Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-13 / 242. szám

1983. október 13. Kelet-Magyarország 7 Számoljunk! Írjátok be az üres körökbe a 9-től 15-ig terjedő számo­kat úgy, hogy a vonalakkal összekötött három-három kör­be kerülő számjegyek összege 33 legyen! •H Zl ‘6—II—£1 ‘01—Sí—8 :S3IfaJ93W Mese az ismeretlenről, aki mindig azt mondja, hogy uhu DEÁK MÓR: Felnőttem a hegyekig Felnőttem a hegyekig, anyám szava hazavisz: Felnőttél már kisfiam, eredj útnak uttalan... Felnőttem a hegyekig, anyám szava hazavisz: anyám szaván utazom — s rózsa kísér utamon. Mennyit ér az élete? Robert Burns, a költő a fo­lyóparton sétált. Észrevette, hogy egy gazdag ember a vízbe esett. Egy szegény em­ber beugrott a vízbe, és ki­mentette a gazdagot. A gaz­dag ember aprópénzt adott neki. Rettenetesen meghara­gudtak ezért az emberek, akik mindezt látták. Vissza akarták dobni a gazdag em­bert a vízbe. De Burns ezt mondta: — Ne tegyétek ezt. A gaz­dag ember jobban tudja, hogy mennyit ér az élete. Ligeti Ágnes Mit ajánl a csapat­vezetőség? A nábrádi úttörőcsapatnál is felkészültek a mozgalmi év indítására. Az úttörőtanács felhívása mellé odakerültek a csapatvezetőség ajánlásai, s az év jelesebb „eseményei”. Tejfel Szilvia és Pásztor Szil­via (balról jobbra) — a csa­pat sajtosai; a gyermeklapok­kal kapcsolatos tájékoztatót helyezik el a falon. Volt egyszer, nem is olyan ré­gen, és nem is olyan messze két jó barát. Háromkereki faluban éltek, és éppen ezért mindenki ismerte őket. A két jó barát kö­zül az egyiket Pufócinak, a má­sikat ptd*g Szöszmósznak hívták. Pufóci a világ legéhesebb és legtorkosabb fiúja volt. míg Szöszmósz a világ leglustábbjá- nak a hírében állt, de legfőkép­pen aludt. A két jó barát ezenkívül csak abban különbözött, hogy Szösz­mósz Pufócinak, míg Pufóci Szöszmósznak volt a barátja. Né­ha össze is vesztek ezen, hogy ki kinek a barátja, de ez a ve­szekedés csak addig tartott, amíg Szöszmószt el nem nyomta az álom, és ez igen rövid idő alatt általában be is következett. így élt, éldegélt a két jó barát Háromkerekiben. Egyszer azonban, az egyik éj­jelen, amikor a hold mandula­gyulladása miatt sápadtan bu- gyolálta be magát egy felhő csücskébe, Pufóci felriadt legmé­lyebb szendergéséből. De most nem az éhség gyötörte, mint ál­talában, hanem félelmetes huho­gást hallott. — Ki az? — kérdezte reszke- teg hangon Pufóci, — Uhu — válaszolt az isme­retlen. Pufóci sebtiben magára ránci- gálta a kihízott ruháit, és elro­hant, egyenesen SzÖszmószhoz. — Eressz be! Baj van! — rá- zogatta Pufóci a kilincset, ami nem különben az egész ajtót. — Mi a szösz?! — hortyantott fel Szöszmósz, és a másik olda­lára fordulva aludt tovább. Szöszmósz egyenletes horkolá­sát hallva Pufóci berohant, és rázogatni kezdte jó barátjának a pizsamagallérját, minek követ­keztében Szöszmósz busa feje ide-oda billegett a nyakán. — Ide figyelj! Szöszmósz! Va­laki huhog az ablakom alatt. És ha azt kérdezem tőle, hogy ki az, csak annyit mond, hogy uhu. — Aha — toldotta meg Szösz­mósz. — Akkor az egy bögöly. Host láthatod a természetben! A balkáni gerle Igen sok ember egyszerű­en vadgalambnak nevezi ezt a veréb után talán leggyak­rabban és főként az ember közvetlen környezetében lát­ható gerlefajt. Kevesek hal­lottak arról, hogy a balkáni gerle nem élt ősidők óta ha­zánkban. Az 1930-as évek­ben nagy ornitológiái szen­zációnak számított néhány faj megfigyelése a Balkántól északabbra eső területeken, így Magyarországon is. Inváziója, úgy tűnik meg­állíthatatlan. Néhány évtized alatt úgy elszaporodott (nem­csak hazánkban), hogy kezdi kiszorítani élőhelyéről a szebb és kevésbé ismert vad­gerlét. Teste nagy része egy­színű halványszürke. Nyaka hátulján rövid, fekete gallér húzódik. Farka alsó oldala fehér, mely röptében igen jól látszik. Szeme piros, míg szárnytollai vége feketés szí­nűek. Turbékolása a tavasz leg­első madárhangjai közé tar­tozik. Gyakran már február­ban költi rozoga fészkében tojásait. Rendkívüli alkal­mazkodóképességét mutatja, hogy a környezetében levő műanyag, sőt dróthulladék- ból is képes fészket építeni. (agárdy) BODNÁR ISTVÁN: Szekéren Poroszkál a kicinkocondáré, lusta pejkó dibindobondáré. Kurjant egyet szúrós bajszú Máté, kezében a suhondohondáré. Cserditget a suhondohondáré, kocogni kezd dibindobondáré. Haza ér a kicinkocondáré. fényeskedvű, szúrósbajszú -~ Máté. TÖRÖ ISTVÁN: Gyalogúton a tanyára Toronyiránt gyalogút, a tanyára csak ez fut, tekereg a búzában, iirgelyuk az útjában, szamártövis szúr belém porcsinyfüvön járok én, a lapályon rezgöfű, szellőre tud rezdülnl, ez már árok nem patak, medre kiszáradt iszap, bűzfelhője fojtogat, míg vonszolom lábamat, feltűnik már a tanya, s a hatalmas eperfa, felmásztam és leettem, míg végtére leestem. Vízszintes: 1. Megfejtendő (nyolcadik négyzetben: SZ). 6. Bánat. 7. Pusztít. 8. Tetejére. TI. Férfifehérnemű. 12. szovjet autómárka. 14. Római 2006. 16 Megfejten­dő. 18. Talmi. 20. Him állat. 21. Morzejel. 22. Fogoly. 24. Feltételez. 25. Imbolyog a lábán. 27. Fedi, borítja. 28. Patron közepe! 29. Operadalbetét. Függőleges: 1. ...ütés (agyvérzés, né­piesen). 2. Bőg. 3. Skandináv váltópénz. 4. Agáta egynemű betűi. 5. RRNV. 6. Megfejtendő. 10. Római 499, 1000. 11. Fo­hász. 13. Egymást követő betűk a ma­gyar abc-ben. 14. Fővárosi NB I-es lab­darúgócsapat. 15. Megfejtendő. 17. Házi­kó. 19. Pengetős hangszer. 21. Apróra szaggatja. 23. Szeszes ital. 24. Üt. 26. Gomb fele. 27. Dúdolósszóeska. Megfejtendő: dél-európai országok (víz­szintes 1. 16, függ. 6, 15). Múlt heti megfejtés: MISSISSIPPI — NÍLUS — AMAZONAS — GANGES. Könyvjutalom: Szalontai Ferenc Nyir- tura, Tóth Tünde Nyíregyháza, Mandula Julianna Petneháza, Tomasószki Tibor Nagycserkesz-Tamás-bokor, Dengi Jó­zsef Nyírszőlős, Szabó Eszter Nyírbogát, Oz Zoltán Terem, Házi Gyöngyi Nagy- ecsed, Molos László Nyírbátor, Rádi Eni­kő Tunyogmatolcs, Móricz Ferenc Rá- polt, Alföldi Brigitta Nyírcsászári, Szabó Ildikó Tiszakóród, Juhász László Penyi- ge, Kovács Róbert Timár. Úttörők rovata Miénk a szó VÁCI MIHÁLY NYOMÁBAN i é Úttörőcsapatunk névadója Váci Mihály, ezért elhatá­roztuk, hogy felkeressük emlékszobáját Manda-bokorban. A 16 kilométeres utat kerékpárral tettük meg, majd rövid pihenő után megnéztük a kis emlékszobát. Láttuk a költő gyermekkori fényképét és önéletrajzát is. A kiállított fo­tók közt rábukkantunk régi iskolánk fényképére. S végül megnéztük azt a tantermet, amelyben egykor Váci Mihály tanított. Csengeri Zsuzsa, 2-es sz. általános iskola, Nyíregyháza ALMASZEDÉS A TANGAZDASÁGBAN Nemrégiben egy szabad szombaton társadalmi munká­ra indultunk a mezőgazdasági főiskolai tangazdaságba. Őrsöket alakítottunk és versenyt hirdettünk egymás közt. Mi hullóalmát szedtünk és ebédig a három őrs 150 alma­fa alól több mázsa almát szedett föl. Egy közeli szabad szombaton pedig szőlőszüretre készülünk. Fekete Klára, Nyíregyháza, 2-es számú Gyakorló Iskola, 2/a. KIHELYEZETT TANÁCSÜLÉS TISZALÖKÖN Az új mozgalmi év úttörőfeladatait beszéltük meg a tanárképző főiskola tiszalöki üdülőjében. A kihelyezett ta­nácsülésen nemcsak véleményünket mondtuk el, hanem javaslatot is tettünk izgalmas programok szervezésére. Sárosi Eleonóra, Nyíregyháza, 436. számú Zrínyi Ilona Űttörőcsapat TÁRSADALMI MUNKÁBÓL SPORTUDVAR Már augusztus végén hozzákezdtünk idei úttörőfelada­tainkhoz. Az augusztus 20-i községi ünnepségen csapatunk tagjai szép szavalatokat adtak elő. Szeptember közepén a hetedikesek és a nyolcadikosok almát szedtek a helyi tsz gyümölcsösében. A kapott pénzből az iskola és az úttörő- csapat felszereléseit gyarapítjuk. S nem utolsósorban régi vágyunkat valósítjuk meg, amikor befejezzük a sportudvar kialakítását. Szeles Eszter, Mándok „ŐRIZZÜK A BÉKÉT!” Ezzel a címmel készítettünk változatos programot a fegyveres erők napja tiszteletére. Az őrsök akadályverse­nyen, a kisdobosok aszfaltrajzversenyen mérték össze tu­dásukat. Ünnepélyes csapatgyűlés keretében irodalmi mű­sorral emlékeztünk a pákozdi csata hőseire. Sportverse­nyekkel zártuk a napot. Kisvárda, 4-es számú általános iskola AKADÁLYVERSENY ÉS SÜTÉS-FŐZÉS A fegyveres erők napja tiszteletére akadályversenyre indult iskolánk 16 őrse. A 6. állomáson a szakácsok mér­kőztek: finom falatokat főztek a bográcsokban, majd fo­cimeccsel zártuk a kellemesen eltöltött napot. Décse Sándor, Mátészalka, Hősök terei általános iskola HULLADÉKGYŰJTÉS AZ ERDÉRT-NÉL Társadalmi munkát végeztünk szeptember 22-én az ÉRDÉRT Vállalat 21-es számú egységénél. Összegyűjtöt­tük a hulladék vasat és takarítottunk a területen. Jólesett hallani, hogy munkánkra a jövőben is számítanak. László István, Esze Tamás raj, Vásárosnamény EGYENSAPKA A SZAKKÖRÖSÖKNEK Zöldesbarna színű egyensapkát kaptunk az első ma­dártani szakköri foglalkozáson. A 200 szakköri tag közül 150-en kaptuk meg a terepszínű sapkát. Feltűztük rá ma­dártani jelvényünket és a természetvédelmi emblémát.^ ' Balogh Aölkó. Tornyospálca SEGÍTETTEK AZ ÜTTÖRÖ-TÜZOLTÖK Szeptember 16-án iskolánk önkéntes tűzoltó-úttörői se­gíthettek egy tűz eloltásában. A fiúk a tűzoltószertárhoz rohantak, ahol már a gépkocsi és a vezető várta őket. A leánycsapat a tűzhöz sietett és közösen szereltük össze a csővezetékeket. Rövid időn belül sikerült a tüzet eloltani. Számunkra is nagy élményt jelentett, hogy segíthettünk a felnőtteknek a kár megelőzésében. Nyírlugos, általános iskola tűzoltócsapala SULIBUTIK Füzetet, radírt, ceruzákat, kakaót és kiflit árusítanak iskolánkban a sulibutikban. Négy boltosunk van, akik he­tente váltják egymást. A gyerekek között is egyre nép­szerűbb ez a kicsiny bolt, hiszen itt megismerhetjük, ho­gyan dolgoznak a kereskedők. Pusztai Adrienn Beszterec HADITANÁCS ÉS SZÍNJÁTÉK Titkos levelet küldött a haditanács minden őrsnek, s nem mindennapi feladatot jelentett az állomásokon hal­lott követelményeknek eleget tenni. A fegyveres erők nap­ja tiszteletére iskolánk hatodikosai egy színjátékot adtak elő, majd az erdőben játékos és sportos honvédelmi fel­adatokat oldottunk meg. Kovács Marianna, Tiszavasvári, Kabay János Általános Iskola KÖTÉLHÚZÁSTÓL A GRÁNÁTDOBÁSIG Sportdélutánt rendeztünk a fegyveres erők napja tisz­teletére. Sík- és váltófutásban, kötélhúzásban és gránát­dobásban versenyeztünk. Még a lányok is beálltak fociz­ni. A versenyek után fegyvertechnikai bemutatót láttunk. Varga Beáta, Nyírtelek, Dózsa György Úttörőcsapat Puíóci szeme kikerekeüett az ámulattól. — Gondolod? — Na persze. Füles bögöly — jegyezte meg Szöszmósz, és ak­korát ásított, hogy Pufócinak erősen bele kellett kapaszkodnia az asztal szélébe, nehogy bele­szédüljön barátja mélységes gyomrába. — Füles bögöly? — ismételte Pufóci. — Uhu — szólalt meg az isme­retlen. Pufóci gondolkodott egy dara­big, majd nagysokára újra rá­zogatni kezdte barátját. — Te, Szöszmósz! Akkor ez az ismeretlen az, aki olyan szemte­len, mint a piaci bögöly? — Nem. Az a piaci bagoly — riadt föl Szöszmósz, majd mér­gesen rittyentett barátjára. — Hagyj már békén! Aludni aka­rok! — Uhu — szólalt meg újra az ismeretlen. — Ne huhogj Pufóci. hanem aludj! — könyörgött Szöszmósz, és ebbe a könyörgésbe bele is izzadt. — Nem én voltam — mondtá sírásra görbült szájjal Pufóci —, hanem az az undok füles bö­göly. — Bagoly, te oktondi! Pufóci ekkorra már zokogott. — Most bagoly, vagy bögöly? A háromkereki templom tor­nya ebben a pillanatban ütötte el az éjfélt. Az ismeretlen rászállott Szösz­mósz ablakpárkányára, beka­csintott hatalmas szemeivel Pu- fócira, és mielőtt elröppent vol­na, csak annyit mondott, azt is búcsúzóul: UHU. Szűcs Mariann

Next

/
Thumbnails
Contents