Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-03 / 208. szám

Felújították a hútOháí___ Almára várnak a támlák Az MTI jelenti SZOT-KÜLDÖTTSÉG SZÓFIÁBAN Magyar—bolgár szakszer­vezeti tárgyalások kezdődtek pénteken Szófiában. A Szak- szervezetek Országos Taná­csának titkársága Gáspár Sándor főtitkár és a Bolgár Szakszervezetek Központi Ta­nácsának titkársága Petr Djulgerov elnök vezetésével áttekintette a szakszervezetek helyét, szerepét és feladatait a szocialista társadalom épí­tésében. A SZOT titkárságának tag­jai pénteken koszorút helyez­tek el Georgi Dimitrov szófi­ai mauzóleumánál. BUDAPESTRE ÉRKEZETT A BELGA IGAZSÁGÜGY-MINISZTER Dr. Markója Imre igazság­ügy-miniszter meghívására hivatalos látogatásra pénte­ken Budapestre érkezett Jean Goi, a belga miniszterelnök első helyettese, igazságügy­miniszter. A látogatás során a miniszterek tájékoztatják egymást a jogalkotás és az igazságszolgáltatás időszerű kérdéseiről, tárgyalják a két ország közötti jogi és igaz­ságügyi kapcsolatok tovább­fejlesztésének lehetőségeit. NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS A GYERMEKKORI CUKORBETEGSÉGEK KEZELÉSÉRŐL Huszonnégy ország kutató és gyakorló orvosainak rész­vételével kezdődött kétnapos tanácskozás pénteken Miskol­con. A szimpozion célja és fel­adata, hogy a kutató és gya­korló orvosok beszámoljanak a kezelés, a különböző keze­lési módszerek hatásáról. Nem minden esetben van piaca a betakarítás időszaká­ban a megtermett almának. Ezért rövidebb-hosszabb ide­ig tárolni kell, s a hűtőház megóvja a minőségét is. Így kitárolás után a frissen sze­dett gyümölcs hatását kelti a hetekig, néha hónapokig zárt térben levő alma. A máté­szalkai Szamos menti Állami Tangazdaságban összesen 12 500 tonna a hűtőházak be­fogadó képessege. Ebből Má­tészalkán 8500 tonnát, Fehér- gyarmaton háromezret, Csen- gerben pedig ezret rakhatnak meg. A mátészalkai tárolóban kétezer tonna a legkorsze­rűbb, szabályozott légterű hűtő. A szüret kezdetéig átvizs­gálták a szakemberek a hű­Megkezdődött a naprafor­gó feldolgozása a növény­olajipar öt gyárában. Más évekhez képest két héttel előbb indulhatott a szezon, mivel a termés gyorsabban érett be. A tapasztalatok sze­rint a nyári szárazság a nap­raforgót sem kímélte, ezért valamivel kisebb termésre számítanak az üzemek az eredetileg tervezettnél. Így is megfelelő mennyiségű nyers­anyagot biztosít a mezőgaz­daság az iparnak a jó szín­vonalú hazai ellátás feltéte­leinek megteremtésére. Az első tételek olajtartalma is kevesebb, a szakemberek sze­rint azonban a későbbi érésű magvak olajtartalma már megfelelőnek ígérkezik. Néhány üzemben — Rá­kospalotán, Győrben és Nyír­bátorban — részben új gép­sorok fogadják a termést, az elöregedett berendezéseket korszerűekkel váltották fel, amelyekkel jobb minőségű olaj állítható elő. A gyárak összességében napi 2100 ton­tőgépeket, felújították a be­rendezéseket. Az idén bővült a géppark is, három villa­mos és három dízeltargoncá­val. A válogatási, csomagolá­si munkákat Szálkán és Gyairmaton a Roda súly sze­rinti osztályozó gépsor segíti. A hűtőkbe tartályládákban kerül az alma, a szovjet ex­portra pedig a korábbi gya­korlathoz hasonlóan egyene­sen a kertekből szállítják a gyümölcsöt csomagolás után. Szokás szerint a HUNGARO- FRUCT korán megkezdi a hűtőházi alma kitárolását. A gazdaságban a közvetlen fogyasztásra alkalmatlan al­ma hámozását október köze­pén kezdik a Debreceni Konzervgyárnak. (sb) na nyersanyagot dolgoznak fel. A mezőgazdasági üze­mekből sorra érkeznek a gyárakba a szállítmányok, szeptemberben megközelítően százezer tonna magot fogad­nak. A mag a silókba kerül, ezután megfosztják héjától, majd az előprés és a prés kö­vetkezik, ahonnan a nyers­olajat nyerik. E félkész ter­méket finomítják, részben étolajat készítenek belőle, összesen mintegy 41 ezer ton­nát. Más részét, 26 500 ton­nát a margarin előállításá­hoz hasznosítják, további 20—25 ezer tonnát pedig a társ élelmiszeripari üzemek­nek adnak át, elsősorban a konzerv- és az édesipar szá­mára. Mindezeken felül ex­portra is termelnek. Két héttel korábban indult a szezon a szokásostól a nyírbátori növényolajgyár­ban is. Augusztus 26-tól kezdték a feldolgozást, s a termelőszövetkezetek folya­matosan szállítanak. Két héttel korábban indult a szezon Megkezdődött a napra­forgó-feldolgozás A nagyhalászi zsákgyárban Bordás Éva, az új körszövő gépen, konténer méretű zsákot készít. (Jávor László felvétele) MA Hangsugárzók Feldolgozták a lakás­igényléseket (2. oldal) Nedűt vár a hordó (2. oldal) • Angolul tanul a szerelő (2. oldal) • Hét végi melléklet (5—12. oldal) Határidő előtt Kenyér — számítógépes vezérléssel Az épület már készen áll, október 1-től megkezdődik a technológiai szerelés. Eg}' mondatban így foglalhatjuk össze, hogyan is halad a nyír­egyházi kenyérgyár építése. Tavaly nyáron kezdte a munkát a KEMÉV. A gyár — a SZÖVTERV tervei alapján — ipari csarnokszerkezetek­ből épült. Falai között a ha­zánkban jelenleg ismert leg­korszerűbb technológiával ké­szül majd a kenyér: számító- gépes vezérléssel, emberi kéz érintése nélkül. ömlesztve érkezik ide a liszt, melyet hat — egyenként 50 tonnás — silóban tartanak. Újdonságot jelentenek a METRIPOND mikroáramkö- rös vezérlésű mérlegei, vagy a Magyar Sütőipari Kutató Intézet folyamatosan működő dagasztógépei. A gyárban há­rom ilyen dagasztógép kap helyet. Ezek egyenként ezer kilogramm tésztát készítenek egy óra alatt. A tészta innen az osztógépre kerül, ahonnan szalag viszi a gömbölyítőgép­re. Pihentetés után újra göm­bölyítik, hosszformázzák. Kö­vetkező állomás: a folyama­tos kelesztő, ahonnan szállí­tószalagon érkezik a kenyér- nekvaló a kemencébe. A ki­sült kenyeret pedig konténe­rekbe pakolják, s így szállít­ják szerte az üzletekbe. Maga a gépsor — a kovász­készítő és -érlelő, valamint a dagasztógépek kivételével — lengyel gyártmányú. A var­sói SPOMASZ-cég munkatár­saival a napokban tárgyaltak a Nyíregyházi Sütőipari Vál­lalat szakemberei. A lengye­lek nemrég egy új gépsor gyártására tértek át, de a tár­gyalások után mégis vállal­ták az eredeti berendezés szállítását, — méghozzá a tervezett határidőnél négy hónappal hamarabb. Október 1-én a liszttechno­lógia szerelése indul a gyár­ban. Májusban pedig hozzá­látnak egy lengyel vezető sze­relő irányításával a gépsor szereléséhez is. így a 168 millió forintos létesítmény műszaki átadása várhatóan jövő év november 7-én meg­történik — öt hónappal előbb a tervezettnél. Égető szükség van az új ke­nyérgyárra. A régi ma már alig-alig bírja a felfokozott tempót: itt naponta 150-en harminc tonna kenyeret süt­nek három műszakban. Az új gyárban egyelőre három sza­lag működik majd, összesen ötven ember irányítása alatt. Itt két műszak alatt negy­vennyolc tonna kenyér ké­szül. S ha az igények úgy kí­vánják, lehetőség lesz egy ne­gyedik gépsor beindítására is a gyárban. (h. zs.) A BEAG kisvárdai gyárában ebben az évben szovjet ex­portra 800 darab HTB 11 AP típusú hangsugárzót gyártot­tak. Szilágyi Gábor a gyártósoron ellenőrzi a hangsugárzók minőségét. (Császár Csaba felvétele) HAZATÉRT LEVELEK Kölcsey kéziratai Cégénydányádon Az őszelő jeles irodalomtörténeti eseménnyel kö­szöntött be Cégénydányádon. Pénteken, szeptember 2-án a helybeli gyermekotthonban rendezett bensőséges ün­nepségen Kölcsey-relikviákat adtak át. A múlt század egyik legkiválóbb költőjének rokonához, Kende Zsig- mondhoz intézett mintegy nyolcvan levelét a külföldön élő leszármazottak ajándékozták Magyarországnak. — A hely és a kéziratok ismételt összetalálkozása a reformkor levegőjét idézi fel. Azokat az éveket, ami­kor e ház, értékes műem­lék épületünk fundamentu­mait lerakó Kende Zsig- mond és a közeli Csekén la­kó Kölcsey Ferenc együtt- munkálkodása révén Szat- már megye a retrográd ren­di ellenállás fészkéből a haladó liberális megyei el­lenzék élére került — mondta többek között kö­szöntőjében dr. Németh Pé­ter, a megyei múzeumok igazgatója. — Mindketten olyan politikai programot fogalmaztak meg a nemes­ség és a jobbágyság ér­dekeinek kiegyenlítésére, amely évtizedre adott a ma­gyarság legjobbjainak kor­szerű cselekvési tervet. A Himnusz hangjai után a kéziratok ajándékozói és a Művelődési Minisztérium képviseletében dr. Selmeczi László, a múzeumi osztály, vezetője aláírták az adomá­nyozásról szóló okiratot. Az esemény résztvevői ezt kö­vetően bemutatón megte­kintették a nagy magyar. költő kézvonásait őrző leve­leket. öt kivétellel többsé­gükről eddig is tudott az irodalomtudomány. Általuk pontosíthatók Kölcsey poli­tikai levelezéséről szóló is­mereteink. Az ünnepség vé­gén a hazatért Kölcsey-le- velek adományozóinak egyi­ke, Richard Pestalozzi, a Nemzetközi Vöröskereszt ál­landó bizottságának alelnö- ke találkozott a megyei Vő- * röskereszt tisztségviselői­vel, aktivistáival. A Cé­génydányádon átadott érté­kes relikviákat szeptember • 7-től Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban nyíló ; Kölcsey-kiállításon láthatja; először a nagyközönség. A hazatért Kölcsey-levelekből rendezett bemutató első látogatói. U KelefjjjpH llfagjarnrszáfl XL. évfolyam, 208. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1983. szeptember 3., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents