Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-23 / 225. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. szeptember 23. Kádár János befelezte finnországi látogatását (Folytatás az 1. oldalról) Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügyminiszter, Pul- lai Árpád közlekedési miniszter és Roska István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Mikko Jokela, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. ★ Kádár János a Finn Televízió és Rádió kérésére rövid nyilatkozatban összegezte látogatásának tapasztalatait: — örülök, hogy ily módon is szólhatok erről a számomra is fontos látogatásról. Mint ismeretes, Mauno Koivisto elnök meghívására érkeztem Helsinkibe azzal a céllal, hogy erősítsük a hagyományos finn—magyar barátságot mindazokon a területeken, amelyeken ez lehetséges, továbbfejlesszük széles körű együttműködésünket. Most a látogatást befejezve nagy megelégedéssel szólhatok arról, hogy az út — érzésem szerint — elérte célját. A rendelkezésre álló rövid idő alatt érdemi tárgyalásokat folytattunk a köztársasági elnök úrral és a miniszterelnök úrral, találkoztam társadalmi és tömegszervezetek képviselőivel, sőt még egy finn gazdálkodó családnál is tölthettem néhány órát. Számomra a legfontosabb e látogatás légköre volt. A tárgyalások, találkozók nyílt, baráti légkörben zajlottak. Szeretnék ezért köszönetét mondani mindenkinek. Tárgyalásainkban érintettük a kétoldalú kapcsolatok úgyszólván minden területét; megállapodtunk a hivatalos politikai kapcsolatok, a gazdasági, a kulturális és a lakossági kontaktusok továbbfejlesztésében. Szeretném megjegyezni, hogy illetékes szerveink Magyarországon annak érdekében fognak dolgozni, hogy itt kinyilvánított, az együttműködés bővítésére irányuló szándékaink a hétköznapok munkájában is realizálódjanak. Ugyanezt hangoztatták felelős finn tárgyaló partnereim. így azzal a jó érzéssel utazhatom haza, hogy a finn—magyar kapcsolatok minden területen tovább mélyülnek, erősödnek. Tárgyalásainkon természetesen fontosságuknak megfelelő helyet kaptak a nemzetközi kérdések is, hiszen ugyanabban a világban élünk. A tényeket figyelembe véve egybehangzóan kellett megállapítanunk, hogy a nemzetközi helyzet az utóbbi időben sajnálatos módon éleződött. Még nem sikerült megtalálni az óhajainknak megfelelő megoldást, azt, hogy a bonyolult nemzetközi kérdések tárgyalások útján rendeződjenek, hogy a feszültség ne növekedjék. Olyan megoldásokért kell dolgoznunk, amelyek megfelelnek valamennyi félnek, a különböző társadalmi rendszerű országok biztonsági érdekeinek. Ez az út nem a fegyverek számának növelése, hanem; biztonság a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. Sajnos a tények nem ezt mutatják. Hogy csak egyre utaljak: ideutazásom előtt történt a dél-koreai gép szerencsétlen esete, amelynek kapcsán — (Folytatás az 1. oldalról) nyék megilletik a Nemzeti Színház céljaira adományozókat is: az általános jövedelemadó és a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójának fizetésére kötelezettek az adomány összegével az adóalapot csökkent- hetik; az adományokat ajándékozási illeték nem terheli; a külföldről érkező adományok vámmentesek. a nemzetközi érintkezésben példátlan módon — megakadályozták, hogy a szovjet ENSZ-küldöttség vezetője, Andrej Gromiko & világszervezet közgyűlésére utazzon. Nem részletezem, hiszen nem ilyen témákkal foglalkoztunk elsősorban. A lényeg: a finn és a magyar érdekek a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben is egybeesnek; mind a magyar, mind a finn nép békében akar élni, békét, enyhülést kíván. Magyar megítélés szerint Finnország pozitív nemzetközi szerepe igen jelentős. 1975- ben nem véletlenül, hanem törvényszerűen jött létre éppen Helsinkiben az a nemzetközi találkozó, amely nemcsak véget vetett a hidegháborúnak, hanem egyben kezdete is volt a világpolitika új, nagyon fontos szakaszának. Finn partnereim és közöttem egyetértés volt abban, hogy külön-külön, a saját lehetőségeink szerint ugyanazért a célért lépjünk síkra a nemzetközi fórumokon is: az enyhülésért, a békéért — vagy ahogyan Magyarországon mondjuk — a helsinki folyamat folytatásáért. Én csak egy utat látok az emberiség számára, az élet útját: a kis és nagy országoknak, a különböző társadálmi rendszerű államoknak békésen kell együtt élniök. Kölcsönösen hasznos kapcsolatokat kell építenünk egymással — a társadalmi berendezkedéstől, amelyet minden ország maga választ meg — függetlenül. Kisebb összegű ? dományo- zás 20, 50 és 100 forintos emlékbélyegek vásárlásával is történhet, ezekhez üzemekben, szövetkezetekben, hivatalokban és más intézményekben a szakszervezetek segítségével; az iskolákban az ifjúsági szervezetek közreműködésével lehet hozzájutni. (A bélyegekhez — elsőiként a munkahelyen — ez év novemberében juthatnak hozzá az adományozók.) Azzal a jó érzéssel utazom haza — finn partnereim is ugyanígy vélekednek —, hogy ebben a két és fél napban hasznos munkát végeztünk Helsinkiben. Ismételten bebizonyosodott: mindkét országban számon tartják rokonságunkat, a finn—magyar barátság milliókban élő valóság, így tehát mind a finn—magyar kapcsolatok fejlesztésén munkálkodva, mind a béke megszilárdításáért tevékeny- kedve közvéleményünk akaratának teszünk eleget. Szeretném kifejezni őszinte jókívánságaimat a finn népnek, ugyanazt kívánva, mint a magyarnak is: saját, becsületes munkájával boldoguljon, éljen még jobban, békében élvezze munkájának gyümölcseit. Virágozzon Finnország és erősödjék a finn— magyar barátság — zárta nyilatkozatát az MSZMP, Központi Bizottságának első titkára. TELEX KAMASZKORÜ RABLÓK A nyugatnémet rendőrség szerdán letartóztatott két fegyveres kamaszt, akik kétszer is kirabolták ugyanazt a bankot. Egy 14 és egy 15 éves fiú — pénzhez akarván jutni — a múlt hét keddjén és most szerdán fegyveres fenyegetéssel összesen 78 200 márkát rabolt el a bankból. FÖLD ALATTI ATOMROBBANTÁS Föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtottak végre szerdán a nevadai sivatagban lévő kísérleti terepen — jelentette be az amerikai energiaügyi minisztérium szóvivője. A robbantást egy hosz- szú, légmentesített csőben hajtották végre, amelynek túlsó végében katonai felszereléseket helyeztek el. A kísérlet célja annak vizsgálata volt, hogy milyen hatással lenne egy 20 kiloto-nna erejű robbanás a világűrbe vitt katonai berendezésekre. Háztáji a Szovjetunióban Tumakinék példája Az egyéni háztáji gazdaságokat a Szovjetunióban úgy tekintik, mint az élelmiszer-ellátás kiegészítő forrásait, és ezért egy sor intézkedés született, amelyek ösztönzik a háztáji fejlődését. A tulajdonosok például lényegében névleges összeget — 0,8 rubelt fizetnek 100 négyzetméternyi föld használatáért. Az államtól vagy a gazdaságoktól kedvezményes áron vásárolnak takarmányt, építőanyagot, kisgépesítéshez szükséges eszközöket, parasztoknak is. Jelenleg 44 millió családnak (ezek közül 15,2 millió kolhozokban, 11 millió szov- hozokhan él) van egyéni háztáji gazdasága. írásunk egy „átlagos” család, Tumakinék aránylag rövid idő alatt eléíi szép eredményeiről szól. Ludmila Tumakina tősgyökeres városi lány volt. Taganrogban született, abban a városban, amely a nagyszerű íróval, Anton Cse- hovval ajándékozta meg a világot. Ott végezte el a középiskolát, aztán a híradás- technikai technikumot és egy kutatóintézetben kezdett dolgozni. Megismerkedett egy Vaszilij Tumakin nevű esztergályos fiúval és hamarosan férjhez ment. Megszületett Lenocska, ez első gyerek és szűk lett az ifjú pár egyetlen szobácská- ja. Arra meg, hogy állami lakást kapjanak, tudták, várniuk kell. És akkor született az ötlet, hogy nem várnak lakásra, falura költöznek. Volt Taganrogtól 15 kilométerre, az Azovl-ténger partján egy falu, Petrusino. Ismerték, többször is nyaraltak ott. Szerették a tenEz előnyös az államnak is, a ger közelségét, az illatozó kerteket, a meghitt hangulatú parasztportákat. A falubeli kolhoz halászaittal is foglalkozik, s megkérték Nyi- kolaj Belonszovot, az elnököt, vegye fel őket a kolhozba. A halászok járták az Azovi-ten- gert is, a Fekete-tengert is, hírközlési szakemberre szükség volt, mint ahogy ügyes kezű lakatosra is. A közgyűlés döntött: a Tumakin házaspárt felvették a kolhozba, kaptak 1000 négyzetméter háztáji földet, felajánlottak nekik házépítési kölcsönt Ls. Ezt a fiatal pár nem fogadta el — nem akartak adósságot vállalni. Mint a többi falubeli, Tumakinék is korai paradicsomot, uborkát és különféle zöldségeket ültettek. Amikor begyűjtötték az első termést, java részét eladták a feldolgozó üzemnek. A kapott 600 rubelért anyagot vásároltak a kolhoznál és elkezdtek építkezni. Természetes, hogy a rokonok, a szomszédok és a kolhoz is besegítettek. Tumakinék egy év múlva lakásavatót rendeztek a saját családi házukban. Azóta tíz év múlt el. — Nem bánták meg. hogy a falusi életmódot választották? — érdeklődöm. Tumakinék egyöntetű válasza: nem. Vaszilij megmutatta a kertet, ezt még az első évben ültették. Alma, cseresznye, meggy, sőt, még Oroszt országnak ezen a táján ritka őszibarack is. A veteményeskertbe Tumakinék 2,5 ezer korai paradicsompalántát ültettek. És 9 két ötven méter hosszúságú melegház már márciusban hozza az első termést. A hátsó udvarban negyven—ötven tyúk, az ólban két süldő. Az aprójószágot kizárólag a család ellátására tartják, a zöldségfélék kétharmadát eladják. Ebből a múlt évben 3 ezer rubelt árultak, ami kevesebb ugyan, mint amennyit a kolhozban keresnek, de a családnak igen jó jövedelemkiegészítés. Ebben az évben 5 ezer rubelre számítanak a háztáji zöldségtermesztésből. Vaszilij külön birodalma a garázs: 1979-ben építették, amikor kocsit vettek. — Nem “tudtunk volna ilyen gyorsan lábra állni, ha nem segít a gazdaság — mondja. — A földet a kolhoztraktor szántja meg, kedvezményes áron. Ingyen kaszáljuk a szénát. A gazdaságtól nagykereskedelmi áron vesszük a szemes takarmányt, a tápot, kedvezményes áron a malacot, a csibét. Most azon gondolkodunk, hogy veszünk egy borjút is... Két gyerek van, útban a harmadik is, lesz itthon mindig friss tej. Ludmila a terített asztalnál megjegyzi: — Nehogy azt gondolja ám, hogy a sok munka miatt teljesen otthonülők lettünk és nincs részünk semmi városi szórakozásban. Korai lenne még, hiszen alig múltunk harmincévesek. Amikor szabadnaposak vagyunk, felpakoljuk a gyerekeket* és megyünk ide, oda. Amikor nem vagyunk itthon, a szomszédok megetetik az állatokat. Jól megvagyunk velük, segítünk egymásnak. A Tumakin család a kertben Közös akarat I gazán nem közhely, hogy Kádár János finnországi látogatása egyszerre nyitott új szakaszt a kétoldalú kapcsolatok történetében és kapott sajátos _ jelentőséget éppen a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Az MSZMP KB első titkára és vendéglátója, Mauno Koivisto finn államfő számára a madridi konferencia után és az ENSZ-közgyűlés kezdetén, a genfi szovjet— amerikai tárgyalásokkal egy. időben lehetőség nyílt, hogy állást foglaljanak, együtt és ugyanazokért a célokért napjaink legfontosabb kérdéseiben. Igazság szerint két kis ország vezetői találkoztak, de ők maguk az államaink nemzetközi tevékenysége folytán is tekintélyt vívtak ki a világban. Egyetértő fellépésük tehát mégin- kább eredményes lehet a nemzetközi élet fórumain. Az első példa: Helsinkiben már októberben megkezdik előkészíteni azt a fontos konferenciát, amelyen a madridi határozat értelmében jövőre Stockholmban 35 állam képviselői megvitatják a bizalomerősítő intézkedéseket, az európai biztonság és leszerelés kérdéseit. Magyar részről teljes támogatásra számíthat a finnek munkája az előkészítő értekezleten. Ugyanígy Finnország diplomáciája is segíteni fog, amikor ismét csak a madridi záróokmány előírása szerint Budapesten rendezik majd meg az európai kulturális fórumot. A „helsinki folyamat” továbbvitelét mindkét ország vezetői szívügyüknek tekintik. Egyébként a madridi értekezlet értékelésében is egyetértés mutatkozott: ésszerű kompromisszum, jó program született Madridban, s ez hozzájárulhat az európai és a nemzetközi légkör javulásához. Jelentős részt szenteltek a tárgyalásokon a fegyver- j kezési verseny kérdéseinek. Kádár János kijelentette: „Abban vagyunk érdekeltek, hogy csökkenjen a nukleáris háború veszélye, hogy ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azokba az országokba, ahol ma nincsenek, s hogy ne növeljék az ilyen fegyverek mennyiségét ott, ahol már vannak.” Koivisto elnök is egyetértett abban, hogy az egyenlő, garantált biztonságnak a fegyverzet alacsonyabb szintjén kell megvalósulnia'. Kádár János arra emlékeztette vendéglátóját, hogy a Magyar" Népköztársaság, a Varsói Szerződés tagjaként, szövetségeseivel együtt több konkrét javaslatot tett a fegyverzetek korlátozására, és csökkentésére, ezek a javaslatok ma is érvényesek. A fegyverkezési hajszát meg lehet állítani! Természetesen napirendre került a kétoldalú kapcsolatok bővítése is. Nemcsak a hagyományos rokoni kötelékekről esett szó, hanem arról, hogy az érzelmi kötődést a közös politikai célok meghatározása, a gazdasági érdekek egyeztetése, a kulturális kapcsolatok örvendetes szélesedése is erősíti. A Finn—Magyar Társaságnál járva Kádár János kiemelte: mennyire eleven a két nép barátsága, hozzátéve, hogy népeink közös béketörekvése ennek az egyik legfontosabb tényezője. A finn sajtó megírta, Koivisto elnök is utalt rá, hogy a személyes találkozásnak mekkora a jelentősége. Aki a protokoll előírásait valam'ennyire is ismeri, észrevehette, hogy a finn vendéglátó éppen a kétszeresét •vállalta annak, amit illett-kellett volna, ezzel is kifejezésre juttatva a Kádár Jánossal folytatott párbeszéd fontosságát. Három nap alatt nem kevesebb, mint nyolc alkalommal találkoztak. A két államférfi között tehát olyan személyes kapcsolat alakulhatott ki, amely minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy érvényesüljön az európai enyhülési politika. Az MSZMP KB első titkára tíz éven belül most járt harmadszor Finnországban. Egyik előző útjának az voit a célja, hogy a Finlandia palotában 34 más, európai és észak-amerikai vezető államférfival együtt aláírja a helsinki záróokmányt. Erre emlékezett, amikor hangsúlyozta: „Helsinki számunkra nemcsak a baráti Finnország fővárosa, hanem egyben az a város is, amelynek neve milliók számára egyet jelent az emberiség legszebb céljaival. Helsinki neve összeforrt azzal a folyamattal, amelynek első szakasza itt zárult le a világtörténelem eddigi legszélesebb körű csúcstalálkozójával”. a helsinki városházán beírva nevét a város aranykönyvébe Kádár János, egyben jókívánságait fejezte ki Helsinki lakosainak. Más finn városok képviselőivel is találkozhatott: a magyar városok testvérvárosainak vezetői szintén hivatalosak voltak a magyar fogadásra, s jelen volt a finn politikai, gazdasági és kulturális élet úgyszólván minden számottevő személyisége. A látogatás programja csupán egyetlen vidéki kirándulást tartalmazott: Nurmijärvi egy parasztgazdaságában, ahol Jaakko Maisi gazda leánya elmondta, hogy mint annyi finn, ő is járt már Magyar- országon. Egyébként az MSZMP KB első titkára finnországi útjának úgyszólván minden munkával tölthető óráját a „személyes diplomáciára” használta fel: tárgyalásokra, hazánk céljainak ismertetésére, társadalmunk és népgazdaságunk helyzetének felvázolására, s minél több finn megnyerésére a két nép barátságának elmélyítéséhez, a béke közös akaratának kifejezéséhez. A látogatás eredményei minden bizonnyal jelentkezni fognak mind a magyar—finn kapcsolatok fejlődésében, mind az európai politikai légkör alakulásában. Pálfy József Repülőgép-incidens Az Empire Airlines légi- társaság Washingtonból Montrealiba tartó, két hajtóműves repülőgépén egy 27 éves fiatalember behatolt a pilótafülkébe és a gép irányításának átadására próbálta kényszeríteni a pilótát. Dulakodás közben kikapcsolta az egyik hajtóművet és ennek következtében a gép zuhanni kezdett. Szerencsére a másodpilótának és az egyik utasnak együttes erővel sikerült legyűrnie a támadót és a pilóta — több mint 200 méteres zuhanás után. a földtől mindössze 60—70 méternyire — újra „egyenesbe” hozhatta a gépet. A fiatalembert a legközelebbi repülőtéren a rendőrség őrizetbe vette.
