Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

1983. szeptember 1. Kelet-Magyarország 7 GYERMEKVILÁG Látogassátok a könyvtárakat A könyv a legjobb barát. Örömben, bánatban mindig segít. Ne keseredjetek el, ha nincs saját könyvtáratok, vagy már elolvastátok a ka­pott könyveket. Ott a köz­könyvtár! BEIRATKOZÁS: Keressé­tek fel lakóhelyetek könyvtá­rát! Ott a könyvtárosok 1 Ft ellenében kis olvasókártyát adnak nektek, amely arra jo­gosít, hogy könyveket kölcsö­nözzetek. KÖLCSÖNZÉS: A könyv­tár könyvállományát a betű­rendes katalógus rendszere­zi. Itt nézhetitek meg, hogy hol találjátok a keresett könyvet. A katalógus kezelé­séhez érdemes első alkalom­kor a könyvtárosok segítsé­gét kérni. Ha már ismeritek a könyv íróját és címét, va­lamint azt, hogy tudományos, szépirodalmi vagy egyéb té­májú, akkor a könyvespol­cokon is könnyen megtalál­hatjátok. Nagyobb könyvtárakban a kölcsönzéshez egy keskeny kartont is adnak, ezt kell a polcról leemelt könyv helyé­be tenni addig, míg megnézi­tek. Kisebb könyvtárakban a könyvtáros adja ki a köny­veket. Legyetek udvariasak, türelmesek, mert ezzel is könnyítitek munkáját! A könyvekre ügyeljetek, mert még sokan szeretnék ol­vasni! S határidőre még ak­kor is vigyétek vissza, ha nem olvastátok el, akkor kér­jétek a kölcsönzési idő meg­hosszabbítását. HELYBENOLVASÁS: Van­nak könyvek, amelyeket csak helyben, az olvasóteremben olvashattok. Az olvasóterem­ben ne zavarjatok másokat, ne hangoskodjatok. EGYEB SZÓRAKOZÁS: A könyvtárak irodalmi, tudo­mányos, zenei programokkal segítenek művelődni. Ismerő­seitek, barátaitok, családotok körében is szervezhettek partnereket ezekre az össze­jövetelekre! SAJÁT KÖNYVTÁR: Tö­rekedjetek arra, hogy legyen saját könyvtáratok. Célszerű érdeklődési körötöknek meg­felelően elkezdeni a gyűj­tést, s betűrendes könyvmu­tatóba feljegyezni a könyve­ket. Ha kölcsön adjátok, ebbe a füzetbe írhatjátok be azt is, hogy ki és mikor vitte el a könyveteket. Érdemes a gyűj­téshez megvásárolni az új könyvekről tájékoztató, ha­vonta megjelenő Könyvvilág című folyóiratot. H. E. A csillag születése — Hol él a medve? — kér­dezte egyszer, valamikor ré­gen egy édesapa a kislányá­tól. — A sivatagban — felelte a kislány. — A jegesmedve? — Az állatkertben. Magnetofonszalagra vette. Egyszer aztán elindították a gépet, s a kislány meg az édesapa nevetve hallgatta vé­gig a régesrégi beszélgetést. A kislány azóta már megta­nulta, hol élnek a medvék, nagyokat kuncogott, miket nem beszélt, amikor még csak ötéves volt. Mert azóta nagylány lett belőle: kilenc­éves. Végighallgatták a sivatagi meg az állatkerti medvés mó­kát, aztán arról beszéltek: hogyan lesz a csillag. A kis­lány apukája még sose lát­ta, hogyan hirtelenedik az égre a csillag, az kerekedett ki az egészből, hogy mind a ketten mondtak ezt meg azt, s a végén egyszercsak vala­miképpen mégis feltűnt az első ragyogó, hunyorgó égi szembogár: a csillag megszü­letett. Édesapa sokat járt a kór­házba mostanában. Egy nap aztán azzal állított haza: — Mit szeretnél, Katikám, testvérnek kislányt vagy kis­fiút? — Kisfiút. — Hát akkor legyen kis­fiú! — mondta édesapa. — Megszületett a csillagunk. — Hogy hívják? — Leventének. Meg se várták az első égit, elindultak. Egy ablak mö­gött sok-sok kis csecsemő feküdt pólyába csavarva, mindegyik jobbra fordította a fejét, csak egyetlenegy bo­londozott: balra tekerte a buksiját, és nézegetett bele a vakvilágba. — Az a kistestvéred — mondta az édesapa. — Jaj, de szép! Játszhatok majd vele? — Persze, ha egy kicsit megnő és nem éget. — Mert a csillagok először nagyon sütősek. — És a sivatagban élnek. — És az állatkertben. A kislány meg az édesapa akkor a két legokosabb em­ber volt az egész világon, csak senki sem tudta: a töb­biek tülekedtek az ablak előtt, olyasmit gügyögtek, hogy „egészen az anyjára hasonlít”, „tisztára az apja”, ők pedig elillantak, ballagtak hazafelé, s megkeresték az égen az első csillagot. Győri László Host láthatod a természetben Á kerti poszáta — Tessék mondani, eszi a bodzabogyót a veréb? E szavakkal állított be né­hány napja hozzám az egyik fiúcska. Elmesélte, hogy a rétet szegélyező fasorban a lila bogyókat tíz, vagy talán több, szürke madár csipeget­te. Egészen közel engedték magukhoz, s majd negyed­óráig figyelte játékos lakmá- rozásukat. — Nem verebek voltak azok, — mondta egyik társa. — Vonuló kerti poszátákat láttál. Én már tavaly is meg­figyeltem őket. Bár szépen csengő énekét már ritkán hallatja, de fa­sorokban így ősz tájékán igen gyakran találkozni e szerény, szürke tollruhát vi­selő poszátafajjal. Kisebb- nagyobb csapatokban, gyak­ran más madárfajok társasá­gában csemegéznek az édes nedvű bodzabogyóból. Hazánk gyakori, védett madárfaja, szívesen építi fészkét lakott területek sűrű bokraiba. A közismert ve­rébtől valamivel kisebb, kar­csú testű énekesmadár. Ki­válóan beleolvad környeze­tébe. Agárdy Sándor Úttörők rovata Miénk a szó IFIVEZETÖK ÉS A KISZ Felejthetetlen hetet töltöttünk a sóstói ifjúvezető­képző táborban. Különböző foglalkozásokon ismerked­tünk meg az ifjúvezetői munka szépségével és a KISZ- élettel. Voltak, akik éppen itt, a tábori munka hatására kaptak kedvet ifjúsági klub alakítására. S hogy nem telt haszontalanul ez a hét, egy totót töltöttünk ki, a legfontosabb kérdések megválaszolásával. Részt vet­tünk játékos akadályversenyen, sportvetélkedőkön, szerveztek nekünk diszkót, vetélkedőt. A táborzárásnál a legaktívabb pajtások könyvet és oklevelet kaptak. Almás! Szilvia, Jánkmajtis KIRÁNDULÓ BUJIAK A mi iskolánkban hagyomány, hogy a természetet, a növényeket, állatokat kedvelő pajtásak hosszabb tú­rára indulnak a tanév végén. Bejártuk már így Ma­gyarország legszebb tájait. Azért szeretjük ezeket a kirándulásokat, mert az ismeretszerzés mellett jó al­kalom arra is, hogy hosszabb időt együtt töltsünk paj­tásainkkal, megismerjük, hogy kell szabályosan tüzet rakni, sátrat verni, rövid idő alatt ízletes vacsorát főz­ni és még sok-sok tudnivalót, ami elengedhetetlenül fontos egy táborozónak. Élményeinkről sokat mesélünk a tanév elején az itthon maradóknak. Izgalmas élmény a táborozásokon a bátorságpróba, amely abból áll, hogy éjszakánként őrséget szervezünk a sátrak mel­lett, s attól sem riadunk vissza, ha egy utat éjszaka, a sötét erdőn keresztül kell megtenni. Császár Tünde, Búj A magyar tengertől a Tiszához Tetszenek az unokák rajzai a nagymama korú látogatók­nak is. Vajon ötven-hatvan évvel ezelőtt ők is hasonlónak látták a világot? (Sitkuné fel­vétele a nyíregyházi 1-es gya­korlóban készült.) A boglárlellei 1. sz. és a Fehérgyarmati 1. sz. Általá­nos Iskola úttörői között év­tizedes kapcsolat alakult ki. A nyár végén a Balaton mel­lől érkeznek a gyerekek Ti­vadarba. Török Brigitta, He­gedűs Ágnes, Bolla Attila hetedikes pajtások segítségé­vel beszélgettünk a kapcso­latról, s az itteni élmények­ről. A két úttörőcsapat között megegyezés született, hogy a 6. osztályt végzettek 40—40 gyerekből álló csoportja ke­resi fel távoli barátait. A Az ábrában található két olyan sor, amelyben a egyformán követik egymást. Melyik ez a két sor? számok Miért éppen 1001? a Miért éppen ez a szám van nevezetes arab mesék cí­mében? Valószinűleg azért, mert ezeknek a meséknek az alkotói — a perzsák és nem az arabok — 1000 mesének nevezték el a művet. Az ara­bok, akik átdolgozták a me­séket, nem szerették a ke­rek számokat... Ezenkívül maga a szám, az 1001 varázslatos matematikai tulajdonságokkal rendelke­zik: először is, bármely há­romjegyű számmal szorozzuk meg, mindig olyan számot kapunk, amely a két eredeti számból áll. Pl. 271 X 1001 = 271 271, 564 X 1001 = 564 564. Másodszor az 1001 maradék nélkül osztható 7-tel, 11-gyei és 13-mal, melyek njindegyi- ke csak eggyel és önmagával osztható. Az arabok, akik na­gyon jó matematikusok vol­tak, bizonyára tudtak az 1001 nagyszerű sajátosságairól, és ezért választották ki éppen ezt a számot minden idők legvonzóbb meséinek címéül. Ligeti Ágnes gyarmatiak a fonyódligeti, a balatoniak a tivadari tábor­ba jönnek. Mint Attila el­mondta, ő már szüleivel, két évvel ezelőtt járt erre. Ak­kor is élmény volt a szatmá- ri táj. A ta.rpai gyalogtúra során a tsz vfezetői még arról is gondoskodtak, hogy a száraz­malom működjön. Ugyanitt a református lelkész, s a táj­ház idegenvezetője adott részletes tájékoztatást. A vendéglátók éppúgy megmu­tatták a penyigei emlékeket, mint a működésbe hozott túristvándi vízimalmot. Jártak a somogyiak Szat- márcsekén, Tiszacsécsén, Ti- szabecsen, de eljutottak Kis- várdára a várba, Sárospatak­ra; a szabolcsi megyeszék­helyre, s természetesen Va­jára, az úttörőmúzeumba is. A tábori programok közt az egyik legizgalmasabb a tiszai fürdőzés volt. (M. K.) RATKÓ JÓZSEF: Kalapja Kalapja költöző madár. Télire mindig visszaszáll, fészket rak, megül a fején, s nyáron újra Északra száll. uos f t sí q t íuuojíSa :saxf a joa w Vízszintes: 1. Zempléni város. 6. Bánat. 7. Mesterséges nyelv. 8. Feltételezés. 9. Ilyen hal is van! 11. UUK. 12. össze­vissza tart! 14. Azonos mássalhangzók. 16. Megfejtendő. 18. Némán itat! 20. ...park (= állatkert). 21. E napon. 22. Megfejtendő. 24. Omladék. 25. Gyár betűi keverve. 22. Habzsoló. 28. ÓAZÁ. 29. Rá­gós hús jelzője. Függőleges: 1. Hortobágyi népi köpeny. 2. Bőg. 3. Ama helyre. 4. Kén, oxigén vegyjele. 5. Névelővel, alaptáplálék. 6. Megfejtendő. 10. E helyen. 11. Nyugati nagyhatalom ismert rövidítése. 13. öt pár. 14. A mondat építőköve (—’)• 15- Meg­fejtendő. 17. Számos. 19. Hegymászó ki­rándulás. 21. Régi háztetőkön nő. 23. Zötyköl. 24. Bronz közepe! 26. Libahang. 27. Római 1001. Megfejtendő: alföldi folyók (vízszintes 16, 22, függőleges 6, 15). Múlt heti megfejtés: KEZDŐDIK AZ UJ TANÉV. Könyvjutalomban részesültek: Kiss Vik­tória Vámosoroszi, Fóti Attila Csenger, Juhász Ildikó Penyige, Balogh Attila Olcsvaapáti, Szabó Ildikó Tiszakóród, Nagy Zsuzsa Öpályi, Friedl Judit Bese­nyőd, Vám Anikó Nyírkárász, Tamás Katalin Demecser, Iszlai Gábor Nyír­meggyes, Móricz Magdolna Rápolt. Laka­tos Andrea Csengersima, Balogh Éva Nyírgyulaj, Sajben Anikó Nyíregyháza, Szegedi István Csengerújfalu. Csak levelezőlapon seket fogadunk el! beküldött megfejté-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents