Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-30 / 204. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. augusztus 30. Begin után? A z elmúlt hét végén politikai bombaként robbant a hír Izraelben: Menahem Begin miniszterelnök bejelentette kormányának, hogy lemond posztjáról. Begin személyes okokkal magyarázza döntését. A 70 esztendős politikust a legutóbbi két esztendőben kétségkívül megtörték betegségei, volt két infarktusa, egy szélütése, csaknem mozgás- képtelenné tette egy súlyos csonttörés, s ezt tetézte magánéletének tragédiája, feleségének tavaly novemberi halála. Az utóbbi időben úgy írtak róla a világsajtóban, hogy elgyengült, megkeseredett, testének-lelkének bajaival mind nehezebben birkózó ember. Szertefoszlott a korábban példátlan határozottságával, sőt agresszivitásával kitűnő politikus képe — ez tény. De bármennyire személye' a lemondás oka, az mit sem változtat azon, hogy egy ilyen lépés messzire hathat az izraeli belpolitikában, s az ország sajátos helyzeténél fogva a nemzetközi porondon. Begin személye meghatározta Izrael politikáját az elmúlt fél évtizedben. 1977- ben került hatalomra az erősen jobboldali Likud párt vezéreként. Néhány kisebb, még szélsőségesebb párttal alakított koalíciós kormányt. Általa mind keményebb lett az izraeli politika. Ékes példa erre a ciszjordániai települések ügye, a tavalyi libanoni invázió, vagy akár az a logikátlan merevség, amelyet Tel Aviv a Camp David-i alku után Egyiptommal, sőt időnként Washingtonnal szemben is mutatott. Mindez persze olyan politikai tendencia, amelyet nem lehet csak Begin személyéhez kötni. S most a kérdés az, hogy e tendencia Begin távozásával módosul-e? S ha igen, milyen irányban? Jósolni senki nem mer. Egyelőre vasárnap és hétfőn saját párthívei és a szövetséges pártok vezetői egyfolytában próbálták rábeszélni Be- gint szándékának megváltoztatására . Döntő változásra senki nem ( számít. Sem Izraelben, sem az USA-ban, sem az arab világban. Mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy ezek után elképzelhető lesz egy új választás Izraelben. Megeshet, hogy majd a legnagyobb ellenzéki párt, a munkáspárt is közreműködik a hatalomban, ami már hozhat némi módosulást az ország külpolitikájában. De erre építeni — egyelőre — nem lehet. A. K. árvíz Spanyolországban A spanyolországi Baszkföldön pusztító hét végi esőzéseknek és áradásnak eddig harminckilenc áldozata van. Több tucat ember eltűnt, s feltételezhető, hogy az eltűntek egy része szintén életét vesztette. Egyes jelentések ötven halálos áldozatot sem tartanak kizártnak. Az anyagi kár egyelőre felmérhetetlen — jelentették hivatalos források. A természeti csapás több száz embert kényszerített lakóhelyének elhagyására Bil- baóban is, mert a város folyója, a Nervión kilépett medréből. A csapás következményeit súlyosbítja a járványveszély, s a bűnözők felbukkanása: a bilbaói rendőrség hétfőig több mint húsz személyt tartóztatott le fosztogatás miatt. Vasárnap estére az árvíz sújtotta városok és falvak nagy részében helyreállt az áramszolgáltatás. A lakosság élelmiszer-ellátását hajókon és csónakokon igyekeznek biztosítani. Ridropov üzenete Craxinak A Szovjetunió azt javasolja az olasz kormánynak, hogy jelentős mértékben járuljon hozzá a genfi tárgyalások sikeréhez — egyebek között ezt tartalmazza Jurij Andropov üzenete, melyet Jurij Karlov római szovjet ügyvivő hétfőn délután nyújtott át Bettino Craxi miniszterelnöknek. Mint a találkozóról kiadott közleményből kitűnik, az SZKP KB főtitkára az üzenetben felhívta a figyelmet a Szovjetunió legutóbbi leszerelési kezdeményezésére. — Az olasz kormány érdeklődéssel tanulmányozza a szovjet javaslatokat — hangoztatja a miniszterelnöki hivatal közleménye, megállapítva, hogy Olaszország — szövetségeseivel egyetértésben — kész pozitív módon hozzájárulni a valamennyi érintett részére kielégítő megoldás kereséséhez. Craxi jelezte, hogy részletes választ ad a szovjet vezető levelére. Politikai megfigyelők emlékeztetnek Giulio Andreotti vasárnap esti rögtönzött sajtóértekezletére is. Az olasz diplomácia vezetője Rimini- ben fontosnak minősítette a szovjet javaslatot, „amely — mint mondotta — olyan időpontban született, amikor jó szándékról tanúskodó konkrét tettekre van szükség és nem előítéletekre”. Megnyílt a palesztin konferencia Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár megnyitó beszédével hétfőn a genfi Nemzetek Palotájában megkezdte munkáját a palesztin kérdésről összehívott nemzetközi konferencia. A tanácskozáson több mint 120 állam, valamint a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet képviselői vesznek részt. A tíznapos tanácskozáson képviselteti magát az ENSZ több szakosított szervezete: a világszervezet Emberi Jogok Bizottsága, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az UNESCO, valamint több más nemzetközi, illetve nemzeti társadalmi szervezet. Megnyitó beszédében Pérez de Cuellar szólt azokról a feltételekről, amelyek nélkül nem lehet megteremteni a közel-keleti békét. Ezek a főtitkár szerint a következők: — Az izraeli erőket ki kell vonni a megszállt területekről; — Tiszteletben kell tartani a térség valamennyi államának szuverenitását, területi épségét és függetlenségét; — Olyan igazságos rendezésre van szükség, amely a palesztin nép törvényes jogain alapul — beleértve az ön- rendelkezéshez való jogot is. Begin elhalasztotta lemondását Begin izraeli kormányfő elhalasztotta a lemondására vonatkozó végső döntését. A hírt azután jelentették be, hogy az izraeli kabinet hétfőn rendkívüli tanácskozást tartott Begin távozási szándékáról. A miniszterelnök még hétfő este, vagy legkésőbb kedden reggel dönt véglegesen, hogy hivatalosan is benyújtja-e lemondását Haim Herzog államfőnek. Begin lemondási szándékáról a legtöbb izraeli lap azt írta, hogy megérett az idő a kormányfő lemondására — írta az UPI Tel Avivból keltezett jelentése. Örmény bosszú flz ASflLfl-rejtélv Egy hónappal ezelőtt a párizsi Orly repülőtéren végrehajtott véres merénylet után Franciaországot még mindig foglalkoztatja az ASALA- rejtély. Mi ez a szervezet, mely pokolgépével hét embert megölt, hatvanat megsebesített? Mit akar, és miért éppen Franciaországot választotta egyik legsúlyosabb vérengzésének a színhelyéül? Az ASALA nem ismeretlen Párizsban. Nevének a rövidítése francia: Örményország Felszabadításának Titkos Hadserege, amely — elsősorban — Törökország ellen harcol. A volt ottomán birodalom 1915-ben kegyetlen népirtást folytatott az örmény kisebbség — körében. Csaknem hetven esztendő múltán a világban szétszóródott fanatikus örmények még mindig ezt akarják megtorolni. Kelet-Törökország — az örmények ősi földjének része, amint ezt az US News and World Report térképe ábrázolja. Ismerjük meg a hátteret, a történelmi igazságtevés kedvéért. Az első világháborút követő békerendezés 1920- ban a franciaországi Sevres- ben elismerte a Törökországban élő örmények önálló államalapítási jogát. A három évvel később, 1923. július 24- én véget ért lausanne-i értekezlet azonban már csupán nemzeti jogról tett említést. Az Orly merénylet időpontját úgy rögzítették, hogy hozzávetőlegesen a lausanne-i konferencia lezárásának a hatvanadik évfordulójára essen. Hozzá kell tenni, hogy egy nappal korábban Brüsz- szelben gyilkoltak meg egy török diplomatát és volt merénylet Nagy-Britannlában is. Az Orly repülőtérre, pontoKöpeczi Béla beszéde (Folytatás az 1. oldalról) gyök.” Ennek a nevelői szellemnek tudatos vállalását, a derék tanítványok nevelésének örömét kívánom ezen a napon valamennyi pedagógusnak, óvónőnek, tanítónak, tanárnak, akik az oktatás és nevelés igazi letéteményesei. Ilyenkor, a tanév kezdetén jobban érzékelhető az iskola életének jellemző vonása, a szép hagyományokat őrző állandóságnak és az újat hozó változásnak, a folyamatosságnak és a megújulásnak együttesen érvényesülő ritmusa. Vannak olyan korszakok, amikor a tudomány vagy a társadalom változásai az újítást állítják előtérbe. Ilyenkor az új feltételekhez való alkalmazkodásnak nehezebb időszakát élik át az iskola irányítói, pedagógusai és tanulói egyaránt. Ilyenek voltak az előző tanévek, amikor új tanerveket és tankönyveket kellett bevezetni, annak a reformnak az alapján, amelynek egyik fő célja az oktatás tartalmi korszerűsítése volt. Az 1985/86-os tanévre lezárul ez a folyamat, amely hat esztendővel ezelőtt kezdődött meg, s most már összegezni tudjuk a sok forrásból gyűjtött tapasztalatot. Az újjal való ismerkedésnek országos szintű, azt mondhatnám, „kísérleti” időszakát sem átlépni, sem kiiktatni nem lehetett. Természetes volt tehát sokak idegenkedése az újtól. Ma elmondhatjuk, hogy a tantárgyak többségében a pedagógusok maguk ismerik fel a tartalmi korszerűsítés előnyeit, és fogadják el a megváltozott tanterveket és tankönyveket. Vannak persze olyan tankönyvek is, amelyeknek a hibáit a tanítás gyakorlata tárta fel. Jobb irányító, a nézeteket szembesítő, kísérleti munkával ezeket legalább részben el lehetett volna kerülni. Elhatároztuk, hogy megfelelő ütemben, gondos előkészítéssel a következő években elvégezzük a szükséges korrekciókat. Az elmúlt tanév legnagyobb vívmánya az ötnapos tanítási hét bevezetése volt. Ez az intézkedés társadalmunk egészét érintette, szülőket, iskolákat, közművelődési intézményeket és társadalmi szervezeteket. A gyakorlat és a kutatás tapasztalataira és eredményeire támaszkodva mondhatom el, hogy az új tanítási rendre való átállás erősebb megrázkódtatásokat nem okozott. Egyes iskolatípusokban, így különösen a szakközépiskolákban nagyobb terhelést jelentett, s ezen változtatni kell. Nem kell azonban változtatni a tanítási év időtartamán, amely nemzetközi összehasonlításban sem hosszú, inkább arra van szükség, hogy jobban használjuk fel az időt — különben az általános iskolákban — az ismeretek jó elsajátítására, az ismétlésre, a nevelési célok hatékonyabb érvényesítésére. Az új tanítási rend megkívánja, hogy a közművelődési és sportintézmények felülvizsgálják eddigi tevékenységük tartalmát, formáit, a nyitvatartási időt. Biztosítani kell, hogy a fiatalok élhessenek az iskolán kívüli művelődés, testedzés, kulturált szórakozás lehetőségeivel. Az új tanítási rend a családoktól is új ritmust, új tevékenységi formákat, új életmódot kíván, ha többet és jobban akarnak gyermekeikkel foglalkozni a munkára, a közösségi életre, az emberséges viselkedésre való nevelésben. Remélnünk kell egész társadalmunk érdekében, hogy a szülők élnek is az új lehetőségekkel, és értelmessé, érzelmileg gazdaggá teszik a gyermekeikkel együtt eltöltött időt. Az oktatásügyet nagy próbatétel elé állítja a demográfiai hullám. Társadalmunk az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett, hogy az általános iskolákban tantermek épüljenek. A múlt esztendőben is mintegy 1250 új és 400 eddig más célokra felhasznált termet vettünk igénybe. A következő évben folytatni szükséges az általános iskolák fejlesztését, s el kell kezdenünk a felkészülést a demográfiai hullám fogadására a középfokú oktatásban is. A megnehezedett gazdasági körülmények között a társadalom vállalja ezeket a terheket, vállalja nemcsak központi erőforrásokból, hanem helyi kezdeményezésből is. Az elmúlt évek egyik felemelő tanúságtétele volt, hogy a különböző közösségek hozzájárultak bölcsődék, óvodák, iskolák építéséhez, karbantartásához, felszereléséhez. A művelődési kormányzat köszönetét fejezem ki ebből az alkalomból mindazoknak, akik valamilyen módon segítették azt, hogy a gyermekeink megfelelő körülmények között tanuljanak. Ebben az évben is számos pedagógus kezdi munkáját — jó szívvel köszöntőm őket. Sajnos még mindig nem elegen, és sokan el is hagyják. Ennek természetesen több oka van. De talán nem ünneprontás azt mondani, hogy ha a pedagógusban hivatás- tudat él, akkor vállalja a nehézségeket és ha a társadalom tudva tudja, hogy mit tesz érte a pedagógus, akkor segíti is e gondok leküzdésében és a megérdemelt siker elérésében. A pedagógusok többsége lelkiismeretesen látja el feladatait, mindent meg kell tennünk, hogy javuljanak életfeltételeik, nőjön önállóságuk, érvényesüljön a tehetségük az iskola demokratikus légkörében. Az iskola közösség, és ahhoz, hogy jó közösség legyen, értelme fegyelemre és rendre van szükség, amelyben az igazi értékeket s ezek között is a jól végzett munkát megbecsülik és megbecsültetik. Fejlesztenünk kell az iskolák önállóságát, belső demokráciáját, a nevelőtestületek, szülői munkaközösségek, társadalmi szervezetek jó együttműködését, hogy a szocialista nevelőiskola céljaihoz közelebb juthassunk. Rövidesen vitára bocsátjuk azokat a javaslatokat, amelyek a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési feladatait határozzák meg. Bízunk abban, hogy a szakmai és társadalmi viták előmozdítják az egyetértést nagy nemzeti ügyünk felkarolásában és sikeres fejlesztésében, amelytől függ az elkövetkezendő nemzedék műveltsége, szak- képzettsége, embersége. Kívánok minden pedagógusnak, tanulónak és szülőnek örömteli munkát, abban a tudatban, hogy a fiatalság oktatásával és nevelésével a szocialista demokráciát, hazánk és népünk jövőjét szolgáljuk. sabban a török légitársaság ottani kirendeltségére különben nyilván azért esett a választás, mert az idén tavasz- szal egy fiatal örmény terrorista a Szajna partján négy török diplomatát túszul ejtett, a francia rendőrség letartóztatta, s az ő szabadon bocsátását akarták kikényszeríteni a pokolgéprobbantással. A színhely kijelölésének politikai okai is voltak. A szocialista többségű francia kormány, a törökországi örmény emigráció szerint, ügyükben' kétértelmű magatartást tanúsít. Elismeri az örmények nemzeti jogait és sajnálatosnak tartja, hogy a mai ankarai vezetés visszamenőleg nem hajlandó kárhoztatni történelmi elődjét az 1915-ös példátlan népirtásért. Ugyanakkor hozzáteszi Párizs, hogy a mai török kormányzatot, szövetségesét a NATO-ban, nem lehet vádolni a múltbeli borzalmakért. A politikai megítélés, miként az alkalmazott módszer, mélységesen elítélendő. A közvélemény szembe is fordult vele. Az Orly merénylet óta se szeri, se száma a francia sajtóban a leleplező írásoknak, amelyek az ASALA — sokszor nem teljesen bizonyított — kapcsolatait tárják föl. írnak arról, hogy a terrorszervezet egyik központja az iszlám forradalmi Iránban található, ahol mintegy félmillió törökországi örmény menekült él. Az ASALA-nak itt állítólag tömérdek pénze van, nagy befolyása, több lapja, és az egyik egyetem falai között a hívei katonai kiképzésben részesülnek. Az Orly merénylet után a francia rendőrség meglepeAz örmény terroristák Lisszabonban szintén júliusban elfoglalták és felgyújtották a török nagykövetséget. tésszerű házkutatásokat, váratlan razziákat rendezett az örmény negyedekben és nemcsak uszító röplapokat, hanem fegyvereket, a repülőtéren használt pokolgéppel egyező szerkezeteket talált. őrizetbe vették az ASALA franciaországi vezérkarát, köztük azt a huszonkilenc éves fiatalembert, aki a véres pénteken 500 frankért rábízta a halálos csomagot egy török utasra: a szerencsétlen az egyik első áldozata volt a tettnek. A párizsi rendőri és bírói szervek azóta mindenütt és mindenben terroristákat keresnek. Az Orly repülőtér azóta szinte osromlott erőd; a török légi járat utasait rejtett földalatti részlegből indítják, itt kell gyülekezniük az utasoknak. Az előzetes vizsgálat keményen szigorú. De vannak az ügynek francia belpolitikai vonatkozásai is. A jobboldal kárhoztatja a baloldali kormányt, mert szerinte nem eléggé határozott a politikai alvilággal szemben. Mitterrand bizonyítani óhajt; ebben az ügyben — hangoztatta — nincs helye megalkuvásnak. Az ASALA pokolgépe júliusban hét embert ölt meg Párizs Orly repülőterén.
