Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

1983. augusztus 9. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG óra I// növényvédő szer a Rexigan 400 FW A keménypolietilén csövek karrierje A világszerte ismert Tissot óra­gyár a jövőben plasztik zsebórá­kat fog gyártani. A műanyag présformázógép egy lépésben tud olyan alkatrészeket előállí­tani, mely hagyományosan — fémből — csak nagyszámú műve­lettel készíthető el. Például a Tis- sot-féle Astralon óra szerkezeté­nek házát a Derlin nevű mű­anyagból (Du pont szabadalom) egy lépésben lehet kipréselni, míg fémből való elkészítése 40 műveletet kíván. A Tissot-mérnökök évek óta dolgoznak a műanyag órán, és már hosszabb ideje vizsgálnak működő példányokat. A fej­lesztési munka legnagyobb ne­hézsége a 10 mikronnyi pontos­ságú műanyagpréselés techno­lógiájának kidolgozása volt. A műanyag Astralon óra ötvenkét alkatrészből áll, a hagyományos kilencvenhattal szemben. Olajo­zása felesleges, mert a műanyag önkenő. A plasztik óra pontossága nem rosszabb, mint a hagyományos kivitelű, megfelelő kiegészítés­sel kronométer pontosságúra is készíthető. Zenélő iskolatábla A Párizsban megtartott audio­vizuális kiállításon új elektroni­kus berendezést mutattak be a szolfézs tanítására. Az iskola­tábla zenei hangokat képező elektronikus rendszerhez kap­csolódik. Amikor a zenetanár uj- jával vagy pálcájával megérinti a táblát, a kottának megfelelő zenei hang megszólal. A talál­mány elősegíti a szolfézs tanítá­sát azzal, hogy a diákok nem­csak hallják a hangokat, hanem látják is a kottafejeket a táblán. A nyálmirigy és a szopás Régóta ismeretes, hogy a pat­kány újszülöttek éhen pusztul­nak életük első tiz napja alatt, ha megfosztják őket a nyelv alatti nyálkamirigyüktől. Ame­rikai kutatók kimutatták, a nyál elősegíti, hogy a kölyök ajkai jól tapadjanak az anya mellbim­bójához. Ha a nyálmirigytől meg­fosztott patkány újszülöttek aj­kait kétóránként bekenték va­zelinnel, újból tudtak szopni, és életben maradtak. A kísérletből arra lehet követ­keztetni, hogy a nyál szerepe a szoptatásban elsősorban mecha­nikai jellegű, és ez felveti azt a lehetőséget, hogy a szoptatással nehezen boldoguló emberi cse­csemők esetében is eredményes lehet az ajkuk zsirozása. Gyorsított húsérlelés A frissen vágott állat húsa szí­vós, főzés után is kemény ma­rad; a húst ezért érlelik. Érés közben a hús puhává, porha- nyossá válik. Az állat izomzata ugyanis vágás után megmereve­dik, majd tárolás közben ismét fellazul. Ez a folyamat enzimek tevékenységével kapcsolatos. Angliában újabban mestersége­sen adagolt emzimekkel gyorsít­ják a hús érését. Kísérletek Újfehértón A gyümölcstermesztés technológiájában fontos helyet vívott ki ma­gának a növényvédelem. Érthető okok miatt került élre, hiszen a minőség, a rovarkártevők és a gombabetegségek ellen való véde­lemnek az eszköze. Ma már nincs olyan gadzaság, kiskert, ahol ne permeteznének. Csak helyeselhető a minőség megóvására való törekvés. Meny­nyivel másabb egy mosolygó őszibarack, vagy alma, mint az a társa, amelyikből kikandikál egy lárvafej, vagy a varasodástól foltos. Pedig hallani már olyan nyugati kereskedőt, aki szíve­sen vásárol „csökkent” értékű gyümölcsöt, mert így garantáltan szermentes, tehát mesterséges anyaggal nem szennyezett árut kínál vásárlóinak. Aztán hallani olyan emberekről* akik ilyen gyümölcsöt keresnek, viszont ez még elenyésző. Ezért fontos a vegyigyárakban kutatni az újat, mindig jobb, hatékonyabb és főleg olcsóbb szereket előállítani, mert ezeket pedig a termelők ke­resik. S amíg az egészséges, jó minőségű gyümölcs lesz a kere­sett, addig szükség lesz az új, és újabb növényvédő szerekre. A Ruibigan 12 EC-t nem kell bemutatni a mezőgazdasági nagy­üzemekben dolgozóknak. Almás- termésűeknél lisztharmat és va- rasodás ellen kiválóan bevált szer, használható csonthéjasok moniliája ellen, szőlőben liszt­harmat megelőzésére és más nö­vények gombabetegségei ellen. Hamar népszerű lett a Rubigan, keresik az üzemi növényvédősök. Magyarországon a Budapesti Ve­gyiművek gyártja, s ez az üzem újabb, a Rubiganhoz hasonló szerrel rukkol ki. Ugyanis világ­szerte kiélezett kutatási küzdelem folyik a specifikus tulajdonságú, szisztemikus gombaölő szerek tar­tós alkalmazhatóságának minél tökéletesebb megoldása érdeké­ben. A piacon való maradást pe­dig indokolja a hatóanyagok ku­tatási és gyártási költségeinek magas volta, a biorezisztencia vi­szonylag gyors kialakulásának veszélye. A vegyiművek három progra­mot indított az idén. Pontosab­ban három helyen kísérleteznek az új szerükkel, az egyesült ál­lamokbeli Elanco céggel kooperá­cióban formált Rubigan 12 EC hatóanyagával, a fenarimóllal ki­dolgozott és szabadalmaztatásra bejelentett Rexigan 400 FW-vel. A gyártmányfejlesztésük első eredményét jelenti ez. A Rexigan 400 FW az első hazai folyékony fungicidkombináció az alma- és szőlőültetvények védelmére. Al­mában lisztharmat és varasodás, szőlőben pedig lisztharmat és kö­zepesnél nem erősebb pero- noszpórafertőzés esetén hatásos. Zalában, Pest megyében és Sza­bolcsban, Üjfehértón állították kísérletbe a Rexigant. Az eddigi eredmények teljes sikerről ta­núskodnak. Újfehértón, a Gyü­mölcs- és Dísznövény-termesztési Fejlesztő Vállalat állomásán több szerrel vetették össze a Rexigant. Az eredmény azonos volt a töb­bivel, az almavarasodás és liszt- harmat tekintetében. Mégis, ami az új szer mellett szól, az a sok­kal alcsonyabb költség. A szakemberek magasnak tart­ják a gyümölcstermesztés költ­ségeit. Sokszor öt forintos ön­költséget érnek el például a téli almánál, s az átlag értékesítési ár nem több hat-hét forintnál. Tehát csökkent így a termesztés jövedelmezősége. Az önköltségen belül a legnagyobb összeget a növényvédelem teszi ki. Ezek után érthető, hogy miért kerül majd az érdeklődés középpontjá­ba a Rexigan. Ugyanis ez a szer a Rubigan árának felébe sem ke­rül. Még akkor is csak fele a Rubigannak, ha figyelembe vesz- szük, hogy töményebben kell a Rexigant használni. Pontos ára még nincs, de hozzávetőleg 450 forintra taksálják a gyártók az egységárát, ami a Rubigannál két forint híján 1100 forint. Nemrég Üjfehértón tartottak ta­nácskozást, ahol a gyártó ismer­tette az új szert, és azt mondta, nem jobb, de nem is rosszabb a hasonló készítményeknél, viszont az ár ihindenképpen a Rexigan használatának kedvez. Hogy mi­kor vásárolható meg? Jövőre még nem kerül forgalomba, de azt követően már alkalmazhat­ják a gazdaságok a gyümölcsös- kertekben. Sipos Béla Hazánkban a keménypolietilén anyagú műanyag csövek kísérleti alkalmazása a hetvenes évek ele­jén kezdődött. Hamar rájöttek a kísérletezők, hogy nem elég a csöveket csak lefektetni, meg kell tervezni a bekötési lehető­ségeket, a fogyasztókhoz vezető leágazási megoldásokat, azok el­készítésének és kivitelezésének módját is. így születtek meg a múló évek során a teljesen mű­anyagból készülő bekötő ido­mok és csővégek, csatlakozások egymáshoz erősítéséhez szüksé­ges megmunkáló illesztő és he­gesztő szerszámok. A csővégeket tompahegesztő szerszámok se­gítségével akként erősítik egy­máshoz, hogy előbb felolvaszt­ják, majd összenyomják őket. A legvékonyabb falvastagság 3,6 mm, amelynél a csövek el­kerülhetetlen belapulása miatt még biztonsággal hegeszthetők a Palástfúró szerszámmal nyitják meg a helyet a leágazó vezeték­nek. csővégek. A csővégek felmelegí­tésére a közéjük helyezett he­gesztőtükör szolgál. 42 V-os fű­tőáram adja a szükséges hő­mennyiséget, a meghatározott hőtartásra szabályozó automati­ka ügyel. A leágazások kiépítésére ugyan­csak speciális szerszámok ké­szültek, melyek biztosítják a csatlakozó idom megerősített fejrészének nagy felületű köté­sét a gerincvezeték csőpalástjá­val. A Délalföldi Gázszolgáltató Vál­lalatnál kidolgozott eljárásnak nemcsak a gázvezetékek létesí­tésénél, hanem az építőipar, a mezőgazdaság, a vegyipar, a víz­szolgáltatás területén is jó hasz­nát vehetik. Szervezéstudomány m mm ___ w ■ ■ ■ r rm v m Vizuális irányítási rendszer Az istállétrágya Ma már világszerte nyilvánva­ló, hogy a termelés nem a fel­dolgozás vég nélküli bővítésével, s még kevésbé a nyersanyagok korlátlan kitermelésével növelhe­tő. A tudósok, a műszaki-gazda­sági szakemberek új erőforrások után kutatnak, s az egyik ilyen erőforrás az információk haté­kony felhasználása. Nem mai keletű ez a felisme­rés, amit az is bizonyít, hogy az információk gyűjtésére, rendsze­rezésére és megjelenítésére nap­jainkban drága vagy kevésbé drága, de mindenképpen bonyo­lult, s viszonylag csak kevesek által hozzáférhető berendezések egész sora áll rendelkezésre. Vannak azonban szervezési fel­adatok és munkafolyamatok, mégpedig rendkívül nagy szám­ban, amelyek valamilyen, a leg­egyszerűbb technikánál is egy­szerűbb irányítási rendszert igé­nyelnek. Ezt a célt szolgálják a vizuális programtáblák, amelyek valóban egyszerű berendezések. Nevüknek megfelelően falra vagy állványra erősíthető, modu­lokból álló mágneses táblák, amelyek a modulok révén bővít­hetők, szélességük, magasságuk módosítható. Az élénk színű, hengeres mágneselemek segítsé­gével a táblán a programok vég­telen sokasága jeleníthető meg, és a koordlnátapont — dátum, adat — mozgatható jelzőzslnór segítségével kereshető meg és olvasható le. Az oszlopos grafi­konokhoz, digrammokhoz, háló­tervekhez hasonlítható, csak azoknál sokkal szembetűnőbb, mobilabb, s a felhasználási mód sokkal gazdagabb. A TÁBLA MUTATJA A vizuális irányítási rendszer lényege az adat, az Információ megjelenítése, értéke azonban — mint annyi más egyszerű felfe­dezésnél, felismerésnél — az em­beri szellem által belétáplált tu­dás. Értő kezekben sokat tud a vi­zuális programtábla. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál például számítógéppel kombinálva terme­lésprogramozásra használják. A színes mégneselemek elhelyezke­déséből áttekinthető a különböző termelőegységek naprakész leter­heltsége, a szabad kapacitás, az átbocsátó képesség, az egyes ter­mékekre fordított munkaidő. Az AGROBER üzemeiben, a Volán­vállalatoknál, a FÖTAXI-nál, a MALÉV-nél többek között a tech­nológiai folyamatokat koordinál­ják. Másutt eredményei alkal­mazzák komplex termelésirányí­tásra, gyártási ütemtervezésre és ellenőrzésre, kapacitásterve­zésre, kutatásfejlesztésre, költ- ségstatisztika készítésére, az al­kalmazott terápia tervezésére, határidő- és létszám-nyilvántar­tásra, a gazdálkodási mutatók nyomon követésére. Évek óta megtalálhatók a vizuális prog­ramtáblák a Ganz-MAVAG-ban, a Hajdúsági Iparművekben, a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál, a MEDICOR-ban, a Borsodi Vegyi Kombinátnál, a Dunai Vasműben, a BHG-ban, az Állami és a szekszárdi nyomdá­ban, kórházakban, rendelőkben, szolgáltató vállalatoknál. SZERELŐK BEOSZTÁSA A szervizekben például negyed­órás beosztással ábrázolhatók a szerelők napi, heti elfoglaltsága, s ily módon a programtábla mu­tatja a diszpécsernek az esetle­ges szabad kapacitást, választ ad arra, hogy sürgős megrendelés elvállalható-e. S még a szerelő nevét is elárulja. A szállító vál­lalatoknál kilométerre nyomon követhetők a gépkocsik útjai, vagy például vizuálisan ábrázol­hatók a karbantartott, vagy kar­bantartásra váró járművek, az elvégzett munka ideje és legkö­zelebbi dátuma. Külföldön szá- montartanak olyan nagy olajvál­lalatot, amely évente százezer dollárokat takarít meg azáltal, hogy programtáblákon követi a megelőző karbantartásokat. Né­hány helyen hazánkban is felis­merték, hogy kiválóan alkalma­sak a raktári készletek nyilván­tartására, beruházástervezésre és a rendelésállomány ütemezé­sére is. NEM CSODASZER A vizuális irányítási rendszer azonban minden előnye ellenére nem csodaszer; nem gondolkodik a termelő-irányító ember he­lyett, csak a munkáját segíti. Ennek viszont van egy döntő fel­tétele: az információk „karban­tartása”, a mindig változó új adatok, ismeretek átvezetése a programtáblára. Máskülönben azok a programtáblán is ugyan­úgy információhalmazzá válnak, s a lényeges mondanivaló ugyan­úgy nem található, mintha dosz- sziékötegek rejtenék íróasztal­fiókok mélyén. A talajélet Megyénk mezőgazdasági nagy­üzemei évente 24—28 ezer hektár területen végeznek istállótrágyá­zást. Ez a mennyiség 1981-ben 28 610, 1982-ben 4860 hektár volt. Ebben az évben a tél végi, ta­vaszi időszakban jelentős terüle­ten, 11 900 hektáron istállótrá­gyáztak gazdaságaink, ez az éves terv 43 százaléka. Az aratás utá­ni időjárás kedvez az istállótrágya kiszórásának, ezért ajánlatos megkezdeni az elfekvő készletek felhasználását. Erre a célra több mint 400 darab istállótrágya-szó- ró gép, valamint 10 komplett Az istállótrágya-felhasználás energiamegtakarítást is jelent. Meg kell jegyezni azonban, hogy nem olcsó az istállótrágyázás. Egy hektár területre 40 tonnát számítva, a trágyát 15 forint/100 kg elszámoló áron, figyelembe véve ennek az anyagértéke 6000 hektáronként, a kiszállítás és a Szórás költsége pedig körülbelül 2 forint/100 kg, ez további 800 fo rint/hektár költséget jelent, ösz- szesen tehát 6800 forint/hektár. A jelenlegi gyakorlat szerint az állattenyésztésnek a trágya ho­zamként, a növénytermesztésnél ugyanennyi költségként szerepel. Az volna a helyes, ha az átlag 15 forintos elszámoló árat nem kel­lene figyelembe venni, hiszen ha a trágyát nem használja fel a nö­vénytermesztés, úgy a környezet- szennyezés megelőzése miatt egyéb célra történő felhasználá­fenntartója robbantóbrigád áll rendelkezésre. Az istállótrágyázás jelentősége is'mert. A számottevő nitrogén-, foszfor- és káliumtartalma mel­lett nagyon sok kedvezd hatással rendelkezik. Növeli a talaj hu­muszképződését, lazítja a kötött talajokat, javítja a talaj víz-, le­vegőgazdálkodását, mikroeleme­ket tartalmaz, emeli a műtrágyák hatékonyságát, fokozza a talaj­életet a bevitt baktériumok ál­tal. Az istállótrágya tápanyagha­tását, illetve műtrágyákkal való helyettesítését az alábbi táblázat tartalmazza: sa szükséges. A növénytermesz­tési költségek növelése folytán megdrágul a takarmány is, ami az állattenyésztés költségeit nö­veli. A felsorolt nehézségek ellenére továbbra is megfelelő módon kell értékelni az istállótrágyát. 36 munkaszervezéssel, a trágyaszóró és rakodógépek időbeni kijavítá­sával, esetleg újak beszerzésével, szükség esetén a robbantásos te­rítés alkalmazásával gondoskod­ni kell az istállótrágya-készletek maradéktalan felhasználásáról. A veszteségek megelőzése céljából lehetővé kell tenni azt, hogy a kiszórt mennyiség mielőbb a ta­lajba kerüljön. Endreffy Zsolt, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás 1 év 2 év Összesen kg/ha Istállótrágya: 40 to/ha N+P+K 278 179 *57 Műtrágya: karbamid+ szuperfoszfát-(-kálisó 752 496 1249 40% Előregyártóit alagút­falazat Az új eljárással készült alagútíalazatot láthatunk. A metrók és alagutak jól bevált teherviselő falazatelemei az ön­töttvas tübbingek. Ám ezek vi­lágpiaci ára igen magas, így mind több helyen áttérnek az előre gyártott vasbeton elemekből álló alagútfalazatok kialakításá­ra. Gondot okozott azonban, hogy az előre gyártott falelemek illeszkedése sokszor nem volt tökéletes, ezért a nagy pajzs­nyomás alatt igen sok elem el­törött. Később meg a földnyomás lassú megváltozása következté­ben elmozdultak az elemek, a beépített szigetelő- és kötőanya­gok tönkretették. Mindezeket a hátrányos jelen­ségeket kiküszöböli egy magyár találmány, amely az alkalmazott hézagkitöltő-anyag tömítő, szi­getelő tulajdonságát megtartva az elemek között a nyomóerőket elosztja, a falszerkezet bizonyos mértékű mozgását megengedi, és ezzel elejét veszi a töréseknek, mechanikai sérüléseknek. Az el­járás lényege, hogy az elemek hézagainak kitöltésére is és a fa­lazat és a föld közé — ún. viszko- elasztikus anyagot juttatnak —, majd amikor az elemek relativ mozgása megszűnt, a hézagokat lezárják. A kötőanyag a nyo­más útjából kitér, tehát képes az alakváltoztatásra, viszont na­gyobb nyomós esetén megszilár­dul, és ebben az állapotban na­gyobb nyomást is képes felvenni. Gépek az egészségért Korunkra jellemző, hogy egy- egy kórházban, nagyobb orvosi rendelőintézetben a legkülönfé­lébb gépek arzenálja veszi körül a beteget. E gépek egy része ar­ra való, hogy a betegség megál­lapításában segítse az orvost, a másik részét pedig a már megál­lapított betegség gyógyításában használják. Már a régi korok or­vosa is használt technikai eszkö­zöket (késeket, ollókat, horgo­kat, csipeszeket, emelőket), de a legutóbbi néhány évtizedig a legbonyolultabb készülék mégis a sztetoszkóp és a lázmérő volt. Az altatási módszerek fejlődése, a röntgensugarak felfedezése, és századunk szédítő technikai fej­lődése egyre újabb és újabb tetchnikai eszközöket adott és ad az orvos kezébe. Ez az oka, hogy az orvosi ellátás, az orvostudo­mány fejlődése ma már elkép­zelhetetlen az orvostechnika ál­landó jelenléte nélkül. Nagyon sok beteg találkozik például a szív elektromos ára­mának az ingadozását mérő ké­szülékkel, az elektrokardiográf- fal. A szívizomban, mint minden izomban, működés közben elekt- romosfeszültség-ingadozás kelet­kezik. A működő izomrész elektronegatív a nem működő­höz viszonyítva. Ez a minimális erősségű elektromos áram arra alkalmas erősítő és regisztráló készülékkel, az elektrográffal a test felszínéről elvezethető és grafikusan ábrázolható. A görbe alakjának megváltozásából, az egyes hullámok nagyságából, va­lamint ezeknek egymástól való időbeni távolságából értékes fel­világosításokat nyerhet az orvos a szív működéséről. Természetesen tudni kell, hogy az EKG a szívműködésnek csu­pán egyik jelenségéről, az elekt­romos áram ingadozásáról ad fel­világosítást, az elváltozások érté­kelésekor tehát más tüneteket is figyelembe kell venni, ezért a görbék jellegéből csak megfelelő gyakorlattal rendelkező szakor­vos következtethet. Általában az EKG-t a szívritmuszavarok meg­állapítására használják fel a leg­biztosabban, de nagy jelentősége van a szívinfarktus felismerésé­ben is. Magyarországon a 20 éves ME­DICOR állít elő bonyolult orvos- technikai eszközöket, köztük az EKG-család tagjait. A képen lát­ható és az idei BNV-n bemutatott ER—661 jelű, háromcsatornás EKG-készülék a hagyományos készülékeknél magasabb szinten elégíti ki a szív és keringési rend­szer vizsgálatai által támasztott követelményeket: a készülék hö- írós regisztráló és display megje­lenítő egysége a görbék mellett a szívhangokat, pulzusgörbéket is rögzíti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents