre vonatkozó kiköté­seknek szigorúbb ellenőrzését, a szállítási feltételek megsér­tőinek következetesebb és az akozott kárral arányban álló szankcionálását. Szófiában tanácskozik A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága Szófiában csütörtökön meg­kezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesz Petr Mladenov, a Bol­gár Népköztársaság, Bohus- lav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Ste­fan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság, dr. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztere, Her­bert Krolikowski, az NDK külügyminiszterének első he­lyettese, államtitkár, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszte­re, Andrej Gromiko, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere. Az ülést Petr Mladenov bolgár külügyminiszter nyi­totta meg. Az ülés napirendjén az európai helyzet további fejlő­désével kapcsolatos kérdések szerepelnek a nemzetközi események általános alaku­lásával összefüggésben, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testüle­té 1983. január 5-i ülésén el­fogadott prágai politikai nyi­latkozatban és a szocialista országok párt- és állami ve­zetői június 28-i moszkvai nyilatkozatában foglalt érté­kelések és következtetések alapján. Az ülés szívélyes, elvtársi légkörben megy végbe. ★ Petr Mladenov csütörtökön vacsorát adott a bizottság ülé­sén részt vevő külügyminisz­terek és a kíséretükben lévő személyek tiszteletére. Helmut Kohl fogadta Marjai Józsefet Helmut Kohl kancellár csütörtökön délután Bonnban fogadta Marjai Józsefet, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesét, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodik a Német Szövetségi Köztársaságban. A mintegy egyórás tárgya­láson a két politikus a nem­zetközi helyzettel és a két ország viszonyával összefüg­gő kérdéseket vitatott meg. Az eszmecserén a két fél megállapította, hogy a jelen­legi feszült nemzetközi hely­zetben fenn kell tartani az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti párbeszé­det, és erősíteni kell a kon­taktusokat a fennálló prob­lémák rendezése érdekében. A szövetségi kancellár ki­fejezte azt a szándékát, hogy az érvényes meghívásnak ele­get téve a következő évben látogatást tesz Magyarorszá­gon. A megbeszélés során részletesebben foglalkoztak a világgazdasági helyzet alaku­lásának megítélésével, a két ország közötti gazdasági, ke­reskedelmi és pénzügyi kap­csolatok fejlesztésének kulcs­kérdéseivel. Marjai József Helmut Kohl­lal való találkozója előtt csü­törtökön délelőtt Frankfurt­ban megbeszélést folytatott a Német Szövetségi Bank ve­zetőivel, akik a szövetségi köztársaság pénzügyi körei­nek azt a szándékát juttat­ták kifejezésre, hogy a nehe­zebbé vált nemzetközi gaz­dasági helyzetben szükséges a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok elősegítése, a pénzügyi együttműködés erő­sítése. ★ Csütörtökön este nagy ipa­ri vállalatok vezetői Düssel­dorfban vacsorát adtak a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének tiszteletére. A tárgyalásokon és a va- . csorán részt vett Kővári Pé­ter, hazánk kölni nagykövete is. Üdvözlő távirat A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losoncai Pél, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratot küldött Ali Nasszer Mohamednek, a Jemeni Szo­cialista Párt Központi Bizott­sága főtitkárának, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság legfelsőbb népi tanácsa elnöksége és minisztertaná­csa elnökének.

Next

/
Thumbnails
Contents