Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

40 ország szakembereinek részvéteiével Megkezdődött a békekutatók X. kongresszusa Gondoskodnak a kastélyparkokról Évenként 400 hektár új erdő megyénkben Minőség B ecsengettek. Frissen meszelt falak, fel­újított padok és szemléltetőeszközök közé hívta a nyár örömeitől, élményeitől telített diá­kokat a csengőszó. Soku­kat csupán egy napra, hi­szen már kiadták a jel­szót: irány a kert. Taná­rok mondták: „Gyerekek, holnap almát szedünk.” Régóta így van. Szinte ge­nerációk nőnek fel úgy, hogy az első leckét bioló­giából kapják: az almafá­kat, a fák gyümölcsét és az almaszürettel járó munkát kell megismerni­ük. Jó-e ez vagy sem, ne vitassuk. Szükség van a diákok munkájára és ezt ma már szülők, pedagó­gusok és gyermekek egy­aránt érzik, értik. Idén a megyében 600 ezer ton­na alma termett. Ennek leszedésében, csomagolá­sában nem csupán segít­ség, de nélkülözhetetlen munkaerő az az 50—60 ezer fiatal, akiknek neve­tésétől, dalától bő két hó­napig hangos lesz minden kert. A tanulónak, gim­nazistának, egyetemistá­nak az almaszüret első­sorban „jó buli” és csak másodsorban felnőttes feladat. A tsz-nek, állami gazdaságnak viszont nincs és nem is lehet ilyen vé­leménye. ök munkát, jó és minőségi munkát vár­nak. Van tehát egy ellent­mondás. Ezt kell felolda­ni. A korábbi években az anyagi érdekeltséget vél­ték varázsigének. Legyen a pénz a diákoké és hogy sokat keressenek (vagy eleget), alkalmazták ná­luk is azokat a teljesít­ménynormákat, amelye­ket minden időszaki mun­kásra, tsz-tagra meghatá­roztak. Ennek volt ered­ménye. Most sok helyen finomítottak a dolgokon. A javadalmazás miként­jét a minőséghez kötik. Gazdasági, kereskedelmi elvárások szorítják erre az üzemeket, felismerve azt is, hogy a pedagógu­sok érdekeltségét is nö­velni szükséges. Az új tö­rekvés jó, eredményre ve­zethet ... fiúk, a lányok te- hát a kertekbe mentek. Szép, szí-; nekben gazdag őszelő és érett alma fogadja őket. Jó lenne, ha örülnének a fénynek, a fák zöldjének, az almák piros színének, de még jobb lenne, ha megértenék: a gyümölcs, amit a kezükbe vesznek érték és vigyázni kell rá. Legyenek vidámak, paj­kosak, az sem baj, ha hancúroznak egy kicsit, de óvják önmagukat, sa­ját épségüket és tiszteljék meg a gyümölcsöt meg- termelők munkáját saját munkájuk gondosságával. S. E. v _____________y Győrött hétfőn megkezdő­dött a Nemzetközi Békekuta­tó Társaság, az IPRA X. kongresszusa. A négynapos tanácskozásra a világ 40 or­szágából csaknem 250 elmé­leti szakember érkezett. A vendégeket Szakamoto Josi- kazu, a tokiói egyetem pro­fesszora, az IPRA főtitkára és Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára köszöntötte, majd plenáris ülést tartottak. A tanácskozáson áttekintették a Sokrétű munkát végez Nyíregyházán a Mezőgazda- sági Tervező és Élelmiszer- ipari Beruházó Vállalat. A tervezés mellett a beruházá­sok lebonyolítását, valamint a műszaki ellenőrzést is el­látja. Jelentős feladatot vál­lalt az AGROBER a meglévő hűtőtárolók felújításában, így került sor a nyírmadai és a vajai termelőszövetkezetek­ben az 1200, illetve ezerton­nás tárolók rekonstrukciójá­ra. A meglévő épületeket újítják fel, s a régi gépek helyére a legkorszerűbb hű­tőberendezéseket szereli a fővállalkozó, a DIGÉP. A nyírmadai beruházás kilenc-, a vajai öt és fél millió forint­ba kerül, s szeptember köze­pén tartják a próbaüzemet, így az idei termésből már ezekbe a tárolókba is kerül. A tiszadobi Táncsics Terme­lőszövetkezet elavult hűtőtá­rolójára most készítik a ter­vet.! Már a kivitelezési munkák tartanak a nagyecsedi, a porcsalmai és a kálmánházi közös gazdaságok tehenészeti telepein; Nagyecseden 33 mil­lió forintos költséggel fel­újítják és hatszáz férőhe­lyesre bővítik a telepet, Porcsalmán pedig tízmillióba kerül a 320 férőhelyes tehe­nészeti telep rekonstrukciója. Mindkettő jövőre készül el. Kálmánházán már az év vé­gén átadják a kétszáz férő­helyes növendékmarha-istál- lót. A házilagos kivitelezés­békekutatás időszerű felada­tait, s meghatározták a so­ron következő tennivalókat. A hét folyamán számos előadás hangzik majd el, amelyen főként arra keres­nek választ, hogy az elméleti kutatások eredményei meny­nyiben és miként járulhat­nak hozzá a békemozgalmak új szakaszának fejlődéséhez. Szó lesz arról is, hogy — a jelen nemzetközi események ismeretében — milyen len­ben, Mezőfa-szerkezettel épü­lő istálló négymillió forintba kerül. A Nyírmadai Állami Gazdaságban a rekonstrukció végeztével száz tehénnel töb­bet tarthatnak, s a beruházás hárommillió forintot emészt fel. A tehenészeti telep re­konstrukcióját tervezik a szamosszegi termelőszövetke­zetben és a Kemecsei Állami Gazdaságban is. Dombrádon és Tornyospálcán pedig ser­téstelep felújítását végzik. Két helyen, Felső-Szabolcs- ban és a Tisza—Szamos tér­ségében folynak jelenleg komplex meliorációs mun­kák. Ezek terveit is az AG­ROBER készíti, s az elké­szült tervek alapján végzik a munkát Kemecse, Vasme- gyer, Nagyhalász körzetében. A tervezés stádiumában van Ibrány, Tiszabecs, Csaholc, Szatmárcseke, Kölese térsé­gének víz- és talaj rendezése. Száz hektár dió telepítésére kért tervet a tiszakóródi, 42 hektár telepítésére pedig az újfehértói Lenin Termelőszö­vetkezet. Tyúkodon 20 hektá­ron szilvát szándékoznak te­lepíteni. Pormentes, szilárd burkolatú utat tervez az AG­ROBER a nyíregyházi Vörös Csillag és a szakolyi Egyet­értés termelőszövetkezetek megrendelésére, jövő évi ki­vitelezéssel. A mezőgazdasági tervezé­sek mellett lakóházakat is terveznek a Nyékládházán gyártott Mezőpanelből. Kis­várdán 52 ilyen lakást építe­denciák válhatnak uralkodó­vá a 90-es évek külpolitiká­jában. A témák részletes ki­fejtésére és megvitatására a szekcióüléseken nyílik lehető­ség. A Nemzetközi Békekutató Társaság tevékenységében jelenleg 40 ország 60 intéz­ménye vesz részt. Hazánk megnövekedett politikai és tudományos tekintélyének bizonyítéka, hogy az idei ju­bileumi, X. kongresszust Győrben rendezik meg. nek. A megyei tanács megbí­zásából elkészítették a nagy­dobosi nevelőotthon fejlesz­tési tervét, készül a kálmán­házi négy tantermes, torna­teremmel ellátott iskola ter­ve, ugyancsak Mezőpanelből. A Nyíregyházi Városi Tanács megbízásából elkészítették a Korányi út mentén lévő tel­kek beépítési tervét, út- és közműhálózatát. Ezenkívül folyamatban van a nyíregy­házi szeméttelep tervezése, valamint a családi házas tel­kek kialakításához Nyírsző­lős, Oros és Borbánya térsé­gében út- és közműhálózat tervezése. (sb) Az országos tanévnyitó ün­nepséget vasárnap Szekszár- don, a Béri Balogh Ádám ut­cában épített 28 tantermes új általános iskola udvarán tar­tották meg. A mintegy ötezer ember részvételével megtar­tott ünnepségen Köpeczi Bé­la művelődési miniszter mon­dott beszédet. Az ünnepség egyben a helyszínén emelt új iskola avatója is volt. Szekszárdnak ez az új oktatási intézménye, a huszonnyolc tantereim va­Erdőtelepítésről és a -meg­óvásról kértünk tájékoztatást a megyei tanácson Mosonyi Gyula erdészeti és termé­szetvédelmi főelőadótól. Meg­tudtuk, hogy a MÉM erre az évre 14 millió 500 ezer forin­tot biztosított szabolcs-szat- mári mezőgazdasági nagy­üzemeknek célcsoportos álla­mi támogatásként, mintegy 400 hektár új erdőtelepítésre. Az új telepítés tervezett fa­fajtái: 100 hektár tölgy, 155 hektár akác, 45 hektár nyár, 21 hektár fűz és 7S hektáron egyéb faféleség. Az időará­nyosan betervezett erdősítést tavasszal a mezőgazdasági nagyüzemek lényegében el­végezték. A fajtaarány akác­csemete hiányában eltolódott a tölgy- és a nyárfa javára. Ebben az évben, terv sze­rint a megyében 625 hektár erdőt újítanak fel. E célra 26 millió 650 ezer forint állami támogatás áll rendelkezésre. Ezt a munkát tavasszal 550 lamint a nagyméretű torna­terem és a szertárak mellett ezeradagos főzőkonyhával és háromszáz * személyes étte­remmel is) rendelkezik, sőt orvosi és fogorvosi rendelő is működik a falai között. A miniszter az ünnepségen ki­tüntetéseket adott át azok­nak, akik a korszerű iskola létrehozásában különösen ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tottak és beszédet mondott. —1 A tanév megnyitása al­kalmából Szekszárdról kö­hektáron végezték el, a többi őszre maradt. Az elkövetkező időben, a MÉM támogatása alapján, évente a megyében 400—420 hektár célcsoportos erdőtele­pítésre lesz lehetőség. Felújí­tásra ugyancsak várható to­vábbi állami támogatás. A megyei tanács pénzügyi osztálya erre az esztendőre 14 park rekonstrukciós, vala­mint két igen nevezetes, egyedülálló fa ápolási mun­káinak elvégzésére 2 millió 660 ezer forintot biztosított A kastélyparkokat, a megyei tanács határozata szerint, vé­detté nyilvánították, köztük ismertebb a tiszadobi, bakta- lórántházi, vajai, gávaven- csellői, tiszavasvári, kálló- semjéni és kocsordi. A me­gyében őrzött két óvott fa. a szabolcsbákai három méter átmérőjű óriás hársfa és a közismert nagyari PetőEi ’tölgyfa. (a. b .) szöntöm az alsó-, közép- és felsőfokú tanintézetek tanu­lóit, s azokat a szülőket és nagyszülőket, akik gyer­mekeiket vagy unokáikat most kísérik először az is­kolába. Abból a városból kö­szöntőm mindnyájukat, ahol száz évvel ezelőtt született a XX. század egyik nagy ma­gyar költője, Babits Mihály, aki életének másfél évtizedét töltötte a katedrán. „A tanár­ság szívem szerint való pálya volt” — írta Babits 1923-ban. „Derék tanítványokat ne­veltem, akikre büszke va­(Folytatás a 4. oldalon) Tervezi az AGROBER Hűtőház, vízrendezés, közmű Országos tanévnyitó Szekszárdim Köpeczi Béla beszéde Befejeződtek a zenei napok Kodály-szobrot avattak Nyírbátorban Vasárnap a XVII. nyír­bátori zenei napok záró- hangversenye előtt avatták fel a református műemlék templom parkjában Kodály Zoltán szobrát. Az ünnepségen részt vett többek között Knopp And­rás, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető­helyettese; ott voltak a me­gye, a város, a járás párt-, állami és társadalmi szer­veinek képviselői. Jelen volt az eseményen dr. Bar- tha Tibor, a Tiszántúli Re­formátus Egyházkerület püspöke, az Elnöki Tanács tagja. Jánvári Tibor, városi ta­nácselnök megnyitója után Gyúró Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese Kir- chmayer Károly SZOT-dí- jaá szobrászművész jelen­létében leplezte le a Ko­dály-szobrot. (További írá­sunk a zenei napokról a 2. oldalon.) Első képünkön: a szobor­avatás ünnepélyes pillana­ta. Második képünkön: a hangversenyteremben. (Elek Emil felvétele) M Kelet­nbgyarorszafl XL. évfolyam, 204. szám ARA: 1,40 FORINT 1983. augusztus 30., kedd A sényői Zöld Mező Termelőszövetkezet elektrotechnikai melléküzemében, a BEAG debreceni gyára részére havon­ta 300—400 jelfogó sávot készítenek telefonközpontokhoz. (Jávor László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents