Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

MM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1983. augusztus 6. :§ C S AILJÄIDHCITITIHIOIN Táplálkozás — háztartás Nyáron könnyen romlik az étel A meleg időjárás kedvez az ételek romlását, fertőzését okozó kórokozók elszaporodá­sának, ezért ebben az idő­szakban fokozott gondot kell fordítani élelmiszereink, éte­leink beszerzésére, tárolására, kezelésére. Már a bevásárlásnál le­gyünk körültekintők. Ne ve­gyünk olyan élelmiszert, amelynek lejárt a felhasznál­hatósági ideje. Mélyhűtött áruknál a csomagoláson be­lüli jegesedés azt jelzi, hogy tárolás idején a hűtés vala­mikor megszakadt, az áru félmelegedett, majd újrahű- tésnél á belül kivált pára jéggé vagy dérré dermedt, te­hát az áru valószínűleg már nem egészséges. Az élelmiszerek egészséges voltát háromféle érzékszervi vizsgálattal tudjuk ellenőriz­ni: szín, szag és állag — ezek bármelyikének a szokottól el­térő változása a romlás jele. Az íz, azaz az étel vagy élel­mi anyag megkóstolása is támpontot adhat. Ezzel le­gyünk óvatosak, hiszen rom­lott étel lenyelése már ko­moly egészségügyi következ­ményekkel járhat. A romlás jeleinek eltünte­tése még nem szünteti meg a tényleges romlást, így pél­dául a nyirkos, szagos virsli, vagy főznivaló kolbász lemo­sása és megtörlése nem ál- , lítja meg a már megindult ( rotnlást. : Elszíneződött felvágottat ne vegyünk, és általában ha az étel színe, szaga, állomá­nya vagy íze gyanús, dobjuk el, nem érdemes megkockáz­tatni, hogy ételmérgezést kapjunk. Nyáron a disznósajt igen gyorsan romlik, különö­sen, ha hosszabb ideig áll hűtetlen pulton vagy aszta­lon. Ne vásároljunk sokat, másnapra se tegyük el, na­ponta frissen szerezzük be. Egyszerűen és gyorsan varr­hatunk magunknak fürdőkö­penyt négy törülközőből. Előbb elkészítjük a köpeny alját úgy, hogy térdmagassá­gig összevarrjuk a három tö­rülközőt (1). Ezután a negyedik törülkö­zőt félbe vágjuk. A fél da­rabot összehajtjuk, oldalt fé­lig összevarrjuk (ez lesz az ujja), és a másik felét rádol­gozzuk elöl-hátul a köpeny felső szegélyének felére (2). A köpenyt elöl a nyaknál ka­poccsal vagy pánttal meg­kötve fogjuk össze. Ha egyszí­nű a törülköző, méterben kapható színes szegéllyel dí­szíthetjük. Nagyobb méretű törülközőből három is elég az összeállításhoz. Másik ötletünknek főként kempingezők vehetik hasz­nát, mert a hordozható zsebes A tartalékként vásárolt füstölt húsféléket ne tegyük hűtőszekrénybe. Jobb hűvös helyen, felakasztva tárolni. Ha a kolbász vagy szalámi végéből levágunk, csavarjuk papírba, így akasszuk újra a helyére. Nagy melegben nem árt, ha a már megkezdett füstölt áru felületét vékony szeletben levágjuk és eldob­juk: a nyílt felületen indult meg legelőször a fertőzés, romlás. A hűtőt rendszeresen és ésszerűen terheljük, ne rakjuk tele étellel, itallal. Egymás­hoz nem illő és egymást könnyen fertőző anyagokat külön-külön csomagolva se rakjuk közvetlenül egymás mellé. Bármilyen sok csoma­got is helyezünk el a hűtő­térben, hagyjunk helyet a le­vegő áramlásának: a meleg levegő felül, a hideg levegő alul helyezkedik el, és állan­dóan helyet cserél. Ha ezt a légáramlatot elzárjuk, meg­akad a hűtőberendezésben a légáramlás. Kerülni kell a gyakori hü- tőszekrény-nyitogatást, mert a hűtőtérben lévő 0—5 C-fok körüli levegőbe minden ajtó­nyitáskor 20—30 fokos meleg levegő áramlik, ez megemeli a belső hőmérsékletet, a le­csapódó pára ráfagy a hűtő­testre, és a belül elhelyezett' élelmiszerekre. Ha a hűtőszekrénynek jel­legzetes szaga van, használ­junk — a szokásos tisztoga­tás és szellőztetés mellett — időnként szagtalanító szert. Ha ez nincsen kéznél, tegyünk egy tálkába friss kávézaccot, és zárjuk be egy éjjelre a hű­tőtérbe: a kávéalj magába szívja a kellemetlen szagot. Másnap reggel a kávéaljat ki vehetjük a szagtalanná vált hűtőtérből. ruhatáska praktikus kelléke a sátras életnek. Vegyünk 2 méter 90 cm széles vízhatlan anyagot és néhány 50 cm-es cipzárat. Az anyagból levágunk 150 cen­tit, az egyik végén 4 cm-t visszahajtva legépelünk, s ebbe faradat bujtatunk, amelynek két kiálló végére zsinórt erősítünk, ugyanis ez­zel fogjuk bekötni a sátor­váz csövére. Az anyag másik végére egymás mellé két cip­zárat varrunk az egyik felé­vel úgy, hogy a másik oldala szabadon maradjon. A 150 cm-es anyagból 50 centit visz- szahajtunk, s most így varr­juk a cipzár másik felét az anyaghoz (1). Utána a zsebe­ket a két oldalán és az anyag közepén függőlegesen levarr- juk. A megmaradt 50 cm-ből hasonlóan készítünk két má­sik zsebet az előzők fölé (2). ZÖLDSÉGES MARHASZEGY Hozzávalók (4 személynek): 60 dkg sózott marhaszegy, 1 fej hagyma, 2 babérlevél, 3 szegfű­szeg, 4 db sárgarépa, 1 db fehér­répa, 1 db zellergumó, valamint retek, csemegeuborka, körte, al- mapüré, tökdarabok (körítésnek). A marhahúst forrásban levő viz- ba tesszük. A hagymát, a babér­levelet, valamint szegfűszeget is a vízbe tesszük és lefedve más­fél órát főzzük. A sárgarépát, fehérrépát és zellert megtisztít­juk, szintén a vízbe tesszük, mi­után a hús már másfél órát főtt, és további 30 percig főzzük. A húst nagy tálra tesszük és tet­szés szerint a felsorolt körítések­kel garnírozzuk. A megfőtt zöld­séget szintén a tálra tesszük a hús mellé. KARFIOL BUNDÁBAN Hozzávalók (4 személynek): 1,20 kg karfiol, sós víz, a bundá­hoz: 13 dkg liszt, 1 evőkanál olaj, 1 tojás sárgája, 2 dl sör, só, sze­recsendió, 2 evőkanál reszelt sajt, valamint olaj a sütéshez. A kar­fiolt rózsákra szedjük és kb. 3 percig sós vízben főzzük. A bun­dához valókat simára keverjük és fél órát állni hagyjuk. A to­jás fehérjét felverjük habosra, a panírhoz keverjük, majd a kar­fiolt belemártjuk a panírba és forró olajban ropogósra sütjük. ZÖLDSÉGLEVES Hozzávalók (4 személynek): 20 dkg karalábé, 10 dkg sárgarépa, 20 dkg fehérrépa, 20 dkg karfiol, 13 dkg zöldbab, 40 dkg zöldborsó, 10 dkg paradicsom, 1 fej hagy­ma, 3 g olaj vagy margarin, r,25 liter húsleves (leveskockából), só, bors, hagymapor, citromlé, 1,5 dl tejszín, 1 csomag snidling. A zöldségeket megmossuk és megtisztítjuk. A borsó és a para­dicsom kivételével feldaraboljuk. A hagymát vajban megpároljuk, a húslevest és az apróra vágott zöldségeket beletesszük. Fűsze­rezzük és 20 percig pároljuk. Majd turmixgéppel pürét készí­tünk belőle. A zöldborsót 10 per­cig pároljuk, a paradicsomot meghámozzuk, magházát kiszed­jük és darabokra vágjuk. Majd a zöldborsót és a paradicsomot is a leveshez keverjük. A tejszínt kemény habbá verjük, a snidlin- get felkarikázzuk és a levesre tesszük. TÖLTÖTT SÜLT BURGONYA Hozzávalók (4 személyre): 1 kg burgonya, köménymag, só, 10 dkg főtt sonka, 1 doboz gomba (15 dkg), 2 tojás sárgája, 6 dkg vaj, bors, petrezselyem, 10 dkg reszelt sajt, 4 dkg pirított hagyma. A burgonyát jól meg­mossuk. héjában sós vízben, ke­vés köménnyel megfőzzük. A burgonyát hosszában félbevágjuk. A sonkát és a gombát apróra vágjuk, összekeverjük a tojás sárgájával. 4 dkg vajjal, apróra vágott petrezselyemmel, sózzuk, borsozzuk és a klvájt burgonyá­ba töltjük. Tepsibe tesszük, meg­szórjuk kevés reszelt sajttal, a maradék 2 dkg vajat ráreszeljük és sütőbe téve 15—20 percig süt­jük. Ha kész, pirított hagymával megszórjuk. Fejes salátát adunk mellé. i VEGYES FŐZELÉK — VIRSLIVEL Hozzávalók (4 személynek): 1 kg kelbimbó, 1 piros paprika, 1 zöldpaprika, 20 dkg paradicsom, 1 fej hagyma, 5 dkg szalonna, 5 dkg margarin, só, bors, 4,5 dl húslé (leveskockából) 30 dkg főtt rizs, 2 pár virsli, petrezse­lyem. A hagymát és a szalonnát kockákra vágjuk és zsiradékban megpároljuk. A hozzávalókat (paprika, kelbimbó) megmossuk, feldaraboljuk és fűszerezzük. Hozzátesszük a hagymás szalon­nához. a rizzsel együtt, leöntjük húslével és 20 percig pároljuk. A paradicsomot feldaraboljuk, a virslit karikákra vágjuk és bele­tesszük, és további 5 percig pá­roljuk. Petrezselyemmel meg­szórva tálaljuk. Ötletek üdüléshez Fürdőköpeny Növény a lakásban Növény nélkül nem igazán otthonos a lakás, hiszen a vi­rág, a zöld növény nem csu­pán hangulatos dísz, hanem az élő természetet varázsolja körénk. Néha azonban ta­nácstalanok vagyunk, hogyan és hova helyezzük őket. Raj­zaink néhány ötletet kínál­nak. Az új családi házak egy része ma már egy vagy két emelettel épül. Kár lenne ezekben a belső lépcsőfeljá­rók kínálkozó sarkait kihasz­nálatlanul hagyni. Egy-egy fa dézsába vagy nagyobb díszedénybe elhelyezett ma­gas növésű Sansavieria, Abu- tolin, Dieffenbachia, Ficus stb. vagy a falra helyezett, nem túl fényigényes kúszónö­vény gondos ápolással jól megmarad (1). Főleg a régi építésű laká­sokban található gyakorta üres falmélyedés, belső vak­ablak, vakajtó. De akad olyan ablak is, amelynek kellő mélysége van, s akkor na­gyon dekoratív módon he­lyezhető el ide is virág, illet­ve futónövény. Megfelelő erősségű menetes kampóra láncon, vagy erős, sodort zsi­nóron, nylonkötélen felfüg­gesztett ámpolnát helyezhe­tünk, amely lehet cserép, ke­rámia, kovácsolt vas tartó, amibe cserepet teszünk. Öntözéskor állítsuk kádba, s a vizet hagyjuk lefolyni, ne­hogy a bútor vagy a parketta vízfoltos legyen. Függesztett virágtartóban szépen mutat a zöldike, a kőtörőfű, a plety­ka, a páfrányfélék, a boros­tyán, az asparágus (2). Nálunk alig van rá példa, külföldön annál inkább, hogy a fürdőszobában is tartanak zöld növényeket, elsősorban ahol ablak van. Noha a mos­tani, modern lakások fürdő­szobái kicsik, azért egy-egy cserép számára talán akad hely a faliszekrényke tete­jén, vagy a kád fölött egy kis sarokpolcon (3). Természete­sen azt figyelembe kell ven­ni, hogy hidegebb vagy me­legebb lakás fürdőszobájáról van-e szó. Számításba jöhet a páfrány, a Ficus pumila, a borostyán, a pletyka. Tágas hallba, vagy nagy méretű nappaliba dekoratív megoldás lehet a 4. rajzon látható oszlopszerű virágáll­vány. Csak hibátlan, szép fa­anyagot érdemes felhasználni hozzá: az alsó és felső lap közé fogva négy négyszögle­tes lécből készül natúr szín­ben vagy xiladecorral pácol­va. Rajta díszes kerámia vagy más cserépedényben hatáso­san helyezhető el a terjedel­mesebb szobai növény, amely­ből olyat válasszunk, ami in­kább szélességben, esetleg le­felé terjeszkedik. Ilyen például a kukorica­levél néven közismert Aspi­distra, helyes gondozás mel­lett igen dekoratív. Jól bírja a sötétebb és hűvösebb szo­bát is. Ide jól illik a szépen díszlő, fehér csíkos levélszélű csavarpálma is, amelyet víz­igényessége miatt kettős edényben célszerű tartani. A külsőben, amelyen nincs le­folyónyílás, 2—3 ujjnyi vizet tartunk, így a növény alul­ról állandó vízutánpótlást kap. Védekezés a csótányok ellen Főként az új, modern lakóte­lepekről gyűlik mind gyakrab­ban panasz: rengeteg a csótány, irtani alig lehet, és sok kelle­metlenséget. bosszúságot okoz­nak. Valóban így van, ha már egyszer elszaporodtak, nagyon nehéz kiirtani ezeket a hosszú életű és lassú fejlődési: rovaro­kat. A legjobb védelem tartós meg­telepedésük ellen a megelőzés lenne: a helyiségek kifogástalan építése, a résmentes padlókikép­zés, a vezetékek, csövek, szellő­zők szigetelése, a hézagok tö­mítése. De hát hol létezik ma­napság ilyen munka a tömegmé­retű építkezéseknél? Fontos a hulladék- és lomeltakarítás, és az épületek kifogástalan karban­tartása is. A csótány az emeletekre is felmegy, nemcsak padlószinten mozog, hanem a fal legmaga­sabb részein, bútorokban, sőt a mennyezeten is meghúzódik. Mindenevő, még a papírt is meg­eszi, ezért irodákban is vígan megél. A lakásokban mindent megmásznak, megdézsmálnak, akár nyers, akár főtt étel kerül útjukba. Nappal nem nagyon me­részkednek elő, de éjszaka, vá­ratlan villanygyújtáskor látható fejvesztett menekülésük. A párás meleget nagyon ked­velik. A különféle rovarirtó sze­reket idővel megszokják, lassan­ként ellenállóvá válnak, s így új módszerhez kell folyamodni. Fontos, hogy élelmiszer-maradék soha ne maradjon elöl, s a tisz­taságra megkülönböztetett figye­lemmel ügyeljünk. Lakásban a következőképpen irthatjuk hatásosan: oldjunk fel két jól púpozott evőkanálnyi, 5 —6 dkg borsavport (minden gyógyszertárban kapható recept nélkül) 1 liter forrásban lévő vízben. Várjunk, amíg az oldat lehűl és töltsük jól zárható üveg­be, amiben hosszabb ideig tá­rolható. Ezután joghurtos- vagy tejfelespohár 4 cm magasra le­vágott alját töltsük meg szik­kadt kenyérbéllel, és bőven önt­sünk rá borsavoldatot úgy, hogy a folyadék ne leDje el a kenye­ret, és hogy a rovarok az átita­tott kenyérbél tetején tudjanak járai. A beszáradt csalétket már ne töltsük fel újra, hanem dobjuk ki. Az eljárást ötnaponként cél­szerű megismételni. Ha az utasí­tást megtartjuk, és az irtást át­menetileg sem hagyjuk abba, a módszer eredménye minden vá­rakozást felülmúl: a készítmény elfogyasztásával a csótányok 10 napon belül elpusztulnak rejtek­helyükön. Természetesen akkor tartós a siker, ha — lakótelepi lakások­nál — a szomszédok is irtást végeznek, különben tőlük újra átvándorolhatnak a kellemetlen „lakótársak”. A készítményt úgy rakjuk ki, hogy gyermekek és háziállatok ne férjenek hozzá. Lehetőleg fénytől árnyékos hely­re, járóútjaik elé célszerű tenni a csalétket. \ parádé

Next

/
Thumbnails
Contents