Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

GENF Világ­konferencia Hollai Imre, az ENSZ- közgyűlés jelenlegi, 37. ülésszakának elnöke hétfőn Genfben felszólalt a fajül­dözés és a faji megkülön­böztetés elleni II. világkon­ferencián. Beszédében ki­emelte annak jelentőségét,, hogy a világ számos népe és kormánya a fajüldözés és faji megkülönböztetés elleni harcnak szentelt évtized alatt elkötelezte magát az apartheid minden formájá­nak megszüntetése mellett. Fontos feladatként jelölte meg, hogy a világ vala­mennyi tisztességes embe­rét mozgósítsák erre a küz­delemre. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke üzenetet in­tézett a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni harc második világkonfe­renciájához, amely augusz­tus elsején kezdte meg munkáját Genfben. A helsinki évfordulón Újabb szovjet békefelhívás JÓL SIKERÜLT AZ A REKONSTRUKCIÓ, amelyet a vásárosnaményi forgácslap­gyárban hajtottak végre a finn gépsoron. Ennek nyomán folyamatossá vált a terme­lés, s nemcsak belföldi ellátásra, hanem exportra is szállítanak forgácslapot. Képün­kön a gyártóprésröl lekerülő forgácslapokat méretre vágják, s egy körforgó tárolón pihentetik, amig a hőprésnél felvett melegtől lehűl. (Jávor László felvétele) A helsinki záróokmány alá­írásának nyolcadik évfordu­lója alkalmából Moszkvában hétfőn nagygyűlést rendezett az európai biztonság és együttműködés szovjet bi­zottsága. Előadói beszédében Alekszej Sityikov, a bizott­ság elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetsé­gi tanácsának elnöke méltat­ta a nyolc évvel ezelőtti ese­mény és a záróokmány jelen­tőségét. A nagygyűlésen elfogadott felhívás a többi között meg­állapítja: a szovjet nép sen­kinek sem engedi meg a vi­lágban és az Európában ki­alakult egyensúly megbontá­sát, országa fenyegetését. A szovjet közvélemény teljes mértékben támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a kialakult helyzetben a Szov­jetunió és szövetségesei vé­delmi erejének szükséges szinten történő fenntartását tűzik ki célul. A dokumentum hangsú­lyozza: az. új amerikai raké­ták nyugat-európai telepítése — akárhány rakétáról is le­gyen szó — csapást mérne a fegyverzetkorlátozásról már folyó tárgyalásokra, újabb súlyos károkat okozna az államok közötti bizalom lég­körének, megnövelné egy esetleges katasztrófa kirobba­násának veszélyét akár a vé­letlen következménye lenne az, akár azoknak rosszindula­tú tevékenységéből következ­nék be, akik katonai fölény­re törnek és az első csapással akarják megnyerni a nuk­leáris háborút. A szovjet közvélemény egyetért az Európában, az Egyesült Államokban és az egész világon kibontakozott békemozgalom résztvevőinek követelésével: azonnal, amíg nem késő, hagyjanak fel a nukleáris háborúra történő felkészüléssel az egész vilá­gon. A dokumentum végezetül felhívással fordul a békéért aggódó valamennyi ember­hez: tegyenek meg mindent, fokozzák erőfeszítéseiket an­nak érdekében, hogy az 1983- as esztendőben sikerüljön fordulatot elérni a katonai enyhülés irányába. Diákok, katonák segítőnek — Foglalkoztatják a családtagokat is Almaszttretre készüllek a gazdaságok Vendégeink Dortmund—Brüsszel Békemenet A holland—belga határhoz érkezett vasárnap a „Dort­mund—Brüsszel ’83” béke­menet. Az új amerikai közép­hatótávolságú nukleáris raké­ták tervezett nyugat-európai telepítése ellen tiltakozók me­nete, amely a nyugatnémet nőszövetségek felhívására jú­lius 9-én indult el Dortmund- ból, az elmúlt három héten keresztülhaladt a Német Szö­vetségi Köztársaság, Hollan­dia városain. A nyugat-euró­pai békeharcosok augusztus 6-ra, a Hirosima elleni atom­támadás évfordulójára érkez­nek a NATO brüsszeli köz­pontjához, ahol átnyújtják tiltakozásukat a Pershing—2 rakéták és a robotrepülögé- pek nyugat-európai elhelye­zése ellen. Enyhített a szárazságon a pénteki eső. amely megye- szerte áztatta a földeket, de kevés volt a hiányzó víz- mennyiség pótlására. Azért mindenütt felfrissült a határ, átmenetileg csökkentette az aszályt, s bizony minden nö­vénynek, különösen a kuko- ricána'- tett jót. A 3900 hek­tárnyi másodvetésű növény fejlődését is elősegítette és könnyíti a tarlóhántó gépek munkáját. Az almáskertekben másfél, két héttel előrébb tart a gyü­mölcsérés a szokásosnál. A starking erősen színesedik, s a jonatánok is pirosodnak már. A hét végi csapadék a kertekben is jótékonyan érez­teti hatását, hiszen a száraz­ság nem kímélte az almafá­kat sem. A természetes gyü­mölcshulláson felül is hullik a termés a vízhiány követ­keztében. Tizenkét, tizenhar­madik permetezésnél tarta­nak a mezőgazdasági nagy­üzemekben. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályán elkészítették a munkaerőmérleget. Eszerint az idén Ötvennyolcezer álta­lános iskolai, közép- és felső­fokú tanintézetben tanuló diák, hallgató munkájára szá­míthatnak a megyei gazdasá­gok. Ebből negyvenezer Sza- bolcs-Szatmárban tanuló he­tedik és nyolcadik osztályos általános iskolás, valamint középiskolás diák szedi majd az almát. A megyén kívülről itt lesznek a budapesti Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem, a műszaki, az orvostudo­mányi egyetem hallgatói, deb­receni és miskolci egyetemis­ták, aztán Salgótarjánból, Debrecenből, Nyergesújfalu­ból, Ózdról, Dorogról érkez­nek középiskolások, összesen 14 ezer kétszázan. A fiatalokat táborokban helyezik el csakúgy, mint a két nyíregyházi főiskola két­ezer hallgatójának egy ré­szét. Rajtuk kívül Hajdú-Bi- har megyéből jönnek még középiskolás diákok, akik a nyírlugosi, balkányi. tiszalöki gazdaságokban segédkeznek az almaszedéskor. Minden diák, hallgató öt napot dol­gozik, s a táborokban turnu­sonként 2500—3000 fiatal lesz. Az idén sem maradnak ki az őszi betakarítás munkái­ból a katonák. Szeptember 5- től november 25-ig dolgozik a megyében öt turnusban, több mint kétezer katona, akik között főiskolás hallgatók is lesznek. Emellett harminc gépjármű is enyhíti az ilyen­kor szokásos szállítási csú­csot. Jó jel, hogy ebben az esz­tendőben bátrabban nyúlnak a gazdasági vezetők a helyi lehetőségekhez. Ez azt jelen­ti, hogy egyre jobban bevon­ják a közös munkába a szö­vetkezeti tagok, állami gaz­dasági dolgozók családtagjait, a községekben élőket. Ezt a legkülönfélébb premizálási módszerekkel, szolgáltatá­sokkal, juttatásokkal érik el. S az előzetes tervek szerint a jövőben méginkább növelik majd a dolgozók családtag­jainak foglalkoztatását, (sb) Tiszthelyettes-avatás volt vasárnap a nyíregyházi helyőrségben. (Gaál Béla felvétele) KiSZ-progromok az 1983—84-es tanévre Diákfórum, vetélkedő, vita Messze még az iskolakez­dést jelző csengőszó, de a KISZ Központi Bizottságának középiskolai és szakmunkás- tanuló tanácsánál már az 1983 84-es tanév rendezvé­nyeinek tervei formálódnak. Az események sorát szep­tember 13-án, 14-én a mar­xista diákakadémiák vezetői­nek országos tanácskozása nyitja. A tizenévesek politi­kai tájékozottságának, törté­nelmi ismereteinek bővítésé­re hívták létre — az elmúlt évben — a marxista akadé­miák rendszerét, és a kezde­ményezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Októberben országos akci­ót indít útjára a középisko­lai és szakmunkástanuló ta­nács: a fővárosban és a me­gyékben diákfórumokat ren­deznek a békéről, a békéért. A fiatalok igényeinek meg­felelően előadásokat, vitákat, s egyéb rendezvényeket szer­veznek, közismert békehar­cosok, politikusok, katonapo­litikai szakértők előadásokat tartanak. A városi diáktanácsok ve­zetőinek országos tanácsko­zására is októberben kerül sor. Erre az értekezletre 42 város diáktanácsainak képvi­selőit várják, hogy kicserél­jék tapasztalataikat, egyez­tessék munkájukat, a fiatalok érdekében végzett tevékeny­ségüket. Jövő év áprilisában kezdő­dik a szakmunkástanulói ösz­töndíjrendszer tervezetének társadalmi vitája. A középis­kolai és szakmunkástanuló tanács törekvése, hogy az érintett fiatalok széles rétege nyilvánítson véleményt a majdan „zsebüket érintő” új ösztöndíjrendszerről. Az 1984. évet kollégiumi évvé nyilvánítják. Ennek je­gyében kerül sor — a jövő esztendő első negyedében — a megyei kollégiumi konfe­renciákra, amelyek közép­pontjában a kollégiumokban élő diákok helyzetének érté­kelése, elemzése áll. Az or­szágos kollégiumi konferen­cia 1984 júniusában összegzi a területi értekezletek tapasz­talatait. A következő oktatási évben is meghirdetik a diákpolitiku­sok országos vetélkedőjét, en­nek központi gondolata: „ha­zám állampolgára vagyok". Az iskolai selejtezőket 1983 november-decemberében, a megyei elődöntőket a jövő év- februárjában, a középdöntő­ket márciusban, az országos döntőket pedig április elején tartják. AZ MSZMP SZAB0LCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XL. évfolyam, 181. szám ÁRA: 1,48 FORINT 1983. augusztus 2., kedd M ESjlCelei- B agyanrszág □ ár évvel ezelőtt még felikaptuk a fejünket, ha ide- > gén szót hallottunk az utcán, a buszon, a strandon, i manapság már nem meglepő a messzi földről ér- ; kező turista. Természetessé vált, együtt jár a városiasodás- j sál, talán a nagyvárosiasodással. Idősebb házaspár keresi j az IBUSZ-t, térképpel a kezében, egy csapat tinédzser a ’ „restaurant” felől érdeklődik, olykor meg-megállítanak •: bennünket idegenajkú vendégeink, hogy a legszükségesebb j tudnivalókról tájékozódjanaik, ügyeik intézéséhez a segít- I ségünket kérjék. Néhány napja, különösen a délutáni, kcra esti órák­ban megélénkült a belváros külföldi forgalma, s gyakran hallhatók a német és lengyel szavak mellett másfélék is. Találgatunk: talán valamilyen flamand nyelv, esetleg s nyelvjárás, amivel a német nyelvterületen élők éppen itt, nálunk. Nyíregyházán ismertetik meg egymást? A nyári egyetem résztvevőivel találkozhatunk az ut­cán. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szer­vezete és a tanárképző főiskola rendezvényére érkezett | külföldiekkel. Mint arról a nyári egyetem nyitása alkal­mával beszámoltunk, idén hat országból jelentkeztek az i érdeklődők, hogy hazánk múltjával és mai életével meg­ismerkedjenek. A program szervezői ezért úgy állították össze az elő­adássorozatot, hogy legyen alkalom népünk történelmének elemzésére, kiváló, a németet anyanyelvi szinten beszélő szakemberek segítségével, s ugyanakkor lehetőséget kí­nálnak arra is, hogy az utóbbi harminc esztendőben be­következett változásokról és jelenünkről hiteles kép ala­kuljon ki vendégeinkben. Ezt szolgálják például az üzem- és az iskolalátogatá­sok. amikor egy-egy termelőszövetkezet, vagy oktatási in­tézmény életét tanulmányozhatják az érdeklődők, fakul­tatív program keretében. A tavalyi tapasztalat szerint a j külföldiek nagyon is kíváncsiak voltak az ilyen, az erede­tileg kínált programon felül szervezett eseményekre. Ugyancsak hasznos a hasonló célú megyejáró kirán- I dulás: műemlékeink, idegenforgalmi látványosságaink mellett városainkban, falvainkban az itt élő emberek élet­módjáról is kialakul egyfajta kép. □ endégeink sokfelé viszik hírünket — a mostani nyá­ri egyetem résztvevői az NDK-tba, az NSZK-ba. Svájcba, Ausztriába, Hollandiába és Dániába. Ezért örülhetünk, ha az utcán például azt látjuk: kézzel-lábbal magyarázkodás helyett valaki németül válaszol a kérdé- I seikre — vagy éppen oroszul, angolul stb., ha vendégünk elégedetten utazik vissza, jól érezte magát. Mert aki ven- J déget fogad, annak az az igazi öröm, ha jó hírét viszik eH a messzi idegenbe. Baraksó Erzsébet i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents