Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-05 / 184. szám

1 ARA: 1,40 FORINT 1983. augusztus 5., péntek XL. évi oly am, 184. szám AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Napirenden: a gyógyszer-, növényvédőszer- és az intermediergyártás — Az aszálykárok által érintett területek termelése — A Volán vállalatok új szer­vezeti működése ülés! tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén átte­kintette a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás központi fejlesztési prog­ramjának eddigi végrehajtását. Megállapítot­ta, hogy az elmúlt két év alatt az érintett területeken jelentős eredmények születtek, a termelés és az export az ipar és a vegyipar átlagánál gyorsabban nőtt. A programhoz kapcsolódó gyártási ágak gazdasági jelentő­sége a világgazdaságban végbement változá­sok következtében növekedett. A kormány az eddigi tapasztalatok figyelembevételével meghatározta a program 1985. évi főbb cél­jait. Legfontosabb törekvés továbbra is az export növelése és a hazai ellátás javítása, melyet a kutatási és a műszaki-fejlesztési te­vékenység fokozásával kell megalapozni. A Minisztertanács kötelezte az ipari minisztert, hogy a határozatban foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg, és a végrehajtást következetesen ellenőrizze. A kormány jóváhagyólag tudomásul vet­te az aszálykárok enyhítésére és az aszály által érintett területeken a mezőgazdasági üzemek folyamatos termelésének fenntartása érdekében a gazdasági bizottság által hozott határozatokat, s a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter által tett eddigi intézkedé­seket. Megállapította, hogy az ország élelmi­szer- és takarmányellátása, s a mezőgazda- sági termelés zavartalanságának feltételei biztosítottak. A Minisztertanács a közlekedési minisz­ter javaslatára határozatot hozott a Volán Tröszt megszüntetéséről. Ennek értelmében az eddig tröszti szervezetben működő válla­latok 1984. január 1-től önállóan gazdálkod­nak. Tevékenységük koordinációját az ugyan­csak 1984. január 1-én megalakuló Volán vállalatok központja látja el. A kormány meghallgatta a júniusi bá­nyaszerencsétlenségek okainak kivizsgálásá­ra létrehozott kormánybizottság zárójelenté­sét és jóváhagyta a további balesetek meg­előzését, a biztonságosabb munkavégzést szolgáló intézkedéseket. n kormánybizottság jelentése a bányaszerencsétlenségek okainak vizsgálatáról Az Oroszlányi Szénbá­nyák Márkus-hegyi bánya­üzemében 1983. június 22-én bekövetkezett sújtólégrobba­nás okainak kivizsgálására létrehozott bizottság befejez­te munkáját, s jelentést tett a Minisztertanácsnak. A jelentés megállapítja, hogy a 37 bányász halálát és 17 sérülését okozó szerencsét­lenséget súlyos emberi mu­lasztások idézték elő. A bá­nyaüzem — nemzetközi mér­cével mérve is magas szín­vonalú — felszereltségét, korszerű és működőképes biz­tonsági rendszerét nem meg­felelően vették igénybe, illet­ve hibásan kezelték, a mun­kavégzés szabályait nem tar­tották be. A bányaüzem külszíni transzformátorállomása két vezetéken kaphat folyamato­san áramot az országos háló­zatról. Az állomás ugyancsak két kábelen látja el villamos energiával a föld alatti üzem­részeket. Június 22-én éjjel vihar volt. Villámcsapás kö­vetkeztében néhány másod­perces üzemzavar keletkezett az országos hálózatban, amely kikapcsolta a bánya­kábeleket. így a bánya — a föld alatti főszellőztetővel együtt — áram nélkül ma­radt. A két bányakábel közül az egyik kis idő elteltével ismét feszültség alá került. Erről a fold alatti főszellőztetőt, az egyéb gépeket és berendezé­seket zavartalanul üzemeltet­hették volna. Továbbá an­nak se lett volna akadálya, hogy a föld alatti főszellőz­tető azonos teljesítményű külszíni tartalékát bekap­csolják. E két lehetőség kö­zül azonban egyikkel sem éltek. E mulasztások miatt a bá­nyaszellőztetés mintegy 75 percig szünetelt. Ez idő alatt olyan mennyiségű metángáz gyűlt fel a bánya egyes ré­szeiben, amely robbanóké­pessé tette a levegőt. Fokozta a veszélyt, hogy az előírt me­tánmérést is elmulasztották, és nem intézkedtek idejében arról, hogy a bányászokat ki­vonják a veszélyeztetett terü­letről. A sújtólégrobbanást sza­bálytalanul végrehajtott munkahelyi róbbantás, illet­ve ezzel gyakorlatilag egy­idejűleg az áramszolgáltatás helyreállítására tett szabály­talan kísérletezéskor keletke­zett elektromos szikra okoz­ta. A vizsgálat minden egyéb gyújtó okot egyértelműen ki­zárt. A kormánybizottság meg­állapításai alapján az illeté­kes felügyeleti szervek sza­bálysértési eljárást indítottak a vállalatnál öt vezető beosz­tású dolgozó ellen. A mulasz­tást közvetlenül elkövető 9 (Folytatás a 4. oldalon) CSINOSÍTJÁK A TARTÁLYOKAT és az acélcső hálóza­tot a Gáz- és Olajszállító Vállalat fényeslitkei üzemében a Kisvárdai Építő- és Szerelőipari Szövetkezet szakembe­rei. Az 5—8 évenként rendszeresen sorra kerülő festésre azonban nem az esztétikum, hanem a korrózióvédelem mi­att van szükség. (Gaál Béla felvétele.) Fémsiló, gépműhely, lakás Mind jobban megfontol- [ ják a gazdálkodó egységek a fejlesztést, építkezést. Ennek ellenére nincs munka nélkül a Mezőgazdasági Építőipari Közös Vállalat (MEZÉP). Éves 90 milliós termelési ter- |-véből az első fél évre jutó j részt időarányosan teljesí- j tette — mondja Sztanek ; András főkönyvelő. A közös vállalat idén már több kész létesítményt adott át. Így elkészült a Nyíregy­házi Mezőgazdasági Főiskola tangazdasága részére egy korszerű alma válogató; Gyu­latanyán magtárt adtak át; ugyancsak a főiskola tangaz­daságában megépítettek egy takarmánykeverő konyhát. A gávavencsellői Szabadság Tsz részére gabonatároló fémsilót adott át a MEZÉP. Nyírlugosan, a Szabadság Tsz gépműhellyel gazdagodott. A Balkányi Állami Gazda­ságban műtrágyatároló és ugyancsak korszerű gépmű­hely került átadásra. Lehetőségeinek teljesebb kihasználása érdekében ki­sebb lakásépítkezéseket is vé­gez a MEZÉP. így Vásáros- naményban 30 lakás szerke­zeti készültségig vállalt építé­sét is befejezte. Folyamatban van a közös • vállalat kivitelezésében a Nyírlugosi Állami Gazdaság­ban ládaüzemi helyiség épí­tése. Mándokon óvoda bővíté­se történik. Tiszalökön 20 la­kás építése. Végzi a MEZÉP a megyei AGROBER-székház átalakítását. A tiszalöki la­kások kivételével ezek az építési munkálatok is befe­jeződnek ebben az évben. A közös vállalat teljes ka­pacitását lekötötték erre az évre. Ez garancia a terv sike­res teljesítéséhez. (ab) Vízvédelemtől - fásításig A népfront környezetvédelmi feladatairól tárgyalt a megyei elnökség KIBŐVÍTETT ÖLEST TARTOTT AUGUSZTUS 4-ÉN DÉLELŐTT A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI ELNÖK­SÉGE. AZ ÜLÉSEN RÉSZT VEVŐ SZAKEMBEREK ÉS AZ ELNÖKSÉG TAGJAI MEGVITATTAK A NÉPFRONT KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAIT, KÜLÖNÖS TEKIN­TETTEL A VÍZVÉDELEMRE ÉS A FÁSÍTÁSRA. A megyében a víz legje­lentősebb szennyezőforrása a közműves vízellátásba bekö­tött, de közcsatornába nem csatlakozó lakásállomány. A több mint 45 ezer ilyen lakás naponta hozzávetőleg 20 ezer köbméter szennyvízzel terhe­li a talajvizet. Szakemberek vizsgálatai igazolják, hogy a községekben, . városokban a talajvíz nagyon elszennyező­dött és megemelkedett. A megyében naponta 70— 71 ezer köbméter szennyvíz képződik, melynek 46 száza­léka ipari, 48 százaléka szo­ciális, 6 százaléka pedig me­zőgazdasági eredetű. A csa­tornázás, szennyvíztisztítás lényegesen elmaradt a veze­tékes vízellátástól. Halasztha­tatlan társadalmi, gazdasági érdek a vízminőség romlásá­nak megállítása, majd egy kedvezőbb állapot elérése. védelméért. Olyan környe­zetvédelmi reflex kialakítását szorgalmazzák, amely társa­dalmi méretekben képes le­het megakadályozni a környe­zet szennyezését, rongálását. Ez azonban hosszan tartó fo­lyamat. Közelebbi programokat is kidolgoztak, többek között javasolják a népfront vezető szervei, hogy amikor a köz­ségek településfejlesztési tár­sadalmi versenyét értékelik, vegyék figyelembe a víz és az erdők, a fák védelmére tett erőfeszítéseket és azok ered­ményességét is. Olyan szempontokat is vizsgálnak az értékelésben A KORSZERŰ SZABÁSZAT- és nyersanyagraktár átadásával befejeződött a fehérgyarmati Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet rekonstrukciója. A több mint 20 millió forintos beruházás nyomán új tanműhely, üzemépület, étterem és a nemrég átadott szabászat- és nyersanyagraktár épült fel. (Elek Emil (elvétele.) Az elnökség elé terjesztett intézkedési terv az erdősítés, a fásítás feladataira is fel­hívja a tanácsi és más szer­vek figyelmét. Megyénk er­dőterülete 68 200 hektár, az összterület 11,5 százaléka er­dő, ami — a növekedés elle­nére is — alacsony, sem az országos átlagot, sem a fel­tétlenül indokolt mértéket nem éri el. A nagyüzemi táb­lák kialakításakor a talajren­dezési munkák során a faso­rok tekintélyes részét meg­szüntették és nem pótolták újakkal. Az így megszűnt fa­sorok összességükben mint­egy 2500—3000 hektárra be­csülhetők. A városokban a több szintes lakótelepi építési móddal a kiskertekben lévő zöldfelületek, fák is eltűntek, kisebb lett a lakóhelyek „tü­deje”. Csak Nyíregyházán több mint 20 ezer darab sor­fa hiányzik az utcákról. A népfront elsősorban a felvilágosító, közvélemény­formáló munkával kíván töb­bet tenni a vizek és erdők részt vevők, mint: van-e a községben szemét- és hulla­déklerakó hely, van-e csator­názás, szennyvíztisztítás, van-e erdeje a községnek, hány fa található a telepü­léseken, köztereken, utcákban és milyen azok szám szerinti változása. De javasolják a népfront helyi bizottságainak olyan programok beiktatását is, amelyek egy-egy vízfolyásos szakasz, víztározó partjainak védelmét segítené. Ezek a társadalmi környezetvédő cso­portok — egy-egy jól működő ifjúsági őrssel, rajjal, KISZ- szervezettel — a területi gát-, csatornaőr, rendőr, szakigaz­gatási szakember támogatá­sával — időben jeleznék a szennyeződéseket, folyamato­san figyelemmel kísérnék a rájuk bízott területen észlelt változásokat. A népfront megyei elnök­sége még az augusztus 20-i ünnepségek előkészítését, me­gyei programját fogadta el, majd bejelentéseket, időszerű információkat hallgattak meg.­III |I^I3V|||| Iragyarorszag

Next

/
Thumbnails
Contents