Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-12 / 163. szám
1983. július 12. Kekt-Magyarorwág 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Csatornaépítés új eljárással Takarmányfehérje-forrás a „Szabolcs—1“ szarvaskeropfajta Kaliforniában 1000 kilométer hostszú öntözőcsatorna épül. Egy új eljárás alkalmazásával a munkálatok sebességét megkétszerezték. Eddig a csatorna fenekét szakaszonként betonozták ki, hogy a szükséges tágulási hézagok meglegyenek. Az új eljárásban korszerű berendezést alkalmaztak, amely- lyel a csatomafenék folyamatosan betonozható. A társulási hézagokat utólag fűrészelik a betonba. Ezzel a módszerrel az eddigi napi 600 méteres teljesítmény helyett 1200 méteres teljesítményt értek el. A be- tonozóberendezést gyémánt- fűrészekkel felszerelt hézagvágó gép követi. Kör alakú fűrészlapja 30 cm átmérőjű és 9,5 mm vastag. A gép másfél perc alatt kivágja a 12 m hosszú és 2 om mély kereszthézagot, és tovább megy a következő vágáshelyhez. A frissen vágott tágulási hézagokat azután homokfúvóval tisztítják és sűrű műanyag masszával kiöntik. Ezt az eljárást betonutak építésénél alkalmazták először. Szabolcs-Szaitmár talajait rendkívüli szélsőségek jellemzik. A megye nagy részére jellemző a savanyú homoktalaj. Köztudott, hogy minél szélsőségesebbek a talajviszonyok a rajtuk gazdaságosabban termelhető növények köre annál szűkehb. Egyik ilyen, talán kicsit feledésbe merült növényünk a szarvas- kenep, amely fő termesztési körzetei — Vas, Zala, Veszprém, Borsod, Nőgrád — mellett nagy jelentőségű Szabolos-Szatmár megyében is. Termesztése a sekély termőré- tegű erodált erdő és gyenge termőképességű savanyú homoktalajokon gazdaságos, ahol jól érvényre jut a faj talaj és tápanyag igénytelensége, szélsőséges éghajlati Ingadozásokat tűrő képessége. Ezek a tulajdonságok és hosszú élettartama lehetővé teszik, hogy fő növényként is hasznosítsuk, de az előbbinél is nagyobb jelentőségű, mint füke- verékek pillangós virágú, nagy fehérjetartaJimú alkotórésze. 1983-ban kapott állami elismerést a Szabolcs—1 szarvaskerep fajta, amelyet a Vetőmag Vállalat Kutató Központja kisvárdai Telchmann-telepén nemesítettek ki. A fajta termőképessége kiváló, jellemzője a nagy szénahozam és a kedvező levél-szár arány. Gyors fejlődésű, rendkívül jól sarjadzik, így fűkeverékekben már a korai legeltetésnél is értékes fehérjeforrás. Télállósága kiváló. Magtermesztése nagy figyelmet igényel, elsősorban az erős pergési hajlama miatt. Ezen hibája eUenére a magtermesztése Szabolcs-Szatmár megyében is biztonságos és gazdaságos. Kielégítő magtermesztésre a gyengébb búza, illetve jobb rozstermő talajokon számíthatunk. Erősebb talajokon magtermésre a második növedéket használjuk, s az első növedéket szénaként hasznosíthatjuk. Ebben az esetben nektáronként! 100—150 kg magtérmésre .(9—14 ezer forint árbevétellel) és hektáronként 1,5—3 tonna szénatermésre számíthatunk. A Szabolcs—1 szarvaskerepíajta termesztésbe vételével jelentősen hozzájárulhatunk a pillangós szálas takarmánynövények termesztésének mennyiségi és minőségi növeléséhez. Kürtiné Melik Anna tud. ügyintéző Vetőmag Vállalat Kutató Központja Nyíregyháza, Tedohmann-telepe, Kisvárda Túlnyomásos Icábelvédelem Csiszolás neutronsugárral Az optikai lencsék csiszolása rendkívül fáradságos kézi megmunkálást igényel. A gyújtótávolság tökéletes pontossággal még így sem állítható be. Egy francia atomkutató új eljárást dolgozott ki az optikai lencsék előállítására. Kézi csiszolás helyett neutronsugárral alakítják a lencséket a megfelelő tulajdon- ságúakra. A neutronsugár ugyanis megváltoztatja az üveg fénytörő tulajdonságait. Megfelelően adagolt besugárzással pontosan be tudják állítani a kívánt fókusztávolságot. A neutronsugárral besugárzott részek kissé sötétebbé válnak, de ultraibolya fénnyel megvilágítva ismét visszanyerik eredeti színűket. A lencsének azokat a részeit, amelyeket változatlanul kívánnak hagyni, kad- miummal letakarják. A telefonkábelek beázás elleni védelmének egyik legeredményesebb módja az, hagy a kábelben létrehozott és állandósított mintegy 500 Szú ellen „fogófa" Az enyhe időjárás előmozdítja a szúbogarak fejlődését. A bogarak által különösen veszélyeztetett Alsó-Ausztria és Stájerország közötti határter ületsn 25 000 kivágott „fogó- fát” raktak ki. A szú bog arak a fogófák — nagyobbára lucfenyők — kérgébe rakják petéiket. Amikor a petékből lárvák lesznek, a fákat kéregtel enítik, s a lárvákat elpusztítják. Ezzel az intézkedéssel a júliusi második kirajzás is csökkenthető. sok, gépek, épületek, járművek értékét, láttak neki a kialakításukhoz. Az eredmény egy hat modellből álló gépcsalád lett, amelynek tagjai közül sokféle szempont alapján választhatnak a felhasználók. Nagyobb vagy kisebb nyomású, illetve vízkapacitású, a kezelt felületet kímélő hideg- vagy melegvizes, vagy éppen gőzsugaras tisztítókészülékek egyaránt találhatók ezek között. Tápfeszültségük egyfázisú vagy háromfázisú, üzemeltetésük automatikus vagy csak félautomatikus vezérlésű, kivitelük energiatakarékos. Az ipari tisztítókészülékek lelke a hosszú élettartamú olajfürdős dugattyús munkaszivattyú, amely a szórópisztolyon keresztül nagy nyomással juttatja a vegyszerrel kevert hideg, meleg vagy forró vizet a tisztítandó felületre. A melegvizes modelleknél egy kettős falú, csőspirállal ellátott kazánban óránkénti 5—6 liter tüzelőanyagfogyasztású égő gondoskodik a mosófolyadék 90 Celsius- fokra történő felmelegítéséről. A rendkívüli mosó hatást tulajdonképpen a 10—80 bar- os nyomással éri el a készülék. A szórópisztoly kezelésénél lehetőség van a mosószeresről öblítőszeresre való gyors vízátkapcsolásra. A melegvizes készülékek automatikus lángellenőrzésűek, és vízkimaradás esetén kikapcsolnak. A Veszprémi Mezőgép Vállalat Sterimob márkanévvel gyártja és hozza forgalomba e sokhasznú készülékeket, amelyeknek ST—80 H típusjelű — hidegvizes — változata képünkön látható. A készüléket az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatták. (KS — Fotó Hauer Lajos felvétele) millibar nagyságú levegő- túlnyomással tartják távol a vizet az ún. kábellélektől. Az ekként védett kábelek a telefonközpontokban levő túlnyomó berendezéssel állandó kapcsolatban vannak. E berendezés működése automatikus: ha a vele összekapcsolt kábel köpenye valahol megsérül, ha a kábelben a nyomás csökken azt egy riasztóberendezés azonnal jelzi, s ami még fontosabb, a túlnyomó berendezés légsűrítői megindulnak, s pótolják a lyukon, a repedésen át megszökött levegőt. így a kábelben a nyomós általában csak lassan csökken, a hiba helyén kiáramló levegő viszonylag hosszú ideig megakadályozza, hogy a víz (nedvesség) behatoljon a kábelbe. A kisebb köpenyhibákat nem is kell okvetlenül azonnal kijavítani. E -védelmi rendszer nagyon hatásos, ám drága, s vele a kis keresztmetszetű kábelek védelme nem is valósítható meg. Túlnyomásos kábelvédelmi berendezéseket ma már a magyar ipar is előállít (közelebbről : a MICOOP Műszeripari Szövetkezet). Képünkön gyártmánycsaládjának egyik tagját láthatjuk, a TKVB—P típusú, hordozható kivitelű berendezést, amelynek egyik érdekessége, hogy nem kompresszorral működik, hanem egy 40 liter űrtartalmú légpalackkal, amelynek 150 bar a töltési nyomósa. A készülékre rákapcsolható kábel hossza igen tekintélyes, 8000 méter. (KS—Fotó: Hauer Lajos felvétele) Miért beteg és hogyan gyógyítható a szabolcsi alma? Ezt az összefoglaló címet lehetne adni annak a cikksorozatnak, amelyben dr. Margittal Miklós főmérnökkel vitatkoztunk a feltett kérdések megváLaszoLásá- ban. Ügy érzem, idekívánkozik egy rövidke magyarázat, hogy én, aki elsősorban zöldségtermesztéssel foglalkozom, feltettem ezt a nem könnyű kérdést. Tizenhét évvel ezelőtt (1966-ban) kandidátusi vizsgáim egyike a növényfiziológia volt, ezen belül behatóan foglalkoztam az almatermés űek tápanyagellátásával, A tudomány azóta óriásit lépett előre, de az alapok nem változtak, az egyes (már akkor is alkalmazott) műtrágyák hatásmechanizmusa ugyanaz maradt, így ezek az ismeretek az évek során, mint mindenkinél, nálam is gyarapodtak még akkor is, ha ez nem konkrétan az almatermesztés területére esett. Első cikkemben leírt aggodalmamról először 1975-ben vitatkoztam megyénk akkor első számú almaszakértőjével. Aki figyelmesen végigolvasta az eddig megjelent cikkeket, rájön, hogy a két utolsó cikk alapjaiban megegyezik, hiszen mindkettő szükségesnek tartja a humusztartalom növelését részben a teljes értékű, az összes szervaLkotó (makro, mikro és ultramikro) elemet tartalmazó istállótrágyával, vagy a majdnem teljes értékű zöldtrágyával. Ugyancsak egybehangzik a Ca-ellátottság szükségszerűsége is részben a savasság közömbösítése, részben a kálium „katalizátor” szerepének Csökkentése érdekében. A Ca-klorid és a Ca-nitrát levélen keresztüli adagolásával egyetértek, hiszen az mindig is a szövetek tömörségét (lásd cukorrépa, hagyma stb.) segítette elő. örvendetes lenne, ha ebbe a ténylegesen segítőkész vitába más szakemberek is bekapcsolódnának, de addig is néhány régen jól bevált gyakorlati módszert szeretnék javasolni. Próba- feltárással (aláás ássál) megállapítani a gyökérzet perifériáját, és attól a törzs felé 10 cm-rel beljebb rigdekével 60—80 cm mély barázdát húzunk. Ebbe a barázdába 30—35 cm vastagon teljesen érett istállótrágyát (ha másképp nem, kézi erővel) juttatunk be. A trágya gyorsabb lebomlása érdekében tonnánként 2—3 kg pétisót, a trágya savasságának (ha ez szarvasmarhatrágya) közömbösítése céljából tonnánként 30—40 liter 2 százalékos mésztejet öntözünk ki. A barázdát fokozatosan, naponta 10 centiméterenként (közben a földet a trágyával állandóan keverve) töltjük fel. Ezáltal elérhető, hogy a gyökerek nem érintkezhetnek közvetlenül a trágyával. Hosszú évtizedes tapasztalat bizonyltja, hogy a napraforgó nagyon sűrűn (lehetőleg szórva) vetve nemcsak kiváló zöldtakarmány, preventív gyomirtó növény, de nagy tömeget hozó zöldtrágya is. Igaz, hogy ezt elsősorban a szikes talajokon alkalmazzák, de kitűnően megterem a nyírségi homokon is. A sűrű vetés következtében a karógyökerek nem hatolnak túl mélyen a talajba, így nem konkur- rensei az almának. A nagyon sűrűn vetett napraforgó magassága 40—50 centiméter, és virágzáskor érdemes a talajba forgatni, a trágyához hasonlóan rigol ekével, de nem a gyökérperiféria felőli oldalról, hanem a fa törzse felé. Ennek a* lebontásához ugyancsak szükség van pétisóra. de duplájára annak, amit az istállótrágyához kevertünk. Igaz, hogy a napraforgó tömege nem savas kémhatású, mégsem árt, ha mésztejet juttatunk a barázdába. Az eredményességet növeli, *ha a kihúzott barázdába az előbbihez viszonyított fél adag istállótrágyát is adagolunk, és azt a már leírt módon fokozatosain fedjük be földdel. Ezt a trágyá- zási módot 2—3 éven át érdemes egymás után elvégezni (a gyökérperiféria szélesedésével egyre távolabb a törzstől), később átállni a növénytermesztésnél is alkalmazott (kötöttebb talajokon 4, homokon 3 évenkénti) trágyázásra. A módszer költségesnek tűnik, nem kevés erőfeszítéssel jár a gazdaságok részére, de már az első cikkem befejezésekor leírtam, hogy a gazdaságoknak fel kell készülniük egy nem éppen rövid, most hozzáteszem, nem éppen olcsó terápiára. Meggyőződésem, hogy vannak almatermelő szakemberek, akik az itt leírt recepteket jobban ismerik, és ők is elmondják a véleményüket e lap hasábjain vagy más fórumokon, és akkor lesznek alternatív választási lehetőségek a címben feltett kérdés megválaszolására. Varga Imre kandidátus, főiskolai tanár GYORS, OLCSO... Az ipari tisztítóeszközök és mögött. Csak miután bebizo- készülékek hazai fejlesztése nyosodott, hogy a tisztaság jó ideig elmaradt az igények megőrzi a drága beruházáKilenc dob egy kombájnban- lazitödobok Aiz aratás még ma sem sorolható a könnyű munkák közé. Nehéz munkaként kezeljük, egyrészt a figyelmes szervezés miatt, amit igényel, másrészt pedig a szó szoros értelmében vett fizikai igény- bevétel miatt A gépszerkesztők ismerik ezt, találkozunk ma már olyan eszközökkel, amelyek az emberi munkavégzés megkönnyítését szolgálják. A gabonakombájn összetett munkavégzéséből adódóan az arató- és cséplő- csapatok helyett dolgozik, és kezelését, Illetve vezetését kell „csupán” megoldani. A kombájinvezetés magas szintű szakmunkát igényel. Igaz ez azért, mert a kombájnos nem osuipán. a földeken dolgozik gépével, hanem a műhelyekben is meghatározó jelleggel tevékenykedik a gép előkészítésében, a javítási-karbantartási munkákban. így szakértelme széles területet ölel fel. A kombájn egy önjáró erőgép, egy aratógép ás egy cséplőgép célszerű összeépítéséből áll. Ezeket az alapfunkciókat ma is megtaláljuk az összes gabonakombájnon. A kezelő ezeket a „szerveket” irányítja. Irányítási munkáját sok olyan staerkezeti elem könnyebbíti, amelyeket csak a beavatott szakember ismer. Sokak előtt hihetetlennek tűnik, de el kell fogadnunk, hogy egy gabonakombájn olyan automatikus vezérlőszervekkel van ellátva, amelyek a vezetőtől függetlenül lassítják, vagy gyorsítják a táblán való haladó mozgást attól függően, hogy mennyi a szemveszteség. így válik tökéletesebbé a gépi munkavégzés akkor, amikor a hektáronkénti 10 tonna termés már nem csupán cél, hanem megvalósult tény. Joggal vetik fel a kérdést sokan, hogy ezt a tömeget hogyan lehet veszteségmentesen és gyorsan betakarítani? Az airató-cséplő gépeken jellegzetes paramétere a dob áteresztő képessége. Ez a szám a másodpercenként áthaladó termény mennyiségét adja meg. Az AC kombájnok 1—2 kg/sec, az SZK— 3 jelű gép 3,5 kg/sec, az E 516 jelű és a Claas-Dominó tor 10 kg/sec értéket meghaladó teljesítményt nyújt. A legújabb Claas-Dominátor 116 CS jelű gép a maga 15 kg' sec feletti értékével már csak úgy végez kielégítő munkát, ha eltérően a hagyományos megoldástól, a cél érdekéiben új szerkezeti elemeket is magában foglal. A Claas-Do mi ná tor 116 CS jelű gépnél a cséplődob után 8 darab lazítódob következik. (Ábránkon, a gép metszetének vonalas rajzát láthatjuk.) A cséplődob által már kidörzsölt terményt tovább lazítja és az alá helyezett kosárezerkezeten nagy biztonsággal kiválasztja a magot a szalmából és így válik veszteségmentessé a cséplés. A továbbiak során csupán a tisztítóművön múlik, hogy képes-e feldolgozni a terményt, ami általában könnyebben megoldható, mint a cséplés. így elmarad a szalmarázó okozta lengő- moagás által előidézett rezgés, ami a gépnek és kezelőjének csökkenti a vibrációt. Az új megoldás különösen nagy jelentőséggel bír a kukorica betakarításánál, ahol a hagyományos szalmarázók már akadályozták a haladást. Huszár István mg. főiskola ___I törekrosta
