Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-29 / 230. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. szeptember 29. Az állam* és kormányfők különtalálkozóján New Yorkban Losonczi Pál beszéde Kedden New Yorkban, az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek indiai kezdeményezésre rendezett értekezletén beszédet mondott Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A magyar államfő, aki Indira Gandhi meghívására vesz részt a tanácskozáson és vasárnap érkezett New Yorkba, kedden kétoldalú megbeszéléseken is részt vett. Délelőtt Ausztria ENSZ-képviseletén találkozott Fred Sinowatz osztrák szövetségi kancellárral. Délben részt vett azon a díszebéden, amelyet Indira’Gandhi miniszterelnöknő rendezett a New Yorkba érkezett állam- és kormányfők tiszteletére. Ez alkalomból Losonczi Pál és Indira Gandhi között külön eszmecserére is sor került. Kedden délután — magyar idő szerint a késő esti órákban — Losonczi Pál beszédet mondott az ENSZ-székházban, amely a Gandhi asszony által összehívott állam- és kormányfői tanácskozásnak is színhelye. Elnök asszony! Olyan korban élünk, amikor az emberiségnek növekvő számú, összetett és hosszú távon ható problémákkal kell megküzdenie. Ezek kisebb- nagyobb mértékben minden országot és népet érintenek a fejlettségi szinttől, társadalmi berendezkedéstől, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. Globálisak abban az értelemben is, hogy a belőlük fakadó veszélyek elhárítása sem képzelhető el másként, mint nemzetközi összefogással. Az emberiségre azonban nemcsak gondok nehezednek. A történelem folyamán először jutottunk el a fejlődés olyan fokára, először került birtokunkba olyan ismeret és technika, amely ésszerű alkalmazása mellett nemcsak a problémák kiküszöbölését tenné lehetővé, hanem minden nép általános anyagi és szellemi félemelkedését is biztosítaná. ' Napjaink ’ tragédiája, hogy ezt a karnyújtásnyira álló lehetőséget nem tudjuk megragadni, sőt, úgy tűnik, az idő múlásával egyre távolabb kerülünk tőle. Az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek hetedik - új-delhi konferenciája különleges figyelmet szentelt a fegyverkezési verseny megállításának. Mi is valljuk, hogy az emberiség legfontosabb, közös és halaszthatatlan feladatává vált a nukleáris katasztrófa fenyegetésének elhárítása, amelyhez az út a fegyverkezési hajsza megfékezésén, a nemzetközi légkör javításán át vezet. A fegyverkezési verseny önmagában, termonukleáris háború kirobbantása nélkül is képes felemészteni a rendelkezésre álló erőforrásokat, dezorganizálni a gazdasági és politikai kapcsolatokat, s mindezek következményeként még jobban kiélezni azokat az ellentmondásokat, amelyek a globális problémák megoldatlanságából fakadnak. Következésképp a fegyverkezés ellen, a leszerelésért folytatott harc az első számú, mindenek felett álló feladat, amelynek megoldásától függ, hogy úrrá tudunk-e lenni a többi nehézségünkön. Az elmúlt évek fejleményei sajnos nem adnak okot a megelégedésre. A fegyverkezési hajsza folytatódik. Ennek értelmetlen terhei minden népet sújtanak, de különösen elviselhetetlenek az olyan országok számára, amelyek rendkívül szűkös erőforrásokkal rendelkeznek, s amelyek az alapvető létfeltételek biztosításával, a modernizálás feladataival küszködnek. Meggyőződésünk, hogy az el nem kötelezett országok érdekei, ennélfogva törekvései is a béke megőrzésére, a feszültség csökkentésére azonosak a szocialista országokéival. A közös cselekvés feltételei tehát adottak. Az alkalmat meg kell ragadni. Határozottan fel kell lépni a fegyverkezés ellen, a fegyverek bevetését szorgalmazó militarista doktrínák érvényre juttatása ellen, az erőfölény megszerzésére és az egyensúly megbontására irányuló törekvésekkel szemben. Ki kell kényszeríteni a leszerelési tárgyalásokat, azok jóhiszemű folytatását és eredményes befejezését. El kell fogadtatni a szocialista és az el nem kötelezett országok közös álláspontját, miszerint a biztonságot nem a fegyverek növekvő mennyisége szavatolja, hogy a biztonság a fegyverzetek alacsonyabb szintű egyensúlya mellett sem kevésbé szilárd. Meggyőződésem, hogy a leszerelésért folytatott küzdelem sikeréhez az is hozzátartozik, hogy mindenki meg tudja különböztetni azokat az erőket, amelyek a leszerelés valódi híved, a konstruktív javaslatok kezdeményezőit azoktól, amelyek nem igazán érdekeltek a fegyverkezési verseny megállításában, a megegyezések létrejöttében. Elnök asszony! Senki sem vitatja a jelenlevők közül, hogy a világ- gazdaság helyzete kritikus, szükség van egy igazságos és demokratikus alapokon történő átrendezésre. E nélkül nem állítható helyre a világgazdaság egyensúlya, nem szüntethető meg a kiáltó ellentét a fejlett és a kevésbé fejlett országok között. A világgazdaság a strukturális bajok mellett olyan problémákkal is küzd, amelyek megoldásával késlekedni nem szabad. Újra megerősödtek a protekcionista törekvések, egyre gyakoribb, hogy a válság terheit a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, a gyengébbekre hárítják át. Tanúi lehetünk annak is, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat alárendelik erősen kifogásolható politikai céloknak. Mindezek következtében kettős cselekvésre van szükség: egyrészt figyelmünket a legsürgetőbb, rövid idő alatt megoldható tennivalókra kell összpontosítanunk, másrészt ezt úgy kell megvalósítanunk, hogy amit teszünk, az a strukturális változások irányába is hasson. A világgazdaság jelenlegi állapotában a fejlődő országok egy része különösen kritikus helyzetbe került. A Magyar Népköztársaság támogatja a fejlődő országok jogos követeléseit és bilaterális kapcsolataiban is igyekszik lehetőségeivel összhangban álló segítséget nyújtani, hozzájárulni gazdasági függetlenségük megszilárdításához. A fejlődő országok a jövőben is számíthatnak a Magyar Népköztársaság cselekvő szolidaritására. Eriinek előrebocsátása után szeretném hangsúlyozni: a világgazdasági problémák globális jellege egyben azt is jelenti, hogy nemcsak egyes országoknak vagy országcso- poirtoknak vannak gondjai. A kiút keresése során olyan megoldásokat kell kiválasztani, amelyek egyetlen országot, egyetlen népet sem károsítanak, ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben segítik a legjobban rászorulókat. Hazám, a Magyar Népköz- társaság közepesen fejlett, természeti erőforrásokkal szűkösen ellátott szocialista ország. Gazdaságának nyitottsága. szerkezete és adottságai révén különösen érzékenyen érintik a világgazdasági változások. Egyenjogú, korlátozásoktól, hátrányos megkülönböztetésektől mentes gazdasági kapcsolatok esetén sok előnnyel jár számunkra — de partnereink számára is — a nemzetközi munkamegosztás és együttműködés. Ezzel ellentétes világgazdasági környezet jelentős károkat okozhat gazdaságunknak. A 70-es években a világgazdaságban bekövetkezett változások gazdasági fejlődésünket nagymértékben zavarják. Elnök asszony! Ezekkel a gondolatokkal kívántam eszmecserénkhez hozzájárulni. Végezetül szeretnék a felszólalásom elején mondottakra visszatérni és újra leszögezni meggyőződésemet, hogy a világgazdaságban, valamint az emberi lét és tevékenység egyéb területein sokasodó globális problémák megoldásának döntő tényezője a tartós béke és a nemzetközi biztonság, a népek közötti sokoldalú együttműködés, amely csak akkor valósulhat meg igazán, ha sikerül megállítani az esztelen fegyverkezést. Ez az előfeltétele a társadalmi és gazdasági haladáshoz szükséges eszközök felszabadj ásának is minden állam, de elsősorban a fejlődő országok javára. A megoldások keresésében, e feladatok valóra váltása érdekében a Magyar Nép- köztársaság a jövőben is kész együttműködni a világ összes országával, mozgósítani szerény szellemi és anyagi eszközeit. Köszönöm a figyelmet! TELEX VARSÓI PÁRTDELEGACIÓ ÉRKEZETT BUDAPESTRE Az MSZMP Budapesti Bizottsága meghívására szerdán Budapestre érkezett a varsói pártbizottság delegációja. A küldöttség Marian Wozniak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagja, a varsói vajdasági pártbizottság első titkára vezetésével négy napot tölt fővárosunkban. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Ma- róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára fogadta. Ott volt Jerzy Zielinski, Lengyelország budapesti nagykövete. MEGTAGADTAK A PERSHING SZÁLLÍTÁSÁT Az „Allemania Express” nyugatnémet teherhajó legénysége megtagadta, hogy elszállítsa az NSZK-ba telepítendő Pershing—2 rakétákhoz szükséges alkatrészeket a San Francisco-i kikötőből. A személyzet tagjai nyilatkozatban fejezték ki tiltakozásukat az ellen, hogy hajójukat ilyen célokra használják fel. Egy helyi békeszervezet tagjai kapcsolatba léptek a hajó legénységével, és szolidaritási tüntetést tartottak a kikötőben. A helyi sajtó és televízió elhallgatta az esetet. BEATLES-TAGOK — DÍSZPOLGÁROK Liverpool városi tanácsa kedden úgy döntött, hogy az angol kikötőváros díszpolgáraivá nyilvánítja az egykori Beatles együttes tagjait. A négy „gombafejű” ebben a városban született, és itt kezdte el káprázatos pályafutását. A tanács felkérte Paul McCartneyt, Ringó Starrt és George Harrisont, hogy jöjjön Liverpoolba és vegyen részt a díszpolgárrá avató ünnepségen. A negyedik Beatles-fiú, az 1980-ban meggyilkolt John Lennon posztumusz kapta meg a kitüntetést. Ülést tartott a megyei tanács Vásárosnaxnényi tanácstagok az ülésteremben. (Folytatás az 1. oldalról) Szólt arról, hogy az elmúlt két év alatt 700-zal nőtt Sza- bolcs-Szatmárban az aktív keresők száma, de gond és egyre nagyobb gond lesz a tanulóifjúság köréből munkát kérő fiatalok itthoni foglalkoztatásának megoldása. A jelenleg folyó ipartelepítés mintegy ezer új munkahely megteremtését teszi lehetővé, de tovább kell keresni a foglalkoztatási lehetőség megteremtését. A beszámolót követő vitában Wathy Ákos az ügyrendi-jogi bizottság nevében elmondta, hogy javult a végrehajtó bizottság tartalmi munkája, de célszerű lenne, ha a jövőben több alternatív javaslat kerülne a testület elé, s ha a tanácstagi csoportok véleményét már a napirendeket előkészítő szakaszban kikérnék. Ez csökkentené a testületi munka formalitását. Elismeréssel szólt a lakossági ügyintézés javításában elért eredményekről, s javasolta, hogy az ügyintézők tevékenységét rendszeresebben értékeljék a testületek. Bécsi Károlyné Záhony fejlődéséről beszélt, amelyhez jelentős segítséget kapott a település a megyei tanácstól, de kérte, hogy az egészség- ügyi ellátás és a foglalkoztatottság javításában további segítséget kapjon a vasutasváros és környéke. Gombás Sándor, a nyíregyházi járás megyei tanácstagi csoportja nevében szóit elismeréssel a vb munkájáról, s ő is az alternatív javaslatok körének bővítését kérte, mert ez a döntésre hivatottakat alaposabb elemzésre készteti és növeli felelősségüket. Sipos Jánosné elmondta: az utóbbi időben előfordult, hogy a végrehajtó bizottság nem terjesztette a tanács elé szánt anyagot, mert az nem volt kellően elkészítve. Ez azt is jelzi, hogy a vb testületében igényes, alkotó vitában formálódnak a megyei tanács elé kerülő elemzések. Szólt a tanácstagi csoportülések fontosságáról, amelyek jól egészítik ki a testületi munkát, de több bátorítást adhatna a tanácstagoknak arra, hogy a testület ülésén is mondják el véleményüket. Szabó László azt kérte, hogy a megyei tanács és a végrehajtó bizottság a településekkel még inkább a sajátosságaiknak megfelelően foglalkozzon. A vitát követően Csatáry Ernő vb-titkár adott tájékoztatást a megyei tanácstagok- ' kai folytatott beszélgetések tapasztalatairól. B. J. Jurij Andropov nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) mennyi fegyveffajta — nukleáris, vegyi és hagyományos — gyártásának nagyszabású programja. Mindenfajta kitalált ürügy alapján az Egyesült Államok határaitól sok ezer kilométerre fokozódik az amerikai katonai jelenlét. Hídfőállásokat hoznak létre annak érdekében, hogy a fegyveres erővel beavatkozzanak más államok belügyeibe. Ennek következtében a világ valamennyi térségében megnőtt a feszültség: Európában, Ázsiában, Afrikában, a Közel-Keleten, Közép-Amerikában. E veszélyes tervek végrehajtásában Washington egyre nagyobb mértékben vonja be a NATO többi tagállamát. Sőt, erőfeszítéseket tesz a japán militarizmus újjáélesztésére és annak az észak-atlanti tömb katonai-politikai gépezetéhez történő hozzákapcsolására. Senkit nem győzhetnek meg az Egyesült Államok elnökének az ENSZ szószékéről elhangzott dagályos kijelentései arról, hogy az amerikai kormány elkötelezett a béke, a népek önrendelkezése és szuverenitása mellett. A szélsőséges politikai ka- landorság példája az az agyafúrt provokáció, amelyet az Egyesült Államok titkosszolgálatai szerveztek meg a dél-koreai repülőgép fel- használásával. Bebizonyosodott az akció szervezőinek felelőssége — bármennyire igyekezzenek is kikeveredni belőle, bármilyen hamis változatokat terjesszenek is. A szovjet vezetés kifejezte sajnálkozását az emberáldozatok miatt, amelyek ennek a példátlan, bűnös diverziónak voltak a következményei. Azoknak a „humanizmusa”, akik másokra akarják hárítani a felelősséget a repülőgépen levő emberek pusztulásáért, tömegpusztító fegyverek újabb hatalmas mennyiségében ölt testet — kezdve az MX rakétáktól egészen az idegbénító gázokat tartalmazó tartályokig. Veszélyes embergyűlölő politikájának valamilyen módon történő megalapozása érdekében az Egyesült Államok rágalmak egész sorát zúdítja a Szovjetunióra, a szocializmusra, mint társadalmi rendszerre. Az ilyenfajta morali- zálás értékét a világ jól ismeri. Vietnamban a morált — már ahogyan azt Washingtonban értelmezik — napalmmal és mérgező anyagokkal érvényesítették. Libanonban hadihajók ágyútüzével terjesztik, Salvadorban pedig népirtás útján valósítják meg. Washingtonban jelenleg az erkölccsel együtt lábbal tiporják a legalapvetőbb magatartási szabályokat is: nemcsak állami vezetők és államok iránt viseltetnek tiszteletlenül, hanem magával az Egyesült Nemzetek Szervezetével szemben is. Az ideológiai ellentétek átvitele az államközi kapcsolatok területére soha nem hozott semmi jót azok számára, akik külkap- csolataikban ehhez folyamodtak. Jelenleg, nukleáris századunkban ez teljesen abszurd és megengedhetetlen. A „szovjet katonai fenyegetésről” szóló ijesztgetések után most már a szocializmus, mint társadalmi rendszer elleni „keresztes hadjárat” meghirdetéséig jutottak el. A szovjet vezetés számára nem kérdéses, milyen irányvonalat kövessen a jelenlegi kiélezett helyzetben. Irányvonalunk akárcsak eddig, továbbra is a béke megőrzése és megszilárdítása, a feszültség enyhítése, a fegyverkezési hajsza megfékezése, az államok közötti együttműködés kibővítése. Már két éve folynak a szovjet—amerikai tárgyalások a legélesebb kérdésről: az európai nukleáris fegyverzet csökkentéséről. A szovjet álláspont célja az őszinte, igazságos alapon álló, kölcsönösen elfogadható megállapodás megtalálása, olyan megoldásé, amely nem sérti senki törvényes érdekeit. Ugyanakkor ez alatt a két év alatt világossá vált az is, hogy partnereink a genfi tárgyalásokon egyáltalán nem azért vannak jelen, hogy megállapodást érjenek el. Feladatuk más: időhúzás, s azután a Pershing—2 ballisztikus rakéták és a nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek nyugat-európai telepítésének megkezdése. Azt javasolják nekünk, arról tárgyaljunk, hogyan segítsünk a NATO-nak saját javára megbontani a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök terén az európai övezetben meglévő egyensúlyt. Washingtonból ezeknek az amerikai nukleáris rakétáknak európai felállítása az Egyesült Államok számára maximálisan előnyösnek látszik — előnyösnek Európa rovására. Ez nyílt politika, de cinikus. Ha a nyugat-európai országok lakossága többségének akarata ellenére az európai kontinensen megjelennek az amerikai nukleáris rakéták, akkor ez az amerikai vezetők, s a NATO többi tagországai velük közösen cselekvő vezetőinek a béke elleni, meghatározó jelentőségű lépése lesz. Mi az amerikai félnél nem látunk olyan óhajt, hogy valóban foglalkozni kívánna a stratégiai fegyverzet korlátozása és csökkentése kérdéseinek megoldásával. A Szovjetunió jóakaratát, a megállapodásra vonatkozó óhaját senki ne tekintse a gyengeség jelének. A Szovjetunió bármely, a kialakult katonaistratégiai egyensúly megbontására irányuló kísérletre képes megfelelő választ adni, s tettei megfelelnek szavainak. Mindenki, aki ma felemeli hangját az esztelen fegyverkezési hajsza ellen, a béke védelmében, bizonyos lehet abban, hogy éppen e célok elérésére irányul a Szovjetunió és a többi szocialista ország politikája. A Szovjetunió továbbra is minden lehetségest megtesz a béke megvédelme- zéséért földünkön — mondotta nyilatkozatában Jurij Andropov. Kádár lános fogadta Henry 0. Dornannt Kádár János, a Magyar Dormannt, a Leaders című Szocialista Munkáspárt Köz- amerikai folyóirat főszerponti Bizottságának első kesztőjét. A találkozón részt titkára szerdán, a KB szék- vett Barabás János, a KB házában fogadta Henry O. osztályvezető-helyettese.
