Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-26 / 201. szám
A Kelet-Magyarország 1983. augusztus 26. I Bn I Namíbia napja A ugusztus 26. Namíbia napja a világpolitikai megemlékezések sorában. Tizenhét esztendeje, ezen a napon az afrikai hazafiak egy csoportja fegyverrel támadt a Dél-afrikai Köztársaság katonáira Namibia földjén. Az ország jelen századi története ezzel a nappal új szakaszba lépett: a fegyveres felszabadító harc szakaszába. A kezdet hatvan évre nyúlik vissza. 1920-ban lett az akkor Délnyugat-Afri- kának nevezett hatalmas és gazdag terület a népszövetség mandátumává, amelynek igazgatását a Dél-afrikai Unióra, a szomszédos fejlett, erős, de fajgyűlölő államra bízták. Később, — a második világháború nyomán az ENSZ gyámsági területté nyilvánította Namíbiát, de a dél-afrikai rendszer nem ismerte el a világszervezet jogait. Sőt, 1949-ben bekebelezettnek nyilvánította Namíbiát. Voltaképpen azóta folyik a politikai, majd a fegyveres harc Namíbia függetlenségéért. Az ENSZ 1967-ben hivatalosan megvonta a Dél-afrikai Köztársaság jogát Namíbia igazgatására, a nemzetközi határozatot azonban Pretoria mindmáig figyelmen kívül hagyja. Csakhogy a világ nagyot fordult az elmúlt másfél évtizedben. A dél-afrikai apartheid rendszer a nyílt fajüldözés és Namíbia törvénytelen megszállása miatt elszigetelődött <*u8g- ban. Közben viszont “a* na- mibiai nép egyedüli törvényes képviselőjének elismert mozgalom, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet, SWAPO gerillaháborút indított a dél-afrikai megszállók ellen. Pretoria már százezer katonát kénytelen állomásoztatni Namíbiában. Biztonságban mégsem érezheti magát. Főleg nem, mert mind nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik rá, immár a fejlett tőkés országok részéről is. Nem csoda, ha a 80-as években engedékenyebb lett a dél-afrikai kormány Namíbia ügyében. Évek óta folyik a diplomáciai közvetítés a független Namíbia megteremtése érdekében. De Pretoria semmiképpen sem akarja megengedni, hogy a radikálisan antiim- perialista, s eként Dél- Afrika számára veszedelmesen baloldali SWAPO kerüljön hatalomra Namíbiában. Ezt a nyersanyag- forrásokat féltő nyugati országok is szeretnék elkerülni. Rendezési terveikben eként a nyugatbarát, s Pretoriával alkura hajlandó namíbiai politikai erőket igyekeznek előtérbe helyezni. n SWAPO-t azonban lehetetlen pályán kívülre szorítani, hiszen a lakosság java része mögötte áll. Nehéz hát a kompromisszum meglelése, amivel ezen a héten éppen •az ENSZ főtitkára kísérletezik a helyszínen. Tizenkét év óta először tárgyal a világszervezet vezető diplomatája pretoriai politikusokkal, de — a jelek szerint — most sem sikerült jobb belátásra bírni őket. Namíbia függetlensége változatlanul távolinak tűnik. Avar Károly Szovjet—amerikai gabonaegyezmény Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és John Block amerikai mezőgazdasági miniszter csütörtökön Moszkvában aláírta a két ország közötti, — a múlt hónapban Bécsben kidolgozott — új, öt évre szóló gabonaegyezményt. Mint ismeretes, Washington 1979-ben rendelt el gabonaszállítási embargót a Szovjetunió ellen, s a korábbi szerződés lejárta után hosz- szabb ideig nem dolgoztak ki új dokumentumot. 1979 óta az Egyesült Államok részaránya a szovjet gabonaimportban igen jelentősen: több, mint kétharmadával csökkent. Az új egyezmény a korábbihoz képest jelentősen megemeli a szovjet vásárlások szintjét. Mitterrand a csádi helyzetről Mitterrand elnök a Le Monde csütörtöki számában megjelent interjújában föderációs megoldást javasolt a csádi problémára, s azt hangoztatta, Franciaország azon fáradozik, hogy „leültesse egy asztal köré a csádiakat”. Ugyanakkor Líbiát agresszióval vádolta, s azt állította, hogy Franciaország csak a „líbiai invázió” miatt avatkozott be a csádi polgárháborúba. Az elnök kijelentette, hogy Csád kettéosztása elfogadhatatlan lenne, s a tárgyalásoknak arra kell irányulniok, hogy helyreállítsák az ország területi integritását és szuverenitását. „Egy föderáció azonban gyakran jobban megfelel a realitásnak, mint egy olyan formális egység, amelyet állandóan megsértenek” — tette hozzá. Az elnök meg nem támadási szerződést is javasolt a térség országai között, s hangsúlyozta, hogy a probléma rendezésében fontos szerepet tölthet be a Afrikai Egységszervezet és az ENSZ is. Franciaországnak nem érdeke, hogy belekeveredjék a csádi darázsfészekbe — mondotta Roland Leroy, az FKP Politikai Bizottságának tagja, a L’Humanité főszerkesztője a Paris Match-nak adott nyilatkozatában. Hozzáfűzte: tizenhét év óta még egyetlen francia katonai beavatkozás sem vezetett eredményre Csádban. A kommunisták már az első beavatkozás bejelentésekor nyugtalanságukat fejezték ki, és újabb katonai egységek Csádba küldése távolról sem csökkentette ezt a nyugtalanságot. — Mégis reményt kelt az — folytatta Leroy —, hogy a kormány leszögezte: nem hanyagol el semmilyen lehetőséget annak érdekében, hogy tárgyalások útján békés megoldást találjanak. „Mi azt kívánjuk, hogy Franciaország tevékeny szerepet játsszék a tárgyalások sikere érdekében” — hangsúlyozta Leroy. Ellenforradalmi támadás Mozambik ellen A Dél-afrikai Köztársaság által támogatott ellenforradalmi banditák augusztus 21- én Mozambik központi tartományában, Zambéziában meggyilkoltak két szovjet geológust és két mozambiki munkást. Egy bányaüzem ellen intézett támadásuk során az ellenforradalmárok további nyolc szovjet és mozambiki állampolgárt elhurcoltak — közölte a nemzet- védelmi minisztérium csütörtökön Maputóban. A támadás Aminas de Mozambik nevű üzem és a külföldi szakemberek ottani lakóhelye ellen irányult. A térképen OLVASHATÓ SZÖVEG FORDÍTÁSA: Az egyesített energiarendszer legfontosabb (itt kilovoltos, vagy ennél nagyobb feszültségű), határokon átnyúló távvezetékei. 1. 150 kilovoltos vezeték, 2. 750 kilovoltos vezeték építés alatt, 3. 400 kilovoltos vezeték, 1. 220 kilovoltos vezeték. A kölcsönös villamosenergia-szállftás mennyisége 1981-ben (millió kilowatólában). Egymást segítve Több, mint húsz esztendeje, 1963. január 1-e óta működik Prágában a KGST-or- szágok egyesített villamos- energia-rendszerének központi teherelosztója. Itt egyeztetik a hét tagország — Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió — egymás közötti villamosenergia-szállí- tásait, összehangolják a nemzetközi távvezeték karbantartását, intézik az úgynevezett áramkölcsönzéseket. Az energiarendszer erőműveinek összteljesítménye két évtized alatt öt és félszeresére nőtt, ami több, mint az NSZK és A fehér szarvas titka — A fehér szarvas titka — mondják Szófiában, a természetvédelmi hivatalban — voltaképpen Parangalica titka. Hogy mi az a Parangalica? Tarka hegyláncolat, amelyet a Sztruma és a Meszta folyó szel át, a dél-bulgáriai Pirin vidékén. Ezeröitszáz hektáros területe lucfenyő, jegenyefenyő, balkánfenyő, juharfa, s boróka borította őserdő. Természetvédelmi terület. Olyan, amelyet az UNESCO külön nyilvántart, s ahol nem mindennapos megfigyeléseket végeznek. Nevét fél évszázada kapta. Az itteni lakosok nevezték el Parangalicának: a szó megőrzött, tiltott, titkos helyet jelent. Ezeket az erdőket már akkor érinthetetlennek nyilvánították, hiszen szembetűnő szépségű Bulgária látványosságai sorában is különleges. Az ENSZ nemzetközi tudományos szervezete ezt a területet a világ ama rezervátumai közé sorolja, amelyekben egyedülálló természetrajzi jelenségek láthatók. A parangalicai lucfenyők átlagmagassága például negyven méter. Némelyiküknél másutt Európában nincs is magasabb, másutt is alig. A féd évszázada érintetlen őserdő egy-egy hektárra jutó faanyaga eléri az 1600—1700 köhméitert, ami szintén a világrekordok közé tartozik. Nemzetközi kutatással most az ökológiai rendszert, a bioszféra szennyeződését, s az őserdő védekezését vizsgál-' ják. Az UNESCO-program- ban részt vesz a Bolgár Tudományos Akadémia 14 intézete, sok más tudományos szervezet tudósával. Az eredmény? Erről még korai beszélni, egyelőre még ismeretlen. Akárcsak a fehér szarvas titka — arról sem lebbent még fel a fátyol. De valószínű, hogy a szarvas fehérsége az öröklött géneken kívül Parangalica különleges klímájának, érintetlen, páratlan környezetének is köszönhető. Franciaország erőműveinek összteljesítménye. Távvezetékek A nemzetközi energiacsere megvalósításához nagy teljesítményű távvezetékeket kellett építeni. Jelenleg 22 ilyen, országok közötti távvezeték működik 220 kilovolt és ennél nagyobb teljesítménnyel. A legnagyobb teljesítményű az 1979-ben felavatott, 750 kilovoltos Vinyi- ca—Albertírsa közötti távvezeték, amely több KGST-ál- lam együttes erőfeszítésével jött létre. Ez a távvezeték teremtett kapcsolatot az egyesített energiarendszer és a szovjet „Dél” egységes energiahálózat között, amely része a Szovjetunió hatalmas, egységes elektromos energiarendszerének. (A Szovjetunió területén összesen tizenegy energia- rendszer működik, amelyek közül csupán kettő — a közép-ázsiai és a távol-keleti nem tartozik még az egységes rendszerhez. A Szovjetunióban 1982-ben összesen 1366 milliárd kilowattóra elektromos áramot termeltek, ennek több, mint 90 százalékát az egységes energia- rendszerhez tartozó erőművek állították elő.) Jelenleg épül a második 750 kilovoltos energiahíd, a nyugat-ukrajnai Hmelnickij és a lengyel Rzeszów város között. A harmadik 750 kilovoltos vezeték az épülő délukrajnai, Ogyessza melletti atomerőműből vezet majd Románián keresztül Bulgáriába, a dobrudzsai elosztóállomásig. Biztonság Az energiaszövetség hasznos valamennyi KGST-or- szág számára. Azonnali segítséget jelent, ha valamelyik országban erőmű vagy távvezeték meghibásodik. Az áramellátás biztonságát enél- kül csak lényegesen nagyobb tartalékenergia előállításával és ennek megfelelően nagyobb teljesítményű erőművek építésével lehetne biztosítani. Az egyesítés ily módon jelentősen növeli az elektromosenergia-termelés gazdaságosságát. Húsz évvel ezelőtt, a központi áramelosztó létesítésekor csupán két 200 megawatt vagy ennél nagyobb teljesítményű erőmű tartozott az energiarendszerhez. Jelenleg 275 az ilyen erőművek száma. A nagy teljesítmény azzal az előnnyel jár, hogy az egy megawattra eső beruházás olcsóbb, kevesebb munkaerőt igényel és az egy kilowattóra előállításához kevesebb fűtőanyag szükséges. Másfelől: csak a nemzetközi rendszer teszi lehetővé a kisebb országok számára is e nagy teljesítményű erőművek gazdaságos működését. Ez vonatkozik azokra a nagy — 440, majd 1000 megawatt teljesítményű atomerőművekre is, amelyek a KGST- országokban létesültek, illetve létesülnek. Az egyesített energiarendszer nélkül a KGST-országok — a Szovjetunió kivételével — lényegében nem fejleszthetnék ki atomenergiájukat. Áramkölcsönök Az időeltolódások, az eltérő klimatikus viszonyok és a szokások különbözősége következtében az egyes energiarendszerek terhelési csúcsai eltérnek egymástól. Ezt a körülményt a kölcsönös szállításoknál hasznosítják. Az időszakonként szabad erőmű-kapacitást egymás rendelkezésére bocsátják, majd megállapodás szerinti időpontban hasonló energia- mennyiséget visszakapnak. Minden országban más-más időpontban van a csúcsfogyasztás. Moszkvában például, az időeltolódás miatt, két órával korábban, mint Budapesten. így kölcsönösen kisegíthetik egymást. A diszpécserközpontot a hét részt vevő ország kor- mánymegbízottaiból álló tanács és az igazgatóság irányítja. A rendszeresen ülésező tanács szabja meg a szervezet munkájának alapelveit, igazolja a kölcsönös áramfelhasználás diagrammját, az igazgatóság pedig végrehajtja a tanács határozatait és felelős a napi operatív munkáért. A tanács csak valamennyi állam egyetértésével hozhat határozatokat. Ez egyébként megfelel a KGST más területein alkalmazott gyakorlatnak. A diszpécserközpont hangolja össze a nemzeti főelosztók tevékenységét, de utasításokat nem adhat azoknak. A szervezet igazgatójának tisztét rotációs alapon kétévenként más-más állam megbízottja tölti be. Gáti István A titokzatos fehér szarvas. (Fotó: Sofiapress)
