Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám

A Balkányi Állami Gazdaságban a jó időt kihasználva, mindenütt dolgoznak a földeken. Megkezdték a kukorica betakarítását vetik a rozsot a hunrnnvatärninh»., ,s'v“n 115 h"“ir »«• « (Jávor László felvétele: Kádár János találkozója a finn miniszterelnökkel Ebéd Helsinki polgármesterénél Felhívás a hazai és külföldi magyarsághoz Új Nemzeti Színház épül Díszelőadás Hz ember tragédiája bemutatásának 100. évfordulóján együttműködés témakörét tekintették át. Megállapítot­ták: a madridi zárónyilat­kozat nagy horderejű köte­lezettségeket ró mindkét ál­lamra: a jövő hónapban Helsinki ad otthont az euró­pai bizalomerősítő intézkedé­sekkel foglalkozó stockholmi konferencia előkészítő érte­kezletének, s 1985-ben Buda­pesten rendezik meg az európai kulturális fórumot. Mindent megteszünk azért — hangzott el mindkét részről —, hogy ezeken az összejöve­teleken eredményes munkát végezzenek. Együtt, ugyan­azokért a célokért kell dol­goznunk — húzták alá —, hiszen e találkozók jelentő­sége a jelenlegi nemzetközi helyzetben jószerivel felbe­csülhetetlen. Természetesen szóba kerültek a két ország gazdasági, államközi kapcso­latai és — lévén Kalevi Sorsa egyben a Finn Szociáldemok­rata Párt elnöke — a két párt szoros, konzultatív kap­csolatai is. (Folytatás a 4. oldalon) kísérel önálló álláspontot ki­alakítani az emberiség alap­kérdésében. Nem elvont el­mélkedésről van szó, Madách merít saját tapasztalataiból, az 1848—49-es szabadságharc élményeiből, amelyben részt vett, s amelyért börtönbünte­tést szenvedett, és személyes élete drámájából. Véleményünk szerint a tra­gédia nemcsak a magyarság, hanem az emberiség sorsára is választ keres. (Folytatás a 4. oldalon) Hivatalos megbeszéléssel kezdődött Kádár János szer­dai programja Helsinkiben. Az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára Kale­vi Sorsa miniszterelnökkel ült tárgyalóasztalhoz az államtanács dísztermében. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett Kovács László, Kalevi Sorsa (jobbra) üdvöz­öli az MSZMP KB első titká­rát, Kádár Jánost. az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezető-he­lyettese és Osmo Lipponen, a finn külügyminisztérium szakértője is — elsősorban az európai biztonság és Szerdán a Nemzeti Színházban díszelőadással emlékez­tek Madách Imre: Az ember tragédiája című műve bemu­tatásának 100. évfordulójára. Ott volt Loson ez i Pál, az El­nöki Tanács elnöke, megjelentek politikai, társadalmi, kul­turális életünk kiemelkedő képviselői. Malonyay Dezsőnek, a színház igazgatójának köszöntőjét követően Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar drámairodalom, s egy­szersmind a magyar kultúra nagy ünnepét üljük. 100 esz­tendőivel ezelőtt mutatták be először az akkori Nemzeti Színházban, Paulay Ede ren­dezésében Madách Imre tra­gédiáját. Madách valami rendkívülire vállalkozott: em­beriségpoémát akart írni, amely végigkíséri az ember sorsát a történelemben. Büsz­kék lehetünk arra, hogy egy magyar író a XIX. sz. közepén a kor meghatározó eszmei áramlatok szellemében meg­A Magyar Posztógyár nagykállói gyárában fehér fonalat cér- náz a gépsoron Pápai Erika, (elek) n gyümölcstermelési szakbizottság a minőségről: Szedés, válogatás, csomagolás A minőség megjavítása ér­dekében jelentős erőfeszíté­sek történtek az idén, és ez találkozott a vevő országok új igényeivel — mondotta tegnap Nyíregyházán Monori Miklós, a MÉM kereskedelmi főosztállyvezető-helyettese a TOT ágazati koordinációs fő­osztálya mellett működő gyümölcstermelési szakbi­zottság ülésén, amelynek na­pirendjén a télialmarexport- szállítások eddigi tapasztala­tainak megvitatása szerepelt. A beszámolóban elhang­zott, hogy az idei felkészülés a tavalyi eléggé sikertelen szezon rossz tapasztalatainak figyelembevételével történt. A cél az volt, hogy az összes megtermelt almát piacképes­sé tegyük. Az országnak csak­nem 440 ezer tonna alma ér­tékesítésére van lehetősége demokratikus piacokon és ezeket a lehetőségeket min­denképpen piacképes áruval kell megtölteni. Sajnos más kultúrákhoz ha­sonlóan az alma' nem érett hamaralbb, így az export meglehetősen vontatottan in­dult, de napjainkra már csak néhány százalékra zsugoro­dott a lemaradás. A felzárkó­zás ellenére 17 százalékkal kevesebb alma hagyta el ed­dig az országhatárt, mint ta­valy ugyanennyi idő alatt. Gondok jelentkeztek a minő­séggel, de nem elsősorban a válogatással kapcsolatban, hanem a csomagolásnál. A szép árut rossz küllemű, ta valyi ládába teszik néhány helyen, esetleg fagyapot he­lyett szalmát rakva az alma alá. Az ilyen kirívó esetek még Zalából felküldött almá vall is előfordultak, pedig egy szállítmány fuvarköltsége on nau több mint húszezer fo­rint., Mindent összevetve az ex portra szánt mennyiségnek öt százalékát fordították vissza az átrakó körzetből, ami kő zel 40 millió forint üzemi veszteséget jelent. Ez a szám kétszerese a korábbi éveké nek. Ugyancsak jelentős vesz teségforrás, hogy kevesebb a minőségi áru. Tavaly tizen hét százalékkal volt több az első osztályú, mint most. Szó volt még a tanácskozó son az ipari alma jó export kilátásairól, a hűtőtárolók feltöltésének szükséges gyor sításáról. A szakemberek teg nap és ma almatermelő gaz daságokat kerestek fel, és meglátogatják a tuzséri ex porttelepet. (é. s.) Novemberül vitafórumok Ülésf fortoH a népfront megyei elnöksége Szerdán délután ülést tartott Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Tájékoztatót hallgattak meg az állam­polgárok ügyeinek mun­kaidőn kívüli intézéséről, majd megvitatták a nép­front politikai vitafóru­mainak tapasztalatait és s további feladatokat. A sokszínű lakossági kapcsolattartásban a poli­tikai ismeretterjesztés leg­általánosabb keretei a vi­tafórumok, népfrontestek, SZMK -tanácskozások, szülők iskolái, művelődési közösségek. kertbarátok körök. A megyében 262 vitafórumon megközelítő­leg 30 ezer ember kapott tájékoztatást időszerű kér­désekről, mondott véle­ményt a helyi és az orszá­gos politika alakításáról, az őt foglalkoztató gon­dokról. A leggyakrabban szereplő témák a követke­zők voltak, időszerű nem­zetközi kérdések, gazda­ságpolitikai problémák, a béke, a haladás, az együtt­működés helyzete, a család szerepe társadalmunkban és az iskolával való kap­csolatban, valamint törté­nelmi önismeret, hazafi- ság. Az általában nyílt, őszinte politikai eszmecse­réken, a témák mellett foglalkoztak a részvevők a helyi gazdasági, kulturális, egészségügyi, területfej­lesztési, szolgáltatási kér­désekkel, valamint a szo­cialista demokrácia, az ésszerű takarékosság és a környezetvédelem problé­máival. A népfrontfóru­mok jól szolgálták az ál­lampolgárok politikai cse­lekvésének egységét, köz­életi aktivitásukat. Az új évadban, amely az ősszel kezdődik és tavaszig tart, a politikai ismeret- terjesztés feladatai azono­sak az előző években meg­fogalmazottakkal : olyan lakossági körök számára szorgalmazzák az eszme­cseréket, amelyeknek nincs módjuk más politi­kai ismeretterjesztésben részt venni. Tizenkét témát javasol a népfront megyei elnöksége a most kezdődő politikai vitafórumokra, melyeken túl természetesen napi­rendre tűzhető minden közérdekű téma, amely kapcsolatban van a lakó­hely társadalmi, gazdasági, településfejlesztési vagy éppen tudati problémáival, és segíthet ezek tisztázá­sában. A vitafórumokat általában öt foglalkozással tervezik — november és április között — melyeken továbbra is — a rövid be­vezető után — a fő cél a vita, az eszmecsere, amely tovább gazdagíthatja a népfront közéleti, politikai tevékenységét, (p. g.) || Kelet­Magyarország XL. évfolyam, 224. szám AB A: 1,40 FORINT 1983. szeptember 22., csütörtök I

Next

/
Thumbnails
Contents