Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-12 / 163. szám
2 Kelet-Magyarorsiág 1983. július 12. Kallódó gyerekek Kilencszázan — iskola nélkül Közismert tény: Szabolcs-Szatmár az országos szakmunkás-utánpótlás egyik listavezető hátországa. Szép és szomorú ez egyben. Tudjuk, sokan mennek el Borsodba, a fővárosba, édesapjuk munkahelyére, s szolgálnak majd magasabb nemzeti érdeket, de az is igaz, nagyon sokan csalódással kezdik felnőtt életüket, mert távol kerülnek a családtól, ugyanis nem vették föl őket a kiszemelt iskolába, szakmára. Idén megyénk iskoláiban jóval több, mint kilencezer nyolcadikos végez, s a középfokú iskolák csak jó, ha hétezernek adhatnak helyet. Ez ma a megyei pályaválasztási tanácsadó intézet, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, az iskolai pályaválasztási felelősök és üzemi megbízottak, a pedagógusok, de legfőképp a szülők és a gyerekek gondja. Kétszeresei elutasított A legfrissebb adatok szerint a továbbtanulásra jelentkezők közül ezerháromszáz gyereket utasítottak el, nemcsak az első, de a második helyen megjelölt iskolából is. Siránkozásra persze a nagy egészet tekintve nincs okunk, hiszen a többség, úgy tűnik, jól választott — ezúttal az egyes iskolák belső átirányításáról nem is szólunk, bár az sem mellékes, hogy valaki műszerész szeretett volna lenni és ugyanabban az iskolában az esztergályos szakmát kell tanulnia, hátha megszereti — s alkalmasnak bizonyult a kiszemelt helyre. Szokatlanul nagy viszont a kétszeresen elutasítottak száma: ezerháromszáz. Közülük megyén belül több mint háromszázat, megyén kívül százat sikerült elhelyezni. A fennmaradó kilencszázból is találnak majd néhányan jó helyet maguknak, de nyugtalanító, mi lesz a végzősök közül minden tizedikkel? Mire figyelmeztetnek ezek az adatok? Először is a pálya- irányítás évek óta tartó visz- szásságaira. Például: hiányos a pályaismeret gyerekek— szülők—tanárok körében egyaránt. A pályaválasztási kiadványok — igazolt tény — sokszor megrekednek az is- kolaigazgató asztalfiókjában. Sajnos, túl gyakran cserélik az általános iskolákban a pályaválasztási felelősöKct, mire betanulna, már el is köszön. Jó tanácsot adhatnának a szülők és az osztályfőnökök, de sajnos kevesen ismerik az országos munkaerő-szükséglet kereslet-kínálat törvényét, a 14 éves gyerek pedig hogyan is dönthetne életre szólóan? Mi a legjellemzőbb modell? A környezet. De hát nem lehet mindenki autószerelő, bolti eladó, óvónő. Ezek vezetik ugyanis a listát, ám örvendetes, hogy javul a túljelent- kezési arány. Pár éve ezekre a felkapott, divatos szakmákra, pályákra nem volt ritka a 12-szeres túljelentkezés sem, sőt, egyes osztályokból is tömegesen jelentkeztek ilyen szakmákra — például bolti eladónak elég gyenge matematikával. Ma már a legma gasabb túljelentkezési arány is „csupán” 4—5-szörös, az összes szakmát tekintve, s ez azt mutatja, hogy a pálya- választás megalapozottsága, ha nem is túl gyorsan, de jó ütemben fejlődik, köszönhetően a pályaválasztási mté- zet és a vele kapcsolatban álló dolgozók munkájának. Furcsa, megdöbbentő jelenségre figyeltek föl a pálya- választási intézet munkatársai: túl sok az egészségileg károsodott gyerek, akik akármilyen szakmát nem választhatnak. Sajnos, sokszor a betegségeket a tanárok sem ismerik, mert a szülők, teljes jóindulattal — hiszen az osztálytársak kegyetlenek — eltitkolják. Ha erről a tanár tud és a gyerekek előtt rejtve marad, megfelelő terápiával és okos pályairányítással idejében lehet segíteni. Leltet követni I Jól szolgálják a megalapozottabb pályairányítást az üzemekben működő ilyen szakkörök. Megyénk 10 vállalatánál 14 ilyen szakkör működik, élen jár a SZÁÉV és az ÉPSZER, de dicséretes a nyírbátori Csepelnél és a vásárosnaményi VOR-nál és a forgácslapgyárnál működő szakkör is. Példájukat érdemes másutt is követni! Mire Számíthatnak azok, akiknek egyik választási lehetőség sem sikerült? A gimnáziumok közül a kelleténél kevesebben jelentkeznek Ti- szalökre, Ibrányba, Deme- cserbe, Nyírbátorba és Tisza- vasváriba. Ez utóbbi helyen a szakmunkásképzőben is várnak jelentkezőket, például vegyianyaggyártónak fiúkat — ők majd a gumigyárban dolgozhatnak. Mátészalkán van még hely állattenyésztő szakon fiúknak, Tiszaberce- len fiúknak kertész, lányoknak zöldségtermesztő szakon. Vásárosnaményban néhány fiút még fölvesznek üvegfúvó tanulónak. Több fiatalt várnak megyén kívülre, elsősorban bányásznak — bár ez a legutóbbi katasztrófa miatt a magas kereset ellenére sem lehet elég vonzó — s lányokat a textiliparba. Demográfiai hullám Nagy gond, mi lesz a mostaniakkal? Még nagyobb; mi lesz pár év múlva, ha a szabolcsi demográfiai hullám eléri a középfokú iskolákat. Ez hamarosan bekövetkezik, ideje vele az illetékeseknek számolni! Mindazok pedig, akik jelenleg még kallódnak — kilencszázan —, bátran keressék föl Nyíregyházán, a Búza utcán a pályaválasztási intézetet, ahol máris szinte névről ismernek minden fiatalt, akinek valamilyen gondja Két, „A népművészét mestere” címmel kitüntetett fafaragó dolgozott, a mostani nyári vásárosnaményi fafaragó- táborban: a csabacsűdi Varga László, és a Tabról érkezett Nagy Ferenc, akik a beregi motívumokat jöttek tanulmányozni megyénkbe, szakmai tanácsokkal is segítették a 30 fős tábor munkáját. Képünkön Varga László, a művelődési ház elé készülő ülőpadok egyik oszlopát faragja. (Elek Emil felvétele) van. Baraksó Erzsébet Megy a matrac exportra. ESXfíSS az a félmilliónyi kempingmatrac és ágybetét, melyet idén a Taurus ibrányi telepének kempingüzemében gyártanak. (G. B. felv.) FONTOS RENDELETEK Repülőjegy forintért A MAGÁNNYOMOZÁS IS SZABÁLYSÉRTÉS — AMIKOR KŐTELEZŐ A FEGYELMI — SZIGORÚBB FELELŐSSÉGRE VONÁS A Magyar Közlöny június 15-én megjelent 26. számában olvashatók a szabálysértésekre vonatkozó új jogszabályok, amelyek közül ezúttal csupán néhány fontosabb rendelkezést emelünk ki. A pénzbírság legalacsonyabb összege ezentúl száz, legmagasabb ösz- szege pedig tízezer forint lesz. A Minisztertanács rendelete szerint tízezer forintig terjedő bírsággal sújtható például, aki magánnyomozói irodát tart fenn, vagy vagyoni haszonszerzés céljából magánnyomozói tevékenységet folytat. Ugyanígy büntethető az a járművezető, aki tiltó jelzés ellenére a vasúti átjáróba hajt. Háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki lakott területen, az ott lévő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, továbbá tömegközlekedési eszközön indokolatlanul olyan zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja. Aki kisipari tevékenységének gyakorlása során munkahelyének, telephelyének környezetében lépi túl a megengedett zaj-, illetve rezgésterhelési határértéket, ötezer forintig büntethető. Itt említjük meg: az új kormányrendelet szerint a jövőben a kisipari szabály- sértésekre vonatkozó rendelkezéseket a gazdasági munkaközösségek tagjaira is megfelelően alkalmazni kell. Bizonyára a rohamosan terjedő videózás is szerepet játszott abban, hogy az illetékesek új paragrafust alkottak a szerzői művek jogosulatlan használatáról. Eszerint háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki más szerzői jogi védelem alatt álló művét jövedelemszerzés céljából jogosulatlanul hang- vagy képhordozóra lemásolja, a mű másolatát forgalomba hozza, vagy nyilvánosan előadja. A szabálysértésekre előírt új rendelkezések egyébként 1983. szeptember elsején lépnek életbe. A Minisztertanács módosította korábbi rendeletéit az állami ellenőrzéssel és a gazdasági bírságokkal kapcsolatban is. Ami az előbbit illeti: július 1-től az ellenőrzést végző szerv kezdeményezésére a fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a fegyelmi eljárást lefolytatni, s annak eredményéről az ellenőrzést végző szervet hatvan napon belül tájékoztatni. Megszűnik tehát az a helyzet, hogy a felettes hatóságok elkendőzhetik a személyes felelősség érvényesítését. A gazdasági bírságok kiszabásával kapcsolatban az egyik leglényegesebb újdonság, hogy ezentúl a bírság- összeget úgy kell megállapítani, hogy az legalább harminc százalékkal haladja meg a vállalat által elért jogosulatlan előny, illetve az okozott kár összegét. Ugyancsak július elsején lépett hatályba az a minisztertanácsi határozat, amely a gazdálkodás felelősségi rendszerének következetesebb működését szolgáló irányelveket tartalmazza. Ez egyebek között részletesen előírja, kit terhel a felelősség az elhamarkodott, hibás testületi állás- foglalásokért. hogyan kell hatékonyabbá tenni a jövőben a minőség- és az árellenőrzést, melyek a legfontosabb feladatok a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapításával kapcsolatban. Az irányelvek szerint a magasabb vezető állású személyek munkájának értékeléséből, anyagi és erkölcsi elismerésénél a továbbiakban azt is figyelembe kell venni, hogy mennyiben élnek következetesen a rendelkezésükre álló szankciók alkalmazásával. A Magyar Közlöny 27. számában jelent meg a Magyar Nemzeti Bank közleménye, amely szerint ezentúl forintért vásárolható repülőjegy; — Európa területére látogató és turista kiutazási engedély alapján a MALÉV, illetve a MALÉV- vel közös elszámolásban közlekedő külföldi légitársaságok járataira ; — ezen túlmenően turista kiutazási engedéllyel az egyéb légitársaságok járataira is arra a kiegészítő útszakaszra, amely az előbbi légitársaságok járataival nem érhető el. A kiegészítő jegy ára azonban — beleértve az esetleg szükséges visszautazást is — nem haladhatja meg az utazás legtávolabbi célországára megállapított vasúti menetjegykeret ötven százalékát. — Európán kívüli országokba turista kiutazási engedély alapján a MALÉV, valamint más légi- társaságok járataira is, a célállomásig és vissza, az útszakaszra alkalmazható legalacsonyabb díjtétel igénybevétele mellett, körutazás nélkül. Végezetül megemlítjük, hogy július 1-től lépett hatályba a tej- jegy megszüntetését, a családi pótlék emelésével összhangban elrendelő kormányrendelet is. A tárgyalóteremből Barikád az étteremben Még soha nem került a törvényekkel összeütközésbe a 42 éves új fehértói ötvös Sándor. Két éve viszont mértéktelenül és rendszeresen iszik, a bűncselekmény elkövetésekor is részeg volt. A helyi Szabolcs étteremben összeverekedett egy Vendéggel, s egy ötszáz forint értékű szék látta a dolognak a kárát, na meg a vádlott megsérült két szeme. A kár megtérítését persze egyik verekedő sem vállalta, ötvös két nap múlva látleletet vetetett fel a sérüléséről, aztán ismét az étteremben kötött ki. Természetesen nem a szék árát akarta kifizetni — inni ment. Miután részegsége miatt nem szolgálták ki a vendégek elöl szedte el a szeszt. A pincér nem bírt vele, szólt a rendőröknek. .Próbálták igazoltatni, Ötvös azonban erre nem volt hajlandó. Amikor be akarták vinni a rendőrszobába, dulakodás közben kibújt az ingéből és elszaladt. Egy vendég próbálta megfogni, alkkor az atlétája is elszakadt, de nem állt meg, s elbarikádozta magát az asztalok mögött. Hárman közelítettek feléje, de kirohant köztük. Végül a közeli parkban sikerült elkapni, előtte azonban még hozzávágott egy széket a rendőrök egyikéhez. A Nyíregyházi Járásbíróság hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés miatt tíz havi szabadságvesztésre ítélte ötvös Sándort, egy évre eltiltotta a közügyektöl, s kötelezte, hogy vesse alá magát az alkoholisták kényszergyógyításának, (pd) szám Szemléletes képekkel és bizonyító erejű adatokkal hívta fel a nézők figyelmét a Homokon és dombokon — A parlagföldek hasznosításáról című dokumentumfilm arra, hogy milyen sok az ilyen kihasználatlan terület hazánkban. (Bár ebben a filmben csak két megyében szerzett tapasztalatokról számoltak be.) A földek parlagon heve- résének okait csokorba szedték a film alkotói: a tulajdonosok elöregedésétől a városba, az iparba való elvándorláson át addig, hogy az igen rossz értékű földek sok esetben a közös gazdaságnak is csak anyagi terhet jelentenek, ráfizetést, ha nem találják meg a hasznosítás legmegfelelőbb módját. Ez utóbbihoz viszont a jó ötleten kívül vállalkozói kedv és a kockázat vállalásához bátorság is szükséges. Ez a dokumentumfilm is megerősítette azt az ismert követelményt, hogy mingl több földet újra művelésbe kell venni. Az ipar és a lakóterületek növekedése soksok hektárral csökkentette eddig is a termőterületet. Amit ezen a réven elvesztett a mezőgazdasági termelési ágazat (s amit a jövőben is még ilyen okokból veszíteni fog), azt meg kell próbálni pótolni a parlagföldek termelésbe vételével, hasznosításával. Ezért tartanak időnként határszemlét ezzel a céllal a községi tanácsok mezőgazdasági szakemberei, s ezért lehet örülni a kertbarátmozgalom terebélyesedésének. Viszont ugyanezzel a céllal szükséges, hogy a közös gazdaságok is keressék-kutassák a módját, hogy a nagyüzem keretein belül miként tudják újra hasznosítani a parlagon heverő területeket. Nem tudhatni még — az első rész láttán —, hogy milyen az a huszonkét részes francia rajzfilmsorozat a maga teljességében, amely ezt a mesét idéző címet viseli: „Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer... az Ember." Gyermekektől hallottam, hogy nekik tetszett az első rész. Valóban érdekes — s ami nagyon dicséretes, mert elsősorban gyermekek részére készült: humoros módon mutatta be ez az első rész a Föld, az élet keletkezését, az állatvilág kialakulását, illetve az emberré válást, az ember elődjeinek fejlődését. Azonban bizonyos — az iskolában már megszerzett és valamennyire rendszerezett — ismeretre szüksége van a gyereknek ahhoz, hogy élvezni is tudja ezt a filmet, hogy humorát felfoghassa, s reagálni tudjon rá. Annál is inkább így van ez, mert meglehetősen gyorsan pereg a képernyő sarkában látható időmérő, s nem könnyű követni a változást. „Kezdőknek”, vagyis kisebb gyermekeknek tehát csak rövid magyarázó szavakkal együtt ajánlható az igen jó, könnyen felfogható magyar szöveg ellenére is. Nagyon jó, hogy a Magyar Televízió megvette ezt a sorozatot a franciáktól. Televíziónk eddig is jeleskedett a természettudományos ismeretek terjesztésében, e tudományok megkedvelte- tésében. Dicséretes, hogy egyre több ilyen alkotást kínál a fiataloknak, a gyerekeknek. Seregi István fliinriMELim ■BH WwIspSi®!? JSW —H——■—i A népszerű, aktuális magazinműsor,- a Szombat délelőtt — szórakoztató jellegét megtartva — most is szolgált néhány, sokaikat érintő, figyelemre méltó ri- portázzsal. A diákok (általános iskolát éppen végzettek, középiskolások és egyetemisták) nyári munkavállalásáról például azzal, hogy 11 forintos órabérért még a tizenévesek sem mennek dolgozni ma már, mégv oly könnyű munkára sem. mint a parkgondozás. Az ELTE jogi karának hallgatói óránként 50 forinton alul nem vállalnak munkát. Viszont igaz, hogy bármilyen nehézségűt (vagonkirakás, építőipari „trógero- lás”) is szívesen vesznek — csak jó pénz járjon érte. Ahogyan az egyik joghallgató fogalmazott: „Ha üzletekben értékarányosan adják az árucikkeket, legyen a munkabér is értékarányos!” Ebben — némi túlzást leszámítva — talán van is valami. Kiderült ebben a témakörben az is, (Pásztor Magdolna szerr kesztő-riporteri közreműködésével) a Vakáció! Prágában, Párizsban, Budapesten c. mini körkapcsolásos blokk, Udvarhelyi Szabolcs, illetve Szécsi Éva közreműködésével. Arról volt szó, hogy lassan el kell oszlatni a szülőknek azt a tévhitét, hogy a gyerekek nem tudnak mit kezdeni nyári szabadidejükkel, szorosan szervezett program nélkül. A nagyobbacska „kulcsos gyerekek” (akik már nem a nyakukban, hanem a zsebükben hordják a lakáskulcsot) bizony felszabadult örömmel töltik el az időt a lakótelepi játszótéren is, az egyre csökkenő igénybevételű nyári napközik kötöttségeitől húzódozva. Sőt, az ebédjük sem okozhat igazán gondot. Így van ez nálunk és Prágában is. Viszont Párizsban, mint Szécsi Évától megtudtuk, inkább felnőttnek tekintik hogy egy pályaválasztási tanácsadó intézet (esetünkben a fővárosi) csupán adminisztratív jellegű összesítő kiadványa a diákok nyári munkavállalási lehetőségeiről nem old meg semmit, mert csupán a vállalatok bejelentett igényeinek számbavételére szorítkozik, minden munkabérbeli befolyásolási kísérlet nélkül. A szókimondó riportsorozatot Szikra Zsuzsa készítette. Ugyancsak nagy érdeklőa gyerekeket, a „kulcsos gyerek” nem sajátos kategória (nem is ismerik a fogalmat a franciák), hanem természetesnek veszik, hogy a gyermek lakáskulccsal rendelkezzék. Ami pedig a vakáció eltöltését illeti, a szülők, pedagógusok és a leginkább érdekelt delikvensek legfőbb törekvése, hogy minél messzebb legyenek az iskolától. .. Érdekes módon, egyetlen dolog azonban azonos volt a három nagyvárosról szóló vakációs tudósításokban: éspedig a nyári táborozások vonzereje. désre tarthatott számot Merkovszky Pál
