Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-06 / 210. szám

1983. szeptember 6. Kelet-Magyarország 7 TECHNIKA KÖZGAZDASÁG TUDOMÁNY----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Csökkentett folyadékmennyiséggel w Uj technológia a növényvédelemben Sokan szükséges rossznak tartják a növényvédelmet, mert kémiai szerekkeL végzik a mezőgazdasági nagyüzemek­ben a permetezést, amely után csak rövidebb vagy hosszabb idő elteltével fogyasztható a termék. Ugyanakkor szennyezi a környezetet, s az sem mel­lékes, hogy nagymértékben nö­veli a termesztés költségét. Ép­pen ezért jelentős — a most kísérletezés útján álló — csök­kentett folyadékmennyiséggel való permetezés. A hagyományos növényvé­delem esetén egy-egy permete­zéskor akár ezer liter mennyi­ségű szert is kiszórhatnak a gazdaságokban hektáronként. Ebben — a növényvédő szertől függően — akár két—három li­ter is lehet a tömény vegyszer. Nem közömbös tehát, mennyi szer kerül a növényzetre, a ta­lajra. A célzott permetezés lé­nyege éppen az, hogy speciális szórófejekkel közelítsék meg a permetezendő területet, ame­lyek sokkal jobb hatásfokkal működnek az elődeiknél. Mind­emellett csökkentett folyadék­mennyiséget használnak, s így a korábbi ezer liter helyett már csak 100—300 liter per- metszer szükséges egy hektár területre. Ugyanakkor a különböző or­szágokban végzett széles körű kísérletek bizonyítják, azonos biológiai hatás mellett meg­takarítható az egy hektár terü­letre adagolt vegyszermennyi­ség 15—25 százaléka. Kevesebb szer is elegendő az azonos ha­tásfok elérésére. Európa nyugati részén már évek, évtizedek óta alkalmaz­zák ezt technológiát, a csők­kentett folyadékmennyiséggel való permetezést. Előnye elvi­tathatatlan. Sok esetben ne- gyed-, ötödrészére csökkent­hető a permetlé mennyisége. Vagyis nem vizet szállítanak a gépekben több kilométer tá­volságra drága pénzen, hanem ténylegesen szükséges védő­szereket. Ezzel nő a permete­zés hatékonysága, ' mert egy {eltöltéssel nagyobb területen lehet védekezni. Nem beszélve a költségekről, hiszen ma már a víz is egyre drágább, mesz- szebbről kell szállítani. Magyarországon a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központja a Debreceni MEZÖ- GÉP-pel együttműködve, az EUROCOM Kft és a Rhom and Haas, valamint az INDUSTRIA Rt. és a Spraying Systems et Co. Deutschland GMBH látal ren­delkezésre bocsátott import al­katrészekkel az idén nyolc nö­vényvédőgépet alakítottak át az új technológia alkalmazá­sa, a kísérleti adagolás cél­jainak érdekében. Szőlő és téli alma ültetvényekben vég­zik a kísérleteket, köztük há­rom szabolcsi üzemben, a ra- kamazi Győzelem és a nagy- kállói Virágzó Föld Termelő- szövetkezetekben, valamint a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságban. Ra- kamazon a széles nyilvánosság előtt is bemutatták augusztus ll-én a gépeket működés köz­ben. Május utolsó hetében kezdték meg a kísérleti permetezése­ket hat- és nyolcéves sövény- gyümölcsösökben. A kontroll területen a hagyományos szó­rófejekkel ellátott gépekkel végezték a permetezést, s itt ezer litert szórtak hektáron­ként. A célzott permetezés al­kalmával a hazai fejlesztésű dropress szórófejekkel 660 litert permeteztek egy hektár­ra, míg az albuz szórófejekkel mindössze 200 litert. A szerek között szerepelt Triton CS—7, Rubigan 12 EC, Topsin Metil 70 WP, Dithane LF, Nimród 25 EC, Karathane LC, Dimecron 50 EC, Filitox 50 EC, Unifosz 50 EC és Omite 57 EC. A perme­tezéseket a kora reggeli órák­ban, 4 és 8 óra között végez­ték. Az almafalisztharmat fer­tőzés mértéke minden kezelés­ben igen kis mértékű volt. Az állati kártevők esetében a ke­zelések között eltérések nem alakullak ki. Varasodás tekin­tetében a legjobb eredményt a 200 literes permetezés adta, a gyümölcsön 3,4 százaléka volt a fertőzöttség. A 660 liter ese­tében már 3,8, míg az ezer li­teresnél 5,6 százalék. Perme­tezésre az üzemi gyakorlatban legszélesebb körben alkalma­zott KERTITOX NA típusú változatokat alakították át. Lényege, hogy a középnyomá­sú tartományban megbízhatat­lanul működő eredeti nyo­másszabályzót kiiktatták és helyette egy nagy-, valamint kisnyomású armatúrát építet­tek be. A nyolc növényvédő­gépbe import elemeket szerel­tek, elsődlegesen a kísérletek pontos végrehajtása érdeké­ben. A tényleges megvalósí­tás néhány speciális öntvény kialakításával egyszerűbben és olcsóbban megvalósítható, a szükséges elemek kifejleszté­se után szériában gyárthatók és a KERTITOX gépeken al­kalmazhatók. Ezen munkálko­dik a Debreceni MEZŐGÉP, így — várhatóan — az új technológia elterjesztésének nem lesz különösebb akadálya. Már szó esett az előnyükről, ellenben egy üzemi vezetőnek sem szabad csak ezt látnia. Mert sok helyen bizony az egy—két éve működő perme­tezőgépek sem alkalmasak az átalakításra, olyan leromlott állapotban vannak. Első és legfontosabb a gépek átvizsgá­lása, kijavítása és csak ezután kezdődhet el az átalakítás, majd a növényvédelmi munka. Sipos Béla Nagyüzemi textiltisztítás Aitomatikus feszültségstabilizálás A korszerű nagyüzemi moso­dákban a szennyes egyenletesen halad előre a rendszerré kap­csolt gépek egész során. A fo­lyamatosságot csak egyetlen mű­velet, a mángorlás illetve a va­salás szakítja meg. Ebből Is a legnehezebb feladat az ing- és blúzvasalás. A tiszta fehérnemű először az ingtörzsvasaló gépre kerül, amire bábukat szerelnek fel, s az oldal- és mellrészükön levő légzsákok segítségével va­salják ki a különböző méretű és típusú Ingeket, blúzokat. A gé­pet rendkívül gyorsan lehet át­állítani új típusra vagy méretre. A simítást gőzfűtésű, tökélete­sen sima vasalólapok végzik, amelyeket átállás esetén sem kell cserélni. Ezután következik a gallér- és kézelővasalás egy műveletben. A rugós alátámasz- tású, önbeálló présfejek teljes felületükön illeszkednek a felső présfejhez, így egyenletes lesz a préselési nyomás. A harmadik állomás az ugyancsak gőzfűtésű ujja vasalógép. Itt a bábukon levő légzsákokat meleg levegő fújja fel, azok felveszik a rájuk helyezett ingujjak formáját, és kisimítják a ráncokat. E gépre öt-hatféle méretű ujjavasló bábu szerelhető fel. rendkívül egysze­rűen és gyorsan. Egyszerűbb a helyzet, ha nem kényes, alakos fehérneműket — ingeket, pizsamákat, blúzokat, munkaköpenyeket stb. — kell vasalni, hanem sima és kiterít­hető darabokat (párnahuzatot, lepedőt. paplanhuzatot stb.). Ilyenkor a mángorlógép, illetve annak korszerűbb változata, a fűtött, hengerekkel működő mán­gorlósor is megteszi. Képünkön egy ilyen — NDK-gyártmányú — mángorlósort láthatunk. Telefónia és elektronika A távbeszélő-állomások száma 1990-ig várhatóan megkétszerező­dik a világon (jelenleg 450 mil­lió körül van). Az elektronika nemcsak gyorsabbá, hanem egy­szerűbbé és biztonságosabbá is fogja tenni a telefonálást. A kor­szerű telefonon a számtárcsát nyomógombok helyettesítik majd, egy külön nyomógomb arra fog szolgálni, hogy az utoljára kere­sett számot, ha nem felel, egyet­len gombnyomással lehessen új­ra hívni. Tíz kiválasztott — gyak­ran hívott — számot lehet majd betáplálni a készülék memóriá­jába. és onnan gombnyomással előhívni. A telefon jelezni fogja, hogy melyik telefonszámról hív­ták a távbeszélő-tulajdonost tá­vollétében, vagy miközben más­sal beszélgetett. Ez a szám ugyancsak egy gombnyomással visszahívható lesz. Érdekes, hogy a képtelefonnak nem jósolnak különösebben nagy jövőt a szak­emberek. Egyetlen — igaz szűk — területen azonban van esélye a képtelefonnak: a távtargvalá- sok rendezésénél. Az elektronika egyébként a te­lefonközpontokba is bevonul, mégpedig már napjainkban. Jó Öélda erre a Budapesti Híradás- technikai Vállalat EP—512 típusú távbeszélő alközpontja. Az elekt­ronikus, programvezérlésű táv­közlő berendezés a legkorsze­rűbb integrált áramkörökből és félvezető elemekből készül, kis helyen elfér. Intézmények, üze­mek, kórházak, szállodák tele­fonforgalmának lebonyolítására alkalmas, 200—6000 mellékállomás bekapcsolásával. Különleges szol­gáltatásai közé tartozik a tele­fonhívás átirányítása foglaltról szabad vonalra, a konferencia- beszélgetések továbbítása, a sze­mélykereső egység csatlakoztatá­sának megoldása, az automatikus távhívás lehetősége. Tárolt prog­ramvezérlése lehetőséget nyújt e szolgáltatások folyamatos bőví­tésére és korszerűsítésére is. Ké­pünkön egy ilyen új központ négyszáz vonalas változatának gyári vég vizsgálatát láthatjuk. A villamosenergia-ellátás egyik jellegzetes problémája a fogyasz­tói hálózatok feszültségének in­gadozása. Az ingadozás a válto­zó terhelés függvényében +10 és —20 százalék értékhatárok kö­zött mozog. Ezt a jelenséget a magánfogyasztó a jobban vagy kevésbé világító izzólámpák fé­nyében, a kevesebb hőmennyisé­get adó fűtőtestben vagy a tv gyengébb képminőségében érzé­keli. Az iparban azonban a hálózati feszültség ingadozása már na­gyobb működési rendellenességet okoz. A jelenség forrása a há­lózat túlterhelése. A csúcsidősza­kokban a felhasználási helyeken csökken a feszültség. A hálóza­ti feszültség helyi stabilizálásá­val lehet a problémát megolda­ni. Ennek egyik eszköze a toló­tekercses stabilizáló transzfor­mátor. amelynek azonban mű­ködési jellemzői részterhelések­nél nem a legjobbak. Ehelyett két magyar feltaláló megkonst­ruálta a forgóffekercses stabilizá- tort, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A megoldás lényege, hogy egy takarékkapcsolású transzformá­tor főtekercsével sorba van köt­ve egy forgó tekercsrendszer. A forgótekercs két hengerből áll, amelyek a primer tekercsek kö­rül helyezkednek el. A tekercset alkotó huzalmennyiség egyik hengerről a másikra áttekerhe­tő. A forgótekercsek úgy kap­csolódnak a főtekercshez, hogy az egyik hozzáadja, a másik le­vonja saját indukált feszültségét a főtekercs feszültségéből. így a megfelelő hengerre való átteker- cseléssel a kimeneti feszültség a kívánt értékre szabályozható. A tekercsek forgatását — azaz a huzalmennyiség átcsévélését az egyik hengerről a másikra — elektromotor végzi. A komplett berendezéshez tartozik még egy szabályozó egység is, amelynek az a feladata, hogy összehason­lítsa a kimeneti feszültséget és az alapjelként beállított feszült­séget. A szabályozás fontosságá­ra jellemző, hogy a beállított fe­szültségszintet a berendezés -j-l százalék értékhatárok között tart­ja. A feszültségstabilizátorok egyfázisú egységekben készülhet­nek 35, 50, 70 és 100 kW nagyság­ban, de háromfázisú stabilizátor- ként is üzemelhetnek három be­rendezés egyidejű alkalmazásá­val. Képünkön a forgótekercsek elrendezését láthatjuk. Álmaaxport A szovjet piac 1990-ig Az ország legnagyobb almater­melő és exportáló megyéje Sza- bolcs-Szatmár. Mivel az itt ter­melt almának évek óta több mint felét exportálják, almatermelőin­ket érdekli, hogy távlatokban miként alakul almánk legjelentő­sebb piaca — a szovjet export. Az életszínvonal emelkedésével, az egészséges, korszerű táplál­kozás megvalósításával együttjár a gyümölcsfogyasztás emelkedése is. A Szovjetunióban is emelni fogják a gyümölcsfogyasztást, mivel az 1978—80. évi adatok sze­rint csak 38 kilogramm, s még 1982-ben is csak 42 kilogramm volt fejenként, holott a Szovjet Tudományos Akadémia megálla­pítása szerint az emberi szerve­zet élettanilag szükséges gyü­mölcsigénye évente egy főre 113 kilogramm. Ennek tudatában a Szovjetunió évről évre növeli télialma-importját, amit az aláb­bi táblázat mutat: Az 1990. évre előirányzott meny- nyiség 315 ezer tonna alma. Az 1990-re szerződésben előirányzott összes gyümölcsexportunk 330 ezer tonna. Jelentős almaexport­növekedéssel tehát már nem szá­molhatunk. Amíg az ország almaexportja 1965 és 1980 között 336 százalék­kal emelkedett; a Szovjetunióba irányuló almaexportunk több mint huszonhétszeresére nőtt. A Szovjetunió friss gyümölcsbeho­zatalának mintegy negyedét Ma­gyarországról szerzi be. Az al­mából pedig ez az arány megha­ladja a 60 százalékot. Az almatermés eredménye je­lentősen befolyásolja az export árualap nagyságát. 1975—80 kö­zött, de korábban is voltak olyan évek, amikor elegendő árualap hiányában nem tudtuk exportál­ni a leszerződött mennyiséget, ugyanakkor például 1982-ben a rekordtermés idején a szerződött mennyiségnél többet is tudtunk volna adni. Az nyilvánvaló, hogy a szocia­lista gazdasági integráció fejlő­désével együtt a Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK és Lengyel- ország elsősorban Magyarország­ról fogják gyümölcsszükségletü­ket kielégíteni. Az utóbbi három országban is alacsonyabb a gyü­mölcsfogyasztás a szükségesnél. Az 1975. október 22-én Moszk­vában aláírt — 1990-ig szóló — szovjet—magyar mezőgazdasági megállapodás távlatilag is fontos piacot jelent a megyénkben ter­melt alma számára. Ez a kor­mányegyezmény, melyet a friss és a konzervált zöldségfélék, gyü­mölcsök és a bor exportjáról ír­tak alá, megbízható alapot te­remt a zöldség-, a gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztéséhez és a feldolgozó kapacitások bővíté­séhez. 1990-ig a Szovjetunióba irányuló kertészeti termékek értéke meg­közelíti a 2,5 milliárd rubelt. Ez azt jelenti, hogy 1975-höz képest 1990-ben 40 százalékkal több friss gyümölcsöt, 50 százalékkal több gyümölcskonzervet, 45 szá­zalékkal több zöldségkonzervet és 65 százalékkal több bort szállít­hatunk a Szovjetunióba. A jel­zett gyümölcsigény túlnyomó többségét — mint eddig is — az alma adja. A magasabb szintű szakosítás keretében új cikkekkel is meg­jelentünk a szovjet piacon, mi­vel szárított gyümölcsöt, gyü­mölcsszörpöket, paradicsom ivó­levet, bébiételeket is exportá­lunk. Az almatermés biztonságos ér­tékesítése érdekében az kellene, hogy Csehszlovákiával, az NDK- val, esetleg más KGST-országok- kal is kössünk a Szovjetunióéhoz hasonló hosszú távú megállapo­dást. Piackutatást kellene végezni Svédországban, amely a 85 kilo­grammos gyúmölcsfogyasztásból csak 18 kilogrammot, Finnország­ban, amely 73 kilogrammos f gyasztásból csak 22 kilogramr termel meg. Választékbőv okán Ausztriában, Svájcban Ián még a közös piaci orr ban is lehetne több alr. adni. A külkereskedelmi műm tékonyságának javulásától melók azt várják, hogy a meg-* termelt jó minőségű téli alma ér­tékesítésének gondjai megszűn­nek, a belkereskedelem javítja az ,,áruterítést”, mert amíg me­gyénkben sok az eladnivaló téli alma, addig az ipari övezetek­ben, különösen az üdülőöveze­tekben és tavasszal a fővárosban is az alacsony kínálat miatt túl magas árat kell fizetni a fo­gyasztónak az almáért. Dr. Sipos Sándor Ügyvitelünk jelene A jövő az irodai munkák gépesítéséé Az elvégzendő irodai munkák mennyisége a termelés növeke­désével országszerte egyre emel­kedik, de a termelékenysége a század eleje óta lényegében nem nőtt. Akárcsak több nyugati ország­ban, nálunk is kevés gondot fordítottak az irodai munkák gépesítésére. S minthogy az iro­dák létszáma nőttön-nőtt, külön­böző adminisztratív intézkedé­sekkel próbáltak gátat vetni ennek a folyamatnak: létszám­stopot rendeltek el, megtiltották, hogy új embert vegyenek fel a kilépők, illetve nyugdíjba vo­nulók helyébe stb. Csakhogy ezek a törekvések nem jártak sikerrel. Ezért ma is mintegy félmillió ember foglalkozik ügy­viteli teendőkkel, teljes munka­időben, további 200 ezer pedig részmunkaidőben. Ma már a legtöbben belátják: a jó nyilvántartás, a magas szín­vonalú adatfeldolgozás, csopor­tosítás nélkülözhetetlen. Ezek nélkül ugyanis nem lehet kel­lően megalapozni a vezetői dön­tésekkel. Gyakorivá válhat a rögtönzés, kapkodás stb.,- ami­nek végső fokon persze a ter­melés látja a kárát. Ezért üdvözölték sokan nálunk is a mikroelektronikát, a számí­tástechnikát, mondván: a tech­nika talán megoldja végre ezt a nagy problémát. Sok olyan munkát végeznek nálunk kézzel, amire a környező szocialista országokban már gé­pet használnak. Vannak olyan helyek, ahol még az összeadó­gépekből sincs elegendő. Ennek az lehet a legfőbb oka. hogy zsebszámológépek, kalkulátorok ára a legutóbbi időkig irreáli­san magas volt nálunk. A kicsit többet tudó, programozható szá­mológépek egyébként ma is túl drágák, ezért még a nevesebb tervezőirodákban is csak tíz- tizenöt mérnökre jut egy ilyen masina. Az irodai középgépek gyártá­sa is teljesen megoldatlan ha­zánkban. annak ellenére, begy évi néhány ezres igény lenne irántuk. A továbblépést nem lehet olymódon elképzelni, hogy sürgősen nekiáliunk az eddig elmaradt mechanikus iroda, kö­zépgépek pótlásának, mivel ezek gyártása mindenütt megszűnik. Ma már csak a mikroelektroni­kát alkalmazó gépeknek van jövője. A 3—4 éven belül el­avuló elektromechanikus köny­velő és számlázó berendezése­ket is ilyenekre kell majd le­cserélni. Milyen újdonságokat hoz a mikroelektronika? A legszembe­tűnőbb az úgynevezett szövegfel­dolgozó berendezések megjele­nése. Ezeken lehetséges az egyes dokumentumokban, szerződé­sekben. leírásokban csak a vál­tozó részeket, vagy az előíráso­kat kijavítani, -utána a gép az egész dokumentumot automati­kusan elkészíti. Gondoljunk csak bele, mekkora előny, ha mond­juk egy 30 oldalas beszámoló jelentést 4—5 mondatnyi be­kezdés beszúrása miatt nem kell a gépirónőnek újra — ele­jétől végéig — átgépelni, a fő­nöknek pedig elég csak a válto­zott részeket ellenőrizni, hiszen a többi részbe nem csúszhat be véletlen elírás. És végül nem utolsó az a szem­pont, hogy a mikroszámítógépek, elektronikai berendezések gyár­tásában hazánk sokkal jobban áll, mint a finommechanikai vagy elektromechanikai beren­dezések területén, és így az igé­nyeket hazai forrásból elégr- hetnénk ki. Erről tanúskodik pél­dául az Orgtechnik nevű kiállí­tás, amit a múlt év november ­ben rendeztek meg a Budai Vár­ban. E bemutatón nagy számban láthattunk olyan korszer i gé­peket. amelyeket még ebben az évben sorozatban gyártanak Ma­gyarországon és a környező szo­cialista országokban. Ugyancsak sokat isér a Szá­mítástechnikái Koordinációs In­tézet és a Videoton személyi számítógépe. amely szöveget szerkeszt, számláz, ellenőriz, mi­képp gazdálkodnak a rugalmn = munkaidővel stb. Hasonlóra lé­pés a Telefongyár in-e'ligens terminál nevű berendez:--' Biztató kezdeményezés:-: n ' • hát nincs hi«ány. mast n- = >’ •: arra van szükség, heg\ ó:v, - tatok, intézmények éljer.ezfó-- kei a len: bégekkel. Stuka Károly az Országos Müszr- *:1 F B;z :t*?3g oszta.yvez: ALMAEXPORTUNK Év összesen tonna Szovjetunióba A Szovjetunió részesedése százalékban 1965 121 903 11 056 9,1 1970 256 123 123 155 48,1 1975 359 847 217 227 60,4 1980 1983-ra 409 521 szerződött alma 300 000. 292 196 71,4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents