Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
1983. szeptember 17. Kelet-Magyarország 3 Szabolcsból Szlovákiába A gyógyszertári szervezet az egészségügy szerves része, a PATIKÁK ennek ellenére NYERESÉGÉRDEKELT VÁLLALATKÉNT MŰKÖDNEK. AZ EGÉSZET ÁTFOGÓ MEGYEI GYÓGYSZERTÁRI KÖZPONT VÁLLALAT Együttműköc téeszek | égen csak az lehetett mester a szakmájában, aki az itthoni tanulmányok után külországi útra indult, s néha évekig is ismerkedett szakmájával a világban. Közben elleste az ottani mesterek, iparosok fogásait, s azt hazajövetele után kamatoztatta. Manapság már nem dívik ez a szokás, habár mindenkinek csak hasznára válna. Azért ha nem is ilyen direkt módon, de több termelőüzemnek megvan a maga külföldi kapcsolata. Így néhány megyei termelőszövetkezet szlovák gazdaságokkal alakított ki együttműködést. Mindkét fél profitál belőle, mindenkinek haszna származik a kétoldalú kapcsolatból. Mert például óriási segítséget jelent a kalászosok betakarításakor érkező néhány kombájn egy termelőszövetkezetnek, vagy az almaszedésre érkező szorgos kezek, ugyanakkor hasznosítani lehet a külföldön látottakat, hallottakat, még ha át is kell ültetni a helyi körülményekre. A viszonzás sem marad el,-hiszen a szabolcsi kombájnosok és gépeik is gyakori vendégek a határon túl. Talán a legrégebbi kapcsolattal. a tyukodiak rendelkeznek. Időhatározóként az évtizedes szó a legmegfelelőbb, s náluk futballal indult. A Kassa melletti budulovi szövetkezet és a tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet főágazat- vezetője együtt jártak egyesággal. Igaziból tavaly vált élővé, amikor a vezetők elké szítették a munkatervet. Ennek keretében négy kombájn érkezett Káliéba, majd az aratás után innen három magyar kombájnos és egy szemszállító indult segíteni. Az almaszállításhoz tehergépkocsit kaptak a szlovákoktól. Elmentek egymás záiszámadására is. A bezovceiek most egy ezerötszáz férőhelyes szakosított tejhasznú szarvasmarhatelepet építenek. Az ottaniak a kállóiak elvi segítségét is kérik ebben, hiszen nálunk már több hasonló működik a megyében. De a munKa mellett a pihenésről sem feledkeznek meg. Vezetők, szakmunkások, kiszesek egyaránt jártak már Szlovákiában, onnan is többen jöttek ide. Az említett két termelőszövetkezet mellett még tizenkét gazdaságot lehetne említeni Nagycserkesztől Aranyosapátiig, Balkánytól Barabásig, akiknek ugyancsak vannak külföldi kapcsolataik. Ezt segítette elő a TESZÖV együttműködési szerződése a nagymihályi mezőgazdasápi igazgatósággal és a termelőszövetkezeti szövetséggel, amelyet 1981-ben kötöttek. Sokakban felmerülhet a kérdés: érdemes-e ilyen nagy távolságban tartani a kapcsolatot? temre Debrecenben. A két gazdaság tíz évvel ezelőtt Tyúkodon mérte össze erejét a sportban (az eredményt már elhomályosították az eltelt évek), s azóta gazdasági kapcsolatot is tartanak. Felsorolni is nehéz lenne, mit végeztek egymásnak az évek során. Kombájnt kölcsönöztek, a tyukodiak vetettek ott, a buduloviak tehergépkocsit adtak az almaszállításhoz. Az idén egybeesett a két gazdaságban az aratás, így most hiányoztak itt a szlovák, ott a magyar kombájnok. Viszont csereüdülésen volt Szlovákiában, a jasovi kempingben ötven tyukodi gyerek, s ugyanennyien jöttek onnan viszonzásként. Az őszszel pedig a szövetkezet dolgozói jönnek Szatmárba. A nagykállói Zöld Mező Termelőszövetkezet még csak két éve vette fel a kapcsolatot a bezovcei közös gazdaMert a nagykállóiak majd kétszáz, a tyukodiak pedig kétszázhúsz kilométert utaznak, amíg szlovák partnerükhöz érnek. Erre úgy válaszolt a tyukodi elnök, hogy Magyarországon is legalább ennyit kell utaztatni egy kombájnt Békés, vagy Csong- rád megyébe, s onnan vissza. Vagyis ilyen szempontból anyagi hátrány senkit sem ér. A dolgozók fizetését pedig az érvényes jogszabályok szerint intézik a gazdaságok. Q anulni pedig mindig és mindenkitől érdemes. Kálióban, amikor aratás idején esett, a szlovák kombájnosok a műhelyben segítettek. Bezovcen elsődleges szerepe van az állattenyésztésnek, jócskán lehet tapasztalatot gyűjteni. Vagyis nem árt kitekinteni a nagyvilágba, mert az így szerzett tudást kamatoztatni lehet a hazai termelésben. Sipos Béla a patikák patikája — A fenti megállapításban ellentmondás rejlik — mégpedig nem is kicsi: ha vállalati fejjel gondolkodom, akikor azt kell mondani, hogy növekedjék a forgalom, hiszen csak így képződik nyereség, lehetőség a fejlesztésre. Ha mint főgyógyszerész szólok — így Horváth Tibor —, akkor viszont harcolnom kell a túlzott fogyasztás ellen. Ez a helyzet részben válasz arra is: miért tekintik sokan boltnak a patikát, miért esett vissza a gyógyszerész presztízse, miért lebeg a belkereskedelem és az egészségügy határmezsgyéjén az a szervezet, amely pedig minden magyar állampolgár életében szerepet játszik. — A probléma legalább hármán cesztendős — magyarázza Földes József, a gyógyszergazdálkodás irányítója, aki betegség kényszerítette nyugdíja ellenére is naponta bejár munkahelyére. — így aztán mi túl is jutottunk a rágódáson. Tudjuk, hogy az emberek szolgálata minden mást megelőz. Vállalatunknak a megyében 72 patikában 600 ezer ember ellátását kell zavartalanul megoldani ... ... ami egyáltalán nem könnyű — folytatja Horváth Tibor —, hiszen csak 150 patikusunk van, a 72 kézi gyógyszertár, mely a körzeti orvosoknál van kihelyezve, jelenleg alig tölti be funkcióját, nálunk egy gyógyszerészre 8180 lakos jut, ami országosan is csúcsszám. Az évi forgalom csak 129 millió, ami nem túlzott, de éppen a nagy terület miatt minden bonyolult, nagy szervezést kíván. Gondoljunk bele: a szabályok szerint minden patikának egy és fél hónapos készlettel kell rendelkeznie. A Csalló közben lévő központ 2 és fél—három* hónapos tartalékkal rendelkezik. A gyógyszertárakba a kéthetes rendeléseknek ütemesen kell érkeznie, a beteget aligha érdeklik a vállalat belső ügyei. Kedves Papa! Szeretettel üdvözlünk benneteket, téged és a mamát mindnyájan: én is, a feleségem is meg a gyerekek is. Hogy vannak a mi eltartóink — a tehénke, az üsző, a bikaborjú, a tyúkok, a libák, a pulykák és a méhek? Bocsáss meg, hogy ritkán írunk, de nincs egy szabad percünk: nappal a munka, este színház, koncertek. Apropó, koncertek. Nemrég az egyiken fellépett Ar- kagyij Rajkin is. Hogy mi mindent összebeszélt! Még azt is javasolta, hogy a futballisták és a balerinák egyetlen percet se fussanak, pörögjenek hiába. Ezzel magam is egyetértek. De mért ne fogadhatnád meg te is a tanácsát? Amikor, mondjuk, mégy dolgozni a kolhozba, a Csalogány-fenyves mellett visz el az utad. Ugorj be hát az erdőbe gombászni egy kicsit. Vasárnaponként pedig kimehetnél kaszálni. Észre se vennéd: mire vége a nyárnak, annyit összekaszálgat- nál, hogy bőven elég lenne három tehénnek, gombát meg játszva szedegethetnél magadnak is, meg szerető unokáidnak is. ; J>övél Szinyóvukij: Levét Leveledet, amelyikben kérted, hogy menjünk haza júniusban szénát gyűjteni meg hársmézet enni, megkaptuk, de épp aznap indultunk a családdal délre, kocsival (annyi baj van ezzel a kocsival!). Ami viszont a mézet illeti, olvastam az egyik folyóiratban, hogy annak, különösen a hársméz- nek, állni kell. Evésre épp most a legjobb — jól letisztult. Ügyhogy bátran küldheted. Eszembe jutott még valami. Nem érdemes neked levélírással bajlódni, hogy hazahívj. Tudod, milyen nehéz kiszabadulni a városból. Meg aztán nem neked való már a postára mászkálni papírért, borítékért. Egy szerény összegű pénzes- utalvány a legjobb bizonyítéka, hogy élsz és jó egészségnek örvendsz, amit nekünk is kívánsz. No, be is fejezem. Azazhogy ... Leadtad már a bikát? Micsoda pompás jószág volt! Csak úgy rengett rajta a hús! Remélem, kaptál érte szépen. Tudod, a kislány unokád, aki annyira szeret téged, zeneiskolás lett, s venni kell neki egy pianínót. S ez pénzügyileg épp a legrosszabbkor jött. Ha vágod a hízócskát, hívd el Mihász bácsit, nekem pedig majd csak utána adj fel egy táviratot. Szerető fiad, Grisa. Fordította: Antal Miklós Milliónyi gyógyszer, alapanyag, kötszer, segédeszköz sorakozik a hatalmas raktárakban. Pedig érdemes betekinteni Dán János raktárvezető birodalmába. ami * ■ /JÄI#*/ igazi /1|r~ boszorkánykonyha. Az áru szinte naponta érkezik ide a Gyógyérttől. Hatalmas kamionokkal, teherautókkal. Minden tételt gyári szám szerint vesznek át, s csak ezután tűnnek el a konténerek, egységcsomagok az 5—600 négyzetméteres raktárakba. míg revíziók és szuperrevíziók nem ellenőrzik, hogy valóban az megy-e, amit rendelt a gyógyszerész. milyen a lejárati ideje. Külön szigor szabályozza a mérgek, kábítószerek kiadását. Járjuk a gyógyszertári központot. A raktárakban az a bizonyos patikai rend — felső fokon. A kicsomagolok mellett névbélyegző — mindenki személyében felel a munkáért. Minden üvegbe, tégelybe kiszerelt készítmény, alapanyag visszavezethető az eredetiig. — És ezt mi rendszeresen ellenőrizzük is — vezet végig laboratóriumán dr. Tóth A laboratórium minden árut gondosan Csaba felvételei) — Ez nem olyan egyszerű — mutatja Dán János, amíg végigvisz a labirintuson —, hiszen külön helyre kerülnek az alapanyagok, a mérgek, a ballonban érkezett áruk, a tűzveszélyesek, a hidegraktárba teendők, a hűtőszekrényben tárolandók, az üvegek. Minden terméknek van gyártási száma, jele, azonosító száma, gyártási ideje. Nem mindegy, hogy milyen sorrendibe kerül a 2500 féle gyógyáru a polcokra, hiszen a lejárati idő éppúgy szerepet játszik, mint az, hogy mondjuk valami erős illatú, ami nem fér meg más mellett. Ezért is van mindenütt csupa szakképzett dolgozó, aki nagy felelősséggel szortíroz. — Minden véletlen és esetlegesség kizárásával szerveztük a munkát. A szigorú előírások is kötnek, de emellett döntő elv, hogy a tévedést kizárjuk, hiszen emberéletekről van szó — mondja Petróczi Ferenc, a gyógyszergazdálkodás vezetője. Aligha tudják a patikákban megfordulók, hogy minden áru vizsgálatok során esik át. Ellenőrzi a gyár, a Gyógyért, de beérkezéskor az itteni laboratórium, s minden alapanyag esetében a gyógyszerész is. De szúrópróbákkal a készítményeket, a gyári gyógyszereket is bevizsgáljuk. Addig innen áru nem mehet ki, átvizsgál. (Császár Istvánná —, a három gyógyszerész és a két asszisztens köteles minden* évben minden patikát három alkalommal felkeresni. Hatásági jogkörünk van, mindent vizsgálGyógyszertáraknak készül a szállítmány. hatunk, és vizsgálunk is. Elmondhatom: évek óta egyetlen esettel sem találkoztunk, ami egészségre káros mulasztást jelzett volna. A megyében középkorú és fiatal patikusok vannak, jól képzettek, komoly szaktudással. Szemmel látható: a korszerű körülmények között kiváló csapat dolgozik. így a Galenusi-laborban is, ahol Tanicsár Mihály né mutatja be: mit készítenek. Mert a központban saját készítmények is kerülnek a szállítmányokba. — Ha kell, tablettázunk, kenőcsöket gyártunk előre, megoldunk olyan feladatokat, ami könnyíti a gyógyszertárak munkáját — mondja. Csak a megyei patikáknak dolgozunk, soksizor hiányt pótolunk. — Hiány előfordul — magyarázza a főgyógyszerész, Horváth Tibor —, sokszor a gyártó miatt, máskor az import az dk. De azt elmondhatom, hogy megfelelő tájékoztatást adunk patikának, orvosnak, tudatjuk a helyettesítő gyógyszereket. Állandó ismeretünk van a megye patikáiban lévő készletről, ha kell, átirányítjuk a valahol elfekvő árut. Nekünk nincs és nem is lehet más célunk, mint maximálisan szolgálni az egészségügyet, a beteg embert. Amulok a milliónyi Algo- pyrin, Maripen, Quarelin, tinctura, drog láttán, járom a rakitárt, ahol mérleg és tégely. mozsár és súly sorakozik. Mert a Gyógyszertári Központnak sok mindenre figyelnie kell. Van asztalosműhely, tmk, szállítórészleg, de ha kell, ők rendezik be az Új patikát, pótolják a törött üveget, biztosítják a védő- és munkaruhát. Igazi nagyüzem, ahol minden azt szolgálja, hogy a gyógyszertárak munkája zavartalan legyen. A csomagolóban hatalmas kosarakban az egyes patikák rendelése. Dán János indítja a kimenő szállítmányt. Csendesen suhan a teher lift a most érkezett áruval. Öramű pontossággal és csendben teszi ki-ki a dolgát. Az egész épületet belengi a gyógyfű és az illóolaj édeskés-csodás illata. — Ez — mutatja Petróczi Ferenc a lépcsőfordulóiban — a hajdani tiszalöki patika. Ma múzeum. Csendes. Más, mint az a gyógyszertár, amit az emberek ismernek. És milyen keveset tudnak arról, ami a zavartalan munkát szolgálja! Pedig százan és százan fáradnak itt azért, hogy a gyógyító szer százszázalékos biztonsággal jusson el a megye minden pontjára. Kiválóan képzett gyógyszerészek, asszisztensek, drogisták, technikai szakemberek. naprakész munkát produkáló számszakiak, szervezők és irányítók serege dolgozik a patikák patikájában. Jó tudni róluk, hiszen lelki- ismeretes munkájuk részes abban, amit úgy hívunk: gyógyulás, egészség. Bürget Lajos
