Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-21 / 223. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. szeptember 21 Hollai Imre beszédével Megnyílt az ENSZ 38. ülésszaka Hollai Imre, az ENSZ-köz- gyűlés 37. ülésszakának elnöke — magyar idő szerint este tíz óraikor — megnyitotta a közgyűlés 38. ülésszakát. Nyitóbeszédében visszatekintett az 1982 szeptembere óta eltelt időszakra, és az eltölt év eseményeinek tükrében elemezte a nemzetközi béke és biztonság erősítésére tett erőfeszítésieket. Megállapította: az eltelt időszak kedvezőtlenül alakult a nemzetközi együttműködés szempontjából, fegyveres konfliktusok törtek ki a világ több pontján, a válsággócok száma növekedett A vezető nagyhatalmak közötti kapcsolatok nem szakadtak meg — mondotta —, de a tárgyalási fórumok nem bővelkedtek megállapodásokban. Mindennek ellenére — szögezte le Hottad Imre — az eltelt esztendő tanácskozásaira visszatekintve megállapítható, hogy azokat a konfrontációé törekvések ellenére sem az összecsapások jellemezték. A jelenlegi helyzetben ennél több nem volt várható egy olyan szervezettől, amelynek életeleme a nemzetközi együttműködés. . A továbbiakban Hollai Imre az ENSZ alapokmányának szelleme és saját személyes meggyőződése alapján hangsúlyozta : a nemzetközi együttműködésnek továbbra sincs alternatívája. E tekintetben sajnálatosnak minősítette, hogy a Biztonsági Tanács ál ltodé tagjai között nincs meg a szükséges munkakapcsolat, amit az alapokmány és a béke ügye megkövetel. Még sajnálatosabb — mondotta —, hogy újabb akadályokat gördítenek a tanács egyik állandó tagja küidöttségénak érdemi részvétele elé a közgyűlés munkájában^ A 37. ülésszak eredményeit elemezve emlékeztetett a leszerelés témakörében elfogadott határozatok nagy számárai, hangsúlyozva egyúttal, hogy több esetben ismétlődő tartalmú határozatokról volt szó, ami annak jele, hogy a korábbi határozatok hatástalanok maradtak. Leszögezte: a világ népeinek fennmaradásáért érzett felelősség arra kötelez minden ENSZ-tagál- lamot, hogy a leszerelés ügyiét kiemelten kezelje. Utalt rá, hogy ebben feltétlenül a szervezet segítségére lesz a közelmúltban e témában született sok hasznos kezdeményezés és javaslat. Külön kiemelte a világűrrel, a rakétarendszerek, illetve más fegyverek korlátozásával kapcsolatos két- és több oldalú kezdeményezések jelentőségét. Hollai Imre a továbbiakban sajnálkozását fejezte ki a dekolonizáedós folyamat megtorpanása miatt, küllőn említve Namíbia függetlenségének további késleltetését. A közel-keleti problémakört érintve megállapította1: a térségben a helyzet rosszabbodott, s egy újabb elhúzódó háború növeli a feszültséget. A közgyűlés és a BT Libanont érintő határozatait továbbra sem hajtatták végre. Hangsúlyozta: a közelmúltban Genf ben tartott konferencia ismételten síkraszállt a palesztin nép önrendelkezési jogának biztosítása, mellett, ennek megvalósítását azonban továbbra is a térség népeinek érdekeitől független stratégiai célok késleltetik. További feladatként jelölte meg egymás kölcsönös megismerését, a lehetséges reális kompromisszumok keresését, s azt, hogy a munkát érdemibbé, hatékonyabbá kell tenni. A szervezet súlya és tekintélye — mondotta — tovább növelhető azzal is, hogy a vitákban jobban összpontosít a nemzetközi helyzet főbb irányaira, lényeges elemeire. Egy amerikai ENSZ-dele- gátus hétfőn, a világszervezet történetében példátlan módon „kitessékelte” New Yorkból mindazokat az ENSZ-íagországokat, és velük együtt magát az ENSZ központját is, amelyek úgy vélik, hogy Washington megszegte kötelezettségét, amikor megakadályozta Andrej Gro- mikónak, a Szovjetunió külügyminiszterének részvételét az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Az amerikai megnyilatkozás annak ellenére hangzott el, hogy az ENSZ főtitkárának képviselője is figyelmeztette kötelezettségeire Washingtont. Charles Lichenstein, az amerikai ENSZ-delegáció helyettes vezetője a szovjet ENSZ-küldöttségnek arra a kérdésére válaszolt, vajon „helyes-e az ENSZ központját olyan országban működtetni, amely nem tu ija teljesíteni kötelezettség- t és biztosítani a megfelelő feltételeket a tagországok képviselőinek részvételéhez”. Lichenstein előtt már az amerikai külügyminisz .ériurn Hollai Imre befejezésül megköszönte az ENSZ főtitkárának segítőkészségét és együttműködését, a titkárság tagjainak közreműködését, és őszinte köszönetét mondott valamennyi küldöttnek az eltelt egy év során végzett munkájáért, és együttműködéséért. szóvivője is tudtul adta, hogy Washington ebben a kérdésben teljes mértékben Jeane Kirkpatrick ENSZ-fő- delegátusnak, a szélsőjobb- oldal egyik vezető kormányzati képviselőjének pártjára állt. John Hughes, a külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy ha a New York-i helyi hatóságok nem tiltják ki a szovjet külügyminiszter gépét a város repülőtereiről, ezt maga a kormányzat tette volna meg. Ezek után hangzott el New Yorkban Liehenstein kihívó hangú nyilatkozata, amely szerint azokat az országokat, amelyek kifogásolják az amerikai korlátozó intézkedést, az Egyesült Államok „erőteljesen arra biztatja, hogy komolyan fontolják meg saját távozásukat és ennek a szervezetnek a kitelepítését az Egyesült Államok földjéről”. „Nem fogunk akadályt gördíteni az önök útjába ... És az amerikai ENSZ-küldött- ség tagjai szívélyesen fogják búcsúztatni önöket” — közölte Lichenstein gúnyosan a meghökkent ENSZ-küldöt- tekkel. Hz amerikai ENSZ-képviselő példátlan eljárása Jurij Andropov válasza az NSZK szociáldemokrata képviselőinek A Szovjetunió vezetésének mélységes meggyőződése szerint az, ami ma a nemzetközi politikában történik, éles ellentétben áll Európa és a világ népeinek érdekeivel és törekvéseivel. A felelősség ezért azokat terheli, akik a nemzetközi kapcsolatok megrontására törnek — hangsúlyozta Jurij Andropov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke abban a válaszban, amelyet a nyugatnémet Bundestag szociáldemokrata képviselőinek egy csoportja által hozzá intézett felhívására adott. A történelem folyamán már nemegyszer buktak meg az ilyen tervek és törekvések, s meggyőződésünk, hogy így lesz ez ebben az esetben is. Ehhez azonban minden eddiginél aktívabb és határozottabb cselekvésre van szükség, hogy meg lehessen akadályozni az események veszélyes menetét, hogy megóvjuk az emberiséget a nukleáris fenyegetéstől — mutatott rá a szovjet vezető. A Bundestag-képviselők felhívását és Andropov válaszait a TASZSZ hírügynökség ismertette kedd délután. A szociáldemokrata képviselők megállapították, hogy az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Géniben folyó tárgyalások döntő szakaszukba érkeztek, s annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy ez év végéig esetleg nem sikerül eredményt elérni ezeken a tárgyalásokon. A Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke válaszában rámutat: á Legfelsőbb Tanács küldötteivel együtt valamennyi szovjet ember osztja a felhívásban megfogalmazott aggodalmat. A genfi tárgyalások eredménytelensége valóban a fegyverkezési hajsza kiszélesítését jelentheti. A felhívás szerzői utalnak arra is, hogy a Német Szövetségi Köztársaság területen vannak a legsűrűbben telepítve a nukleáris fegyverek, s az ország lakosságának 72 százaléka elutasítja az új amerikai nukleáris fegyverek telepítését az NSZK-ban. A szerzők támogatást kérnek ahhoz/a követelésükhöz, hogy azonnal szüntessék be valamennyi nukleáris fegyver gyártását, fagyasszák be a már meglévő nukleáris potenciált, a Szovjetunió csökkentse az SS—20 kódjelű közép-hatótávolságú rakéták számát, s az Egyesült Államok mondjon le a Pershing— 2-sek és manőverező robotrepülőgépek telepítéséről. A nyugatnémet képviselők további kedvező eredmények elérését sürgetik a genfi tárgyalásokon. Válaszában Jurij Andropov kijelenti: a világnak nincs szüksége pusztító fegyver- készletek további növelésére. Sőt éppen ellenkezőleg: azok radikális csökkentésére van szükség — a felszabaduló eszközöket és erőforrásokat a legfontosabb gazdasági és társadalmi problémák orvoslására kell fordítani. Ez a Szovjetunió szilárd meggyőződése, ez az álláspontja a Varsói Szerződés többi tagállamának is. Egyben ez a válasz az önök levelének központi kérdésére is — állapítja meg Jurij Andropov. A Szovjetunió mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a nukleáris katasztrófa felé való sodródás. Önök felhívással fordulnak hozzánk, hogy szüntessük be mindenfajta nukleáris fegyver gyártását, fagyasszuk be minden nukleáris fegyver- készletünket, csökkentsük az SS—20-as rakétáink számát abban az esetben, ha az Egyesült Államok lemond a Pershing—2-sek és a szárnyasrakéták telepítéséről. A Szovjetunió nemcsak teljes mértékben osztja és támogatja ezeket a követeléseket, hanem hajlandó jelentős mértékben tovább is menői. Mi azt javasoljuk, hogy mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt történjen meg a nukleáris fegyverek befagyasztása. Ez magában foglalja a nukleáris készletek valamennyi alkotóeleme mennyiségi növelésének tilalmát, az új típusú és fajtájú nukleáris fegyverek telepítéséről való lemondást, moratórium elrendelését mindennemű nukleáris robbanótöltet kipróbálására, valamint moratóriumot a nukleáris fegyverhordozóik új fajtádnak és típusainak kipróbálására. Továbbra is érvényben van az a javaslatunk, hogy Európa legyen mentes mindenfajta' nukleáris fegyvertől, közepes hatótávolságútól és harctéritől egyaránt. És mindez nemcsak jóakaraté óhaj. A Szovjetuniónak az az álláspontja, hogy ezt a programot azonnal foglalják szerződéses kötelezettségbe, s lépésről lépésre hajtsák végre teljes egészében. A kezdeti lépéseket a Szovjetunió és az Egyesült Államok tehetné meg, figyelembe véve, hogy a többi nukleáris hatalom is hasonló módon cselekedne. Ami az SS—20-as rakétákat illeti, Jurij Andropov ismét megerősítette azt az ismert javaslatot, hogy szovjet részről készek a csökkentés után csupán annyi közepes hatótávolságú rakétát hagyni, amennyivel Anglia és Franciaország rendelkezik. Nemrégiben — emlékeztet rá a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke — a Szovjetunió újabb, jelentős lépést tett a megállapodás elérése érdekében: beleegyeztünk az európai területen leszerelésre kerülő valamennyi rakétánk megsemmisítésébe, magától értetődően abban az esetbem, ha sikerül kölcsönösen elfogadható megállapodást elérni az európai nukleáris fegyverzetek egészét tekintve, beleértve azt is, hogy az Egyesült Államok lemond új rakétáinak telepítéséről, valamint a közepes hatósugarú légieszközök megfelelő csökkentését. Ilyen módon a Szovjetunió azt akarja, hogy jelentős mértékben, harmadrészükre csökkentsék a közepes hatótávolságú nukleáris eszközöket Európában, s a jövőben ne telepítsenek a földrészen hasonló típusú fegyvereket. Ennek során a Szovjetunió nem tart igényt egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem többre, mint amennyivel a NATO rendelkezne. A Szovjetunió kész arra, hogy fegyverzetének egy jelentős részét megsemmisítse. Felvetődik a kérdés: mi kell még a becsületes és igazságos megállapodáshoz? És egyáltalán akar-e megállapodást az Egyesült Államok és a NATO többi tagállama? Meggyőződésem, hogy a Bundestag képviselői kötelességüket és a rájuk háruló felelősséget felismerve fognak cselekedni. Még van esély arra, hogy megmentsük az emberiséget a fegyverkezési hajsza újabb fordulójától — fejeződik be Jurij Andropov válasza a nyugatnémet szociáldemokrata képviselők felhívására. Közlemény a szocialista arszágok KB-titkárainak tanácskozásáréi Szeptember 20-án Moszkvában került sor a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozására. A tanácskozáson részt vettek: A Bolgár Kommunista Párt részéről Milko Balev, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára és Sztojan Mi- hajlov, a BKP KB titkára, Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSKP Központi Bizottságának titkára, Jan Fojtik, a CSKP KB elnökségének póttagja, a Központi Bizottság titkára, a Kubai Kommunista Párt részéről Antonio Perez Her- rero, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkárságának tagja, a Laoszi Népi Forradalmi Párt részéről Sámán Vina- keth, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának titkára, a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről Józef Czyrek, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB titkára, Jan Glowczyk, a LEMP Politikai Bizottságának póttagja, a LEMP Központi Bizottságának titkára, Marian Orzechowski, a LEMP Központi Bizottságának titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről Damdingin Gombodzsav, az MNFP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Gelegin Adja, a Központi Bizottság titkára, a Német Szocialista Egységpárt részéről Kurt Hager, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Hermann Axen, az NSZEP KB PB tagja, -*8 KB titkára és Joachim Herrmann, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, a Román Kommunista Párt részéről Miu Dobrescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára és Petru Enache, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. A Szovjetunió Kommunista Pártja részéről Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB PB tagja, a Központi Bizottság titkára, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, / a Vietnami Kommunista Párt részéről Hoang Tung, a VKP KB titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvéri pártok központi bizottságainak osztályvezetői, osztályvezető-helyettesei és más felelős beosztású munkatársai. Az eszmecsere folyamán áttekintették a politikai, ideológiai és információs propagandamunka kérdéseit, összefüggésben az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítése ellen, a meglevő közép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséért, Európának a közép-hatótávolságú és taktikai nukleáris fegyverektől történő teljes megszabadításáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és a népek békéjéért és biztonságáért folyó küzdelemmel — a szocialista közösség országai által e célok érdekében tett kezdeményezések fényében. Megvitatták a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé prágai ülésének dokumentumaiban és a szocialista országok párt- és állami vezetői moszkvai találkozóján született nyilatkozatban foglalt gondolatok és javaslatok megvalósítását szolgáló további lépéseket. A tanácskozás résztvevői úgy vélik, hogy az új amerikai rakéták telepítése a NATO egy sor nyugat-európai tagállamába minden nép számára jelentősen fokozná a nukleáris fenyegetést, az egész nemzetközi helyzet jelentős rosz- szabbodásához vezetne. Ebben az összefüggésben aláhúzták annak feltétlen szükségességét, hogy keményen fel kell lépni minden olyan lépéssel szemben, amely a katonai fölény megszerzésére irányul. Az’ Egyesült Államok és néhány szövetségese nyíltan kimutatja, hogy ezt a célt követi. Rendkívül fontos a nukleáris háború „megengedhetőségéről”, az első nukleáris csapásmérés „jogosságáról” szóló koncepciók veszélyes voltának leleplezése. Mint a legutóbbi események megmutatták, az imperialista körök, mindenekelőtt az amerikaiak, nem rettennek vissza még a provokatív akcióktól sem annak érdekében, hogy még inkább megmérgezzék a nemzetközi légkört, és elérjék saját rakétaterveik megvalósítását. Ugyanakkor most minden eddiginél inkább szükség van olyan lépésekre, amelyek kedvező helyzet teremtését segítik elő, s arra, hogy ne történjenek olyan lépések, amelyek bonyolultabbá tehetnék a helyzetet. A tanácskozás résztvevői úgy vélik, hogy minden állam kötelessége a népek előtti felelőssége tudatában, a béke és a nemzetközi biztonság érdekeitől vezérelve cselekedni. A tanácskozáson rámutattak a szocialista országok új kezdeményezéseinek hatalmas jelentőségére. Ezek a fegyverkezési hajsza, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési hajsza veszélyes eszkalációjának megakadályozását, a nukleáris fegyverek csökkentését és megsemmisítését szolgálják. Kiemelték azon javaslatok fontosságát, amelyeket a Szovjetunió tett az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Genfben folyó tárgyalásokon, ideértve a leszerelendő közép-hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló javaslatot. A tanácskozás résztvevői rendkívül fontosnak minősítették, hogy a genfi tárgyalásokon az együttműködés, a felelősség, az egyenlőség és egyenlő biztonság szellemében kölcsönösen elfogadható megállapodás szülessen, amely megfelel az európai népek vágyainak. Kedvezően értékelték a madridi találkozó pozitív eredményeit, amelyek megmutatták, hogy a fontos és kiélezett nemzetközi problémákat meg lehet oldani kölcsönösen elfogadható alapon. A tanácskozás résztvevői rendkívül fontosnak minősítették a szocialista államok békekezdeményezései értelmének és jelentőségének mély és sokoldalú megvilágítását és felhívták a figyelmet .arra, mennyire fontos az összes szocialista országok együttes vagy párhuzamos fellépése a fegyverzetek korlátozása és csökkentése, a népek békéjének és biztonságának megszilárdítás*», a nukleáris konfliktus veszélyének realitását felmérő különböző politikai és társadalmi erők közötti párbeszéd kiszélesítése érdekében. A résztvevők újra kinyilvánították szolidaritásukat az imperialista agressziós politika ellen, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai tűzfészkek és válsághelyzetek felszámolásáért küzdő népekkel.
