Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. szeptember 10. Tiszavasváriban eddig a lakásszövetkezet csak fenntartással foglalkozott. Legújabban szervezésükben ötven társasházat építenek kisiparosok az Ifjúság utcában. A többszin­tes épületek első öt-tíz lakását még az idén átadják. (E. E. felv-) Láncházas és átriumos Kertváros a Korányi úton Házak a sorompóig % Mindkét oldalon | Még ismeretien • intézmények, szolgáltatás • Hangulatos terek Nemcsak a vendég érzi Hova lett az olcsó étel? — Ajjaj! — sóhajtott fel Facsar Csaba, a Zöld elefánt he­lyettes üzletvezetője, amikor meghallotta, hogy az árak után szándékozom érdeklődni. Az Utasellátó vezetője, Babik László pedig így kezdte nyilatkozatát: „Hűha...” Meglehet, az első reakció nem volt túl változatos, ám ha a részleteket is megnéz­zük, kiderül, oka van a só­hajnak. ínyencek étele volt csolódva ezt mondta: — Ha saját zsebre dolgoz­nék, legalább 30 százalékkal tudnék mindent olcsóbban adni... Riasztják a vendéget Az árak ugyanis magasak, Talán a haszonkulcs az a a nyersanyagbeszerzési lehe- pont, ahol érdemes lenne az tőségek pedig nem a legjob- illetékeseknek elgondolkod bak. — Mindig két napra készít­jük az étlapot — mondta Fa­csar Csaba —, egyebek közt azért, mert hiába tervezek ni. Pontosabban azon kelle­ne töprengeni, hogy indo­kolt-e mindaz a kiadás, amit a haszonkulcs segítségével fe­deznek. Mert aki járt már mára valamit, ha nem kapok ÁFÉSZ-étteremben Tiszavas- hozzá nyersanyagot. így biz­tonságosabb a beszerzés. Szó, ami szó: vastag pénz­tárcája legyen annak, aki az éttermek bármelyikében komplett ebédet akar enni. Hiszen a II. osztályú étter­mekben harminc forint alat­ti ár lényegében nincs. Ami olcsóbb, az vagy kisadag, vagy menü. Ám ez is csak olcsóbb, de nem olcsó; az Utasellátó zóna székelygulyá­sa 28 forint 60 fillér, s a zóna marhapörkölt is majdnem 18 forint. Valaha a szegények és az ínyencek étele volt a pacal. Mára változott a helyzet: egy adag pacalpörkölt a Zöld ele­fántban 34 forint 60 fillér. — A belsőség, ami vala­mikor a legolcsóbb ételek kö­zé tartozott — mondják az üzletvezetők —, ma szintén drága. Egy kiló máj 70 fo­rint körül van, s a pacal is majdnem negyven forintba kerül kilónként. Egy kiló hús 80—100 forint és sorolhatnánk még. — A húsipar csak drága marhahúst szállít — hallom az Utasellátónál. — Hiába rendelünk tenge­ri halat, amit a vendégek szeretnek is: vagy kapunk, vagy nem. Ezen a hétennem jutott... — mondják másutt. váritól Tunyogmatolcsig, az azt tapasztalta, hogy sokszor hasonló színvonalú kiszolgá­lás, ráadásul nagyobb (és néha jobb) ételadagok mellett is kevesebbet kell fizetni, mint Nyíregyházán. Érdemes gondolkodni annál inkább is, mert a magas árak nemhogy csalogatnák, de riasztják a vendéget, s így a nyereséges­ség is kérdésessé válhat. A Zöld elefántban azt mondták: — Étlapról legfeljebb nyolcvanan esznek naponta. Előfizetéses viszont négyszáz van, s ezen csak 22 százalé­kos a haszonkulcs. — Az éttermi forgalom ta­valyhoz képest jókora vissza­esést mutat — közölte a tényt Babik László: — A drágulást nemcsak a vendég érzi, ne­künk sem jó . .. S. Z. Mitől drága? Drága alapanyagból kétség­telenül nehéz olcsón főzni, de ha a 12—16 dekás húsadago­kat nézzük, s hozzátesszük, hogy az Utasellátóban például a körítést külön kell megren­delni (egy adag hasábburgo­nya 10 (!) forint), akkor az alapanyagárak ellenére is ér­vényes a kérdés: mitől ilyen drága minden? — A haszonkulcs 147,5 szá­zalékos — tájékoztatnak a Zöld elefántban. — Nálunk 160 százalék — világosít fel az Utasellátó ve­zetője. — így szabta meg a vállalat. Egy üzletvezető ehhez kap­Utazási gyorsmérleg Harmincezer éjszaka szönhetö. A nyugatra utazók mintegy 25 százalékkal töb­bet költöttek valutára mint 1982-ben, szocialista pénzt pedig kétszer annyit vet­tek, mint tavaly. A növekedést mutatja, hogy 1982-ben hétezer ven­dégéjszakát töltött négy­ezer utazó az iroda szállás­helyein, idén viszont nyolc és fél ezer vendég összesen harmincezer éjszakát aludt ezeken a helyeken. A Volán utazási irodá­ján a forgalom harminc- százalékos növekedéséről ad­hattak számot. Ez egyaránt vonatkozik a belföldi turiz­musra és a külföldi utakra is. A kis iroda forgalma eddig hétszázezer forinttal haladta meg a tavalyit, és az eddigi növekedés kétsze­resét várják év végéig. Vál­tozás is tapasztalható a for­galomban, mert míg ko­rábban többnyire csak a bu­szokat rendelték az irodától, addig ma már egyre több az igény az iroda által szer­vezett utakra. S. Z. sőt, alagútzsalus többszintes házak is szerepelnek. Talán Nyíregyházán még nem túl­ságosan ismertek a láncházas és átriumházas beépítések, de ezen a területen minden­képp célszerű ilyen építési módot meghonosítani, mert sok célra hasznosítható, az építkezés jól ütemezhető és formai-tartalmi átmenetet je­lentenek a szabadon álló la­kóházak és sorházak között. A lakások mellett több in­tézmény is helyet kap ezen a területen. Lesz százszemélyes bölcsőde, kétmunkahelyes or­vosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, gyógyszertár, öregek napközije, 200 személyes óvo­da, 12 tantermes iskola, klub­könyvtár, bolt, étterem, presszó és a szolgáltatóipar is részesedik kétezer négyzet- méteres alapterülettel. A terv úgy készült, hogy fi­gyelembe vették a meglévő épületek elhelyezkedését, s természetesen a most épülő társasházak is szerves ré­szét alkotják a majdani kert­városi lakónegyednek, de az utak, az optimális nagyságú telkek kialakítása néhány meglévő épület szanálása árán oldható csak meg. Ez természetesen nem azt jelen­ti, hogy ilyenfajta beavatko­zásra rövid időn belül sor kerül, hiszen a terület egy részét előbb belterületté kell nyilvánítani, de azt igen, ha valaki telket vásárol és épí­teni akar, akkor csak az el­fogadott rendezési tervvel összhangban lesz rá lehető­ség. A kertvárosba vezetéken jut majd el á víz, épül szennyvízcsatorna, csapadék- csatorna és gázvezeték is. A városnak ezen a részén is alakítanak majd ki alközpon­tokat, amelyek igényes építé­szeti megoldásokkal hangu­latos tereket formálnak Nyíregyháza kertvárosában. B. J. SZEMETELÉS, PARKRONGÁLÁS, CSENDHÁBORÍTÁS Bírságolás — a helyszínen Észre sem vesszük, hogy megint az asztfaltra hajítot­tuk a csikket. Megszokásból keresztültrappolunk a park füvén, ordíttatjuk a rádiót, leszakítjuk egy virág fejét. Se szeri, se száma az ilyen és hasonló szabálysértések­nek. Nyíregyházán 1979 óta a helyszínen bírságolják meg a tanácsrendeletben megha­tározott szabálysértések el­követőit a köztisztasági őr­járatok alkalmával. Ez év áp­rilisától már havonta tartják az őrjáratokat. Ilyen alkal­makkor a rendőrség képvise­lője mellett a tanács 26 meg­bízott helyszíni bírságolója járja reggeltől délig a várost. Elsősorban a piacokon, s a megyeszékhely más forgalmas pontjain fordulnak meg. Ke­resik például a parkrongáló- kat, a közterületek engedély nélküli elfoglalóit, a szemete- lőket, magárusokat, csend­háborítókat, a tiltott helyen fürdőzőket. Érdemes meggondolniuk az elkövetőknek, hogy kifizetik-e a bírságot, vagy sem. Aki­nél nincs pénz, csekken tör­leszthet! adóságát *fl2éti8t'na- pon belül. Aki viszont meg­tagadja a fizetést, azt följe­lentik a tanácsi szabálysérté­si csoportnál. Ilyen esetben jóval magasabb a tarifa: pél­dául parkrongálásért a bír­ság alsó határa 500(!) forint. Tavaly összesen 6 ezer fo­rint gyűlt össze a helyszíni bírságolások alkalmával. A? idén ettől jóval magasabb be­vétel várható. Hiszen csak a; augusztusi „razzián” 1500 fo­rintot róttak ki a tanács bír- ságolói. Szeptember 1-től pe­dig emelkedett a helyszín bírság összege is. Míg addú 50-től 2Ó0, most már 100-tó ; 500 forintig terjedhet a ki róható összeg. Szeptembertől számos má: változás is történt. Így módo­sult több szabálysértési meg fogalmazás. Például csend háborításnak minősül az is ha egy kisiparos munkája so rán a megengedettnél na gyobb zajjal zavarja kör nyezetét, Szeptember 1-től 16 éven aluliak este tíz őr után nem tartózkodatnak vendéglátóhelyeken, csak fel ügyelettel. Újdonság, hog; ezentúl a sértettnek is va: fellebbezési joga. Több sza bálysértésnél emelkedett bírság összege. A tulajdoi ellenieknél 2000 forintra női az értékhatár, s "* a-BTPSSfe i megduplázódott. Felső ha tára 20 ezer forint, ami hat van napig terjedő elzárásr változtatható. A tárgyalóteremből Egy ütés — egy óra ítélet a vonaton támadó banda ügyében A munkahely az ember máso­dik otthona — tartja a mondás —, de az is előfordul, hogy va­lakinek a harmadik otthona is az: szórakozási igényeit is ott elégíti ki. Ezt tette a tavasszal néhány alkalommal a 20 éves tu- zséri Pongó Elemér aki rövid ideig vasutas volt, és bandája, akik vagy ők maguk, vagy szü­leik a vasútnál eszik kenyerü­ket. Pongó a 20 éves Balogh Gyu­lával, a 20 éves Setét Józseffel, a 16 éves Setét Adámmal, Jónás Sándorral, Horváth Jánossal és még öt-hat fiatalkorú barátjuk­kal Fényeslitkére utaztak disz­kózni. Szórakozás közben ittak, majd éjfél tájban újból vonatra szálltak, hogy hazautazzanak. A megivott szesz meghozta a ban­da tagjainak erejét is, alig száll­tak fel a vonatra, Balogh Gyula belekötött egy utasba, s az hiá­ba menekült be egy fülkébe, öten utánamentek és alaposan el­verték. Kapott az is, aki a békés utas védelmére kelt, aztán ne­kiestek a szomszéd fülkében al­vó harmadik utasnak is. Három nap múlva Pongó és Setét Kisvárdáról utazott haza Tuzsérra, s amikor leszálltak a vonatról felfedeztek egy fiatal­embert, akinek édesapja és Pon­gó között fél évvel korábban va­lamilyen vita volt. Pongó Setét nadrágszíjával támadt a fiatal­emberre, majd 40—50 utas elhűlve nézte, amikor Pongó fejjel ne­kiszaladt ellenfelének, aki csak­nem a künduló vonat kereki alá esett. A verekedésnek Pong rokonsága vetett véget. Újabb négy nap telt el, am kor Pongóék vagy tizenkette ismét diszkóból tértek haza ve naton. Odament hozzájuk eg ötven év körüli férfi és rokon, után érdeklődött. Válasz helye Balogh Gyula egy fiatalabb tái sát dobta a kérdezőnek, aztá ököllel támadtak rá. amikor pt dig sikerült elmenekülnie, Be Jogh odaszólt társainak: mer jünk végig a vonaton és akit U látunk, megverjük. Pongó neki is esett az els útjába került utasnak, akit mé az sem védett meg, hogy B: logh rászólt: ne bántsd, mert z haver. Pongót azonban nem h hetett visszatartani, Setét Jr zseffel ütötték, rúgták ahol éi ték. sőt Pongó leszakította a vt dekezésre képtelen ember kai óráját is. Ezután egy záhon: ember következett, őt is alapi san helybenhagyták, s Pongó z ö karjáról is leszakította az órá Dicsekedett is vele, mikor 1< szállt: egy ütés, egy óra, két ütt két óra. A Kisvárdai Járásbíróság d Dzvonyár József tanácsa Pong Elemért 3 év, Balogh Gyulát év. Setét Józsefet 1 év 4 hóna szabadságvesztésre ítélte, Pong« és Baloghot 2—2, Setétet eg évre eltiltotta a közügyektől, három fiatalkorút pedig prób? ra bocsátotta. Pongó ítélete nen a többieké jogerőssé vált. ■■■ ■■ ■ ■ ______■___■______ ■ Több szintes lakások Évek óta gondot jelent Nyíregyházán a telekellátás, hiszen a közkedvelt helyek többségén már lakások áll­nak. A belvárosiak által év­tizede még külterületnek tar­tott Ságvári-telep a felüljáró megépítése után annyira népszerűvé vált, hogy ott is rövid idő alatt elfogytak a telkek, Sóstóhegyen és Oro- son egymás után nyíltak az új utcák, s kellek el jó áron a foghíjas telkek, a tömeges lakásépítésre alkalmas terüle­teken a tanács, az OTP és' a lakásszövetkezet építkezett, maradt hát az építkezni szándékozóknak a nem túlsá­gosan népszerű Borbánya és Rozsrétszőlő. Néhány hete újabb terület­tel, méghozzá kedvelt terület­tel gyarapodott a lakásépítés­re alkalmas helyek száma: építési övezetté nyilvánítot­ták a Korányi Frigyes út mindkét oldalát egészen a zá­honyi vasúti sorompóig. A NYÍRTERV kollektívája által készített rendezési terv sze­rint mintegy 1800 lakás lesz majdan ezen a területen, amibe beszámították azt a 109 lakást is, amelyik már korábban épült. A 103 hektár nagyságú vá­rosrész amolyan kertvárosa lesz Nyíregyházának, de a tervezők gondoskodtak róla, hogy ne valamiféle falu épül­jön a város szélén, hanem változatos formában megfele­lő szomszédvári kapcsolat alakuljon ki a Jósa várossal. Lesz természetesen családi ház építésére is lehetőség, de a tervekben átriumházak, sorházak és szabadon álló terasz, illetve társasházak, Az idegenforgalmi szak­emberek az ismert okok mi­att úgy vélték: a turizmus, az utazgatás visszaesésével, leg­feljebb egy szinten maradá­sával számolhatunk idén. Nos, a tények tanúsága sze­rint — miként az országban —, Szabolcs-Szatmárban is csökkenés helyett, nőtt az idegenforgalom. A megyei idegenforgalmi irodákat végigkérdezve ki­derült: több volt a kiutazó és több volt a beutazó is, mint egy évnek előtte. Az Expresstől nyert felvilágo­sítás szerint; a szocialista or­szágokba húsz százalékkal utaztak többen tőlünk mint tavaly, s ez egymillió fo­rintnyi többletbevételt is je­lentett. A hozzánk látogatók száma pedig az 1982-es ada­tokkal egyezik: augusztus végéig 15 ezer — elsősorban szocialista országokból szár­mazó — turista kereste fel a megyét. „Szabolcsból Ma­gyarországra” tizenkétezren utaztak. Ami ezen a téren változást jelent az az, hogy csökkentek a szervezett utak, az egynapos utazások és az egyéni vállalkozások vi­szont növekedtek. A COOPTOURIST illeté­kese arról számolhatott be, hogy július végéig három­szor annyian utaztak a szo­cialista országokba mint ta­valy, de a nyugatra menők száma is megkétszereződött. Hatalmas mértékben meg­sokasodott az utazási iroda közreműködésével vásárolt valuták értéke is, mert 1982 július végéig mindössze 432 ezer forint értékű külföldi fizetőeszköz talált gazdára, idén viszont hét hónap alatt 10 millió forint értékűt vá­sároltak meg a COOPTOU­RIST segítségével a hatá­rokon túlra utazók. Pozitív változásit mutat a NYÍRTOURIST mérlege is. Július végéig a tavalyi dup­lájára nőtt a forgalom és na­gyon jól alakult az üdülte­tés. Ez utóbbi a négy len­gyel utazási irodával fenn­tartott jó kapcsolatoknak és Sóstó kedvező hírének kö-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents