Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-06 / 185. szám
Visszanyert föld fáriapócson, a Rákóczi Termelőszövet____ kezetben mondták a hírt: egy komplexbrigád alakult azzal a feladattal, hogy az eddig művelhetet- len határrészeket termővé tegyék. Számításba jönnek ilyen alapon az elhagyott tanyarészek, temetetlen kutak, csonka dűlők és fasorok, a vizenyős kotusok és egyéb területek. Feladata továbbá a brigádnak a szántóföldi csatornák, árkok és vízfolyások, az utak karbantartása. A brigád tehát megalakult és már munkához látott. Hogy milyen eredménnyel dolgoznak majd, arról ma még korai lenne beszélni, egy azonban biztos; a termelőszövetkezét 5694 hektáron gazdálkodik, 3330 hektár a szántó és ennek egy része nem úgy terem és nem azt terem, ami a gazdálkodás értékét növelné. Különben is, ha csak száz hektár föld termővé tételével számolunk, az szerényen is 400 tonna búza, 6—700 tonna kukorica terméstöbbletet jelenthet, arról nem is beszélve, hogy a csatornák karbantartása, a szükség- szerű új vízelvezetők létesítése elhárítja a belvíz- veszélyt, biztonságosabb lesz mindenféle növény termesztése. Az utak karbantartása (üzemi földutakról van szó) külön kategória. Ezzel nem a termés növelhető, de a termelés költségei csökkenthetők. A mezőgazdasági üzemek mindegyikének ma egyik legfőbb gondja, hogy az utak nem csak elhanyagoltak, de egyenesen veszélyesek. Legutóbb — aratáskor — az újfehértói határrészekben járva tapasztaltuk, hogy egy bő tíz méter széles földúton egymást követő szakaszokon részben a sártenger miatt, másutt a méteres gödröktől nem lehetett közlekedni. A repcét, majd a búzát szállító pótkocsis vontatók kénytelen-kelletlen mégis fuvaroztak, Pergett a szem, volt elakadás és biztosan előfordult tengely- vagy más törés is. |ól karbantartott úton, sima bakháton nemcsak gyorsan haladnak a járművek, de kevesebb energiával, javítási költséggel duplázódik a teljesítmény. Így mérve és nézve a dolgokat a mária- pócsiak által alakított komplexibrigád valóban szükséges és életre való ötlet volt, mert nagy hasznot hajthat a földvisszanyeréssel, nem kevésbé a csatornák és utak karbantartásával. S. E. AZ MSZMP SZABOLCS SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA : XL. évfolyam, 185. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1983. augusztus 6., szombat Kevesebb alma, szűkebb exportkeret Pirosodik a storking A tavalyinál kevesebb, mintegy 600 ezer tonna körüli almatermésre lehet számítani Szabolcs-Szatmárban — állapította meg a megyei tanács mezőgazdasági szervezési bizottságának csütörtöki ülésén Lakatos András elnökhelyettes. — Hogy ne ismétlődjenek meg a tavalyi gondok, a meglévő piacokat maximálisan ki kell szolgálni minőségi almával. Ehhez pedig a közreműködők rugalmasságára, fegyelmezettségére, szervezettségére, higgadtságára és korrektségére van szükség. A tanácskozáson a Hunga- rofruct képviselői beszámoltak arról, hogy az Exportalma Társaság legutóbbi ülésén fontos árkérdésekről döntöttek. A tőkés piacok megszerzéséhez szükséges extra minőség és csomagolás ösztönzésére az ilyen áruért az idén két forinttal többet fizetnek kilónként. A gyenge harmadosztály^ ára viszont három és háromharminc helyett csak kettőnyolcvan lesz. A megye exportárualapja 320 ezer tonna, ebből eddig 237 ezerre kötötték meg a kiviteli szerződést a Szovjetunióval. A különbözet elhelyezésére további erőfeszítéseket tesznek a kereskedelmi szervezetek. A hűtőházak feltöltésével is számolnak. Műszaki állapotukat felülvizsgálták, a szezonban előreláthatólag nem lesz gond velük. Az alma érési állapota egyébként a korábbi évekénél sokkal előbbre tart. A starking már színeződik, és más fajták is 10—12 nappal lesznek hamarabb szedhetők. Készülnek az üzemek a szüretre, megtörtént a diákok elosztása, és az a furcsa eset, amire eddig nem volt példa: kevesebb fiatalt hívtak, mint amennyi ajánlkozott, sőt egyes almatáborok ki sem nyitják kapuikat. A nagyüzemek takarékossági okokból, és azért, hogy a minőséget megőrizzék, saját dolgozóikra és azok családtagjaira kívánnak inkább támaszkodni. A munka megszervezésének egy nagyon fontos részét elhanyagolják a gazdaságok — mondta el hozzászólásában a KÖJÁL képviselője. Még egyes táborokat nem jelentettek be megvizsgálásra, arra pedig hajlamosak,, ha nincs tábor, hanem odajárnak a szedők, akkor egyáltalán eszébe sem jut senkinek, hogy a KÖJÁL-t értesítse. Pedig ott is szükséges az ellenőrzés, ami egyébként az idén egy cseppet sem lesz elnézőbb mint máskor. É. S. Jó minőségű almatermés ígérkezik. (Jávor László felvétele) Ennek ellenére lesz elég munkáskéz. A számítások szerint a nagyüzemi alma leszüretelé- séhez több mint tizenegymillió munkaórára van szükség. Erre még egy kis tartalékot is terveztek. Bedolgozó öregek (2. oldal) Negyvenhárom totócsaló felel tettéért (16. oldal) | Záhony—Lvov Versenyértékelés Pénteken tartották a Szovjetunióban a vasutasnap ünnepségeit. A Ívovi igazgatóság megemlékezésén magyar vasutasok is részt vettek. Előző nap értékelték a határforgalmi munkaversenyt, amely a záhonyi üzemigazgatóság és az ungvári aligazgatóság között folyik. Megállapították, hogy a tervek teljesítését jól szolgálja a verseny, az ütemesebb árubeérkezéshez jobban tudnak igazodni mind a két félnél az átrakásban. Ugyancsak pénteken tartották Ungváron is a szovjet vasutasnapi ünnepségeket, ahol a záhonyi üzemigazgatóság nevében Gerőcs István, a pártbizottság titkára köszöntötte a szovjet vasutasokat. A csapi megemlékezésen KISZ- delegáció vett részt, egy záhonyi tánczenekar, valamint futballisták mérkőzése színesítették a programot. TERMELÉSI REKORDOT ÉRTÉK EL a fehérgyarmati téglagyárban. A júliusi hónapban egymillió-kétszázezer B—30-as téglát készítettek. A gyárnak ennek ellenére nincsenek tárolási gondjai, mert a megnövekedett magánerős építkezésekhez szükség van a többlettermelésre is. Képünkön: Kormos Béla irányításával készülnek a téglák a nyersvágó gépen. (GB) Hová lett a baromfiaprólék? Ellátási kérdésekről tárgyalt a Kisvárdal Város! Tanács V.B. Hogyan látja el Kisvárda lakóit a HUNNIACOOP Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat — ezt értékelte többek között csütörtöki ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. A vállalat vezetőinek beszámolója arról árulkodott, hogy míg az utóbbi években folyamatosan emelkedett a termelés, a Kisvárdai ÁFÉSZ-hez tartozó boltok egyre kisebb mennyiséget rendeltek tőlük. Két éve például 1681 mázsa baromfifélét értékesítettek Kisvárdán és környékén a szövetkezeti boltokban, tavaly már alig több mint másfél ezer mázsát, az idei év első öt hónapjában pedig csak 794 mázsát. Nyilvánvalóan közrejátszik ebben, hogy a múlt év áprilisáig a szövetkezeté volt az az élelmiszerbolt, amelynek most a HUNNIACOOP a gazdája, de a tapasztalatok szerint nem kielégítő a boltok rendelése sem, hiszen előfordul, hogy szombat délelőtt az egész városban nem lehet vágott baromfit kapni, miközben a túrakocsik félig megrakva indulnak el a vállalat központjából. Több boltban a hűtőkapacitás nem elegendő a baromfi tárolására, ezen a vállalat úgy kíván segíteni, hogy a városba heti öt alkalommal is szállítanak friss árut. Az utóbbi hónapokban kevesebb aprólékot tud szállítani a vállalat, mert az exportlehetőségek csökkenése miatt kisebb az igény a combra és a mellre, márpedig ez szabja meg a darabolás lehetőségét. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy az ellátási tevékenység a boltok vezetőivel közösen, jobb kapcsolat kialakítása révén lényegesen javulhatna, ehhez azonban a vállalat belföldi értékesítéssel foglalkozó dolgozóinak többször kellene megkeresni az üzletvezetőket. Á KISZ-MB NAPIRENDJÉN: Pályakezdők falun, városon A gávavencsellői Viktória Cipőipari Szövetkezetben szovjet exportra készítenek 10 ezer pár női körömcipőt. Képünkön: Hornyai Istvánné és Pirint Jánosné minősíti és csomagolja az exportra kerülő cipőket. (Császár Csaba felvétele) A pályakezdő fiatalok élet- és munkakörülményeiről, közéleti aktivitásáról tárgyalt pénteki ülésén á KIS? megyei bizottsága. A nyírbátori városi-járási bizottság tapasztalatai szolgáltattak alapot a vitához, amelynek során elsősorban arra keresték a választ: mit tud tenni sajátos eszközeivel a pályakezdőkért a KISZ. Évente negyven értelmiségi (műszaki, agrár, közgazdász), s mintegy 130 alkalmazott, illetve szakmunkás áll először munkába a városban és a járásban. Több helyen jó tervek készülnek a pályakezdők fogadására: a fúrógépgyárban, cipőgyárban, az Ófe- iiértŐÍ Ipari Szövetkezetiben. Másutt ‘intézkedési terveket készítenek, mint a Ganz nyír- bélteki gyárában, az ömbölyi tsz-ben, Nyírlugoson, Bal- kányban. Részletesen ismertetik a munkahelyeket, s azt is, milyen feltételekkel, mit várnak a fiataloktól. Kiemelten foglalkoznak a lakáshelyzettel, amely a szakemberek - letelepedésének egyik legfontosabb tényezője. A települések többségében gondoskodnak és javítják a fiatalok lakáshoz jutási lehetőségeit. Általában az agrár szakemberek lakáshelyzete a legjobb, sok helyen szolgálati írással várják a fiatalokat. A KISZ megyéi SÍZfttsága a szakmai segítség mellett a pályakezdés emberi oldalával összefüggő tennivalókat hangsúlyozta, s a KISZ „jelző” szerepét: időben szóljanak, hívják fel a gazdasági vezetők figyelmét, ha gondokat tapasztalnak a pályakezdő fiatalok esetében. || KeletMagyarország
